Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-21 / 249. szám, szerda

TANÁCSKOZIK A NATO NUKLEÁRIS TERVEZŐ CSOPORTJA (ČSTK) — A skóciai Perth melletti Gleneagles üdülőköz­pontban tegnap megkezdődött a NATO nukleáris tervezőcso- portjánaik ülése, melyen a résztvevők meghatározzák a katonai tömb további straté­giáját. A tizenegy NATO-tagor- szág hadügyminiszterei (fran­cia és izlandi kollégáik kivé­telével) megvitatják a NATO- tanács 1979-es decemberi ha­tározatának teljesítését, timely — mint ismeretes •— előirá­nyozta, hogy a nyugat-európai tagországok területére 572 amerikai közepes hatótávolsá­gú rakétát telepítenek. Ezen­kívül áttekintik a szovjet— amerikai leszerelési tárgyalá­sok lehetőségeit is. Caspar Weinberger, az USA hadügyminisztere a résztvevő­ket várhatóan részletesen tá­jékoztatja a washingtoni fegy­verkezési politika legújabb terveiről, elsősorban az MX rakéták és a B—1-es stratégiai bombázók, valamint további Kairóban az AWACS gépek (ČSTK) — Az a két AWACS- radarrendszerrel felszerelt ame- rik.ii repülőgép, amely a múlt héten érkezett Egyiptomba, hogy felderítést végezzen az egyipto­mi és a szudáni határ mentén, tegnap megérkezett a kairói ka­tonai repülőtérre. Mindkét repülőgép részt vesz a Priglit Star fedőnevű egyip­tomi—amerikai közös hadgya­korlaton. Befejeződött a Mexikói KP kongresszusa (ČSTK) — Mexikóvárosban befejeződött a Mexikói Kommu­nista Párt 20. kongresszusa. A résztvevők egyhangúlag jóvá­hagyták azt a javaslatot, hogy a mexikói kommunisták öt má­sik baloldali párttal szövetség­ben létrehozzák a dolgozók egy­séges pártját. Az öt másik párt: a Mexikói Néppárt, a Szocialis­ta Forradalmi Párt, a Mexikói Dolgozók Pártja, a Népi Akció­mozgalom és a Szocialista Egy­ség Akciómozgalma. Az új párt alapító tanácskozása a tervek szerint november 7-én kezdő­dik. A kongresszuson elfogadták az új párt alapokmányait is, amely kimondja, hogy a párt tevékenységében a tudományos szocializmus elméletéből és a mexikói forradalmi harc ta­pasztalataiból indul ki. korszerű fegyverrendszerek gyártására vonatkozó Reagan- d öntés részleteiről. Előzetes jelentősek szerint ,,derűlátó“ jelentést terjeszt elő a Per­shing típusú és a szárnyas ra­kétákkal végrehajtott kísérle­tek eddigi eredményeiről. A Pentagon főnöke arra próbál­ja rávenni nyugat-európai part­nereit, ne engedjék meg, hogy oly mértékben érvényesüljön az országaikban tapasztalható erősödő atomháború-ellenes hangulat. Nyugati hírügynökségi véle­mények szerint a tömb had­ügyminiszterei kitartanak az 1979-es NATO-határozat mel­lett. Az atomtervező-csoport ülésére rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kerül sor, Papandreu alakit kormányt (ČSTK) — Kunsztantin Ka­ramanlisz, görög államfő And- reasz Papandreut, a vasárnapi parlamenti választásokon győ­zelmet aratott Pánhellén Szo­cialista Mozgalom vezetőjét bízta meg az új kormány meg­alakításával. Azt megelőzően a Rallisz-kormány benyújtotta le­mondását. A finn államtanács döntése (ČSTK) — Urho Kekknnen finn államfő betegségére való tekintettel a Finn Köztársaság Államtanácsa Koivista kor­mányfőt bízta meg azzal, hogy november 10-ig ellássa az elnöki teendőket. Csehszlovák felszólalások az ENSZ-ben (ČSTK) — Az ENSZ politikai és biztonsági bizottságában hét­főn szólalt fel Miloš Vejvoda külügyminiszter-helyettes. Ki­jelentette, hogy a bizottság ked­vezőtlen időpontban ült össze, hogy tárgyaljon a leszerelésről. A nemzetiközi imperializmus és hegemonizmus militarista körei aktivizálódnak, a fegyverkezés­re fordított kiadások évente el­érik az 500 milliárd dollárt. Az imperialista erők számos hatá­rozatot fogadtak el arról, hogy meghiúsítsák az enyhülési poli­tikát, hogy fokozzák a lázas fegyverkezést s hogy az erő po­litikáját folytassák. Csehszlová­kia meg van győződve arról, hogy napjaink elsőrendű felada­ta a béke megőrzése és a népe­ket fenyegető nukleáris konflik­tus elhárítása — mondotta Mi­loš Vejvoda. Az ENSZ gazdasági és pénz­ügyi bizottsága az iparosítással, a természeti forrásokkal, az élelmezéssel és a környezetvé­delemmel kapcsolatos kérdése­ket vitatták meg a gazdasági együttműködés fejlesztésére és intenzifikálására kiterjedő vitá­ban. A csehszlovák álláspontot Jiŕí Siostŕonek csehszlovák kül­dött fejtette ki. Megállapította, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok átépítése túl lassan halad előre. Egyrészt a lázas fegyverkezésnek, másrészt pe­dig néhány országban az alap­vető létszükségleteik hiányának vagyunk tanúi. Világos, hogy a gazdasági helyzet radikális meg­javítása nem lehetséges a fegy­verkezés korlátozása és a kato­nai enyhülés nélkül — mondot­ta. Az ENSZ politikai különbizott­sága folytatta a tájékoztatás kérdéseinek megvitatását. Fran­tišek Doležal csehszlovák kül­dött felszólalásában részletesen foglalkozott a jelenlegi nem­zetközi tájékoztatási rendszer­ben észlelhető aránytalánsággal. Bírálta a hatalmas nemzetközt tájékoztatási monopóliumokat, amelyek a kapitalista országok hadiipari komplexumának támo­gatásával befolyásolják az em­berek gondolkodását. Mitterrand Mexikóban tárgyal (ČSTK) — Mitterrand francia államfő Washingtonból hivata­los látogatásra Mexikóba érke­zett. Mexikóvárosban vendéglá­tójával, Portillo elnökkel a két­oldalú kapcsolatok kérdéseiről, valamint a nemzetközi helyzet­ről folytat megbeszéléseket. A francia elnök korábban Williamsburgban (Virgínia ál­lam) találkozott Reagan ameri­kai elnökkel, ahol részt vett a yorktowni csata 200. évforduló­jának ünnepségein. A mintegy öt óráig tartó ta­lálkozó titán washingtoni rész­ről is elismerték, hogy három kérdésben különböznek a néze­tek. Ezek: a Líbiába irányuló francia fegyverexport folytató­dása, a salvadori helyzet és a harmadik világgal szemben kö vetendő politika. Másrészt ki­emelték, hogy a kétoldalú kap­csolatok javultak, amióta Mit­terrand lépett Giscard d’Estaiug helyébe. Aláhúzták azt is, hogy Párizs egyetért a NATO rakéta programjával. A francia elnök a mexikói fővárosból holnap továbbutazik Cancunba, ahol részt vesz * huszonkét fejlődő és fejlett tő­kés ország állam-, illetve kor­mányfőinek értekezletén. JEGYZET A győzelem reményt jelent Habár politikai megfigyelők számítottak a görög ellenzéki pártok győzelmére, a vasárna­pi parlamenti választások ered­ményei meglepetést jelentettek. A Pánhellén Szocialista Moz­galom (PASOK) olyan ígére­tekre alapozta választási prog­ramját, amelyek a görögök többsége számára nagyon von­zóak. Ez a választási győzelem annak a rokonszenvnek a ki­fejezője, amelyre a politikai ellenzék a széles rétegek kö­rében tett szert az Oj Demok­rácia politikájának bírálatával. Ez a politika súlyos gazdasági helyzetbe vezette az országot. A PASOK azonban még többet nyert azáltal, hogy vezetője, Andreas Papandreu a választá­si gyűléseken biztosította hí­veit arról, hogy pártja győ­zelme esetén Görögországban népszavazást rendeznek az or­szág közöspiaci tagságáról. Fenntartva a manőverezés le­hetőségét úgyszintén kijelen­tette, hogy „felül kell vizsgál­ni Görögország és a NATO kapcsolatait“. A- választók most már az ígéretek teljesí­tését várják. A közöspiaci tagság ellenzé­se erős — mindenekelőtt a pa­rasztok körében —, mivel nem hozta meg a várt javulást. A NATO-tagságot a görög közvé­lemény több okból is elutasít­ja. Az USA (kiváltságos hely­zete ebben a szervezetben Gö­rögországot a fasiszta katonai junta uralkodásának sötét éveire emlékezteti s arra, hogy a junta csak az Egyesült Ál­lamok támogatása révén őriz­hette meg hét éven át ural­mát. Az Egyesült Államok a fasiszta rezsim bukása után is Athén tudtára hozta, hogy stratégiailag Törökország ked­vezőbb partner számára. Erre abban az időben került sor, amikor nemcsak stratégiai ér­dekekről volt szó. hanem az Égei-tenger olajban gazdag szárazföldi talapzatának birtok­lásáról is. Ma joggal állíthat­juk, hogy a görög közvéle­mény túlnyomó többsége el­utasítja a nukleáris fegyverke­zés politikáját, amelyet Wa­shington a NATO-tagállamok- ra erőszakolt. Nem adta fel a harcot a görögországi ame­rikai katonai támaszpontok felszámolásáért, és a választá­sokon tanúsított magatartásá­val kifejezte, hogy támogatja az enyhülési politikát és az államok közötti baráti kapcso­latok fejlődését. A választási eredmények bi­zonyos reményt fejeznek ki. Hogy milyen mértékben lesz a PASOK képes — de főleg haj­landó — ígéreteit teljesíteni, a jövő mutatja meg. Az a tény. hogy a parlamentben ab­szolút többséget szerzett, nagy lehetőségeket nyújt. A széles néptömegek valódi érdekeit érintő esetekben számíthat a Görög Kommunista Part támo­gatására. A választásokat kö­vetően tehát Görögországban létrejöttek a feltételek a vál­tozáshoz, amelyet a görög nép már hosszú évek óta óhajt. (Pl Ha Van Lau az ún. kambodzsai kérdésről (ČSTK) — Ha Van Lau. Viet­nam állandó ENSZ-képviselője az ENSZ-közgyűlésen kijelentet­te, hogy nem létezik semmilyen kambodzsai probléma és a köz­gyűlésnek nincs joga megtár­gyalni az ún. kambodzsai kér­dést. Ebből az következik, hogy minden olyan határozat érvény­telen, amelyet a közgyűlés Kam­bodzsáról elfogadott. A kambod­Gandhi asszony elutazott Bukarestből (ČSTK) — Bukarestben záró- dokumentumok aláírásával fe­jeződtek be a román—indiai megbeszélések. Nicolae Ceau­sescu és "ndira Gandi megtár­gyalta a két ország gazdasági együttműködése továbbfejleszté­sének lehetőségeit. Indira Gan­dhi ezután elutazott Bukarest­ből. zsai nép 1.979 januárjában orszá­gának tényleges ura lett. A má­jusban megtartott demokratikus általános választások kifejezték, hogy az ország bízik vezető­iben. Az indokínai menekültekkel kapcsolatban a vietnami képvi­selő elmondotta, hogy ez a hely- zet a gyarmatosítók, az impéria-* listák és a hegemonisták által szított agresszív háború követ­kezménye. Kambodzsában már 300 ezer ember visszatért, azok, akik a Pol Pot-rezsim elől me­nekültek el. Október 8 a és 15-e között a thaiföldi légierő nyolcszor sér­tette meg a Kambodzsai Népi Köztársaság légiterét, és 120 esetben lőtt kambodzsai terüle­tet, közölte az SPK hírügynök­ség. Kommentárunk 19BL X. 21. A NATO Tanácsának 1979 decemberi döntése 572 közepes hatótávolságú nukleáris rakéta nyugat-euró­pai telepítéséről Belgiumot is, mint az Észak-atlanti Szövetség tagállamát probléma elé állí­totta. Kezdettől fogva sokan voltak olyanok, akik óva intet­tek az új amerikai rakéták be­fogadásától. A rakétatelepítés ellenzői elsősorban is arra mu­tattak rá, hogy a NATO Taná­csa döntésének végrehajtása azokat az államokat, amelyek megengedik új amerikai raké­táknak a saját területükön va­ló telepítését, annak a komoly veszélynek teszi ki, hogy egy fegyveres konfliktus esetén be­vonják őket a nukleáris hábo­rúba. Az amerikai rakéták telepí­tésével szembeni .ellenállás olyan nagy volt Belgiumban, hogy a kormány augusztus ele­jén 6 hónapos halasztást kért, A belga kormány ezt azzal in­dokolta meg, hogy meg akarja várni, milyen kilátások vannak a nukleáris fegyverekről foly­tatandó szovjet—amerikai tár­gyalásokra. Swaelen belga had­ügyminiszter újságíróknak adott interjújában azt mondot­ta, hogy amennyiben e tárgya­lások sikeresek lennének, bi­zonyos körülmények között tel­jesen feleslegessé válhatnak az amerikai rakéták Belgium terü­letén való állomásoztatása. Ez kétségtelenül figyelemre­méltó álláspont. Már Martens miniszterelnök kormánya, amely 1981 március végéig volt hivatalban, de Mark Eyskens ké­sőbbi kormánya is azon a véle­ményen volt, hogy jobb lenne, ha a NATO tagállamai előbb kanélküliek aránya 9,1 százalé­kot tesz ki, és az inflációs rá­ta is valamennyi közöspiaci tag­állam közül Belgiumban a leg­magasabb —, Swaelen hadügy­miniszter a nyáron engedett a NATO kívánságnak, hogy Bel­gium — reális értékben szá­Belgium eHmnsitotta a döntés! tárgyalásokat kezdenének a Szovjetunióval az európai biz­tonság és a fegyverkezés korlá­tozásának kérdéseiről, és csak ezután döntenének arról, szükség van e Nyugat-Európá- ban közepes hatótávolságú nuk­leáris rakéták telepítésére. Ha­sonló álláspontra helyezkedett Hollandia is. Az amerikai kor­mány azonban ellenkező eljá­rást kíván alkalmazni — előbb rakétákat akar telepíteni s csak azután, hogy megtette az első lépést a fegyverkezési verseny új fordulójához, kíván tárgya­lásokat kezdeni. Ebben az irány­ban valamennyi NATO partner­re és így Belgiumra is jelentős nyomást Sejt ki. E n\omás a múltban hozott bizonyos eredményeket. Az áp­rilis eleién megalakult és szep­tember 21-ig hivatalban volt Eyskens-kormány bizonyos en­gedményeket tett. Mivel Bel­giumnak eléggé komolyak a gazdasági nehézségei —- a rnun­molva — évi 3 százalékkal nö­velje katonai költségvetését. Az amerikai kormánynak és a NATO-nak teendő engedmé­nyekkel nemcsak a belga kom­munisták, de a szocialisták és néhány más politikai párt és szervezet tagjai is szembeszáll- nak. A békeerők azt követelik, hogy a belga kormány szálljon síkra a konstruktív leszerelési tárgyalások mellett, és ily mó­don járuljon hozzá az enyhü­léshez. Mivel az európai nuk­leáris fegyverzetről november 30-án Genfben megkezdődnek a szovjet—amerikai tárgyalások, a belga békemozgalom most azt követeli, hogy a kormány sem­mi körülmények között se döntsön a kérdésben az emlí­tett tárgyalások befejezése előtt. Az amerikai nukleáris ra­kéták belgiumi elhelyezése el­len energikusan fellép az atom­fegyverek elleni flamand bizott­ság, Karel van Miért, a Fla­mand Szocialista Párt elnöke, és további jelentős szervezetek. Azoknak, akik ellenzik az új közepes hatótávolságú ameri­kai nukleáris rakétáknak az ország területén való állomá- soztatását, nagy a politikai be­folyása Belgiumban. Bizonyítja ezt egyebek között az a tény, hogy a NATO Tanácsa 1979 de­cemberi döntésének hívei nem mertek frontális támadást in­dítani a döntés hathónapos el­halasztása ellen, amelyet az Eyskens kormány határozott el. Az, hogy a kormány szeptem­ber 21-én megbukott, nem en­nek a döntésnek, hanem a bel­ga acélipari válság megoldása nak módja körül kialakult áthi­dalhatatlan ellentétek követ­kezménye volt. A helyzet további alakulása egyebek között attól függ, mi­lyen lesz az új kormány össze­tétele. Willy Claes, az eddigi gazdasági miniszter már szep­tember végén bejelentette: nin­csenek kilátások egy új koalí­ciós kormány megalakítására, ezért fel kell oszlatni a parla­mentet és új választásokat kell kiírni. Ez valóban meg is tör­tént. Az előrehozott parlamenti választásokat november 8-án tartják meg. A választások eredménye kétségtelenül nagy befolyással lesz arra, hogy Bel­gium végül is hozzájárulását ad­ja-e az amerikai rakétáknak az ország területén való telepíté­séhez. IÁN BLANSKÍ az angolai államfő (ČSTK) — Jósé Eduardo dós Santos, angolai államfő tegnap hivatalos látogatásra Líbiába érkezett. A JANA hírügynökségnek adott nyilatkozatában közölte, hogy tárgyalásaik mindenek­előtt a kétoldalú kapcsolatokat és bővítésük távlatait érintik majd, továbbá nemzetközi kér­déseket, a dél-afrikai helyzetet és a térség haladó országai har­cának módját az USA és szövet­ségesei imperialista politikája ellen. Bombamerénylet Antwerpenben (ČSTK) — Tegnap délelőtt nagy erejű bomba robbant Ant­werpen belga kikötő zsidó ne­gyedében. A robbanás megölt egy 35 éves nőt, és legkesebb százan megsebesültek, közülük sokan súlyosan. A bombát a többnyire zsidó nemzetiségű gyémántkereske­dők klubja előtt parkoló gépko­csiban helyezték el. Az egész ne­gyedben károk keletkeztek, és a közeli házakat az ösz- szeomlás veszélye fenyegeti. A rendőrség egyelőre még nem jött a tettesek nyomára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents