Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-04 / 209. szám, péntek

SZOLGÁLTATÁSAINK MIT NYÚJT LAKOSAINAK EGY KISVÁROS? A nagykaposi (Veiké Kapu­šany) szolgáltatüsok után ku­tatva megkönnyítette munkán­kat a városi nemzeti bizottság felmérése. Jóformán senkitől sem kellett kérdezősködni, mert a kitöltött több tucatnyi űrlap a város lakossága he­lyett beszélt. A megkérdezettek 1-től 5-ig terjedő osztályzattal értékelték a közel húszfajta szolgáltatás mindegyikét. Hogy milyen a rangsorolás? íme: a kitüntetettek között ta­lálható a fodrászat, a kozmeti­kai szalon, valamint a ruhatisz­tító. Őket a közepes osztályza- túak követik, majd a virágüz­let, autójavító üzem, üveges és a televíziójavító-műhely zárja a sort. Hogy miért az utóbbiak kap­tak intőt, azt az ankét űrlapjai sajnos nem árulják el, így kénytelenek voltunk kifaggatni néhány járókelőt, lakost, sze­mélyesen is meggyőződni a hely­zetről, majd egy-két kérdésre választ, illetve magyarázatot kérni többek között Jesso Ber­talantól, a vnb elnökétől, Janta Imrénétől, a járási szolgáltató vállalat nagykaposi részlegének közgazdászától, Milan Trajčík- tói, a Tőketerebesi (Trebišov) Járási Szolgáltató Vállalat mun­katársától és Juhász Istvántól, a Tőketerebesi Járási Ipari Válla­lat pártszervezetének elnökétől, a vállalat személyzeti osztályá­nak vezetőjétől. VIRÁGÜZLET — Előfordul, hogy nincs vá­gott virág... — Merem állítani, hogy né­hány évvel ezelőtt a legjobb vi­rágüzlet volt a környéken. Köz­ben változott a személyzet.., — Ebben ludas az üzlet vi­rággal, áruval való ellátása is. A környéken virágkertészet nincs, így amit a járás kap, ab­ból előbb Tőketerebesre, Gál- szécsre (Sečovce) és Királyhel- mecre (Král. Chlmec) visznek, s csak azután ide. Sajnos, ezen mi nem tudunk változtatni. — Tavaly az év első negye­dében ez az üzlet 111 százalék­ra teljesítette a bevételi tervét, az idei első negyedévben vi­szont csak 63,3 százalékra. A virágüzletben aznap volt szegfű és tizenegy fajta csere­pes növény várt vevőre. Saj­nos hiába várt, azok nem igen igyekeztek. Tíz órakor a két el- árusítónö, Szabó Éva és Vaf~ roch Ilona hatvannégy koronát őrizgettek a pénztárban. Szá­mukra nem volt meglepetés az „intő“. — Sajnos ezt nagy mérték­ben az okozta, hogy a nőnapra nem tudtunk sehol virágot ke­ríteni. Most, nyáron van virág, de ilyenkor kevés a vásárló, hiszen soknak van saját kertje. Különben szegfű az utóbbi idő­ben rendszeresen van, mert azt egy környékbeli magánterme­lőtől vesszük. Persze, télen ő sem tud minket ellátni. Az üzlet csendes volt, s mint­ha a virágüzletekre jellemző üdeség, rendezői ötletesség is hiányzott volna belőle..4 AUTÓJAVÍTÓ Csupán néhány éves épület, de környezetéről, s magáról az eredetileg garázsnak készült műhelyről nem lehet azt állíta­ni, hogy megfelel a célnak. Szükség volt ró, ezért 1974-től üzemel — szellöztetőberendezés és fűtés nélkül, télen és nyáron nyitott ajtókkal. Éjjelre minden javításra váró, illetve javítás alatt levő kd csit betolnak a műhelybe, hogy fedél alatt,"biz- | tonságban le- gyen. Az is elő­fordul, hogy helyszűke miatt nem tudják át­venni az istápo- lásra szoruló járművet, így nem csoda, ha a tulajdonosa maszekhoz vi­szi. Balogh Mária, a szerviz veze­tője szerint, ha volna elegendő alkatrész, akkor a környék Zsi- Balogh Mária guli-, Moszk­vics:-, Wartburg-, Škoda- és Vol- ga-tulajdonosai elégedettebbek lennének a javítók munkájával. *—• Sajnos így, amikor csak négy fékcsövet kapunk, vagy alig tudunk egy két hátsó sár- vedőt szerezni, hiánycikk az ablaktörlő, nincs sal'lerragasztó és sok más dolog, nehéz úgy el­végezni a feladatunkat, hogy mindenki elégedett legyen ve­le. — Reklamáció kevés van, pe­dig havonta — főleg nyáron — száz autót is megjavítunk. Van­nak olyan ügyfeleink is, akik igen elismerően nyilatkoznak munkánkról. Ha tágasabb, meg­felelőbb helyiségeink lennének, s ha üzemeltetni tudnánk a tesz­telőgépet, a súlyozót, ha az al­katrészbeszerzésben nem len­nénk „mostoha gyerekek“ ... A javítók ügyességéről Milan Trajčík így nyilatkozott: — Szívesen foglalkoztatnánk őket a tőketerebesi üzemünkben, mert ilyen szakemberekre van szükségünk, TV-JAVÍTÓ öten dolgoznak a zsúfolt, polcokkal teli kis helyiségben, s havonta körülbelül 50—60 ezer korona a bevételük. Palágyi József üzletvezető számára újdonság volt az ankét eredménye: — Pedig igyekszünk jó mun­kát végezni. Nemcsak a mű­helyben dolgozunk, hanem az igényeknek megfelelően házhoz is kimegyünk, s Kaposon kívül a környező falvakba is. Lehet, hogy egyeseknek nem tetszik, hogy újabban nem javítunk rá­diókat. Azt Királyhelmecen és Tőketerebesen végzik, mi csak a televíziókészülékekkel foglal­kozunk. így is elég a munkánk. Néha az is előfordul, hogy olyan régi készüléket hoznak javítani, amelyhez mór nincs al­katrészünk. Ilyenkor is mi va­gyunk a rosszak ... S az illetékesek véleménye: — Szeretnénk minél előbb, és minél jobban megoldani a ka- posi üzemben tapasztalható fo­gyatékosságokat, ÜVEGES Egyetlen ember végzi ezt a munkát a városban. Hol ide, hol oda hívják, így nem csoda, ha ügyfelei néha türelmetlenül várakoznak rá műhelye előtt. •— Húsz éve dolgozom a szol­gáltatásokban — mondja Janta lmréné —, de még nem fordult elő, hogy városunkból akár egyetlen fiatal is ezt a mester­séget választotta volna szakmá­jául. A TÖBBI Nagykapos az utóbbi időben állandóan bővül. A szolgáltatá­sokra is sokkal jobban ráillik a „bővül“ jelző, mint a „fejlődik“. Hogy miért, azt sok esetben a helyiséggonddal magyarázhat­nánk, méghozzá jogosan. A fényképészet például jó Ha elegendő alkatrész lenne... munkát végez, de a kis műte­rem, a szellőztetőberendezés nélküli laboratórium nem felel meg a követelményeknek. A kő­faragókat sem érheti vád mun­kájukért, hát még ha tága­sabb, világosabb és egészsége­sebb helyiségben dolgoznának, ahol a nehéz kődarabokat gép emelgetné, s a csiszoláskor, va­lamint a betonkeveréskor fel­szabaduló víz nem szerte-széj- jel, hanem a szennyvízcsator­nába folyna s., Jesso Bertalan szerint a vá­ros illetékes szervei rendszere­sen elemzik a szolgáltatásokat, s azt is tudják, hogy sok még a tennivaló. Persze, ezt nem­csak tudják. Azért, hogy az egyes szolgáltatások színvona­lasabbak legyenek, tesznek is valamit. így például a közeljö­vőben felépül egy tágas szol­gál tatóház és ezzel megoldó­dik néhány üzem helyiségkér­dése. Ugyanakkor új fedél alá kerület a sírkőkészítők és ki- sebb-nagyobb változások a szol­gáltatások más területein is várhatók. Mindez a köz érde­kében. GAZDAG JÓZSEF Kommentáljuk Gyógyítani is, megelőzni is Az egészségügyi ellátásban fontos szerepe van az üzem­egészségügynek. Szlovákiában több mint 1300 orvos gyó­gyítja közvetlenül a munkahelyeken a betegeket, 200 or­vos pedig a vasutasok egészségét óvja. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók 60 százaléka a munkahelyén kap álta­lános és speciális gyógyító-megelőző ellátást. Jelentős vívmány az üzemegészségügyi hálózat. A dolgo­zóknak az üzemi orvos személyében könnyen elérhető sa­ját orvcsuk van, aki megvizsgálja őket, szakrendelésre küldi, vagy betegállományba veszi őket, szükség esetén azonnal segít rajtuk. Az üzemorvos munkaköre azonban eltér a körzeti orvosokétól. Nemcsak a rendelőben dolgo­zik, ott kell lennie mindenütt, ahol új technológiát vezet­nek be, új alapanyagokat dolgoznak fel. Mindig az ember érdekeit szem előtt tartva véleményével, tanácsaival hozzá kell járulnia az egészséges munkahelyek kialakításához, a foglalkozási ártalmak kiküszöböléséhez. Az elmúlt években újabb üzemegészségügyi létesítmé­nyek épültek, javult a rendelők felszereltsége, az egyes munkahelyek szociális terveikben nagy figyelmet szentel­nek dolgozóik egészsége megóvásának. A vitathatatlan fejlődés ellenére azonban, sok még a megoldásra váró probléma ezen a területen. Elsőként az üzemorvos tekintélyét említenénk, hiszen ez a pálya nem tartozik az irigyelt, vonzó hivatások közé. Maguk az orvosok nem szívesen vállalják ezt a beosztást, sokszor csupán átmeneti megoldásnak tekintik. Ezzel ma­gyarázható, hogy például a nyugat-szlovákiai kerületben az üzemorvosoknak csaknem a fele még nem dolgozik három éve ebben a beosztásban. A komáromi (Komárno) járásban 63,8 százalék, a lévaiban (Levice) 53,8 százalék ez az arány. Az is előfordul, hogy más jelentkező híján, olyan fiatal orvosok töltik be ezt a helyet, akik még nem tették le az előírt szakvizsgát. Egyoldalúan ítélnénk meg a dolgot, ha nem szólnánk arról, hogy a gazdasági veze­tők sem tekintik minden esetben partnernek az üzemi orvost, előfordul, hogy a termelési feladatokra összpontosít­va a figyelmüket, lebecsülik a dolgozók egészségének vé­delmét. A megelőzés az üzemorvosok munkájának igaz kevésbé látványos, de rendkívül fontos része. Gondolunk itt a szű­rővizsgálatokra, a munkakörülmények rendszeres ellenőr­zésére, az egészségre ártalmas anyagok használatának megszüntetésére, az egyes munkahelyekre jellemző beteg­ségek okainak felderítésére. A tudományos-műszaki fejlő­dés szinte naponta új problémákat vet fel ilyen vonatko­zásban. A statisztika szerint viszont az üzemi orvosok ál­tal végzett vizsgálatoknak csak 10 százaléka kapcsolatos a megelőzéssel, ami azt tanúsítja, hogy a gyors műszaki fejlesztést, lassabban követi az egészségvédelem fejlesz-' tése. Ma már mindez a mezőgazdaságban is igen fontos, ahol az iparszerű termelés, a korszerű technika és technoló­gia nem csekély veszélyeket rejt. A mezőgazdasági dolgo­zók körében olyan ártalmak fordulnak elő, amelyekkel ko­rábban nem találkoztak és amelyek idejében való felis­merése, leküzdése nagyon fontos feladat. Fontos eredmény, hogy a vállalatok többsége felismerte: a szakmai ártalmak elleni küzdelem, a dolgozok egészsé­gének megóvása jelentős tényező társadalmi és gazdasági céljaink elérésében. Ennek megfelelően kell tovább fejl- lesztenünk az üzemegészségügyet, fokozott hangsúlyt he­lyezve az időben történő eredményes megelőzésre. CSIZMAR ESZTER ORVOSI TANÁCSADÓ A KISGYERMEKEK TÁPLÁLÁSA .4 kőfaragók mostoha körülmények között dolgoznak tA szerző felvételei). A gyermekek étkeztetésében elkövetett hibák a testi és szel­lemi fejlődés zavaraiban nyil­vánulnak meg. A három és a hat év közötti időszak a gyer­mekre nézve különösen fontos Ezért az étkezés is sokkal több figyelmet igényel, mint felnőtt korban. A táplálék biztosítja a növést, a súlygyarapodást, az egyes szervek működésének a tökéletesítését, az anyagcserét és a többi testi funkciót. A gyermek táplálékának mennyi­ségi és tartalmi szempontból egyensúlyban kell lennie, és tartalmaznia mindazokat, az anyagokat, melyek a szövetek felépítéséhez szükségesek. Ezek a fehérjék, a zsiradék, a cukor, a vitaminok és a sók. A gyer­mek szervezetének 70 százalé­ka víz, ezért a szervek működé­séhez és a szervezet egyéb fo­lyamataihoz több vizet Igényel, Az élelem mennyisége és ösz- szetétele gyermekkorban a nö­vekedéstől és a szervezet érett­ségétől függ. Más a csecsemő­korban, más az óvodás kor­ban és más iskoláskorban. A táplálék alapját azonban mind a három csoportnál a tej­nek és a tejtermékeknek kell alkotniuk. Iskola előtti korban a gyermeknek naponta legalább 1/2 — 1 liter tejre van szüksé­ge. A változatosság kedvéért adhatunk néha kakaót, malka- ót ill. tejes kávét, tejes teát, jo­ghurtot vagy kefirt is. Az aludt­tej könnyebben emészthető mint a friss tej, főleg azoknak a gyermekeknek adjuk, akik a friss tejet nem bírják. A tej nem csupán fehérje- és vita­minforrás, hanem a mésznek is fő forrósa, ami a csontok és a fogak fejlődéséhez, a véralva­dáshoz szükséges és befolyá­solja az izom- és az ídegmun^ kát. A tej nem szomjat oltó fo­lyadék, hanem magas értékű élelem. Fő étkezés előtt, mivel köti a gyomornedveket és ezál­tal rontja az étvágyat, ne ad­junk a gyereknek tejet A hús az állati fehérjéket biztosítja. Ezen kívül még 10— 20% ásványi sókat tartal­maz, foszfort, vasat, vitamino­kat. A gyermek számára leg­jobb a marhahús, a szárnyas, a hal és borjúhús. Sertéshús és füstölt hús nem ajánlatos. He­tente legalább egyszer adjunk belsőrészt, főleg a magas vas­tartalom miatt májat. A vas a vérfesték egyik alkotóeleme és fontos szerepe van a vörösvér- sejtek képződésében. Húson kí­vül tartalmazza még a tojás, sajtok, túró, zöldségfélékből a hüvelyesek, a barna kenyér, a fejes saláta, a káposzta és a kel. A legalkalmasabb a főtt és párolt húsok fogyasztása. A húj sós eledelekhez burgonyát adunk, mert az sokkal értéke­sebb mint a rizs és a tésztafé­lék. Főzelékeket legalább he­tente kétszer adunk. Az ételek elkészítéséhez étolajat haszná­lunk. A friss vaj biológiailag nagyon értékes, sok A és D vitamint tartalmaz. Zsíros ételeket gyermekeknek ne adjunk. Ezek nehezen emészthetők, és fogyasztásuk után a gyermeknek sokáig nincs éhségérzete. Mivel a szervezetnek zsiradékra is szüksége van, egyen a gyerek vajat, tejfölt és tejet. Kevés zsiradék fogyasztása esetében a növés megáll, súlygyarapodás nincs és csökken a szervezet el’lenállóképessége, viszont a sok zsiradék elhízottsághoz ve­zet. A cukor szintén energia­forrás, szükséges az izommuri* kához, növéshez, hőtermelés* hez. Mértéktelen fogyasztása éppúgy mint a zsiradék eseté* ben káros, ráadásul rombolóan: hat a fogakra is. Napjainkban általános vita* minhiánnyal már nem találko­zunk. Ha az élelem elég válto­zatos, elég zöldséget és gyü­mölcsöt tartalmaz, hiány nem jelentkezik. A vitaminok érzé­kenyek a melegre és a raktárom zásra, ezért az ételkészítésnél erre figyelni kell. A fokozott mozgékonyság ebben a korban nagy vízveszteséggel jár. A víz egy részét az étellel' veszi fel a gyermek, a másikat különböző ásványvizek, gyümölcslevek, teák formájában. Vizet minden étkezés után adunk. Kofola, Co­ca-Cola, Pepsi-Cola fogyasztása tilos. Az élelem mennyiségén és ér­tékén kívül fontos az étkezések időpontja. Legcélszerűbb a na­pi ötszöri étkezés. Hangsúlyt kell fektetni a reggelire óvodá* ba, Iskolába menés előtt, hiszen az óvodában is csak 10 órakor van az első étkezés. Üres gyo­morral a gyermeket hazulról sohase engedjük el. Az ebéd fedezze a napi kaló-^ riaigény 30 százalékát. Elég fe­hérjét, friss zöldséget és gyü­mölcsöt tartalmazzon. Az ebéd elfogyasztásához elegendő idő álljon a gyermek rendelkezésé­re. Az uzsonna főleg a folya­dékhiány pótlására alkalmas. Jó a tej barna kenyérrel, érté­kes kenettel. Sohase adjunk csak édességet, süteményt. A vacsora, amit legkésőbb 18 óra­kor adunk, könnyen emészthe- tő legyen. Ha az étkezések idő- Ejíj pontját nem tartjuk meg, az ^ emésztőnedvek termelésében zavar áll be és csökken a gyér- 1981. mek étvágya. Azoknál a gyer­mekeknél, akik óvodába járnak, a szülő kísérje figyelemmel az óvoda étrendjét és a hiányzó tápanyagokat otthon pótolja. Dr. EVA PAGÄCOVÄ ^

Next

/
Thumbnails
Contents