Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-08 / 212. szám, kedd

WASHINGTONBAN MÁR FONTOLGATJÁK AZ N FEGYVER NYUGAT EURÖPAI TELEPÍTÉSÉT (CSTK) — Richard Allen, az amerikai elnök nemzetbizton­sági tanácsadója a nyugatné­met Die Welt című lapnak adott interjújában védelmébe vette a neutronfegyver gyártá­sáról hozott döntést. A nyugat­német közvélemény megnyug­tatására azt állította, hogy az amerikai szövetségeseknek ez a döntés „nagyfokú manővere­zési lehetőségeket“ biztosít. Ugyanakkor beismerte, hogy fontolóra veszik a neutron- fegyverek nyugat-európai el­helyezését. Kabuli cáfolat (CSTK) — Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek hivatalos képviselője határozottan eluta­sította a pakisztáni kormány állítását, miszerint afgán va­dászgépek megsértették Pa­kisztán légiterét. A Bakhtar hírügynökség jelentése szerint a pakisztáni rádió és más nyu­gati rádióállomások arról tájé­koztattak, hogy két afgán va­dászrepülőgép szombaton tá­madást intézett egy pakisztáni határátkelőhely ellen. Az af­gán fegyveres erők hivatalos képviselője a hírügynökségnek adott nyilatkozatában hazug­nak minősítette ezt az állítást. Allén a továbbiakban meg­erősítette, hogy az USA lázas fegyverkezése a „Szovjetunió elrettentésére“ szolgál. Ezzel összefüggésben „új stratégiára“ szólított fel, amely „a Szovjet­unió és szövetségesei elleni határozott politikán“ alapulna. Allén hasonló kijelentéseket tett azon a háromnapos ame­rikai-nyugatnémet konferen­cián, amely Had Godesbergben ért véget, s melynek témája az „amerikai neokonzervativiz- mus“ volt. Az ultrareakciós amerikai és nyugatnémet poli­tikusok, valamint más szakem­berek tanácskozásán az euró­pai szövetségesektől nagyobb támogatást kért a reagani po­litika számára. Az Amerikai Egyesült Államok című szovjet lapból AZ ELBOCSÁTOTT REPÜLÉSIRÁNYÍTÓK NEM TÉRHETNEK VISSZA MUNKAHELYÜKRE (ČSTK) — Raymond Dono­van amerikai munkaügyi mi­niszter az ABC tévétársaságnak adott interjújában kizárta an­nak a lehetőségét, hogy a sztrájkoló repülésirányítók visz- szatérjenek munkahelyükre. Hozzáfűzte, hogy teljes mérték­ben egyetért Reagan elnök „ke­mény“ állásfoglalásával. Az el­AZ AFGÁN KÜLÜGYMINISZTER DELHIBEN (ČSTK) — Muhammed Doszt afgán külügyminiszter tegnap egynapos látogatásra az indiai fővárosba érkezett és megbe­szélést folytatott Naraszimha Ran indiai külügyminiszterrel. Tárgyalásaik középpontjában a dél-ázsiai helyzet állt, minde­nekelőtt az afgán kormány au­gusztus 24-i javaslata az Irán­nal és Pakisztánnal tartandó háromoldalú megbeszélésekre. Az afgán vendég etiópiai és szíriai látogatását követően ér­kezett Delhibe. Begin az Egyesült Államokban Fegyvereket kér Washingtontól (ČSTK) — Menahem Begin izraeli kormányfő három mi­nisztere kíséretében vasárnap tíznapos látogatásra az Egye­sült Államokba repült. Begin ma utazik New Yorkból Wa­shingtonba, ahol találkozik Ro­nald Reagan elnökkel. A két politikus — akik első ízben ta­lálkoznak — várhatóan min­A Pentagon tervei Japánban (ČSTK) — Az amerikai had­ügyminisztérium hivatalos ada­tai szerint a Pentagon jövőre 22,6 millió dollárt fordít japán területen levő támaszpontja és katonai objektumai megerősíté­sére. Erről az Akahata, a Ja­pán KP lapja számolt be. Az összegnek több mint felét az okinavai amerikai katonai támaszpont kibővítésére szán­ják. Mint ismeretes Okinava lesz az ún. intervenciós gyors­hadtest egyik támpontja. A múlt héten kétnapos ta­nácskozást tartott öt észak-eu­rópai ország: Dánia, Finnor­szág, Izland, Norvégia és Svéd­ország külügyminisztere. A tár­gyalások fő témája az észak- európai atomfegyvermentes övezet kérdése volt. Bár rész­letesebb tájékoztatás nem je­lent meg a koppenhágai esz­mecseréről, a nyilatkozatból annyit máris tudunk, hogy a skandináv országok még rész­letesen tanulmányozni kívánják a problémakört, s küldöttség utazik majd Moszkvába is, hogy megvitassák a kérdést. A találkozón nem született, s nem is születhetett konkrét döntés az ügyben, a résztvevők álláspontjai sem egyeznek több kérdésben. Ami mégis figye­lemre méltóvá teszi az ese­ményt: a NATO rakétatelepítési tervének és a neutronbomba gyártásáról szóló washingtoni döntésnek az ismeretében min­denképpen pozitív lépésnek számit, ha öt északi ország — közülük három: Dánia, Norvé­gia és Izland tagja a NATO- nak, — magas,' külügvjjiinisz- terl szinten az európai bizton­sághoz való hozzájárulásról ül] tárgyal. Az öt ország egyéb­ként abban egyetért, hogy a Fehér Háznak mielőbb tárgyal- jg8l nia kellene a Szovjetunióval az európai fegyverkorlátozás- IX. B. ról, s ugyancsak ellenzik a neutronbomba gyártását. Ennek alapján is sejthető, milyen vi- szont a Fehér Ház álláspontja denekelőtt a kölcsönös kap­csolatokról, a palesztin kér­désről és a Szaúd-Arábiába irá­nyuló amerikai fegyverszállít­mányokról fog tárgyalni. Az amerikai fegyverlistán szere­pelnek az AWACS radarrend­szerrel felszerelt repülőgépek, 62 F-15-ös vadászbombázó és további korszerű fegyverrend­szerek. A TridenteJk ára (ČSTK) — Nagy-Britanniá- ban tegnap közölték, hogy a brit haditengerészet új ame­rikai tengeralattjárókkal és ra­kétákkal való felfegyverzése 11 milliárd dollárba fog ke­rülni, ami csaknem 20 száza­lékkal több, mint azt az era- deti költségvetés meghatároz­ta. Ennek oka az, hogy a Tri- dent-1 rakéták helyett az Egyesült Államok a drágább és nagyobb Trident-2 típusú raké­tákat fejleszti. Kommentárunk az északi fegyvermentes öve­zetet illetően. Nemrégiben a norvég és a finn külügyminisz­ternek is kifejtették Washing­tonban a „kemény“ amerikai ellenvéleményt a tervvel kap­csolatban. ÉSZAKI KEZDEMÉNYEZÉS Az észak-európai atomfegy­vermentes övezet gondolata már régebbi keletű. Konkrét javaslat formájában Kekkonen finn államfő vetette fel először 1963-ban (s 1978-ban ismét), hogy szerződésben vállalják: nem helyeznek el területükön, illetve nem engedik meg atom­fegyverek elhelyezését. A javaslat nem talált sok tá­mogatóra, mondván, fölösle­ges, mert bár nemzetközi do­kumentum nem rögzíti, az észa­ki térség úgy is atomfegyver­mentes, hiszen nem tárolnak — még a két NATO-ország, Dánia és Norvégia sem — te­rületükön atomfegyvert. Az is Igaz, hogy a skandináv orszá­gok aláírták a nukleáris fegy­verek elterjedését gátló egyez­ményt. (Dánia és Norvégia bé­keidőben nem tárol területén nukleáris fegyvert, de válság- helyzetben lehetővé tennék a NATO-nak a telepítést.) A finn javaslat mögött a fegyverkezé­si verseny ütemének, a hadi- technika fejlődésének ismere­nök döntése egyértelmű, és azt nem vonja vissza — mondot­ta Donovan. A miniszter ismételten azzal érvelt, hogy a repülésirányítók megsértették a törvényt, mivel az az állami alkalmazottaknak tiltja a sztrájkot. Lane Kirkland, az AFL—CIO szakszervezeti központ elnöke viszont a CBS tévétársaságnak adott interjújában azt hangoz­tatta: közérdek, hogy Reagan elnök visszaadja a sztrájkolók- nak a munkájukat, ős ezáltal biztosítsa a nyilvánosság szá­mára a normális légi közleke­dést. NÉHÁNYiSSÍ SKSffSORBAN A KÖZÜS PIAC tíz tagállamá­nak külügyminiszterei, vala­mint Gaston Thorn, az Európai Közösségek Bizottságának el­nöke a hét végén kétnapos nemhivatalos megbeszélést tar­tottak London mellett. A brit külügyminiszter szóvivője sze­rint a tanácskozás résztvevői a szorosabb együttműködésről és költségvetési vitákról tár­gyaltak. AZ OSZTRÁK KORMÁNY teg­nap megtartotta első őszi ülé­sét. A zárt tanácskozáson el­sősorban gazdasági kérdések­kel és a jövő évi költségvetés előkészítésével foglalkoztak. RUDOLF KIRCHSCHLÄGER osztrák államfő tegnap állami látogatást tett Svájcban. A két ország kölcsönös együttműkö­déséről, a kelet—nyugati kap­csolatokról és a fejlődő orszá­gok problémáiról tárgyalt ven­déglátóival. tében az az aggodalom húzódik meg, mely szerint nem biztos, hogy a jövőben is ilyen lesz a helyzet. Elég a térképre pil­lantani, láthatjuk, hogy ha — »z amerikai terminológiával él­ve — „korlátozott“ nukleáris konfliktus robbanna ki Európá­ban, azt az északiak Is meg- éreznék. A szocialista országok a Szovjetunióval az élen kezdet­től fogva támogatták az atom­fegyvermentes övezet gondola­tát. Megfigyelők szerint minő­ségileg új, pozitív szakaszt nyi­tott e téren Leonyid Brezsnyev két hónappal ezelőtti nyilatko­zata az egyik finn lapnak, mely szerint a Szovjetunió kész lenne kötelezettséget vál­lalni arra, hogy nem alkalmaz nukleáris fegyvereket az öve­zethez tartozó államok ellen, s bizonyos egyéb, bizalomerő­sítő intézkedésekre is hajlandó lenne az övezettel határos te­rületeken. Nem tudni, az észak-európai atomf egy vermen tes övezet gondolata testet ölt-e valami­kor nemzetközi megállapodás formájában. Földrészünk béké­je is akkor lenne igazán bizto­sított, ha egy szélesebb körű európai korlátozás követné. Azonban az észak-európai ön­magában is hozzájárulna az enyhülés megszilárdításához, a bizalom elmélyítéséhez. MALINAK ISTVÁN ünnepelt a Veiksstimme Béke-, barátság- és népünne­pély — ezzel jellemezhető a legtalálóbban az Osztrák Kom­munista Párt napilapjának, testvérlapúnknak, a Volksstim- mének hagyományos, szeptem­ber első hetének végén tartott ünnepe. Az időjárás is ked­vezett a rendezvénynek, szom­baton és vasárnap is ragyogó kora őszi napfény köszöntötte a bécsi Práterbe a jesuitenwie- sére látogatókat. A Volksstim- me sorrendben 36. ünnepségét a párt tagjai és aktivistái fá­radságot nem ismerve változ­tatták igazi népünnepéllyé: volt tombola, szerencsejátékok, sátrak százaiban árulták az enni- és innivalót,* az emlék­tárgyakat, zenekarok húzták a talpálávalót. Mindez azonban csak az ünnepség komoly tar­talmát jeloldó szórakozás egy része volt. A Volksstimme, az osztrák kommunisták napilapja, amely következetesen és határozottan támogatja a dolgozók követe­léseit, állandó, biztos munká­ért folyó harcát, ünnepsége központi jelszavával ezúttal a „Békét és leszerelést“ válasz­totta. „Reagan amerikai elnök döntése a neutronbomba gyár­tásának megkezdéséről az egész emberiség számára ve­szélyt jelent. Napilapunk min­dig és mindenhol az egysze­rű emberek létérdekeit védel­mezi. Éppen ezért határozot­tan tiltakozunk a neutronbom­ba ellen, a nemzetközi helyzet újbóli kiélezése, az emberisé­get fenyegető újabb veszély el­len — írta a Volksstimme ün­nepi különkiadásának vezér­cikkében Hans Kait, a lap fő­szerkesztője. Ezt a tiltakozást támasztották alá fellépéseiken előadott protest songjaikkal az ismert osztrák és külföldi rock-együttesek, az osztrák ha­ladó képzőművészek háborúel­lenes alkotásaiból rendezett kiállítás, ezt hirdették a lép­ten nyomon kifüggesztett iel- szavak, a látogatók tízezrei pedig a tiltakozó ívek aláírá­sával támogatták a béke és a leszerelés, a nyugodt jövő kö­vetelését. A békétől a barátság gondo­lata elválaszthatatlan. „A Volksstimme ünnepsége pedig szinte elképzelhetetlen a szo­cialista országok kommunista sajtószerveinek, köztük a Ru- dé právónak részvétele nélkül“ — mondta Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt el­nöke a hazánkat képviselő na­pilap központjában tett látoga­tásakor. A moszkvai Pravda, a Rudé právo, a Népszabadság, a Neues Deutschland és a többi testvéri kommunista napilap sátrai, melyek a szocialista or­szágok fejlődését, építését mu­tatták be képekben és propa- gációs anyagokkal, a szocialis­ta országok élsportolói, ismert kulturális együttesei egyaránt az érdeklődés középpontjában álltak. A Volksstimme ünnepségén nemcsak a bécsi, hanem Auszt­ria minden részéről érkező kommunisták s az Osztrák Kommunista Párt programjá­val rokonszenvezők ezret vet­tek részt, s részvételükkel hi­tet tettek a béke és a barát­ság eszméje mellett. FLÓRIÁN MÁRTA A FAJÜLDÖZŐK ORVTÁMADÁSA AZ IMPERIALISTA MESTERKEDÉSEK RÉSZE (ČSTK) — Havannában köz­zétették az afrikai, ázsiai és latin-amerikai népekkel való szolidaritási bizottság nyilatko­zatát, amely leszögezi, hogy valójában az Egyesült Államo­kat terheli a felelősség Dél-Af- rika Angola elleni agressziója miatt. A dél-afrikai fajüldözők orvtámadása az amerikai im­perializmus sok próbálkozása közül az egyik, hogy uralomra jusson a világ különböző ré­szein azáltal, hogy- támogatja az őt kiszolgáló expanzionista rezsimek akcióit. Az Angola el­leni támadás továbbá az impe­rializmus és a nemzetközi reakció globális agresszív po­litikájának következménye, amely a pekingi köröknek az indokínai nemzetek elleni el­lenséges intrikáiban, Izrael közel-keleti terjeszkedésében, Kuba, Nicaragua és Grenada címére elhangzott amerikai fe­nyegetőzésekben nyilvánul meg. A pretoriai rezsim abban bí­zik, hogy az USA agresszív po­litikája lehetővé teszi számára az afrikai nemzetek büntetlen terrorizálását — állapítja meg a dokumentum. Kubai küldöttség a vietnami kormányfőnél (ČSTK) — Pham Van Dong, a VKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, vietnami kor­mányfő Hanoiban fogadta azt a kubai párt- és kormánykül­döttséget, amelyet Sergio del Valló, a Kubai KP KB Politikai Bizottságának és az államta­nácsnak a tagja vezet. A ba­ráti látogatáson Vietnamban tartózkodó küldöttséggel foly­tatott megbeszélés során Pham Van Dong nagyra érékelte a kubai—vietnami együttműkö­dést, amely — mint mondotta — mindkét ország és az egye­temes forradalmi mozgalom ér­dekeit szolgálja. Megállapítot­ta, hogy a Vietnamnak nyúj^ tott kubai támogatás a két or­szág népe közötti barátság meggyőző bizonyítéka. A kubai küldöttség vezetője azt a támogatást értékelte nagyra, amelyet Vietnam Ku­bának nyújt az amerikai impe­rializmus ellen, a nemzeti füg­getlenségért, az önállóságért és a szocializmusért folytatott harcban. Az amerikai kormány nem szentel kellő figyelmet színes bőrű állampolgárai sorsának és a törvényhozásban is mind gyakrabban kerül sor jogaik durva megsértésére. Ha színes bőrű vádlott kerül a bíróság elé, az esküdtszék szinte automatikusan bűnösnek nyil­vánítja. Ilyen eljárásban volt része Ernest Lacy 20 éves néger fia­talembernek is Milwaukeeből (Wiscensin állam), akit olyan bűn­tényért ítéltek el, melyet el sem követett és a börtönben gyanús körülmények között halt meg. Felvételünk azon a tiltakozó tilnte- tCsen készült, melyen Milwaukee lakossfioa elítélte a rendőrség és az igazságszolgáltatás fajüldöző eljárását (ČSTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents