Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-07 / 211. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. szeptember I HÉTFŐ BRATISLAVA m XXXIV. ÉVFOLYAM 211. szám Ára 50 fillér TUDOMÁNY ÉS INTEGRÁCIÓ Amint azt a CSKP XVI. kongresszusa is kiemelte, az utóbbi évek folyamán kialakult új belső és külső feltételek mellett a csehszlovák népgazdaság, valamint az egész szocialista kő- zösség gazdaságának további dinamikus fejlesztése elsősorban két alapvetően fontos tényezőre, két kimeríthetetlen forrásra építhető: az egyik a tudományos-műszaki haladás, a másik pedig a szocialista gazdasági integráció elmélyítése. Olyan két párhuzamosan haladó folyamatról van szó. amelyek az egyes területeken és az egyes szinteken kölcsönösen össze­függnek, egymást feltételezik, tehát tulajdonképpen egyetlen egységes folyamatot képeznek. Ügy is mondhatjuk, hogy a szocialista gazdasági integráció, mint cél és mint következ­mény, ma már elképzelhetetlen a tudományos-műszaki kutatás eredményeinek minél szélesebb felhasználása nélkül. Az a tény, hogy a szocialista közösség országai gazdaságuk intenzív fejlesztésében, a' hatékonyság és a termelékenység növelésében gyakorlatilag korlátlan mértékben meríthetnek ebből a forrásból, elsősorban annak köszönhető, hogy a KGST szervei és szervezetei az elmúlt több mint három évtized alatt, külöuösen az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-országok szocialista gazda­sági integrációjának fejlesztését célzó komplex program el­fogadása óta eltelt tíz évben, tervszerűen és céltudatosan irányították a gazdasági és termelési, valamint a tudományos- műszaki együttműködés kibontakoztatását. Fontos szerepet töltöttek be ebben az ágazati állandó bizottságok, s ezeken belül a szakágazati szekciók, munkacsoportok, amelyek egy része a különösen fontos szakágazatokban nemzetközi gazda­sági társulássá, szervezetté alakul! át. A KGST-országok kapcsolatai ma már igen sokrétűek, s a közös szervek egyes ülései, tanácskozásai egyre magasabb szintű együttműködési formák érvényesítéséhez vezetnek. Ilyen űj irányzatokat képviselnek például a nemzetközi gaz­dasági és gazdálkodó szervezetek, mint például az Agromas az Interchim, az Interelektro, az Intermetall, az Interszput- nyik, az Interatomenergo, az Intertextolmas stb., továbbá az egyes országok területén megvalósuló közös beruházások. A gazdasági integráció sokirányú elmélyítése ezért sürgősen megköveteli az együttműködéssel összefüggő tervezési, gazda­ságirányítási, szabványosítási, valutáris-pénzügyi, jogi és egyéb problémák megoldását, ami azt jelenti, hogy ezeken a te­rületeken is egyre több tudományos-kutatási intézménynek keli bekapcsolódnia a KGST szervet által koordinált munkába. A szocialista gazdasági integráció további elmélyítésében tehát egyre jobban kidomborodik a feladatok komplex jellege és kölcsönös összefüggése. A gyakorlati helyzet viszont az, hogy a munkák egyes területeken előbbre haladtak, más sza­kaszokon viszont sok még a pótolnivaló. Amíg például a tag­államok igen jelentős eredményeket értek el a tervezés terü­letén, konkrétan az együttműködés hosszú távú célprogram­jainak kidolgozásában, az ezekből származó feladatok lebon­tásában, a népgazdasági tervek egyeztetésében, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének, valamint a tu­dományos-műszaki együttműködés összesített tervének kidol­gozásában, a kitűzött célok elérését ugyanakkor nem kis mértékben késleltetik a gazdaságirányítás és az egyéb emlí­tett szabvány- és pénzügyi összefüggések megoldatlan problé­mái. £ problémák ellenére a komplex program megvalósításának eddigi tíz éve alatt igen jelentős eredmények születtek a tu­dományos-műszaki együttműködés számos területén, valamint a két- és a sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs meg­állapodások teljesítésében. Jelenleg csupán a tudományos­műszaki együttműködés szakaszán több mint 150 sokoldalú, a nemzetközi gyártásszakosítás területén pedig több mint 120 sokoldalú és körülbelül 660 kétoldalú megállapodás van ér­vényben. E megállapodások teljesítésének konkrét eredmé­nyeit tapasztalhatjuk az atomenergetikai berendezések, a szá­mítástechnikai berendezések, a szerszámgépek, a kohászati berendezések, a mezőgazdasági gépek és a közúti járművek gyártásában, az elektrotechnikában és az elektronikában, a vegyiparban, a könnyűiparban, az élelmiszeriparban, a közle­kedésben, a távközlésben és más területeken. A nemzetközi munkamegosztás, a gyártásszakosítás és a ter­melési kooperáció gazdasági előnyei közismertek, éppen ezért központi politikai és gazdasági szerveink indokoltan hang­súlyozzák, hogy az együttműködés fejlesztésében elért ered­mények még mindig nincsenek arányban sem a szükségle­teinkkel, sem a lehetőségeinkkel. A gyártásszakosításnak pél­dául jobban ki kellene terjednie az egyes gépipari részegy­ségek, alkatrészek, alapanyagok gyártására is, s főleg szo­rosabb kapcsolatot kell teremteni a tudományos-műszaki együttműködés és a termelési együttműködés között. Amint az elmondottakból is kitűnik, a szocialista gazdasági integráció további elmélyítésének adva vannak az intézméi nyesített formái, s élénk tevékenységet fejtenek ki azok a szervek is, amelyek ezeket a folyamatokat koordinálják és irányítják. Itt nemcsak az állandó bizottságokról, az állandó munkacsoportokról és a nemzetközi gazdasági szervezetekről van szó, hanem az olyan intézmények tevékenységéről is, amilyen például a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Infor­mációs Központ, valamint az 1976-ban létesített Irányítási Problémákkal Foglalkozó Nemzetközi Tudományos Kutató- intézet. Tény azonban, hogy a felülről jövő kezdeményezések önma­gukban nem oldhatják meg a nemzetközi gazdasági integráció és a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésének összes gond­ját és problémáját. Elsősorban vállalati szinten nyilvánulnak meg az együttműködés konkrét lehetőségei és szükségletei, ezért innen kell elindítani azokat a javaslatokat is, amelyek a szocialista gazdasági integráció további kiszélesítéséhez, és a benne rejlő gazdasági előnyök teljesebb kihasználásához vezetnek. Ehhez természetesen elsősorban alapos tájékozott­ságra, az adott szakágazat fejlődési irányzatainak, a tudo­mányos-műszaki fejlesztés elért eredményeinek részletes isme­retére van szükség. MAKRAI MIKLÖS TB01R ZSIVKOV 70 EVES Gustáv Husák levélben köszöntötte a jubilánst |# Ma­gas csehszlovák, szovjet és bolgár kitüntetések í<# Leo­nyid Brezsnyev jókívánságai (ČSTK) — Gus­táv Husák, a CSKP KB főtitkára, köz- társasági elnök az alábbi üdvözlő le­velet küldte Todor Zsivkovnak a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága főtitkárá­nak, a Bolgár Ál­lamtanács elnöké­nek 70. születés­napja alkalmából: Kedves Zsivkov Elvtársi Jelentős életju­bileuma, 70. szüle­tésnapja alkalma ból fogadja Cseh­szlovákia Kommu­nista Pártja Köz­ponti Bizottsága, a csehszlovák nép, valamint a magam elvtársi, szívből jö­vő jókívánságait. A csehszlovák kommunisták és hazánk valamennyi dolgozója nagyra begsüli Önt, a testvéri Bolgár Kommunista Párt vezetőjét, jelentős állam­férfit, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom kie­melkedő személyiségét, az őszinte hazafit és internacio­nalistát, aki egész életét a ka­pitalizmus és a fasizmus elleni forradalmi harcnak és a szo­cializmus győzelmének szentel­te Bulgáriában. Szorosan összeforrtak az Ön sokéves áldozatos és alkotó munkájával azok a sikerek, amelyeket a bolgár dolgozók értek el marxista—leninista pártjuk vezetésével a szocia­lista társadalom építésében, a Bolgár Népköztársaság nemzet­közi tekintélyének elmélyítésé­ben, valamint a világbékéért, a biztonság megszilárdításáért és a nemzetek közötti együttmű­ködés további bővítéséért vívott közös harcukban. Nagyra érté­keljük fáradhatatlan munkáját, (Folytatás a 2. oldalon) SZOVJET ELISMERÉS A NAGY ÉRDEMEKÉRT Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége jókívánsá­gait fejezte ki Todor Zsivkov­nak, a BKP KB főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államta­nácsa elnökének 70. születés­napja alkalmából. Leonyid Brezsnyev üdvözlő táviratában többek között a kö­vetkezőket írja: „Az ön neve elválaszthatatlanul összefügg a Bolgár Kommunista Párt har­cával a szocialista forradalom győzelméért, a szocializmus győzelméért Bulgáriában. Jól ismertek az ön érdemei, ame­lyeket a BKP fő irányvonalá­nak kialakítása és érvényesí­tése során, Bulgária történelmi sikereinek elérése során a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet valamennyi területén folyó szocialista építés éveiben, vala­mint az ország nemzetközi te­kintélyének megszilárdítása fo­lyamán szerzett.“ Todor Zsivkoxnak 70. szüle­tésnapja alkalmából odaítélték a legmagasabb szovjet kitün­tetést — a Lenin-rendet. Ezzel értékelték jelentős szerepét a bolgár és a szovjet nép testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének fejlesztésé­ben, valamint a világbéke meg­szilárdításáért és a reális szo­cializmusért vívott küzdelem­ben szerzett nagy érdemeit. E hírt tegnap közölte a TASZSZ hírügynökség. TODOR ZSIVKOV ÉLETRAJZA Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke 1911. szeptember 7-én született a szófiai kerület­ben levő Pravec faluban. 1928- ban lépett be a Bolgár Komszo- mólba, a Bolgár Kommunista Pártnak 1932 óta tagja. Todor Zsivkov elvtárs 1944. szeptemberében, a fegyveres antifasiszta népi felkelés idő­szakában a párt megbízásából partizánegységek és harci cso­portok parancsnoka volt Szófiá­ban és annak környékén. 1944-ben, a népi hatalom fel­állítása után Todor Zsivkov fe­lelős tisztségeket töltött be a párt- és az állami apparátus­ban. A BKP KB 8. plenáris ülésén, 1945-ben a központi bi­zottság póttagjává, a BKP V. kongresszusán pedig 1948-ban a BKP KB tagjává választották meg. Az 1948—1949-es években a Hazafias Front szófiai városi bizottságának első titkára és a Szófiai Városi Népi Tanács el­nöke volt. 1950-ben megválasz­tották a BKP Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának póttagjává és a BKP KB tit­kárává. Ugyanakkor a BKP szó­fiai városi és kerületi bizott­ságának titkára is volt. 1951. óta a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagja. Zsivkov elvtár­sat 1954-ben a párt VI. kong­resszusán megválasztották a BKP Központi Bizottsága első titkárává. A Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusán, 1981. ápri­lisában Todor Zsivkov elvtársat a BKP Központi Bizottságának főtitkárává választották meg. Zsivkov elvtársat 1945 tői szüntelenül megválasztották a Népi gyűlés képviselőjévé. Az '1962—1971-es években Zsivkov elvtárs töltötte be a Miniszter- tanács elnökének tisztségét is, és 1971-ben a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elnö­kévé vált. (Folytatás a 2. oldalon) ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK (CSTK) — Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban üdvözölte ]oao Baptista de Oli­veira Figueiredát, a Brazil Szö­vetségi Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. Ugyancsak üdvözlő táviratot küldött Bohuslav Chnoupek külügyminiszter Ramir Elysio de Sáráivá Guerreira brazil külügyminiszternek. Hőstettekkel teli élet Rosicében leleplezték Jo­sef Jurán emlékművét Josef Koreák mondott ün­nepi beszédet (ČSTK) — Szombaton a br­nói járásban levő Rosice köz­ségben ünnepélyesen leleplez­ték Josef Jtirannak, a CSKP alapító tagjának, a csehszlová­kiai munkásmozgalom jeles képviselőjének az emlékművét. Az ünnepségen megjelent Jo­sef Korčák, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, cseh miniszter- elnök, továbbá Karéi Neubert, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkára. Ott volt Vaszilij Malavko, a Szovjetunió brnói főkonzulja is. Az ünnepségen Josef Koreák mondott beszédet. Felidézte Jo­sef Jurannak hőstettekkel, bá­tor helytállásokkal és napjaink­ban is időszerű tanulságokkal teli életét. Josef Jurán Klement Gottwald elvtárs, továbbá kom­munista és munkásmozgalmunk további élharcosainak az olda­lán vett ré§zt a politikai és a szociális harcokban, majd a fasizmus elleni küzdelemben. A felszabadulás után minden erejével hazánk felvirágoztatá­sán, humánus társadalmi cél- (Folytaiás a 2. oldalon] Béke- és oreitóünnepéiy (ČSTK) — Szombaton Orosz­váron (Rusovce) rendezték meg a bratislavai 4. városkerü­let dolgozóinak béke- és ara­tóünnepélyét, amelyen megje­lent Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bra­tislavai városi pártbizottság ve­zető titkára. Ünnepi beszédében Štefan Barták, a városi pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy Szlo­vákia fővárosának dolgozói is teljes mértékben támogatják a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország következetes béke­politikáját. Beszédének további részében nagyra értékelte a bratislavai mezőgazdasági dol­gozók munkáját. Az ünnepélyen felszólalt Anatolij Kocsetkov, a Szovjet­unió bratislavai főkonzulátusá­nak konzulja is. A résztvevők üdvözlő levelet küldtek a CSKP és az SZLKP Központi Bizott­ságainak, továbbá a testvéri Ki­jev és a pecsorai járás dolgo­zóinak. Helyreállítási munkák (ČSTK) — Az észak-csehor­szági bányamedencéhez tartozó Plútó mélyfejtésű bányaüzem­ben szombaton is teljes ütem­ben folytak a bányaszerencsét­lenség utáni helyreállítási mun­kák. A mentési és a helyreállí­tási munkálatokat megtekintet­te Ladislav Gerle szövetségi mi­niszterelnök-helyettes, Vlasti­mil Ehrenberger fűtőanyag- és energiaipari miniszter akik ugyanazon a napon ellátogattak a bányamedence további üzem­részlegeibe is. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents