Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-17 / 220. szám, csütörtök

.•W.ÄíŕWwy:­ALAPOS FELKÉSZÜLÉS Két kört hoznak létre 0 Szlovák és magyar nyelvű előadások ^ Tapasztalt pártelőadók 0 Pártonkívülieket is besoroltak <0 Összehangolják a helyi pártalapszervezetek munkáját A pártoktatás ugyan, még nem kezdődött el, de a pártbizottsá­gok és az alapszervezetek már nagyban készülnek rá. Vida Kál­mán, az udvardi (Dvory nad Žltavou) falusi pártalapszerve­zet alelnöke (tehát egyben a Pártoktatás vezetője) is éppen a pártoktatás előkészítésével kapcsolatos teendőket végzett, amikor felkerestem munkahe­lyén, a község magyar tanítási nyelvű kilencéves alapiskolájá­ban, melynek igazgatóhelyettesi tisztségét is betölti. — Kimutatást készítek a já­rási pártbizottságnak a hallga­tók besorolásáról, a pártelő­adókról, az előadások időpont­jairól — mutatott az előtte levő papírhalmazra. Mivel minden szükséges adat a kezénél volt, máris tájékoztathatott: — Alap­szervezetünkben ez idén a párt­oktatásnak 40 résztvevője lesz. Ebből 14 párttag, 20 pedig pár- tonkívüli. Az utóbbiak vezető gazdasági dolgozók. Az alap­szervezet idős, beteg tagjait nem osztjuk be a pártoktatásra, amely egyébként alapfokú lesz, de az előadásokon szívesen lát­juk őket. Az iránt is érdeklődöm, ho­gyan hívják meg a pártoktatás résztvevőit az egyes előadások­ra. Kérdésemre ezt a választ kapom: — Minden előadásra vala­mennyi résztvevőnek írásban küldünk meghívót. A nyomtatványok már el is készültek, s nyomban megmu­tatja őket. A pártoktatást (akár­csak a taggyűléseket) mindig hétfőn tartják az udvardiak. Ez a magyarázata annak, hogy a pártszervezet tagjai egyszerre két meghívót is kapnak, hiszen nemcsak a pártoktatásra, ha­nem a taggyűlésekre is írásban hívják meg őket. Az utóbbi meghívó természetesen a ta­nácskozás napirendi pontjait is tartalmazza. Az Idei pártoktatás résztve­vőit is két körbe osztották be. A szlovák nyelvű körnek 19, a magyar nyelvűnek 21 résztvevő­je lesz. Szlovák nyelven ad majd elő Ján Ad, a hnb elnöke Kis Jolán tanítónő, Mikulás Mukk, a hnb titkára, Viera Rab- eová tanítónő és Stefan Srá- mek, a hnb dolgozója. Közülük hárman már elvégezték a mar­xizmus—leninizmus esti egyete­met, Kis Jolán pedig ez idén kezdi meg tanulmányait. Magyar előadója négy lesz az alapszervezetnek: Balogh János (elvégezte az esti egyetemet), Balogh Kálmán, Takács Lajos és Vida elvtárs, a pártbizottság al­elnöke, aki szintén végzett esti egyetemet. Valamennyien peda­gógusok. — A Politikai Nevelés Háza minden előadás előtt összehívja a pártelőadókat — tájékoztat a pártoktatás vezetője. — Ez idén a kongresszusok anyagával fo­gunk foglalkozni, természetesen lebontva őket a kerület, a járás, a község viszonyaira. Minden előadás után elbeszélgetünk a kérdésekről. Az első két téma­kör anyagát már meg is kaptuk a járástól. A legelső előadást mindkét körben október 19-én tartjuk meg. Ekkor nyitjuk meg ünnepélyesen a pártoktatást. A téma a nemzetközi politikai helyzet lesz, illetve a CSKP kül­politikája. A központilag ki­adott témákat természetesen minden előadó kiegészíti helyi témákkal is. Nekem rengeteg anyagom van összegyűjtve, hi­szen mindent félreteszek, pél­Ösztönöznek és segítenek A mezőgazdasági üzemek pártaktivistáinak tevékenységéről Léván (Levice), mielőtt a Já­rási Mezőgazdasági Igazgatóság hatáskörébe tartozó földműves­szövetkezetek elnökei, az álla­mi gazdaságok igazgatói és a mezőgazdasági vállalatok képvi­selői együttes ülésen értékelték volna a tervteljesítést, és újabb intézkedéseket fogadtak el, Végh Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság titkára tanácsko­zásra hívta meg az aktivistá­kat. Közel százötvenen vettek részt ezen a tanácskozáson. Ér­tékelték és elemezték a mező- gazdasági üzemekben végzett pártmunkát, a gazdasági ered­ményeket. És megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak az ak­tuális politikai kérdésekkel. Pártunk Alapszabályzata a VI. fejezet 45. pontja c.) szaka­szában ugyanis nekik szólva ír­ja elő: „Ügyelni arra, hogy ne helyettesítsék az állami, a gaz­dasági és a társadalmi szerve­ket ...“ Ennek értelmében tehát politikailag alapozták meg, ké­szítették elő — javaslat és in­dítvány formájában — azokat az intézkedéseket, melyeket ké­sőbb a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság ülésén, Zoltán Cér­nák mérnök beszámolója után elfogadtak. Az aktivisták tanácskozásán egyebek közt persze, szó esett arról is, hogy a lévai és orosz­kai (Pohronský Ruskov) malom dolgozói kiváló eredményt ér­tek el az év első felében, mert rendkívüli feladatot teljesítve, a nemzetközi segélynyújtás ke­retében 5392 tonna lisztet őröl­tek meg Lengyelország számára. Időszerű politikai kérdésként foglalkoztak a CSKP megalaku­lásának 60. évfordulója tiszte­letére bejelentett vállalások tel­jesítésének értékelésével is. Megállapították, örömmel és kö­vetendő példaként említve: az Agrostav vállalat lévai üzemé­nek dolgozói a vállalt 69 000 korona értékű tervtúlteljesítés helyett 426 000 korona értékű munkával teljesítették túl válla­lásukat, az Ipolysági (Sahy) Állami Gazdaság dolgozói pedig 864 000 korona értékű munká­val. dául újságkivágásokat, s már régen előadok. Az esti egyetem elvégzésén kívül kétéves tanfo­lyamon is részt vettem. A többi előadónk is tapasztalt, hisz ki­vétel nélkül már tavaly is elő­adtak. Éppen ezért meggyőző­désem, hogy az előző évek ta­pasztalatait is jól felhasználjuk, eredményes lesz az idei pártok­tatás is. Ennek egyik feltétele az, hogy a tavalyinál kevesebb legyen a hiányzó az előadáso­kon. Figyelemmel kíséri a község alapszervezeteiben folyó pártok­tatást a pártszervezetek 9 tagú helyi választmánya is. Ez a szerv ez év februárjától kísérle­tileg tevékenykedik, s a maga nemében egyedülálló az egész érsekújvári (Nové Zámky) Já­rásban. Célja, hogy a községben tevékenykedő mind az öt párt­alapszervezet tagjait aktivizálja a választási program teljesíté­sére, a tömegpolitikai munkára. A helyi választmányban minden alapszervezetet képvisel valaki. A község pártalapszervezetei közül 3 az egységes földműves­szövetkezetben tevékenykedik (ezeknek üzemi pártbizottsá­guk is van), egy a Baromfite­nyésztő Vállalatban, egy a me­zőgazdasági szaktanintézetben, egy pedig a községben (ide tar­toznak a nyugdíjasok és a tani' tók). A helyi választmány elnö­ke Sáfi Árpád, aki az újonnan létrehozott szerv munkájáról egyebek közt ezt mondta: — Elsősorban a község fejlő­désének fellendítését szeret­nénk elérni. A helyi pártalap­szervezetek ugyanis túlságosan csak a saját ügyeik intézésével foglalkoztak, például az efsz alapszervezetei termelési kérdé­sekkel. A termelési-gazdasági kérdések nem tartoznak a he­lyi választmány hatáskörébe, de a segítség megszervezését a fel­adatának tekinti. Akárcsak a nyilvános taggyűlések, politikai ünnepélyek szervezését, a re­gisztrált párttagok aktivizálását. A pártoktatás szervezése szin­tén nem tartozik a helyi vá­lasztmány közvetlen hatásköré­be, de eredményes tevékenysé­ge kedvezően befolyásolhatja. FÜLÖP IMRE Nem kerülte el figyelmüket az a tény sem, hogy több mező- gazdasági üzemben az általá­nosságban rendkívül sikeres vál­lalási mozgalom ellenére is le­maradás tapasztalható a terv­feladatok teljesítésében. Meg is értették az aktivisták, elsősorban az érdekeltek: ösz­tönözni, segíteni kell a lema­radókat. Szóba került a megvitatás so­rán a gépek kihasználásának módja, majd ezzel kapcsolato­san az anyaggal és energiával való takarékosság problémája. Megállapították: olyan gazdasá­gi jellegű feladat a takarékos­ság, melynek politikai jelentő­sége vitathatatlan. És amikor elemezni kezdték az okos, cél­tudatos takarékosság módoza­tait, önkéntelenül is felfigyel­tek erre a tényre: az év első felében a járósban 550 hektoli­ter üzemanyagot takarítottak meg, és második, legeredménye­sebben takarékoskodó üzem a Garamkereskényi (Krškany) Gép- és Traktorállomás volt a járásban. Az aktivisták tanácskozása érdemben foglalkozott azoknak a párthatározatoknak á teljesí­tésével, melyek a gazdasági ve­zetőket és a mezőgazdasági üze­mek dolgozóit felelősségtudatuk megszidárdítására, önálló, alko­tó szellemű eljárásra késztetik, mert hiszen tudni kívánták: mi­ként, hogyan segítsenek nekik. Nem egy ízben, többször is megállapították: irányítani és ellenőrizni — ez a feladat ál­landó, így alapozták meg, készítet­ték elő azokat az intézkedése­ket, melyeket később szélesebb körben a földművesszövetkeze­tek elnökei, az állami gazdasá­gok igazgatói és a mezőgazda- sági vállalatok képviselői 'is megvitattak, majd elfogadtak. És ők lesznek az elsők, akik ösztönözni, segíteni fogják a gazdasági vezetőket, a dolgozó­kat az elfogadott intézkedések megvalósításában. HAJDO ANDRÁS Kommentáljuk A szocialista munkabrigádok / // n // n * es a muvelocSes A teljesség igénye nélkUI kísérlem megközelíteni a szo­cialista munkabrigádtagok művelődési kérdését. Hiszen nincsenek és nem is lehetnek mindenkire egyformán ér­vényes művelődési célok. Megfigyeléseim során azt tapasz­taltain, hogy a szocialista munkabrigádtagok kulturális tö­rekvésének egyik szála szorosan fűződik a munkához, a termeléshez, a szakmához, a továbbképzéshez, az általá­nos műveltség gyarapításához. A másik szál pedig a tár­sadalmi politikai, a tudományok, a művészetek kérdéséhez kötődik. Amikor a komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár­ban megkérdeztem a 37 éves, érettségizett kommunista Nagy István villanyszerelőt, az egyik szocialista munka­brigád vezetőjét, hogy mit" kellene még jobban csinálnia a brigádnak, néhány másodpercnyi gondolkozás után így fogalmazta meg a választ: „Azt, hogy a közösség segítsé­gével mindenki tudatosan keresse, hogyan tudja szakmai, politikai ismereteit, műveltségét gyarapítani önmaga, csa­ládja, munkahelyi közössége és az egész társadalom ja­vára.“ Aztán azt is elmondta, hogy brigádjukban — hi­szen ismerik egymást — mindenki tudja ki az, akinek életében a művelődésnek nemcsak a szándéka, hanem a gyakorlata is kézzelfoghatóan érvényesül, s ki szorul még biztatásra, segítségre, vagy netán a kollektíva bírálatára. Hadd tegyem hozzá azt is, hogy az említett szocialista munkabrigádban a művelődés kézzel fogható eredményei a termelésben is visszatükröződnek, főleg a minőség ja­vulásában. Ahol ez nincs így, ott nem is beszélhetünk ér­demben a művelődésről. Hiába írják be a brigádnaplóba, hogy ennyi könyvet olvastak el, ennyiszer voltak színház­ban, vagy vettek részt kitűzött témakörrel foglalkozó is meretterjesztő előadáson. Az csak természetes, hogy a szocialista munkabrigád tagjainak művelődését elsősorban a pártbizottság kíséri fi­gyelemmel. Ebben a munkában minden formalizmus és le­egyszerűsítés megbosszulja magát. Hiszen az ember szo­cialista eszméinek, erkölcsi normáinak gondolkodásmódjá­nak és érzéseinek formálása jelent és jövőt meghatározó feladat. Az élet igazolja Lenin szavainak időszerűségét, hogy a szocialista államot a néptömegek öntudatossága teszi erőssé. Ha ilyen szempontból közelítjük meg a művelődés kér­dését, akkor még világosabbá válik előttünk, hogy az em­berek műveltsége, tudása, olyan óriási alkotó erő, amely képes az egész társadalmat mozgósítani a legbonyolultabb feladatok megvalósítására is. Napjainkban pedig erre igen nagy szükség van. Éppen ezért kell újra és újra felhívnunk a pártalapszer­vezetek, valamint a tömegszervezetek vezetőinek figyel­mét, hogy az eddigieknél törődjenek többet a brigádtagok művelődésével, politikai, szakmai továbbképzésével, álta­lános műveltségük fejlesztésével. E célból főleg a szabad­idő eltöltését kell jobban, értelmesebben, tartalmasabban megszervezni. Nagy segítséget nyújthatnak ebben a mű­velődési otthonok, a párt előadói, propagandistái azzal is például, hogy felhívják a brigádtagok figyelmét a tovább­képzési és művelődési lehetőségekre, kulturális progra­mokra. Jobban be kell vonni a munkába a műszaki értel­miséget is. Csakis közös összefogással érhető el az olyan munkahelyt légkör kialakítása, amelyben a tanulás, a mű­velődés, az önképzés szükségessége általános gyakorlattá Ss megbecsült tevékenységgé válik. TÖRÖK ELEMÉR MÉLTÓK A HAGYOMÁNYOKHOZ Szeptember 17-e — a csehszlovák légierő napja A kifutópálya kihalt, csen­des a táj. Ez azonban csak látszat, a készültségi gépek mellett felszállásra készítik elő a repülőgépeket. Karéi Hora, hadnagy is fürkésző te­kintettel járja körül az egyik MIG 23-as gépet. Figyelmét semmi sem kerüli el. Amikor mindent szemügyre vett, meg­áll, belelapoz a fedélzeti nap­lóba. Aztán a mellette álló Václav Vojta mechanikus felé fordulva mondja: — Kicseréljük a gumiabron­csot, majd lemossuk .. * Néhány perc múlva már mű­ködésbe lép a hidraulikus emelő. Lekerül az egyik meg­kopott gumiabroncs, majd ugyanezt a folyamatot a másik oldalon végzik el. Senki sem áll fölöttük, mégis sietnek. Azt vallják, hogy mielőbb el kell készülni a karbantartás­sal, hogy a repülőgép újra harcképes legyen. — Korábban egy évig a 21-eseknél végeztem a karban­tartást — veti oda munka közben a hadnagy. — Az ét­képzés után a tapasztalatokat itt a gyakorlatban igyekszem megszerezni. Egyébként min­den szakembernek állandóan tanulnia kell. Ebben nagy se­gítségünkre vannak a szovjet tapasztalatok. Miután végeznek az ab­roncs-cserével, a hadnagy beül a pilótakabinba. Ellenőrzi a fékrendszer működését. Ami­kor mindent rendben talál, to­vább indul. Jóformán még el sem ment a gép mellől, ami­kor megérkezik Stefan Méry főhadnagy hatfős csoportja. Át­vizsgálják, hogy repülés köz­ben hogyan működnek a fe­délzeti műszerek. — Minden műszaki berende­zést át kell néznünk, a kll-> matizációs berendezéstől kezd­ve a legösszetettebb műszerig Felszállásra készen a MIG 23-as repülőgép (Archívfelvétel) — jegyzi meg a főhadnagy. — A hibák eltávolítása összetett és Igényes feladat. Minden egyes meghibásodott alkatrész kicserélése, minden műszaki hiba eltávolítása bővíti a fiúk szakmai ismereteit. A pilótafülkében Rudolf Po­lák alhadnagy ül. Bár a repü­lőgép helyben áll, a berende­zésék segítségével olyan fölté­telt tudnak megteremteni, mintha a repülőgép a levegő­ben lenne. A magasságmérő, az iránytű pontosan dolgozik. Fi­gyelmüket semmilyen apróság snm kerüli el. Amint mondják, elsősorban azért, hogy a gép a pilótával együtt teljesíthesse harci feladatát, az első lövés­sel megsemmisíthesse a hazánk légiterét megsértő ellenséges repülőgépet. Egy másik csoport Rudolf Marsík főhadnagy vezetésével a rádió adóvevő állomás mű­ködését ellenőrzi. Műszereik az orvosi szakrendelők diag­nosztikai gépeihez hasonlíta­nak. — Ügy látszik, hogy minden rendben van, de mindjárt ösz- szeköttetést teremtek az irá­nyítótoronnyal, hogy biztos le­gyek a dolgomban. Aztán a le-* szállási és a navigációs műsze­reket nézzük meg — magya­rázza. — Mi nem végezhe­tünk rossz munkát, mert az könnyen a pilóta életébe ke­rülne. A számítógép elárulja, hogy több mint 70 műveletet kell egy-egy gépen ellenőrizni, el­végezni. Ez a korszerű beren­dezés azonban csak észleli a hibákat, az eltávolításuk az emberre, a mechanikusokra vár. Ök írják alá a fedélzeti naplót, vállalnak felelősséget a repülőgép üzemképességéért. Alig harminc éves&k, jó szak­emberek, a repülőgép szerel­mesei. Miután Karéi Hora hadnagy oxigénnel is feltölti a tartályt, a repülőgépet kihúzzák a kifu­tópályára. Az ügyeletes pilóta még egyszer ellenőrzi a gépet, majd beindítja a motort. Egyre növekszik a magasság. A repü­lőtér fölött néhány kört ír le, majd amikor földet érve ki­száll a pilóta csak annyit mond: — Jól van fiúk, jó munkát végeztetek. (vzj 1981. IX. 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents