Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-02 / 207. szám, szerda
Hathatós segítőtársak A POLGÁRI BIZOTTSÁGOK VÁLASZTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE A GALÁNTAI JÁRÁSBAN D Belpolitikai életünk jelentős eseményére kerül sor ez év október végéig hazánk városai-* ban és központi községeiben: a polgári bizottságok tagjainak megválasztására. Pavol Rác elvtárs, a Galántai Jnb szervezési osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogyan készítették elő járásukban e fontos feladat végrehajtását. — Milyen tapasztalatokat szereztek e bizottságok munkájával összefüggésben? — A polgári bizottságok járásunkban nagyon jól beváltak. Tevékenységükkel kapcsolatban indokoltan mondhatjuk, hogy a nemzeti bizottságok hathatós segítőtársaivá váltak a városok lakótelepein és a községeknek a központtól távolabb eső részein. Közvetlen kapcsolatban állnak a lakosság mindennapi életével és közreműködésükkel lehetőség nyílt sok olyan feladat teljesítésére, számos olyan kérdés megoldására, amelyek hozzájárultak a közellátás, a szolgáltatások stb. javításához, a fogyatékosságok orvoslásához, a környezet szépítéséhez. Lényeges az a szerepük is, amely- lyel erősítik a nemzeti bizottságok és & dolgozok kapcsolatait. önbírálóan meg kell mondani, hogy a polgári bizottságokat nem mindenütt sikerült (így bekapcsolni a munkába, ahogy szükséges lett volna. Egyes helyeken, városközpontokban és új lakótelepeken a lakosság érdeklődését sem sikerült kellőképpen felkelteni munkájuk iránt. Ezzel kapcsolatban a jövőben levonjuk a következtetéseket és arra fogunk \ törekedni, hogy az újonnan választott polgári bizottságok a járás minden részében eredményesen működjenek. — Hogyan készitik elő az uj polgári bizottságok tagjainak megválasztását? — A járási nemzeti bizottság tanácsa augusztusban politikai-szervezési intézkedéseket hagyott jóvá a polgári bizottságod megválasztásának előkészítésére. A tanács határo*- zata e szervek elmúlt Ötévi tevékenységének tapasztalataiból és a kormány erre vonatkozó döntéseiből indul ki. Arra összj pontosítja a figyelmet, hogy a városokban és a községekben a választási előkészületeket használják fel a lakosság politikai és munkaaktivitásának fejlesztésére, a Nemzeti Front választási programjai teljesítésének elősegítésére, s ezzel kapcsolatban új szocialista kötelezettségek vállalására. Igyekszünk elérni azt, hogy a polgári bizottságok tagjaivá a legalkalmasabbakat, azokat az állampolgárokat javasolják, akik eddigi munkájukkal bebizonyították: áldozatkészen tevékenykednek a köz érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy a polgári bizottságokba minél több tehetséges fiatal és nő kerüljön. A kormány ez évi 35. számú, a központi községek jogkörének növeléséről szóló határozatával összhangban az idén első ízben választanak polgári bizottságokat azokban a községekben is, amelyekhez nem tartoznak települések vagy különálló községrészek. A jnb tanácsa a városi és a helyi nem zeti bizottságoknak javaslatot tett az új polgári bizottságok számára vonatkozóan, s határozatában feladatul adta, hogy legkésőbb október 20-ig végezzék el a választásokat. A választások előkészítését a tanács úgy irányítja, hogy a nyilvános gyűlések — amelyeken a polgári bizottságok tagjait megválasztják —, a helység életének jelentős politikai eseményévé váljanak, s felhasználják a CSKP XVI. kongresszusa határozatai, valamint a választási program feladatai teljesítésének értékelésére és a további tennivalók megvitatására. A polgári bizottságok választásával kapcsolatban lezajlott járási aktívaértekezleteken a városok és a központi községek nemzeti bizottságainak vezető tisztségviselői nagyra értékelték azt a munkát, ame lyet a polgári bizottságok ki fejtettek. Tevékenységük ki váltképpen értékes volt a kép viselő-testületi választások idő szakában. A tapasztalatok igazolják e szervek fontos szere pét az emberek életét érintő feladatok megoldásában, a tö megpolitikai munkában, a társadalmi tevékenység fejlesztésében. A fentiekből kiindulva fő képpen a városokban több polgári bizottságot szándékoznak megválasztani, mint amennyit a jnb tanácsa eredetileg javasolt. A járási székhelyen az indítványozott tíz helyett ti zenkettő, Sereden tíz helyett tizenöt, Vágsellyén tíz helyett tizenhárom bizottság megválasztását készítik elő. A nemzeti bizottságok ezzel azt a célt követik, hogy a kisebb körzetekben a polgári bizottságok alaposan megismerjék az emberek életkörülményeit, megtalálják az utat az állampolgárokhoz, s együttes erővel oldják meg a kérdéseket. — Bizonyára gondollak ar ra is, hogyan segítsék elő az újonnan választott polgári bi zöttságok tagjainak felelős munkáját? — Ha azt akarjuk, bogy ezek a szervek a nemzeti bizottságok igazi segítőtársai legyenek a jövőben is, akkor feltétlenül szükséges tagjaik politikai es szakmai felkészítése a feladatok teljesítésére. A jnb tanácsa intézkedett, hogy a választások után gondoskodjanak a polgári bizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megfelelő tájékoztatásáról és oktatásáról. Úgyszintén törődnek azzal is, hogy sikeres tevékenységükhöz megkapják a szükséges anyagokat, tényeket és érveket. A járási nemzeti bizottság ugyanakkor arra serkenti a városi és a helyi nemzeti bizottságokat, hogy nagy gondot fordítsanak a polgári bizottságok működésére. — Köszönöm a tájékoztatást. CíAL LASZLÖ A gépek jó kihasználása 1981. ÍX. 2. A növénytermesztés alapja a gondos talajmunka, amelyet manapság főleg nagy teljesítményű traktorokkal végeznek. A traktorok vezetése kemény, felelősségteljes munka, egész embert kíván. Matus István, a társult Barátság Efsz bakai, dercsikál (Jurová), nádasdi (Trstená) részlegének traktorosa egy 120-as Zetort vezet. A középkorú férfi, néhány év kivételével (katonaság, másfél év Ost- raván) mindig a szövetkezetben dolgozott és sokfajta típusú traktor nyergében ült már, de azokat egy napon sem lehetett említeni a 12Ö-assal, amelynek középszántásban a napi teljesítménye 8—9 hektár. Persze előfordult már, hogy közel tizenkét hektárt szántott fel egy nap alatt. Igaz, nem nyolc óra alatt, hanem hosszabbított műszakban, ami a mező- gazdaságban természetes. A felszántott terület mennyisége persze nagyban függ a kialakított tábla nagyságától, de elsősorban a traktorosoktól, akik reggeltől estig üzemeltetik a gépeket. Ezek közé tartozik Matus elvtárs is, aki nem tekinget a karórájára. A sürgős munkák idején ünnep- és vasárnap is a határban pufogtatj.a masináját. — Hány hektár földet szánt fel évente? — kérdem. —' Ügy hétszáz hektár körül — válaszol mosolyogva a rokonszenves férfi. — De nem csak a szántással foglalkozom, trágyaszórót is vontatok, műtrágyát szállítok, egyszóval sokféle munkát végzek traktorommal, s a különböző szállítmányokkal már végigfuvaroztam a fél országot. Elég Munka közben (A szerző felvétele) sokat ülök a volán mögött. Anyagilag megbecsülik a munkámat, de nem csak a pénzért csinálom — mondja. A párttagságom is kötelez. És tagja vagyok egy harminchattagú kollektívának. Szocialista munkabrigádunk bronz jelvény elnyerését tűzte ki célul. Ebből a szempontból a kollektívában dolgozó öt kommunistára hárul a legnagyobb felelősség. Ezért rendszeresen megbeszéljük a tennivalókat, s igyekszünk élenjárni a munkában és a tagokat barátilag figyelmeztetni, ha rendellenességet látunk. Most újból bizonyítani kell, hiszen sürgős a talajelőkészítés az őszi vetések alá. Ha jó minőségű magágyat akarunk készíteni, látástól va- kulásig dolgozhatnak a traktorosok. — Hogyan veszi ki részét a társadalmi munkából? — Tagja vagyok a bakai pártszervezet vezetőségének és ez elég sok tennivalóval jár. Emellett aktívan tevékenykedem a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség helyi szervezetében. — Mivel foglalkozik szabad idejében? — érdeklődöm. — Kevés van belőle. De azért este és a hajnali órákban hódolók szenvedélyemnek, a halászásnak. Ha egész nap búg az ember fülébe a motor, jól esik egy két órácskát eltölteni a csendes Duna- parton. Kivált ha valami eredménye is van. Már egy 13 kilós süllőt is fogtam. Időnként, kijárok a labdarúgó mérkőzésekre. Régebben jómagam is rúgtam a bőrt. Rendszeresen olvasom az Üj Szót és a Szabad Földművest. Három gyerekünk van, a lányom jövőre érettségizik, a fiaim még alapiskolába járnak. Unatkozni nincs időm. A feleségem, aki amellett, hogy napi négy órát dolgozik, törődik a háztartással és bizony a kert műveléséből a legtöbb reá hárul. Matus István olyan, mint sok más falusi ember, de a felelősségből, a társadalmi tevékenységből többet vállal. Ezt kötelességének érzi, hiszen tagja a kommunista pártnak. —tt— Nagy múltú kis község A parasztlázadók utódai jólétben élnek Kisráska (Malé Raškovce), ez a közel kétszázkilencven lakost számláló falu — úgymond határsávként — a michalovcei és tőketerebesi (Trebišov) járásokat választja el. A tőle két kilométerre fekvő Nagyráska (Veiké Ráškovce) már a terebesi járáshoz tartozik. — Községünk a területi átszervezés idején került a michalovcei járáshoz, mint egyetlen, csaknem . teljes mértékben magyar nemzetiségűek által lakott település a járásban — tájékoztatott Csicseri József, a helyi nemzeti bizottság 36 esztendős elnöke. Egyetlen helyiségből álló, az emeletes művelődési ház tőszomszédságában szerényen meghúzódó, apró épületben működik a falu államhatalmi szerve. Csicseri József lelkesen magyarázta, hogy nemsokára méltóbb helyiségeket kap a nemzeti bizottság a művelődési házban. . Igyekeznek befejezni építését, mert szeptember végén annak falára helyezik azt az emléktáblát, melynek Ielep- Jezésére a másfél évszázaddal ezelőtt lezajlott kelet-szlovákiai — zempléni — parasztlá- zadás jubileuma alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor. — Mindannyian büszkék vagyunk arra, hogy az 1831 nyarán széles méreteket öltő pa- raszllázadás központja a mi községünk volt — jegyezte meg Csicseri József és egy vaskos krónikát tett elém. — libben található minden ezzel kapcsolatos esemény leírása. Belelapozok a formás betűkkel, gondosan írt községi krónikába. Belőle tudtam meg, hogy a település már a IX. században létezett. Évszázadokon át földbirtokosok vagyonát képezte. Sokáig Ráska volt a település neve. A lakosság körében élő legenda szerint, — amit a vaskos krónika is megörökít — 1351-ben egy apa a birtokához tartozó települést két fia között, érdemeik alapján osztotta meg. Az egyiknek „kis rakást“, a másiknak „nagy rakást“ adományozott. Állítólag innen ered a Kis- és Nagy rakás elnevezés. Az 1831-ben lezajlott keletszlovákiai parasztlázadás eseményeivel külön fejezetben foglalkozik a krónika. S ezzel összefüggésben tesz említést az akkortájt pusztító kolerajárványról is. A földesurak birtokain sínylődő szegény munkásnép körében kibírhatatlan volt a gazdásági elnyomás, emberi megkülönböztetés, lelketlen kizsákmányolás. De hiányzott a tömegeket összefogó, tapasztalt szervező erő. A krónika szerint Tasnády Péter, a falu szülötte, iskoláit külföldön végezte, orvostanhallgató is volt, három nyelven beszélt. Értékes tapasztalatokkal felvértezve, haladó szellemű emberként tért haza, azzal a tudattal: az elnyomók ellen az erőket ösz- szefogva, szervezetten lehet csak felvenni a harcot. Kéz- . deményezése követőkre talált s 1831 nyarán Kisráskán megalakult az a csoport, amely a magját képezte a parasztlázadásnak. Kiáltványt intézett Debrecen és más agrárvárosok haladó szellemű polgáraihoz: „Ütött az óra, az igát tovább nem tűrhetjük, fellázadunk! Segítsenek bennünket szent ügyünkben. Véget kell vetni az elnyomásnak, legyen minden ember egyenlő!“ A felhívás számos helyen meghallgatásra, támogatókra talált, ami erőt adott a lázadást szervező csoportoknak. De a tájékozatlan, tapasztalatlan, az elnyomatás időszakában emberi gondolkodásban tudatosan bénított tömegeket rugalmas, szervezett cselekvésre kellett sarkallni. A kolerajárvány miatt klórozták az ivóvizet adö kutakat. Elterjedt a hír: „Az urak mérgezik a kutakat, így akarják pusztítani a szegény emberek családját!“ Ez a hír megmozgatta, cselekvésre késztette a kizsákmányolt tömegeket, a háttérbe szorított törpe- birtokosokat. De a tömeges megmozdulások szervezéséhez szükséges tapasztalatok hiányában a jószándék nem volt elegendő. A parasztlázadást leverték, a császár parancsára rögtönítélő bíróságot létesítettek, amely 1831. augusztus 29-től szeptember 30-ig hatvannégy halálos ítéletet hirdetett. Hegyi, Szalók és Kisráska felkelőinek jelentős részét felakasztották. Ennek az eseménynek más- 1 él évszázados jubileumára készül Kisráska és környékének lakossága. A faluban élők zöme az 1973-ban további két falu közös gazdaságával társult Alföld Efsz tagjaként dolgozik, csinos, korszerűen berendezett családi házakban, jólétijén él. A faluból eljárnak dolgozni a közeli Vajáni (Vojany) Hőerőműbe, mások a Kelet-szlovákiai Vasműbe. — Sajnos, községünk negyvenkét iskolaköteles gyereke is naponta utazik — jegyezte meg Csicseri József. — A mi iskolánkat 1974-ben megszüntették, a gyerekek a szomszédos Búdka (Budkovce) községbe járnak iskolába. A volt iskolában óvodát létesítettünk. A községfejlesztés keretében egyebekre is gondoltunk. Az elmúlt választási időszakban 2,5 kilométernyi utat por- talanítottunk, járdát hétszáz méteren építettünk. Kicseréltük a közvilágítást, átépítettük a villanyhálózatot, * felújítottuk a hangosanbeszélőt, körülkerítettük a temetőt, a gyerekek részére játszóteret létesítettünk. Befejezés előtt áll q. 830 ezer korona költséggel épülő új művelődési ház. Folytatjuk a járdák építését és salát erőből kutat csinálunk a temető közelében, hogy legyen miből öntözni a sírhantok virágait. — Hogyan viszonyul a la-, kosság a községfejlesztés feladataihoz? — Mindent, amit eddig létrehoztunk, közös erővel, a lakosság összefogásával értünk el — mondja az elnök. — Sokai segít az efsz vezetősége is. A tömegszervezetek közül a CSEMADOK helyi szervezetének tag jai külön elismerést érdemelnek. Az épülő művelődési háznál megállunk néhány percre. A tetőzet befejezésén szorgos kezek munkálkodnak. Valóban igyekezni kell, sürget az idő. Alig egy hónap múlva, a kis község nagy múltját, annak egyik jelentős eseményét megörökítő emléktáblát az épület falán akarják elhelyezni. Kisráska vaskos krónikájába már sok érdekes dolog beíródott, de van még benne bőven hely arra, hogy a fejlődésével, lakossága életével összefüggő újkori eseményeket is megörökíthessék. KULIK GELLERT A természet védelméért (Tudósítónktól) — A természet- és környezetvédelem fontossága ma már esaknem minden ember tudatában gyökeret eresztett, és nem is kevés azoknak a száma, akik a gyakorlati munkáktól sem húzódnak el. A kassai (Košice) fiatalok például, bekapcsolódva a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága által Az élet fája címen meghirdetett mozgalomba, egy év alatt több mint tízezer fát és díszcserjét ültettek ki városukban. A környezetet szebbé tevő munkában a SZISZ-tagok 20 ezer, a pionírok 52 ezer órát dolgoztak. A város közlekedési vállalatának fiatal járművezetői 6 újítási javaslatot Is benyújtottak a tömegközlekedési eszközök által előidézett levegő? szennyeződés csökkentésére. Ugyanezzel a céllal a Keletszlovákiai Vasmű ifjú kohászai 39 újítási javaslatot dolgoztak ki, s 10 851 óra ledolgozásával, 800 fa kiültetésével járultak hozzá a Vasmű zöldövezetének növeléséhez. Hasonló jó eredményeket értek el a nehéa- gépgyárban dolgozó fiatalok is, akik 3 újítási javaslatot nyújtottak be és 3000 órát fordítottak a munkafeltételek javítására. Említést érdemel továbbá az is, hogy nagy mennyiségű vashulladékot, pa* pírt és 9200 kg színesfémet is összegyűjtöttek, melyek újbóli felhasználása jelentős népgazdasági hasznot fog eredményezni. I—szák)
