Új Szó, 1981. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1981-10-02 / 233. szám, péntek

EGY JArAS a n£pszámlálás adatainak tükrében KEDVEZŐ KORÖSSZETÉTEL# NŐTT A FOGLALKOZ­TATOTTAK SZÁMA # TÖBB FŐISKOLÁS A LAKÁ­SOK TÖBB MINT EGYHARMADA ÖSSZKOMFORTOS Tavaly az év vé.gén nép- számlálás volt köztársaságunk­ban. Az így megállapított ada­tok képezik az alapot a nép­gazdaság és egész társadal­munk irányításához és terv­szerű fejlesztéséhez. A nép- számlálás adatait összegező szervek már január 13-án nyil­vánosságra hozták az előzetes eredményeket. Jelenleg folya­matban van a végleges ered­mények kidolgozása. Ezek az előzetes jelentéshez képest sokkal több területet érinte­nek, s az adatokat az egyes területi egységek szerint is összegezik. így minden járás­ban ötféle statisztikai felmé­rést hoznak nyilvánosságra. A dunaszerdahelyi járás (Du­najská Streda) az elsők kö­zött kapta meg a végleges eredményeket. A Szlovák Sta­tisztikai Hivatal elnöke, Jozef Kollár, a közelmúltban adta át ezeket Magyarics Vincének, a járási pártbizottság vezető tit­kárának és Dudás Kálmánnak, a járási nemzeti bizottság el­nökének. A járásnak a népszámlálás- ' kor 104 096 lakosa volt. Ez azt jelenti, hogy az 1970. évi nép- számlálás óta a lakosság szá­ma 10 százalékkal növekedetté A járás lakossága aránylag fiatal. Szlovákiai viszonylatban a legkedvezőbb korösszetételű területek közé tartozik. Annak ellenére, hogy a 15 évesnél fia­talabb gyerekek részaránya 28,5 százalékról 26,9 százalék­ra csökkent, ez a részarány még mindig nagyobb mint a szlovákiai átlag. Hasonlóan kedvezően alakult a munka­képes korú lakosság részará­nya, számuk több mint 8000- rel nőtt. A járás lakossága korösszetételének elemzése szerint jó feltételek vannak ahhoz, hogy a következő idő­szakban is tovább növekedjen a lakosság száma. A népesség kedvező alakulá­sa befolyásolja a lakosság gaz­dasági aktivitását is. Több mint 48 százaléka gazdaságilag ak­tív, ami azt jelenti, hogy je­lenleg 50 000 lakosnál több van munkaviszonyban, ez a szám 1970-hez viszonyítva 13 ezerrel nőtt. Tartalékok vannak még a nők foglalkoztatottságának nö­velésében, hiszen jelenleg több mint 5000 munkaképes korban levő nő nincs foglalkoztatva. További tartalékot jelent a járásban a munkalehetőségek A „futógéptől’’ a korszerű kerékpárig (CSTK) — Az első kerékpá­rok Prága utcáin 1820 júliusá­ban tűntek fel. Ekkor kertésze­ti ünnepséget tartottak, amely­nek egyik atrákciója a „futó­gép“ végtatása volt. Ezt a szer­kezetet csaknem teljesen fából készítették és láblökésekkel hozták mozgásba. Az első ke­rékpárosok között ott volt Ján Kollár költő. Nem sokkal ezután a Cseh Királyság fővárosának utcáin feltűnt az első kerékpár­posta, amelynek a hátsó kerék fölött elhelyezett ládájába a prágaiak bedobták leveleiket. A kerékpár szerkezete lassan tökéletesedett az akkori műsza­ki színvonalat meghaladóan. A prágai Nemzeti Színház alapkö­vének lerakása idején 1868. má­jus 16-án a díszmenetben lát­ható volt Josef Vondrich „csont­törő" kerékpárján. A rfíúlt század nyolcvanas éveiben a magas kerékpárok jöttek divatba, amelyeket egy smíchovi gyárban készítettek. Az alacsony kerékpárok gyártá­sát Slávia márkával a Mladá Boleslav-i Laurin és Klement cég kezdte meg, később ugyan­ez a cég gyártotta az első au­tókat és motorkerékpárokat ha­zánk mai területén. További kerékpárműhelyeket és gyáracs- kákat nyitottak Ostí nad La- bemban, Kralupy nad Vltavou- ban és Chebben. Az első világ­háború után a konkurrencia je­lentős mértékben nőtt, számos más helyen is megkezdték a kerékpárok gyártását. Végeze­tül még annyit: Prágában jelen­leg csaknem 300 000 a kerék“ párok száma. struktúrájának javítása és egyenletesebb elosztása. A já­rás dolgozóinak fele lakóhe­lyén kívül dolgozik. Ezt bizo­nyos fokig befolyásolja az a tény is, hogy a járáshoz arány­lag közel van Bratislava, az SZSZK fővárosa. A népszámlálás eredményei szerint megváltozott a gazda­ságilag aktív lakosság szociá­lis összetétele. Több mint 5000- rel nőtt a munkások száma, de részarányuk 1970-hez viszo­nyítva mégis csökkent. Az al­kalmazottak száma viszont az utóbbi tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt. Az efsz-ta- gok részaránya csökkent. így jelenleg a dolgozók 52 százalé­ka munkás, 31,2 százaléka al­kalmazott és 16,5 százaléka efsz-tag. A járás iparosításában és a nem termelési szféra fejlődé­sében további változások is végbementek. Míg 1970-ben a járás gazdaságilag aktív lakos­ságának egyharmada a mező- gazdaságban dolgozott, ma ez az arány alig több a 25 száza­léknál. Tíz év alatt az ipari dolgozók száma több mint 4000-rel nőtt és 3000-rel töb­ben dolgoznak az építőiparban. Ugyancsak nőtt a szolgáltatá­sok, a kereskedelem, a közle­kedés, az oktatásügy és a töb­bi nem termelési ágazat alkal­mazottainak száma. Az életszínvonal alakulásá­ról tanúskodnak a lakosság műveltségére vonatkozó ada­tok. Nőtt a felsőfokú végzett­séggel rendelkező lakosok szá­ma, s a lakosságnak több mint egynegyede középiskolát vég­zett. A főiskolát végzett lako­sok száma 1970 és 1980 között csaknem kétszeresére nőtt, vagyis több mint 2200 lakos végzett a járásban főiskolát. Ja­vult a felsőfokú végzettséggel rendelkezők struktúrája is. Több mint négyszeresére nőtt a mű­szaki szakemberek száma. Az utóbbi tíz év alatt felsőfokú is­kolát végzett lakosoknak csak­nem a fele nő. Jelenleg több mint 7000-an tanulnak a járás­ból főiskolákon, s csaknem 50 százalékuk nő. Figyelemreméltó eredmények születtek a járásban a lakás­építésben. A több mint 21000 lakóház 94,4 százaléka családi ház. A többlakásos házak rész­aránya 3 százalékról 5 száza­lékra nőtt. Ez arról tanúskodik, hogy a járásban összpontosított lakásépítés folyik. 1971—1980-ban a járásban 8769 új lakás épült. A lakásál­lomány ennek ellenére csak 5857 lakással bővült, ami azt jelenti, hogy az új lakások egyharmada a szanált lakáso­kat pótolja. A járásban a laká­sok több mint 80 százaléka 1946 után készült el. Ez termé­szetesen tükröződik a lakások színvonalában és műszaki ellá­tottságában is. A 28 279 lakás több mint egy­harmada az első kategóriába tartozik, vagyis központi füté- ses, összkomfortos lakás. Ezzel szemben több mint 5000 lakás a 4. kategóriába sorolható. ■Megváltozott a lakások nagy­sága is. Több mint 62 százalé­kuk 3-szobás, illetve még na­gyobb. Csupán egy tizedük egy­szobás. A lakások átlagos te­rülete 48,2 négyzetméter és egy lakásra átlag 3,66 személy jut. Egy lakosra tehát 13,2 négy­zetméter lakóterület esik. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy a járásban a lakáskörül­mények tovább javultak. A lakások 83 százalékában vezetékes ivóvíz van, több mint 80 százalékában van fürdőszo­ba, vagy zuhanyozó fülke. A lakások több mint felében köz­ponti fűtés vagy etázs-fűtés van. Az életszínvonalról tanúskod­nak a háztartások ellátottsá­gára vonatkozó adatok. 1970- hez viszonyítva kétszeresére nőtt a hűtőszekrénnyel ellátott lakások száma, ma a háztartá­sok 92 százalékában van hűtő- szekrény. Mosógép a háztartá­sok 90 százalékában, televíziós készülék szintén 90 százaléká­ban található. Több mint 4000 háztartásban van automata mo­sógép és több mint 1200-ban színes televízió készülék. Te­lefon csaknem 7000 háztartás­ban van. A személyautókkal rendelkező háztartások száma csaknem négyszeresére nőtt. A népszámlálás végleges adatai sokat elárulnak fejlődé­sünkről, eredményeinkről, de ugyanakkor rámutatnak azokra a problémákra is, amelyeket még meg kell oldanunk. A nép- számlálás végleges adatait tar­talmazó kiadványok rövidesen eljutnak minden irányító dol­gozóhoz, akiknek munkájában nagy segítséget jelentenek majd a feldolgozott sokrétű adatok. TEODOR CONKA, a Szlovák Statisztikai Hivatal kerületi igazgatóságának munkatársa orvositanácsadó A PORCKOPÁSRÓL Az ortopédia egyik legna­gyobb problémáját a degenera- tív (kopásos) izületi betegsé­gek jelentik. Az elváltozások munkaerejük teljében levő embereken jelentkeznek, más­részt a betegségek kezelési és gyógyulási lehetőségei is kor­látozottak. A degeneratív (ko­pásos) betegségek lényege tu­lajdonképpen az Ízületeket al­kotó csontvégeket borító por­cogok sérülése, elhasználódá­sa. A betegség klinikai lefolyása szerint a porckopásokat az alábbi csoportokba sorolhat­juk: 1) ismeretlen ok követ­keztében fellépő úgynevezett elsődleges arthrosisok (porc­kopások), 2) ismert okok kö­vetkeztében keletkező porcko­pások. Mivel az elsődleges porckopások csak a betegségek 15—20 százalékát teszik ki, az alábbiakban inkább a második csoporttal foglalkozunk. Eze­ket vele született fejlődési rendellenességek (csípőticam), különféle balesetek (comb­nyaktörés, egyéb Ízületbe hato­ló törések), gyulladásos be­tegségek előidézte izületi el­változások okozhatják. Előfor­dulás szempontjából a leg­gyakrabban a csípő, térd, boka és gerinc porckopásos betegsé­gével találkozunk. A betegség lényege tulajdonképpen min­den Ízületben azonos: az ízü­leteket alkotó csontok porcai­nak ill. porckorongjainak az elkopása (elvékonyodása), az ízületeket alkotó csontvágek alaki elváltozása, különböző csontkinövések az ízületet al­kotó csontokon. A beteg panaszai eléggé sok­rétűek. Általában a porckopás okozta panaszok fokozatosan alakulnak ki. A porckopásos betegség lefolyását a funkcio­nális igénybevétel, a testsúly, hajiam, hormonális hatások, terhesség, szülés határozzák meg. A kezdetben jelentkező fáradékonyság és a hosszabb igénybevétel után fellépő fáj­dalom egyre erősebbé válik, majd a fáradtságérzés és fáj­dalom már rövidebb igénybe­vétel után jelentkezik és nem szűnik meg. A fájdalom általá­ban közvetlenül az igénybevé­tel alatt és után keletkezik, pihenés után megszűnik. Az esetek kis részében a betegek éjszakai fájdalomról panasz­kodnak. A betegség folyamatá­nak előrehaladásával mozgás­korlátozottság alakul ki. Lege­lőször és leggyakrabban a vég­tagok (Ízületek) kinyújtása korlátozott, a későbbiekben az ízület többi mozgáslehetősége is beszűkül. A betegek időjá­rásváltozásra, nedvességre, lég­nyomásváltozásra érzékenyek. A kezelés elsődleges célja a fájdalom megszüntetése. Az Kommentáljuk fi PNUHZfiffiZES ROGYMUA Tavaly — az előző évekhez hasonlóan — a nemzeti bizott­ságok, az általuk irányított szervek és szervezetek címére érkezett az SZSZK ban a lakossági panaszoknak, közérdekű bejelentéseknek és indítványoknak több mint a fele, szám- szerint 16 741. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy elintézé­sük és ezen túlmenően elemzésük és általánosításuk nem csekély mértékben hozzájárul az életünk különböző terü­letein tapasztalható hibák, fogyatékosságok felméréséhez és fűként megszüntetésükhöz. Nem kevésbé fontos, hogy az ügyintézés módja — messze továbbgyűrűzve az adott ese­teken — kedvezően avagy kedvezőtlenül hat az állami szervek iránti bizalomra. Más szóval itt nemcsak konkrét ügyek kötelességszerű kivizsgálásáról és elintézéséről van szó, hanem kifejezetten politikai hátterű feladatról is. Hogyan állják meg e tekintetben helyüket a nemzeti bi­zottságok? A tüzetes ellenőrző felmérések bizonyítják, hogy a múlt­hoz képest általában lényegesen javult a panaszok nyil­vántartásba vétele. Nagyobb lett a rsnd s ez ebben az eset­ben „lelke“, ha nem is mindennek, de az érdemi ügyk :ze- lésnek mindenképpen. Persze e tekintetben is akadnak fo­gyatékosságok, elsősorban egyes helyi nemzeti bizottságo­kon, de már jóval ritkábban mint régebben. Csak örülni lehet annak is, hogy a panaszokat a kötele­zően megszabott határidőkön belül intézik' el. A panaszte­vőnek tehát nem kel) túl hosszú ideig tűnődnie azon, hogy tulajdonképpen mi okból késik észrevételeire, bírálatára az illetékes válasz. Igaz, ilyesmi még ezért előfordul. Az elmúlt esztendőben az ellenőrzés elhúzódó, „elfekvő“ ese­teket is megállapított, a többi között a Nagy kürtösi (Vef- ký Krtíš) és a Komáromi Jnb n is. Járási és kerületi szinten már alapjában színvonalasnak mondható az ilyen ügyek rendezésének módja. Hozzáértés­sel kezelik, behatóan kivizsgálják őket, a következtetések levonása megfelel az adott helyzetnek és a követelmények­nek. Ugyanez ritkábban mondható el helyi viszonylatban. Ez részben érthető, hiszen a helyi nemzeti bizottságoknak nincs szakapparátusuk, számos kérdés megoldása a válasz­tott tisztségviselőkre hárul és így nagyobb a hibaszázalék is. Különben célravezető és követést érdemlő egyes járási nemzeti bizottságok, például a rozsnyói (Rožňava) gyakor­lata, hogy a panaszok kivizsgálásába apparátusuk bevonja a képviselőket, a polgári bizottságok, az aktíva tagjait is. Ez egyrészt könnyít a helyzetükön, másrészt hozzájárul a dolgozók irányításba és igazgatásba történő nagyobb mér­vű bevonásához. Tény, hogy a nemzeti bizottságok sok mindent elintéz­nek a megalapozott panaszok kivizsgálását követően. Orvo­solnak egyéni bajokat és közösségi gondokat is. Csakhogy ezzel kapcsolatos munkásságuk még hatásosabb lenne, ha minden panaszos ügynél ellenőriznék, vajon a helyzet javí tására hozott döntésüket a gyakorlatban mindenütt megva­lósítják e. Ezt már — az ügy kárára — ritkábban tette a losonci (Lučenec), a töketerebesi (Trebišov) és néhány más jnb. Márpedig ebben a vonatkozásban csak a következetes utólagos ellenőrzés akadályozhatja meg a visszás jelensé­gek ismétlődését. Elhanyagolhatatlan tennivaló, hogy a nemzeti bizottságok az indokolt esetekben gyakrabban alkalmazzák a személyi fe- lelősségrevonást is. Megállapítható, hogy erre aránytalanul ritkán kerül sor. S talán még szórványosabban arra, hogy — mondjuk — a járási lapban vagy más megfelelő fórumon okulás céljából nyilvánosságra is hozzák a lakossági pana­szok általánosítható tényeit. Végül pedig el kell érnünk azt, hogy főleg a nagyobb jelentőségű, azonos jellegű és ismétlődő bíráló jelzések alapján elemzéseket dolgozzanak ki, amelyekre támaszkod­ni lehet a joggal kifogásolt jelenségek intézményes felszá­molásában. GÄLY IVÄN ízület mozgásának beszűkülésé­ből származó egyéb panaszok vagy akár a sántítás a betege­ket kevésbé zavarja, rendsze­rint a fájdalmak miatt keresik fel az orvost. Az esetek egy ré­szében, amikor a panaszok még nem súlyosak, a fájdalom aránylag könnyen elviselhető, az ízület mozgásai csak kis fok­ban gátoltak és a röntgenfel­vételen súlyosabb elváltozás még nem látható, konzervatív módszerekkel is megkísérelhető a fájdalom megszüntetése. A konzervatív kezelést annál is inkább alkalmazni kell. mert a betegség kezdeti stádiumában nem szívesen vállalják a műté­tet a betegek. A fájdalom meg­szüntetése bizonyos fokig oki kezelést is jelent. A kóros mű­ködés által kiváltott fájdalom az izomzatban görcsöket okoz. A görcsösen összehúzódó izom- zat az izületi funkció rosszab­bodását és ezáltal a folyamat előrehaladását okozza. Éppen ezért a fájdalom csökkentése vagy megszüntetése megjavítja az ízület mozgását az anató­miai lehetőség határain belül. Megszűnik az izomösszehúzó­dás, javul a izomműködés. A konzervatív (operáció nél­kül) kezelés lényege az izület teljes tehermentesítése és re­latív nyugalomba helyezése lenne. Megvalósítása sokszor akadályba ütközik, hiszen a betegek zöme járóbeteg, saját lábán kénytelen a szakrende­lésre, vagy a különböző keze lésekre járni. Sok esetben már a nyugalom is rövid idő alatt a fájdalom lényeges csökkentését eredmé­nyezheti. Fontos feltétel a be­teg ágyának kemény aljzata. A puha fekhely elősegíti a zsugorodás létrejöttét. Sokszor az ízületeket húzás alá helyez­zük, 2—3 kg-os megterheléssel. Ezt gyógyszeres kezeléssel tá­mogatjuk. Főleg fájdalomcsilla­pítókat, gyulladásgátlókat al­kalmazunk. Jó hatás érhető el az ízületek injekciós befecs­kendezésével. Megpróbálhatjuk a porckorongok gyógyszeres helyreállítását is. Ha a fájdal­mak lényegesen csökkentek fürdő, ultrahang, iszapkezelés, aktív torna egészíti ki a keze­lést. A konzervatív kezelést 4 —5 hétig végezzük, utána kí­mélő életmód, állandó torna, úszás az eredmény fenntartá­sát célozza. Ha megállapítható, hogy a foglalkozás az állapo­tot károsan befolyásolja, java­solni kell annak megváltozta­tását. Mivel hosszan tartó meg­betegedésről van szó, ezeket a kúrákat többször ismételhetjük. Ha a konzervatív kezelés nem jár eredménnyel, műtéti megol­dáshoz folyamodunk. A műtét célja a fájdalom megszünteté­se és fi mozgás javítása. A mű­tét után az izület több évig fáj­dalommentes lehet. Nagyon fontos, hogy a beteget felvilá­gosítsuk a műtét lényegéről, a várható eredményről. Napja­inkban egyre nagyobb teret hó­dítanak az ízületi protézisek (műcsuklók). A jövő útja bi­zonyára a beteg ízületek mű- csuklókkal történő kicserélése lesz, természetesen a konzer­vatív kezelés soha nem kerül majd teljesen a háttérbe. ÚJ szó 1981. X. 2. Dr. VARGA BÉLA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents