Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-15 / 218. szám, kedd

A változtatás forrásai A Zobor-alja — o mezőgazdasági tudományok központja 1981. IX. 15. Olyan országos hatásköri! in­tézmények és szervezetek sora avatja a Zobor-aljai Nyitra (Nit­ra) várost a mezőgazdaság el­ső számú központjává, mint a mezőgazdasági főiskola, az ál­lattenyésztési kutatóintézet, Ag­rokomplex Állandó Mezőgazda- sági Kiállítás nemzeti vállalat stb. A felsőfokú oktatási intéz­mény immár harmincöt, a ku­tatóintézet harminc, a haladó termelési eljárásokat alkalma­zó vállalat pedig húsz éve já­rul hozzá a mezőgazdaság fej­lesztéséhez. Miképpen? Természetes igény A mezőgazdasági főiskola fa­lai közt megalakulása óta 13180-an szereztek mezőgaz­dasági mérnöki diplomát. Az iskolából kikerült agronómu- sok, zootechnikusok, közgaz­dászok, gépesltők, zömmel me­zőgazdasági üzemekben dolgoz­nak, s taníttatásuk költségeit úgy fizetik vissza, hogy jól gazdálkodnak a szövetkezeti, államl'vagyonnal, céltudatosan, tervszerűen a gazdaság, az egész falu, egész mezőgazda­ságunk érdekében dolgoznak. Az Iskolában folyó oktató-ne­velő munka célja munkájukat értő, szerető szakemberek ne­velése szocialista mezőgazdasá­gunk számára. Hiszen ma már a legtermészetesebb igény, hogy a mezőgazdasági üzemeket szakképzett emberek vezessék. Ugyanez a mezőgazdasági ter­melés erőteljes fejlesztésének további fontos feltétele. A korszerű oktatás hathatós eszköze az oktatók és alkal­mazottak kutatómunkája, ami­be a hallgatókat is bevonják. Mindez jól felszerelt laborató­riumokban és az iskola Topoľ­čany melletti oponicei tangaz­daságában történik. A gabonaprogram teljesítésé­hez új gabonafajták kinemesí­tésével járulnak hozzá. A ga­bonanemesítés elsősorban az őszi búza fehérjetartalma mi­nőségének a javítására irányul. Figyelemre méltó tapasztalataik vannak arra vonatkozólag is, hogyan fokozható a tömegta­karmányok hektárhozama szer­ves- és műtrágyával. Kísérle­teket végeznek az állatok szer­vezetében végbemenő életfo­lyamatok megismerése és befo­lyásolása céljából. Vizsgálják többek között, hogy a jó ge­netikai képesség hogyan tük­röződik vissza a magasabb ter­melékenységben, hogy az ipar­szerű szarvasmarha tartásban milyen biológiai és etológiái alapelvek betartása szükséges az állatok termelékenységének szinten tartásához slb. Mindez és még számos más Ismeret végső soron a kenyeret-, élelmet-teremtés bonyolult vi­lágában segíti eligazodni a hallgatókat, és tanulsággal szolgál a már kikerült szak­emberek számára is. Hiszen míg valaha egy diplomából életfogytiglanig futotta a tu­domány, ma a már kész mér­nöknek is állandóan képeznie kell magát, hogy az elvárá­soknak megfelelően, korszerűen tudjon gazdálkodni, termelni. A kutatás során felgyülem­lett tapasztalatokat több for­mában népszerűsítik a gyakor­lati szakemberek körében. Leg­hatékonyabb formája ennek az oktatók publicisztikai tevékeny­sége. Az elmúlt harmincöt év alatt több ezer szak- és tan­könyv, jegyzet, tudományos is­meretterjesztő cikket írtak. Több mű jelenleg is kiadásra vár, mások készülő félben van­nak. A szerzők ily módon is segíteni kívánnak egyes bonyo­lult feladatok megoldásában, és hozzájárulni a termelés szín­vonalának az emeléséhez. Nemesítés és tartástechnológia A kutatásban dolgozó egyén vagy csoport gyakran többet, nagyobbat alkothat, mint a gyakorlatban dolgozó százak vagy akár ezrek. Érvényes ez az állattenyésztési kutatóinté­zetek dolgozóinak esetében is, hiszen már számos kulcsprob­lémát megoldottak ezen a te­rületen. Említésre méltó pél­dául az általuk megvalósított szarvasmarha-nemesítésf prog­ram. Különféle keresztezések­kel olyan fajtákat állítottak elő, amelyek tenyésztésével si­került áttörni a korábban ala­csony — évtizedeken át alig változó — tejtermelési színvo­nalat. Szlovákiában jelenleg 142 ezer különféle kombináció­ban keresztezett szarvasmarha van. Ezek egyenként évente mintegy 420 liter tejjel adnak többet, mint a régebbi fajták. Természetesen csak akkor, ha megfelelően takarmányozzák őket. A fajnemesítés a kutatásnak olyan területe, amelyen gyors gyakorlati eredményt várni szinte lehetetlen. Nemegyszer egy élet kell a sikerhez. A szlovák-fehér hústípusú sertés- fajta kinemesítése „csupán“ ti­zenhét évig tartott. Ez a sza­pora fajta kiválóan alkalmas a most folyamatban levő hibri­dizációs program megvalósítá­sához. Ez idáig 700 ezer da-> rabból áll a hibridizált állo­mány. A hibrid sertések szer­vezete 105 kilogrammos súly­ban 2 kilogrammal több tiszta húst tartalmaz, mint amennyit a korábbi típusé tartalmazott, ugyanakkor a több hús keve­sebb abraktakarmány felhasz­nálásával állítható elő. Néhány típus 1,20 kilogrammig is hiz­lalható anélkül, hogy a hús minősége romlana, ami azt je­lenti. hogy az előállítás gaz­daságossága 8 százalékkal nö- veszik. Tehát az évtizedek óta tartó kutatómunka, ami az in­tézetben folyik, már kamato­zik a gyakorlatban. A jelenlegi időszakban az ál­lattenyésztés hosszútávú fej­lesztési terveinek megvalósítá­sán dolgoznak. Kiemelt felada­tuk új tartaléktechnológiák kialakítása a szarvasmarhák részére. Mégpedig olyanoké, amelyek alkalmazása révén csak kevés élőmunkára lesz szükség. E célból több kísér­leti üzemet építenek fel. Egy nagy befogadó képességű bor- júneveldét például a Nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági vállalatban, ahol 2240 darab állat tejkeverékekkel való eteté­se automatikus berendezéssel történik majd, s így egy gon­dozó 220—240 állatot elláthat. A Szenei (Senec) Állami Gaz­daságban olyan borjúnevelde épül, ahol1 már 300 borjú gon­dozásához egy munkaerő is elegendő. Az iparszerű tehéntartás új módszerének kikísérletezése is kétféleképpen történik. Az el­ső kísérleti üzemben 1400 ál­latot helyeznek el, s ezektől maximális tejtermelési szintet igyekeznek elérni. A másik, az 1000 állat befogadására alkal­mas farmot aránylag alacsony költségráfordításokkal építik, s ebben az állatokat kevesebb abraktakarmány felhasználá­sával takarmányozzák. Itt ar­ra kíváncsiak, hogy ilyen kö­rülmények között elérhető-e optimális tejhozam. A bevált módszereket azután széles kör­ben elterjesztik. Összekötő kapocs Az Agrokomplex Állandó Or­szágos Mezőgazdasági Kiállí­tás nemzeti vállalat — bár ez a nevéből nem derül ki — el­sősorban mezőgazdasági ter­meléssel foglalkozik. Mintagaz­daság. Hét üzeme van. Nagy- megyeren (Čalovo), Kassán (Košice), Humennén, Nyitrán, Falárikovón, TurCianké Tepli- cén és Zvolenban. E hét he­lyen összesen 40 ezer hektár mezőgazdasági területen gaz­dálkodnak. A növénytermesztésben pél­dául táblásított földeken, ami annyit jelent, hogy 100 hektár­nál kisebb területeik nincse­nek. Ekkora földterület olcsób­ban művelhető meg, mert a nagy teljesítményű gépeknek nem kell rajta gyakran forog­niuk. A nagy kiterjedésű táb­lákon szakosított növényter­mesztés folyik. A kukorica- és répatermesztő körzetben őszi búzát, tavaszi árpát, kukoricát, cukorrépát termesztenek. A burgonya és hegyaljai körze­tekben pedig búzát, árpát, za­bot, rozsot és burgonyát. A növénytermesztésben sikerrel alkalmazzák a hazai és a kül­földről behozott technikát és technológiai eljárásokat. Az állattenyésztésben fő hangsúlyt a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyész­tésre helyeznek. Haladó nagy­üzemi és iparszerű célokat szol­gáló épületekben folyik a ter­melés. Ök például a „próbate­nyésztői“ az új sertésfajták­nak Is, hozzájárulva ezzel a már említett hibridizációs prog­ramhoz. Egyik hitelesítői a be­vezetésre ajánlott technológiai eljárásoknak. Tapasztalataik iránt országszerte érdeklődnek, sőt azokat saját maguk is nép­szerűsítik. E célból rendezik meg minden évben az Agro­komplex mezőgazdasági kiállí­tást, amelyre természetesen más kiállítókat is meghívnak. A bevált módszerek népszerű­sítése céljából a vállalat üze­meinek kapui egész évben nyit­va állnak az érdeklődő szak­emberek előtt. A vállalat egész tevékenységével összekötő ka­pocs a tudományos intézmé­nyek és a termelő gazdaságok között. KOVÁCS ELVIRA A megoldás: a gépesítés Az Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz 453 aktív tagja több mint 2600 hektárnyi szántóterületen gazdálkodik. A földművesszö­vetkezet szántóterületeit több­nyire homokos talaj képezi, amely jó szőlőt terem, így er­ről teszi híressé a gazdaságot. A 94 hektáros szőlő azonban nem minden, mert az Alsópé- teri Efsz-t bizony az utóbbi években nagyon ritkán emle­gették a járás jó mezőgazda- sági üzemei között. Az új ötéves tervidőszakot új elnökkel kezdte a szövetke­zet. Brányik Károly mérnököt, az új elnököt a gépparkban kerestem fel, s arról kérdez­tem, milyen elgondolással, mi­lyen változásokkal szeretné az új vezetés magasabb szintre emelni a közös termelést. — A legjobb helyen kérdezi — kezdte a beszélgetést az el­nök, majd folytatta — nézzen ”körül a gépparkban! Csupa el­avult gépet lát itt. Traktoraink tízegynéhány évesek. Míg más szövetkezetekben nagy teljesí- ményű gépekkel dolgoznak, ná­lunk még mindig a régi, kis teljesítményű traktorok vannak túlsúlyban, és ezekből is kevés van. Véleményem szerint úgy lehet korszerűen gazdálkodni, ha minden 1000 hektárra meg­van a 20 traktor. Elképzelésük szerint ebben az évben szeretnének vásárolni — akár hitelre is — legalább 8—10 traktort: 7011-eseket, 120-as és 160-as Zetorokat. A felsőbb szervektől már ígéretet kaptak 4 darab 7011-esre és 3 darab 160-asra, de még a to­vábbiak megszerzésén is fára­doznak. A Jó traktorokra azért is szükség van, mert a szövet­kezet földjei hosszan, félhold alakban terülnek el, sok kilo­métert kell megtenni. A nagy teljesítményű gépekkel naponta nagyobb területet művelnek meg, kevesebbszer kell a hosz- szú utakat megjárni. A traktorok, persze, nem ol­danak meg mindent. Szüksége lenne a szövetkezetnek többek között egy 40-es SEX vetőgép­re, pár darab ekére. Az elnök a további problé­mát az állattenyésztésben látja. Legtöbb gondot a tehénállo­mány alacsony hasznossága okozza. Az elmúlt évben tehe­nenként csupán 3081 liter tejet fejtek, ami messze elmarad a járási átlagtól. Sza varmarha-állomány unk mintegy 1300 darab, ebből 540 a fejőstehén. Itt is felújításon fáradoznak. Oj, jobb fajta üszőket szeretnének vásárolni, mégpedig fekete-tarkákat. További tartalékokat lát az elnök az öntözhető területek növelésében is. Jelenleg csu­pán 500 hektárnyi területet ön­tözhetnek, márpedig a homo* ŐSZI ERŐPRÓBA A FÖLDEKEN A szeptemberi határ látványa igazolja, hogy a mezőgazdasá­gi dolgozók számára elérkezett az őszi betakarítási munkák Ideje. A felszántott földre rö­videsen kimennek a vetőgépek is, hogy lerakják a jövő évi gabonatermés alapjait. A galántai járás földművesei is előkészítették már a kuko­rica- és cukorrépakombájno­kat. Az idén ebben a járásban is kevesebb búza, árpa termett a vártnál. Ügy látszik, a takar­mányfélék is alacsonyabb ter­mést adnak. Ebből kifolyólag a mezőgazdasági üzemekben nagy felelősségtudattal készül­nek az idei őszi csúcsmunkák­ra, amelyek végzését az is igényesebbé teszi, hogy közben takarékoskodni kell az üzem­anyaggal. Elsőrendű feladat, hogy ide­jében, jó minőségben és a le­hető legkisebb veszteséggel ta­karítsák be a termést. Továbbá kiemelt feladat a termés utó­kezelése, helyes elraktározása és gazdaságos felhasználása. A Galántai Járási Mezőgazda- sági Igazgatóság által irányí­tott üzemeknek 4570 hektár cukorrépát, 14 954 hektár sze­mes kukoricát, továbbá nagy mennyiségű napraforgót, szó­ját, kendert, zöldséget, gyü­mölcsöt, szőlőt és más ter­ményt kell betakarítaniuk. Nagy feladatokat ró rájuk a kellő mennyiségű tömegtakar­mány, főleg a silótakarmány biztosítása is. Az őszi vetés is folyamatban van már. Nagy gonddal juttat­ják a talajba az őszi búzát és az őszi árpát, továbbá az őszi takarmánykeverékeket és a repcét. Öszl keverékekből töb­bet vetnek a tervezettnél. Ez azzal indokolt, — amint már említettük —, hogy kevesebb tömegtakarmány terem, és elő­reláthatólag nem tart ki a ta­vaszi termésig. A most földbe juttatott őszi keverékek bizo­nyára jól kisegítik a gazdasá­gokat a kora tavaszi hetekben, amikor egyébként is a legke­vesebb takarmány áll rendelke­zésre. A mezőgazdasági üzemek nagy erőfeszítéseket tesznek az őszi szántás időbeni elvég­zésére, legalább hárem-négy héttel a vetés előtt szeretné­nek végezni. így a vetőmag jól megüllepedett talajba kerül, és a magágy porhanyós lesz. Jó feltételek teremtődnek ezáltal a csírázásra, az egyenletes ke­zelésre, a begyökerezésre és a szárba szökkenésre. Szeptember elejéig a mező- gazdasági üzemek a szántás 78 Brányik Károly mérnök, a szö­vetkezet elnöke (A szerző felvétele) kos talaj másutt Is kívánja a nedvességet. A homokos talaj viszont kedvezi a fólia alatti papri katermesztésnnk. A jövő­ben a jelenlegi 4 hektáros fó­liát szeretnék tovább gyarapí­tani. A szövetkezetben nagyon jó eredményeket érnek el a nap­raforgó termesztésében is. A napraforgó-területek növelésé­vel Is számolnak. Amint az elmondottakból ki­tűnik, az elnök nagyon Is elő­térbe helyezi a hasznosságot, a nyereséget. Minderre szükség is van, mivel a szövetkezet csak úgy juthat előbbre, ha okosan, tervszerűen és nyere­ségesen gazdálkodnak. KOLOZSI ERNŐ százalékát végezték el. Leg­jobb eredményt e téren a Deá- ki (Diakovce), a-Šoporňai és a Zsígárdi (Ziharec) Efsz érte el. Elmaradt a szántási feladatok teljesítésében a Nádszegi {Trs­tice), a Felsőszeli (Horné Sall­by) és a Ssenckirályfai (Krá- Iová pri Senci) Egységes Föld­művesszövetkezet. A hosszan tartó szárazság miatt a szántást végző gépek teljesítménye nagyon alacsony az ekék hamar tönkremennek, a többi talajelőkészítő munkák pedig csak több ember bevo­násával végezhetők el. Mind­ez növeli a költségeket, főleg az üzemanyag-felhasználásét. A kedvezőtlen talajviszonyok és a rövid agrotechnikai idő, továbbá az alacsony üzem­anyagkeret arra készteti a me­zőgazdasági üzemek agronó- sait, hogy minimálisra csök­kentsék a talajelőkészítő mun­kák számát. Erre megvan a le­hetőség, hiszen köztudott, hogy az őszi búza alá nem kell túl mélyen megmunkálni a talajt. Járásunkban, a Vágsellyel (Sa­la) Kooperációs Körzetbe tö­mörült mezőgazdasági üzemek rendelkezésére állnak magyar gyártmányú, nagy teljesítmé­nyű tarlóhántó ekék, amelyek­kel tökéletesen előkészíthető a talaj. Az így elmunkált főid­be már az elmúlt években is vetettek őszieket, 20—SEXBJ— 150 típusú vetőgéppel. Ezeket a tapasztalatokat most jöl hasznosíthatják. Az elmúlt év­ben ezzel a módszerrel 526 hektáron termesztettek búzát. Jövőre viszont már ettől sok­kal nagyobb területen alkal­mazzák majd ezt a technoló­giai eljárást. A hosszan tartó szárazság megvámolta az idei kukorica­termést. A járás több területén a növényzet kényszerérett lett. Másutt nagyon elszaporodtak a kukorica-kártevők. Mindez jelzi, hogy a kukoricabetaka­rítás megkülönböztetett figyel­met kíván. Ehhez a mezőgaz­dasági üzemeknek 127 adapter áll rendelkezésükre, vagyis eggyel 117 hektár termését le­het betakarítani. A betakarító­kapacitás maximális kihaszná­lása, a veszteség megelőzése érdekében a Pusté Sady-i és a Farkasdi (Vlőany) Efsz-ek ki­vételével mindenütt megte­remtik a nedveskukorica-táro- lás lehetőségeit. Tekintettel az alacsonyabb tö- megtakarmány-termésre, külö­nös figyelmet fordítanak a gazdaságok a kukoricaszár be­takarításra, ha kell nyújtott, illetve több műszakban is. A betakarított kukoricaszárat ré­pakarajjal és répaszelettel le- silózzák. Tudatosítják, hogy ez az egyik lehetősége a kellő mennyiségű siló készítésének. A cukorrépa jelenlegi álla­pota szerint minden feltétel auott, hogy a cukorrépa eladi. si tervét a mezőgazdasági üze­mek teljesítsék. Ehhez azonban elejét kell venni a betakarí­tási veszteségeknek. Mindenütt gondoskodjanak a gépek után elmaradt répafejek ősszesze- déséről. A cukorrépa betaka­rításához a gazdaságoknak 52 darab háromsoros és 14 darab hatsoros cukorrépakombájn áll rendelkezésükre. )ó szervezés, a technika jó kihasználása esetén a cukorrépabetakarí- tási munkák november 10-ig elvégezhetők. Sikeresen folytatódik a si­lókukorica betakarítása. Az 5130 hektáron termesztett si­lókukorica 43,8 százalékát már betakarították. Ebből is keve­sebb termett a tervezettnél. A szárazanyag tartalma gazdasá­gonként eltérő. Az őszi mezőgazdasági mun­kák sikere nagyban függ a dol­gozók alkalmazkodó képessé­gétől, attól, hogyan használják ki a rendelkezésre álló gépe­ket, hogyan szervezik meg a munkát, kihasználják e alapo­san a munkaidőt, megtartják-e a technológiai fegyelmet és nem utolsósorban függ az irá­nyítás és ellenőrzés színvona­lától Is. DEZIDER KÖTETNI mérnök, a Galántai T^rősl Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa.

Next

/
Thumbnails
Contents