Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-19 / 247. szám, hétfő

Gyümölcs és zöldség o bozót helyén A TERMÉS EGY RÉSZÉT FELDOLÔOZZÄK ŰJ SZÓ Ä kertbarátok már a jövö Évi, és a távlati feladatok meg­valósítására készülnek. Mun­kájukhoz. nagy segítséget nyújt a Szlovákiai Kertbarátok Szö­vetsége Központi Bizottsága és járási • bizottságai, valamint szolgáltató üzemeinek dolgom 2 ói. Közös erőfeszítéssel igye­keznek minél nagyobb támoga­tást nyújtani a termelőknek. Az 'őszi időszakban kerestem lej Kotiers Andrást, a Köz­ponti Bizottság , osztályvezető­jét. Néhány Időszerű, és a fej­lesztéssel összefüggő kérdést tettem fel neki: — Mostani lag mi okozza a kertbarátoknak a legtöbb gon­dot, nehézséget?­— Főleg a facsemeték be­szerzése. Az alapszervezetek 300 000 darabot igényeltek, de a SEMEX termelési-gazdasági egység bojnicei Gyümölcsfane­mesítő Kutató Intézete csak mintegy 150 000 darabot szál­líthat. — Van lehetőség a hiány pótlására? — A napokban ígéretes tár­gyalásokat folytatunk a buda­pesti Kertfor vállalattal, őszi­barack facsemeték vásárlásá­ról. ígéretet kaptunk, hogy megrendeléseinket teljesítik. Szeretnénk tőlük még cseresz­nye- és meggyfacsemetéket be­hozni. — Milyen facsemetékből mu­tatkozik a legnagyobb hiány?. — Most, amikor az alapszer­vezetek megrendeléseit tanul­mányozzuk, látjuk, hogy a ne­mesítő állomások nem minden esetben mérték fel helyesen a szükségleteket. Emiatt a kör­tefacsemete igénylésnek csak a felét szállíthatjuk le. A kert­barátok a tervezettnél jóval ke­vesebb szilva, ribizli, egres és málna facsemetét, illetve dug­ványt vásárolhatnak. Ezzel szemben mind a 68 000, igé­nyelt alma facsemetét a le­hető legrövidebb időn belül leszállíthatjuk. — A hetedik ötéves tervidő­szakban milyen intézkedéseket tesznek a helyzet javítása ér­dekében? — A SEMEX vezetőit arra ösztönözzük, hogy jobban mér­jék fel a szükségleteket. Ha terveink sikerűinek, akkor évente 300 000 facsemetét szál­líthatunk a termelőknek, meg­felelő választékban. Kedvező lehetőség nyílik az elöregedett és kis termést adó fák pótlá­sára, és újabb gyümölcsösök létesítésére. — Az idén sok bírálat érte a kertbarátokat, hogy a terme­lési program meghatározása­kor sok esetben nem veszik figyelembe 'a társadalmi szük­ségletet. Emiatt egyes zöldség­félékből többet termeltek a tervezettnél, más zöldségfélék­ből viszonl kevés volt a pia­con. — Az elmúlt évek, főleg az idei év tapasztalatai alapján igyekszünk elejét venni a nem kívánatos aránytalanságoknak. Bár idem a Zelenina a Liko termelési-gazdasági egység és a Jednota fokozatosan megol­dotta a zöldpaprika és a cse­ni egeuborka fel vásá rl á sán ál előforduló problémákat, mégis jelentős veszteségek keletkez­tek. Ugyanakkor hiánycikk volt a fokhagyma, a karfiol, a petrezselyem, a sárgarépa és a zeller. Szinte érthetetlen, hogy miért kell behoznunk 200 ton­na tormát, amikor azt itthon is kedvező feltételek között meg­termelhetnénk. A jövőben te­hát a piac felvevő képessége szerint határozzuk meg a ter­melési programot. — A helyi viszonyok figye­lembe vételével milyenek a le­hetőségek a termelés szakosí­tására? — Eddig is kialakultak olyan körzetek, ahol a terme­lők már hagyományosan egyes Építkezési helyzetkép Bratislava Petržalka városré­szében Szlovákia különböző ré­szeiről érkezett építőmunkások dolgoznak a lakóházak és a já­rulékos létesítmények építésén. Szlovákia fővárosában jelenleg a komplex lakásépítés a Duna jobb partján elterülő Lúky lakó­területre összpontosul. A Bratislavai Magasépítő Vál­lalat kollektívái a Háje lakóte­rületen az elmúlt ötéves tervi­dőszakban 15 157 lakást adtak át. Másfél évvel ezelőtt a Lúky építkezési területen láttak mun­kához. Itt 12 464 lakásegység vár felépítésre, összesen 38 ezer ember számára. Még az elmúlt és az idei év fordulóján átadták Lúkyn 1540 lakást; ezekben aránylag kevés járulékos létesítmény és két körzeti kazánház készült el. Ta­vasszal kezdtek fokozatosan be­költözni az első lakók, s meg­nyitottak néhány üzletet is. Az idei terv újabb 3788 lakás fokozatos befejezésével és áta­dásával számol; kiegészítve több körzeti ikazánházzal és a szük­séges járulékos létesítmények­kel. Az év kétharmada alatt 1832 lakást adtak át, ebből 264- et augusztusban. Ez azonban az évi feladatoknak csupán a fele, s így az időbeni lemaradás több imint egy hónap, számokban pe­dig 570 lakásegység. fv?- :• É& mm - ; mm A járulékos létesítmények lét­rehozásában részben sikerült kárpótolni az iskolák, óvodák és bölcsődék építésében mutat- kozó lemaradást. Azonban a ;nai követelményeikhez képest nagyon kevés a Jakubovszikij ut­cában átadott közös épületben működő óvoda és bölcsőde. A Bugyonnij utcában létrehozott 27 tantermes alapiskola meg­oldja Lúkyn a gyerekek iskolá­ba járásának jelenlegi gondját. Egyelőre az üzlethálózat sem valami jól kiépített az ott élő több mint kétezer család szá­mára. Mégis jelenleg a legna­gyobb gondot néhány körzeti Ikazánliáz építésének lemaradá­sa okozza. Pontosabban a tech­nológiai berendezés szerelésé­ről van szó, s határidőre való befejezésétől függ a lakóházak átvétele. Szintén fontos a hő- és gázelosztók, valamint az átvevő állomások technológiai beren­dezésének felszerelése, melyet több szervezet végez. Mindenesetre az őszi hónapok­ban az építkezési munkák nágy erőkifejtést és az érdekelt part­nerek munkájának összehango­lását követelik meg annak ér­dekében, hogy sikerüljön az év végéig a hátralevő 1950 lakás és a hiányzó járulékos létesít­ményeik felépítése ezen a lakó­telepen. —jSn— zöldségféléket szívesen ter­melnek. Ehhez jók az éghaj­lati és a talajviszonyok Is. Ez­zel párosul a szaktudás és az igyekezet. A csemegeuborka termesztésében nagyon jó ered­ményeket értünk el. Terme­lőink 9700 tonnát adtak el a feldolgozó üzemeknek. Érté keltük az eredményeket és azokban a körzetekben kö­tünk csemegeuborka termeszté­sére szerződéseket, amelyek­ből a legjobb minőségűt szállí­tották. Kalarábét, zöldpapri­kát, főleg a komáromi (Ko­márno) és a hozzá hasonló adottságú járásokban terme­lünk, ahol nagy a hozama és kiváló a minősége. A fok­hagymát nagyobb területen a farkasdi (Vlčany) és szímői (Zemné) körzetben termesztik. A szakosítás megvalósításához szolgálató üzemeink dolgozói szaktanácsokat is adnák. — Az elmúlt időszakban mi­lyen mértékben bővült a tag ság létszáma, és a földterület? — Jelenleg 125 000 kertbarát termel 12 000 hektáron. A le­hetőségekhez viszonyítva mind a tagok száma, mind a föld­terület még kevés. Idén 1200 hektár földet akartunk felosz­tani a nemzeti bizottságokkal együttműködve, az új tagok­nak. Azonban terveink nem si­kerültek, mert a nemzeti bi­zottságok csak 500 hektár fel parcellázására adtak engedélyt. Az SZSZK kormánya és más szervek is többször foglalkoz­tak ezzel a kérdéssel, remél­jük, hogy a jövőben a társa­dalmi érdekeket szem előtt tartva a nemzeti bizottságok nagyobb támogatást adnak a kertbarátoknak, kezdeménye­zzen intézik el a parcellák ki­sajátításához szükséges jogi formalitásokat. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a bozót helyén minden községben a lehető legtöbb gyümölcs és zöldség teremjen. — Sajtóértekezleteken hal­lottuk, hogy a szövetségnek üzemel már néhány kisebb fel­dolgozó üzeme is. A hetedik ötéves tervidőszakban a ma még hiánycikknek számító aszaltszilvát és más aszalt gyümölcsöt már előállíthatják? — Szolgáltató üzemeinknek 11 üzemrészlege van. A terv­időszakban továbbiak indulnak be. Elgondolásaink szerint kedvezőek lesznek a lehetősé­gek a gyümölcs aszalására, lekvárok és szörpök készítésé­re. Úgy gondolom, hogy jelen­tős mértékben hozzájárulnak a választék bővítéséhez. Ezen a szakaszon még nem dolgoztuk ki teljesen a terveket és a jö­vőben sorra kerülő tárgyalá­soktól függ, hogy mennyit vál­lalunk a termés feldolgozásá­ból. BALLA JÓZSEF BÚTOR *81 Árusítással egybekötött kiállítás Két év után Ismét megmu­tatni a vásárlónak, hogy mi­ből válogathat, mit kínál szá­mára mostanában a bútoripar — ez a célja annak az árusítás­sal egybekötött kiállításnak, melyet október 16 a és 25-e között Nyitrán (Nitra) az AG­ROKOMPLEX kiállítási terület A és B pavilonjában rendez­nek. Hazánkból összesen 12 vállalat mutatja be az ismert, rövidesen gyártásra kerülő, vagy esetleg még a fejlesztési szakaszban levő bútorait. Kül­földről Jugoszlávia és Románia néhány nálunk is kapható ter­mékével képviselteti magát. A 4500 négyzetméteres kiál­lítási terület teljesen megfelel annak a követelménynek, hogy a vásárló ízlésesen elrendezve lássa és lakásába tudja kép­zelni a szoba- és konyhaberen- dezéseket, ülőgarnitúrákat, szekrénysorokat és más bútor­darabokat. Mindezt sajnos az üzlethálózat erre megfelelő lie lyiségeinek hiányában nem mindig teheti meg, s a vásár­ló leggyakrabban a katalógu­sok sokszínben úszó képeiről, esetleg a zsúfolt üzletekben és raktárakban elhelyezett búto­rokból válogathat. így a kiállí­tás legnagyobb jelentősége ép­pen abban van, hogy a bútor- vásárláshoz a fogyasztónak va­lódi feltételeket biztosít. A kereskedelem a kiállítás ideje alatt természetesen az egyes bútorfajták utáni keres­letet is felméri, kíváncsian vár­ja a látogatók véleményét. Észrevételeiket, tapasztalatai­kat a termelési szakemberek a termékválaszték megállapításá­hoz, a kereskedelem pedig sa­ját tevékenysége orientálásá­hoz használja fel, A piacku­tatásra feltétlenül szükség van. Ahogy azt egy új prágai lakó­negyedben a fiatal házasok körében végzett felmérés ered­ményei is bizonyítják: még so­kan vannak, akik maguk ké­szítik a bútort, ami riasztó jel­zés a termelőknek és a keres­kedelemnek, mert leggyakrab­ban akkor kezd az ember sa­ját magának barkácsolni, ha a piacon nem kapja meg azt, amit szeretne, számára nem megfelelő minőségű az áru, és olyan ára van, amit nem haj­landó megfizetni. Ezért fontos, hogy a kereskedelem és a ter­melő vállalatok érzékenyen reagáljanak a vásárlók keres­letének alakulására. Kiállításszemle közben, mint­ha különböző ízlések szerint berendezett lakásban, helyiség­ről helyiségre járna és válogat na az ember, a sajátjának meg­felelő bútorok közül. Emiatt emlékezetében éppen ezek ma­radnak meg. A rendezők a lá­togatók segítségére siettek még abban is, hogy öt részlegre cso­portosítva mutatják be a külön­böző lakásberendezéseket. A hálószoba bútorok között — a hazaiakon kívül — egy; külső formatervezésében telje­sen eredeti jugoszláv beren­dezés hívja fel magára a fi-: gyeimet, vonzásának megfele­lően az ára is elég magas. Szintén jugoszláv behozatal a Kapri és a Diplomat szekrény­sor és a köztük elhelyezett Klára kárpitozott ülőgarnitúra. Egyébként talán az e csoport­ba sorolt bútorból látható a legtöbb. Ilyen a Bitaform szek­rénysor, melyhez T alakú ta­nácskozó asztal tartozik és ha­zánkban ehhez hasonló nem Is készül. Újdonságok a Bona szekrénysor, valamint a Roxa­na akácfából gyártott kárpito­zott és a Fedor iiveglapú asz^ taHal kiegészített ülőgarnitúra. De érdeklődésre tarthat szá-- mot a kisebb méretű Líra szek» rénysor, a Nokturno ülőgarni­túra, vagy u Lotos A és B gye­rekszobái szekrénysor Is. A nappali szobaberendezések részlegén érdekességnek szá­mít, hogy bemutatják a tovább* fejlesztett Optimal típust, me­lyet az eddigi Radikal helyett jövő évtől hoz forgalomba a kereskedelem. A variálható elemekből álló bútorok közül a Bitaform gyer­mekszoba- és az Aroma, Ásta és Carmen konyhaberendezé­sek ragadták meg figyelmün­ket. Ez utóbbiakat fiók-, szék-* rény- és sarokrésszel látták el. Mindegyikben külön beépített hely van a hűtőgépnek, a sü­tőnek és tűzhelynek. Leginkább keresett portéka üzleteinkben a különálló bú­tordarab. Székek, asztalok, fo­telek, falra függeszthető szek­rénykék ... Néhány formater­vezésében újszerű széket már látni a kiállításon és a fote­lekről is ugyanaz mondható el. Egyszerű és könnyű a Nitra konyhasarok, összerakható asz­tallappal és kárpitozott ülőrész alatti rakodótérrel. Kerek asz-* talt csak egyet láttunk, lapja szétrakható. Az előszobafalak közül a legrnegkapóbb a blat- nál Drevokovban készült. Inno- vált előszobái bútorokat mutat be. a Bratislavai Nyugat-szlová­kiai Bútoripari Vállalat; külön, elemekként és vásárolható. Soj kan örömmel fogadják a für* dőszobai bútort; ruhatartóval, fiókokkal és vitrinszerű résszel ellátva. Kisebb méretű helyszíni áru­sítás mellett a bútort megren­delésre szállítják le az érdek­lődők által megjelölt üzletbe, mégpedig legkésőbb jövő év jú­lius 30-ig. Megtörténhet azon­ban, hogy nem a kért színben, vagy kisebb módosítással kül­dik el. Ilyenkor a vevő nem köteles átvenni a bútort, ha nincs szándékában ezt megvá­sárolni. Remélhetőleg azonban a nyitrai kiállításon felvett megrendelések közül a lehető legkevesebb jut hasonló sorsra. J. MÉSZÁROS KAROLY Termékváltás Bulgáriában 1931. X. 19. '■*T.jpiilö lakótömbök (A szerző felvétele) Az új ötéves terv a külke­reskedelemben is Igényes fel­adatokat állít a bolgár nép­gazdaság elé: 1985-ig az áru­csere-forgalomnak 40 százalék­kal kell emelkednie az előző ötéves tervidőszakhoz képest. Az ország exportjában a ha­gyományos mezőgazdasági cik­kek mellett mind nagyobb a súlya az ipari termékeknek. Bulgária a világ 120 államá­val tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat, s külkereske­delmi forgalmának értéke 1980-ban elérte a 17,2 milliárd devizalevát. A külkereskedelmi forgalom döntő hányada a szo­cialista országokra jut, ezek­kel bonyolítja le kereskedel­mének 80 százalékát, ezen be­lül is 50 százalékát a Szovjet­unióval. Nagy ütemben bővül azon­ban a fejlett tőkés ipari or­szágokkal és a fejlődő orszá­gokkal lebonyolított árucsere- forgalom. A tőkés országokkal az utóbbi tíz évben háromszo­rosára emelkedett a kereske­delem, s elérte a 2,8 milliárd levát. Jelentősek Bulgária és a Közös Piac kereskedelmi kap­csolatai, az ország tőkés for­galmának 55 százaléka az Eu­rópai Gazdasági Közösség tag­államaira jut. A bolgár vezetés a követke­ző ötéves tervidőszakban is döntő jelentőséget tulajdonít a KGST-országokkal és a többi szocialista országokkal folyta­tott kereskedelemnek. A ter­vek szerint 1985-ig az előző tervidőszakhoz viszonyítva 56 százalékkal emelkedik a keres­kedelem, ezen belül a gépek és a berendezések exportja 76 százalékkal nő. A szocialista munkamegosztás szerepének növekedését jelzi, hogy az 1981—1985-ös, nyolcadik ötéves terv végén a teljes gép- és berendezésexport 88 százaléka olyan termék lesz, amelyet Bulgária szakosítási és koope­rációs megállapodások kereté­ben gyárt. Mindamellett az utóbbi évek világgazdasági zavarai a bol­gár külgazdaság fölött sem múlnak el nyomtalanul. Külö­nösen nagy gondot okozott, hogy számottevően megnőtt a bolgár deficit a tőkés orszá­gokkal folytatott kereskedő­lemben. A bevitel ésszerűsíté­sét szolgáló erőteljes intézke­désekkel és az export növelé­sére tett sikeres erőfeszítések­kel azonban tavalyra már si­került kiegyensúlyozni a mér­leget, ami egyben azt jelenti, hogy Bulgária külföldi adós­ságai sem nőttek tovább. Az új ötéves terv a külke­reskedelemben is igényes fel­adatokat állít a bolgár nép­gazdaság elé, a forgalomnak 1985-ig összesen 40 százalék­kal kell emelkednie az előző tervidőszakhoz képest. Figye­lembe véve, hogy a nemzeti jövedelem tervezett növekedése ugyanebben az Időszakban 25—30 százalék, nyilvánvaló, milyen nagy szerepe van a külgazdaságnak Bulgária gaz­dasági céljainak valóra váltá­sában. HVG Rozstermesztés az IMDK-ban Az NDK-ban egymillió hek­táron termesztenek rozsot. Az ország rozskutató központja egyben a KGST-országok e ga­bonafajtával foglalkozó kutató- intézeteinek centruma Is. Az új termesztési módszereket közkinecsé teszik, az űj neme- sítvényeket rendszeresen ki­próbálják és cserélik, hogy mindenütt emelhessék a ter­méshozamokat és Javítsák 8 fontos élelmiszer-növény minő­ségét és ellMiállőképességét. (BUDAPRESS—ADN)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents