Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-22 / 224. szám, kedd

LEVELEZŐINK ÍRJÁK Folyik a betakarítás A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban megkezdődött az őszi betakarítás. Elsőként a Vásárúti (Trhové Mýto) és a Csilizköz Efsz dolgozói kezdték meg a cukorrépa betakarítását. A gépek és a szállítóeszközük minél jobb kihasználására tö­rekszenek. Szutter Pál, a járási mező- gazdasági igazgatóság agronó- musa elmondotta, hogy a tava­lyinál jobb termésre számíta­nak. A répa átlagsúlya Is na­gyobb és a cukortartalma is magasabb az elmúlt évinél. Ez igen lényeges, ugyanis az idén a cukortartalom szerint veszik át a termesztőktől a répát. A betakarítást kedvező időjárás esetén is nehezíti majd az al­katrészhiány és az elavult gép­sorok is sok bosszúságot okoz­nak. A gazdaságokban ésszerű­en felhasználják a cukorrépa melléktermékét: kukoricaszár és répaszelet keverékéből silót készítenek, hogy pótolják a tö­meg taka rmá nyoka t. A járásban 16 ezer hektáron veinek őszi búzát és betakarít­ják a szemes kukoricát. A szá­razság következtében mintegy 1200 hektáron besült a kukorica, s előreláthatólag nem érik el a tervezett hozamot. Krascsenics Géza A gömörhorkai (Gemerská HôrkaI Cellulóz- és Papírgyár építette a felvételen látható UNIMü típusú szállót, melyben azok a munká­sok fognak lakni, akik a gyár átépítését és korszerűsítését végzik majd. A terv szerint rövidesen megkezdik a munkákat. Ivan Šestina A DUKLAI EMLÉKMŰNÉL JÁRTAK A jednota fogyasztási szövet­kezel licei (Licince) szervezeté­nek tagjai a duklai Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművénél jártak. Régi vágyuk teljesült, ugyanis, ők is szerették volna a hála virágait letenni abba a csendes temetőbe, ahol a kato­nák, felkelők, partizánok ezrei ÚJ KÖRNYEZETBEN, ÚJ ÉPÜLETBEN Országos hírű a Lévai (Levi­ce) Szlovák Kőipari Vállalat. Dolgozói számos nagy jelentő­ségű létesítmény, épület nemes- kőbnrkolatát, falborítását, dí­szítését végezték el. A további eredményes mun­ka reményében adták át rendel­tetésének a vállalat új üzemét. A sikeres, időbeni befejezés az építők munkáját, igyekezetét di­cséri. Az üzemrészleg átadásá­val újabb 90 dolgozó jutott munkalehetőséghez s az új, korszerű gépsorok beállításával munkájuk gazdaságosabb és lé­nyegesen könnyebb lesz. Szinte teljesen kiküszöbölik a fizikai munkát, egyszerűbb lesz az anyagmozgatás, és a termékek csomagolása, a munkatermelé­kenység pedig növekszik. A gépsorok nagyszerűségét bizonyítja termelőképességük. Évenle 53 ezer négyzetméter talaj- és falburkoló kőlemezt, 20 ezer négyzetméter márvány- lapot, négyezer — egyéni meg­rendelés alapján — méretre szabott kőlapot, ötezer négyzet- méter falburkoló kockát és 42 200 négyzetméter négyzet alakú kőlapot gyártanak majd. Ez a hatalmas mennyiség elő­reláthatólag fedezi hazánk ne­meskő szükségletét. A 37 millió 703 ezer korona beruházással épült hatalmas részleg már próbaüzemei, hogy néhány hét múlva teljes ütemben megkezd­hesse a termelését. Renyák József nyugszanak. A kilátótoronyból pontos képet kaptak a harcoló csapatok előrenyomulásáról. A kirándulók között volt Cel- der János partizán a feleségé­vel, akik közvetlen résztvevői voltak a duklai harcoknak, jár­tak Svidníkben is, ahol a sza­badtéri múzeumot és az emlék­művet tekintették meg. A tör­ténelmi múzeumból megrendül­tén távoztak, ugyanis olt film­vetítéssel érzékeltették a har­cok lefolyását ós azok borzal­mait. Emlékezetes maradt szá­mukra a második világháború­ban használt fegyverek megte­kintése. Utolsó állomásként Bártfa (Bardejov) fürdőben jár­tak, ahol gyönyörködhettek a régi és az új épületekben. Bányász Ida Még tűrni kell Lapunk 1981. augusztus 18-1 számában a Szóvá tesszük ro­vatban jelent meg Kobolka György Még meddig kell tűr­nünk? című írása, mely arról szól, hogy Érsekújváron (Nové Zámky) a lakásépítő szövetke­zet már tizenegy éve kísérlete­zik, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés utca 46-os számú házá­ban eltávolítsa a földszinti la­kásokat is sokszor elöntő szennyvizet. František Kukla, a szövetkezet elnöke az alábbi A Nyitrai [Nitra] Járási Mezőgazdasági Igazgatóság és a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága a CSKP megala­kulásának 60. évfordulója és a XVI. pártkongresszus tiszteletére hirdette meg az aratási munkák szocialista versenyét. Összesen 223 gabonakombájn, 52 szalmabálázó, 136 önjáró szalmabetakarító és 36 kaszálógép kezelője kapcsolódott be a versenybe. A szerve­zők értékelték a versenyt és megjutalmazták azokat, akik a leg­jobb eredményeket érték el. Lázár Tibor, A kiváló munkáért kitüntetés viselője, a nagycété- nyi (Veľký Cetín) Alsónyitra Efsz kombájnosa és segítőtársa Ľudovít PayloviC az első helyre kerültek. E—516-os gépükkel 610,8 hektárról takarították be a gabonát. A felvételen (balról) Ladislav Vajda, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója, Stefan Balia, a jnb elnöke és František Talár, az SZLKP járási bi­zottságának vezető titkára gratulál az első helyezetteknek. Mikuláš Gál választ küldte szerkesztőségünk­be: Az említett épületet 1969 má­sodik felében adtuk át. A tizen­nyolc hónapos szavatossági idő­szak alatt nem volt észlelhető a szennyvíz szivárgása. Csak később kezdett szivárogni az alagsorban, s ezt a terep lejté­se okozta. Elvégeztük az alag- csövezést is a ház körül. Prob­lémát okozott a csatornacsatla­kozó eltömődése is. Szövetkeze­tünk az alagsorban ismét áthe­lyezte a csatornahálózat csöveit az épület egyik oldalán és el­készített három ellenőrző göd­röt. Mivel mindez sem bizonyult elegendőnek, saját költségünk­re dolgozóink az épületen kívül a csatornahálózat mellett kül­ső ellenőrző aknát építettek, a csatlakozót áthelyezték az ak­na mellől az épületbe, azért, hogy könnyebben lehessen a csatornát tisztítani. Ezt az ak­nát 1980-ban építettük. Azóta a csatorna már kétszer eltömő- dött. A legutolsó alkalomkor, 1981 nyarán, felkértük a DRU- POS vállalatot, a helyszínen vizsgálja felül a külső csatorná­zás magaslati bemérését. 1981. augusztus 31-én kaptuk meg véleményüket, mely szerint a külső csatornázásnak, amely a Nyugat-szlovákiai Vízművek tu­lajdona, egészen az utcai ak­nába való csatlakozásáig nincs egyáltalán esése. Azt javasolják, hogy ezt a csatornát át kell he­lyezni, mert csak így lehet megakadályozni az eldugulást. Jelenleg folynak a tárgyalások a csatorna áthelyezésének mun­káiról. Nem hisszük, hogy a válasz egészen megnyugtatja a ház la­kóit, akiknek több mint egy év­tizede sok bosszúságot okoz a szennyvíz. Talán a mostani tárgyalások és az azokat követő munka eredményes lesz, s rövid időn belül a probléma megoldá­sáról számolhatunk be lapunk­ban. MAGÁNLAKÁS-ÉPÍTÉS KÉRDÉSEIBEN Losonc (Lučenec) jelige: Ha­jadon vagyok, havi jövedelmem 1800 korona. Közös háztartás­ban élek édesapámmal. Érdek­lődni szeretnék, kaphatok e kölcsönt a takarékpénztártól, ha családi házat akarok építe­ni? Hány jótállóra van szükség, és az egyik lehet-e édesapám? Válasz: A 160/1976 számú ren­delet 21. paragrafusa értelmé­ben az Állami Takarékpénztár családi ház építésére 200 ezer koronáig terjedő kölcsönt fo­lyósíthat. Többlakásos családi ház építésekor a folyósítható kölcsön összege 250 ezer koro­na lehet. A kölcsön összegének nagyságában a takarékpénztár az építeni szándékozóval álla­podik meg aszerint, mennyire biztosított az építkezés anyagi fedezete, s miként tudja az épít­kező a kölcsönt törleszteni. Az építkezés céljaira nyújtott köl­csön törlesztésének határideje — az építkezési engedély ki­adásának napjától számítva — 30 év. A kamatláb általában 2,7 százalékos. Abban az eset­ben, ha a lakásépítés valame­lyik progresszív formáját vá­lasztották, ez 1 százalék is le­het. Ez utóbbi természetesen függ a Szlovák Szocialista Köz­társaság Építésügyi Minisztériu­mának, valamint Pénzügymi­nisztériumának erre vonatkozó műszaki feltételeinek megtartá­sától. A kölcsön folyósításánál két jótállóra is szükség van, az egyik az építkező édesapja Is lehet. Abban az esetben, ha az em­lített rendelet feltételeinek ele­get tesz, a kölcsönön kívül a 160/1976 számú rendelet 17. pa­ragrafusa alapján anyagi hozzá­járulást is kaphat. Ezzel kap­csolatban bővebb felvilágosítást a takarékpénztár legközelebbi fiókja és az illetékes építésügyi hivatal ad. D. L. Rimaszombat (Rimavská Sobota): Kétszintes családi há­zunkban tűz ütött ki. Most emeletráépítéssel további önál­ló négyszobás lakást szeret­nénk nyerni. Én 57 éves va­gyok, feleségem pedig 55. Kér­dem, kaphatok-e állami hozzá­járulást és az ügyben kihez kell fordulnom? Válasz: Azoknak a dolgozók­nak, akik életkoruk miatt nem teljesíthetik a 160/1976 számú rendelet 17. paragrafusában megállapított feltételeket, me­lyek szerint szerződést köthet­nek munkaadójukkal ötéves sta­bilizációs kötelezettség nélkül — beleértve a nyugdíjasokat is — hozzájárulást lehet nyújtani, mégpedig az említett rendelet 17. paragrafusának 1., valamint 2. bekezdésének b) és c) pontja értelmében (lásd alább). V. K. Losonc (Lučenec): Az elmúlt év nyarán befejeztük az építkezési engedély alapján fel­épített családi házunkat. Kap­hatok-e az építkezés időbeni be­fejezéséért prémiumot? Válasz: Ebben az esetben is a 160/ 1976 számú rendelet ér­telmében kell eljárni, amely 1977. január 1-én lépett érvény­be. Ez már nem teszi lehetővé a határidőn belül befejezett családi ház építésének régebbi, prémiummal való jutalmazását. Ami a magánlakásépítést illeti, az említett időpont előtt enge­délyezett családiház-építés be­fejezését az említett rendelet 27. paragrafusa szerint kivéte­lesen jutalmazták, de csak 1980. január 31-ig. D. F. Kassa (Košice): Szü­leimmel és bátyámmal közösen az 1978 májusában keltezett építkezési engedély alapján családi házat építettünk három önálló bejárattal. A 100 ezer koronás kölcsönt intézése ide­jén el kellett fogadnunk 2,7 szá­zalékos kamatlábbal. A takarék- pénztárban úgy tájékoztattak bennünket, hogy az 1 százalé­kos kedvezményes kölcsönre nincs joguk, mivel nem sorhá­zat építettünk. Helyes-e a ta­karékpénztár döntése? Milyen feltételek mellett kaphat vala­ki kölcsönt 1 százalékos kamat­lábbal? Válasz: A 160/1976 számú ren­delet 21. paragrafusának 2. be­kezdése szerint az 1 százalékos kamatlábbal folyósított kedvez­ményezett kölcsön kizárólag csoportos formában történő csa­ládiház-építés esetén folyósít­ható. Az is csak akkor, ha az építkezés műszaki előírásai összhangban vannak az SZSZK Építésügyi Minisztériumának, valamint Pénzügyminisztériumá­nak rendelkezéseivel. Mivel az ön leveléből kitűnik, hogy az említett feltételeket nem teljesí­ti, a takarékpénztár eljárása helyes. P. ]. Dunaszerdahely (Du­najská Streda): Családi házat akarok építeni, ezért az iránt érdeklődöm, hogy milyen anya­gi juttatásokra számíthatok (té- rítémentes kölcsön, kamatmen­tes kölcsön) és ebben a kér­désben kihez kell fordulnom? Kiegészítésként még hozzáfű­zöm, hogy faipari vállalat mun­kása vagyok. Válasz: A 160/1976-os számú rendelet 17. paragrafusa sze­rint munkaer-stabilizáció céljá­ból a szocialista szervezetek dolgozóinak 25 ezer korona tá­mogatást lehet nyújtani családi ház építéshez; ha a már meg­lévő családi ház átépítése foly­tán új. önálló lakásegység léte­sül, 15 ezer korona támogatás nyújtható. Az említett hozzájárulás ősz* szege növelhető: a) 10 ezer koronáig terjedő összeggel, ha a dolgozó szocia­lista szervezet alkalmazottja és a faiparban, az erdő- és víz- gazdálkodás területén, a tüzelő­anyag- és energetikai iparban, a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban, az építőiparban, a közlekedésben, a vegyipar ban, vagy a fogyasztói iparban dolgozik, vagy a vidéki első és második ciklusú iskolák peda* gógusa; b) 10 ezer koronával, ha a lakásépítés a csoportos lakás- építkezés formájában történik, összhangban a Szlovák Szocia­lista Köztársaság Építésügyi Mi­nisztériumának, valamint Pénz­ügyminisztériumának vonatkozó rendelkezéseivel; c) 20 ezer koronával, ha a lakásépítés a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság kormánya által kiemelt körzetekben történik. A további részleteket az Álla­mi Takarépénztár illetékes fiók­jánál beszélheti meg, ahol megkapja a szükséges nyomtat­ványokat is. Ha az építkezni szándékozó valamennyi feltételnek eleget tesz, az a), b), és c) pontok szerint nyújtható hozzájárulás teljes összegét megkaphatja. A hozzájárulást a dolgozó írásbeli szerződés alapján kap­ja. Ezt a szerződést a munkál­tató a szakszervezet üzemi bi­zottságával történt előzetes megállapodás alapján köti meg dolgozójával — az építtetővel —, a lakhely szerint illetékes járási nemzeti bizottság hozzá­járulásával. A hozzájárulás feltétele, hogy az építkezni szándékozó a szer­ződésben kötelezi magát, hogy: — az építkezést az érvényes építési engedély alapján hajtja végre; — kötelezi magát, hogy tíz évig a szerződés aláírásának napjától számítva a munkálta­tó dolgozója marad; — a házat (személyi tulaj­donban levő lakást) tíz évig nem adja és nem ajándékozza el, valamint azt állandó lakhe­lyéül használja; — az építkezést abban a helységben végzi, ahol munka­helye van; esetleg olyan hely- lg81 ségben, melytől munkahelyére tömegközlekedési eszközzel az út nem tart egy óránál hosszabb 22- ideig. Ada Horváthová _ 6 ÚJ sz

Next

/
Thumbnails
Contents