Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-15 / 218. szám, kedd
A változtatás forrásai A Zobor-alja — o mezőgazdasági tudományok központja 1981. IX. 15. Olyan országos hatásköri! intézmények és szervezetek sora avatja a Zobor-aljai Nyitra (Nitra) várost a mezőgazdaság első számú központjává, mint a mezőgazdasági főiskola, az állattenyésztési kutatóintézet, Agrokomplex Állandó Mezőgazda- sági Kiállítás nemzeti vállalat stb. A felsőfokú oktatási intézmény immár harmincöt, a kutatóintézet harminc, a haladó termelési eljárásokat alkalmazó vállalat pedig húsz éve járul hozzá a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Miképpen? Természetes igény A mezőgazdasági főiskola falai közt megalakulása óta 13180-an szereztek mezőgazdasági mérnöki diplomát. Az iskolából kikerült agronómu- sok, zootechnikusok, közgazdászok, gépesltők, zömmel mezőgazdasági üzemekben dolgoznak, s taníttatásuk költségeit úgy fizetik vissza, hogy jól gazdálkodnak a szövetkezeti, államl'vagyonnal, céltudatosan, tervszerűen a gazdaság, az egész falu, egész mezőgazdaságunk érdekében dolgoznak. Az Iskolában folyó oktató-nevelő munka célja munkájukat értő, szerető szakemberek nevelése szocialista mezőgazdaságunk számára. Hiszen ma már a legtermészetesebb igény, hogy a mezőgazdasági üzemeket szakképzett emberek vezessék. Ugyanez a mezőgazdasági termelés erőteljes fejlesztésének további fontos feltétele. A korszerű oktatás hathatós eszköze az oktatók és alkalmazottak kutatómunkája, amibe a hallgatókat is bevonják. Mindez jól felszerelt laboratóriumokban és az iskola Topoľčany melletti oponicei tangazdaságában történik. A gabonaprogram teljesítéséhez új gabonafajták kinemesítésével járulnak hozzá. A gabonanemesítés elsősorban az őszi búza fehérjetartalma minőségének a javítására irányul. Figyelemre méltó tapasztalataik vannak arra vonatkozólag is, hogyan fokozható a tömegtakarmányok hektárhozama szerves- és műtrágyával. Kísérleteket végeznek az állatok szervezetében végbemenő életfolyamatok megismerése és befolyásolása céljából. Vizsgálják többek között, hogy a jó genetikai képesség hogyan tükröződik vissza a magasabb termelékenységben, hogy az iparszerű szarvasmarha tartásban milyen biológiai és etológiái alapelvek betartása szükséges az állatok termelékenységének szinten tartásához slb. Mindez és még számos más Ismeret végső soron a kenyeret-, élelmet-teremtés bonyolult világában segíti eligazodni a hallgatókat, és tanulsággal szolgál a már kikerült szakemberek számára is. Hiszen míg valaha egy diplomából életfogytiglanig futotta a tudomány, ma a már kész mérnöknek is állandóan képeznie kell magát, hogy az elvárásoknak megfelelően, korszerűen tudjon gazdálkodni, termelni. A kutatás során felgyülemlett tapasztalatokat több formában népszerűsítik a gyakorlati szakemberek körében. Leghatékonyabb formája ennek az oktatók publicisztikai tevékenysége. Az elmúlt harmincöt év alatt több ezer szak- és tankönyv, jegyzet, tudományos ismeretterjesztő cikket írtak. Több mű jelenleg is kiadásra vár, mások készülő félben vannak. A szerzők ily módon is segíteni kívánnak egyes bonyolult feladatok megoldásában, és hozzájárulni a termelés színvonalának az emeléséhez. Nemesítés és tartástechnológia A kutatásban dolgozó egyén vagy csoport gyakran többet, nagyobbat alkothat, mint a gyakorlatban dolgozó százak vagy akár ezrek. Érvényes ez az állattenyésztési kutatóintézetek dolgozóinak esetében is, hiszen már számos kulcsproblémát megoldottak ezen a területen. Említésre méltó például az általuk megvalósított szarvasmarha-nemesítésf program. Különféle keresztezésekkel olyan fajtákat állítottak elő, amelyek tenyésztésével sikerült áttörni a korábban alacsony — évtizedeken át alig változó — tejtermelési színvonalat. Szlovákiában jelenleg 142 ezer különféle kombinációban keresztezett szarvasmarha van. Ezek egyenként évente mintegy 420 liter tejjel adnak többet, mint a régebbi fajták. Természetesen csak akkor, ha megfelelően takarmányozzák őket. A fajnemesítés a kutatásnak olyan területe, amelyen gyors gyakorlati eredményt várni szinte lehetetlen. Nemegyszer egy élet kell a sikerhez. A szlovák-fehér hústípusú sertés- fajta kinemesítése „csupán“ tizenhét évig tartott. Ez a szapora fajta kiválóan alkalmas a most folyamatban levő hibridizációs program megvalósításához. Ez idáig 700 ezer da-> rabból áll a hibridizált állomány. A hibrid sertések szervezete 105 kilogrammos súlyban 2 kilogrammal több tiszta húst tartalmaz, mint amennyit a korábbi típusé tartalmazott, ugyanakkor a több hús kevesebb abraktakarmány felhasználásával állítható elő. Néhány típus 1,20 kilogrammig is hizlalható anélkül, hogy a hús minősége romlana, ami azt jelenti. hogy az előállítás gazdaságossága 8 százalékkal nö- veszik. Tehát az évtizedek óta tartó kutatómunka, ami az intézetben folyik, már kamatozik a gyakorlatban. A jelenlegi időszakban az állattenyésztés hosszútávú fejlesztési terveinek megvalósításán dolgoznak. Kiemelt feladatuk új tartaléktechnológiák kialakítása a szarvasmarhák részére. Mégpedig olyanoké, amelyek alkalmazása révén csak kevés élőmunkára lesz szükség. E célból több kísérleti üzemet építenek fel. Egy nagy befogadó képességű bor- júneveldét például a Nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági vállalatban, ahol 2240 darab állat tejkeverékekkel való etetése automatikus berendezéssel történik majd, s így egy gondozó 220—240 állatot elláthat. A Szenei (Senec) Állami Gazdaságban olyan borjúnevelde épül, ahol1 már 300 borjú gondozásához egy munkaerő is elegendő. Az iparszerű tehéntartás új módszerének kikísérletezése is kétféleképpen történik. Az első kísérleti üzemben 1400 állatot helyeznek el, s ezektől maximális tejtermelési szintet igyekeznek elérni. A másik, az 1000 állat befogadására alkalmas farmot aránylag alacsony költségráfordításokkal építik, s ebben az állatokat kevesebb abraktakarmány felhasználásával takarmányozzák. Itt arra kíváncsiak, hogy ilyen körülmények között elérhető-e optimális tejhozam. A bevált módszereket azután széles körben elterjesztik. Összekötő kapocs Az Agrokomplex Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás nemzeti vállalat — bár ez a nevéből nem derül ki — elsősorban mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Mintagazdaság. Hét üzeme van. Nagy- megyeren (Čalovo), Kassán (Košice), Humennén, Nyitrán, Falárikovón, TurCianké Tepli- cén és Zvolenban. E hét helyen összesen 40 ezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak. A növénytermesztésben például táblásított földeken, ami annyit jelent, hogy 100 hektárnál kisebb területeik nincsenek. Ekkora földterület olcsóbban művelhető meg, mert a nagy teljesítményű gépeknek nem kell rajta gyakran forogniuk. A nagy kiterjedésű táblákon szakosított növénytermesztés folyik. A kukorica- és répatermesztő körzetben őszi búzát, tavaszi árpát, kukoricát, cukorrépát termesztenek. A burgonya és hegyaljai körzetekben pedig búzát, árpát, zabot, rozsot és burgonyát. A növénytermesztésben sikerrel alkalmazzák a hazai és a külföldről behozott technikát és technológiai eljárásokat. Az állattenyésztésben fő hangsúlyt a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyésztésre helyeznek. Haladó nagyüzemi és iparszerű célokat szolgáló épületekben folyik a termelés. Ök például a „próbatenyésztői“ az új sertésfajtáknak Is, hozzájárulva ezzel a már említett hibridizációs programhoz. Egyik hitelesítői a bevezetésre ajánlott technológiai eljárásoknak. Tapasztalataik iránt országszerte érdeklődnek, sőt azokat saját maguk is népszerűsítik. E célból rendezik meg minden évben az Agrokomplex mezőgazdasági kiállítást, amelyre természetesen más kiállítókat is meghívnak. A bevált módszerek népszerűsítése céljából a vállalat üzemeinek kapui egész évben nyitva állnak az érdeklődő szakemberek előtt. A vállalat egész tevékenységével összekötő kapocs a tudományos intézmények és a termelő gazdaságok között. KOVÁCS ELVIRA A megoldás: a gépesítés Az Alsópéteri (Dolný Peter) Efsz 453 aktív tagja több mint 2600 hektárnyi szántóterületen gazdálkodik. A földművesszövetkezet szántóterületeit többnyire homokos talaj képezi, amely jó szőlőt terem, így erről teszi híressé a gazdaságot. A 94 hektáros szőlő azonban nem minden, mert az Alsópé- teri Efsz-t bizony az utóbbi években nagyon ritkán emlegették a járás jó mezőgazda- sági üzemei között. Az új ötéves tervidőszakot új elnökkel kezdte a szövetkezet. Brányik Károly mérnököt, az új elnököt a gépparkban kerestem fel, s arról kérdeztem, milyen elgondolással, milyen változásokkal szeretné az új vezetés magasabb szintre emelni a közös termelést. — A legjobb helyen kérdezi — kezdte a beszélgetést az elnök, majd folytatta — nézzen ”körül a gépparkban! Csupa elavult gépet lát itt. Traktoraink tízegynéhány évesek. Míg más szövetkezetekben nagy teljesí- ményű gépekkel dolgoznak, nálunk még mindig a régi, kis teljesítményű traktorok vannak túlsúlyban, és ezekből is kevés van. Véleményem szerint úgy lehet korszerűen gazdálkodni, ha minden 1000 hektárra megvan a 20 traktor. Elképzelésük szerint ebben az évben szeretnének vásárolni — akár hitelre is — legalább 8—10 traktort: 7011-eseket, 120-as és 160-as Zetorokat. A felsőbb szervektől már ígéretet kaptak 4 darab 7011-esre és 3 darab 160-asra, de még a továbbiak megszerzésén is fáradoznak. A Jó traktorokra azért is szükség van, mert a szövetkezet földjei hosszan, félhold alakban terülnek el, sok kilométert kell megtenni. A nagy teljesítményű gépekkel naponta nagyobb területet művelnek meg, kevesebbszer kell a hosz- szú utakat megjárni. A traktorok, persze, nem oldanak meg mindent. Szüksége lenne a szövetkezetnek többek között egy 40-es SEX vetőgépre, pár darab ekére. Az elnök a további problémát az állattenyésztésben látja. Legtöbb gondot a tehénállomány alacsony hasznossága okozza. Az elmúlt évben tehenenként csupán 3081 liter tejet fejtek, ami messze elmarad a járási átlagtól. Sza varmarha-állomány unk mintegy 1300 darab, ebből 540 a fejőstehén. Itt is felújításon fáradoznak. Oj, jobb fajta üszőket szeretnének vásárolni, mégpedig fekete-tarkákat. További tartalékokat lát az elnök az öntözhető területek növelésében is. Jelenleg csupán 500 hektárnyi területet öntözhetnek, márpedig a homo* ŐSZI ERŐPRÓBA A FÖLDEKEN A szeptemberi határ látványa igazolja, hogy a mezőgazdasági dolgozók számára elérkezett az őszi betakarítási munkák Ideje. A felszántott földre rövidesen kimennek a vetőgépek is, hogy lerakják a jövő évi gabonatermés alapjait. A galántai járás földművesei is előkészítették már a kukorica- és cukorrépakombájnokat. Az idén ebben a járásban is kevesebb búza, árpa termett a vártnál. Ügy látszik, a takarmányfélék is alacsonyabb termést adnak. Ebből kifolyólag a mezőgazdasági üzemekben nagy felelősségtudattal készülnek az idei őszi csúcsmunkákra, amelyek végzését az is igényesebbé teszi, hogy közben takarékoskodni kell az üzemanyaggal. Elsőrendű feladat, hogy idejében, jó minőségben és a lehető legkisebb veszteséggel takarítsák be a termést. Továbbá kiemelt feladat a termés utókezelése, helyes elraktározása és gazdaságos felhasználása. A Galántai Járási Mezőgazda- sági Igazgatóság által irányított üzemeknek 4570 hektár cukorrépát, 14 954 hektár szemes kukoricát, továbbá nagy mennyiségű napraforgót, szóját, kendert, zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt és más terményt kell betakarítaniuk. Nagy feladatokat ró rájuk a kellő mennyiségű tömegtakarmány, főleg a silótakarmány biztosítása is. Az őszi vetés is folyamatban van már. Nagy gonddal juttatják a talajba az őszi búzát és az őszi árpát, továbbá az őszi takarmánykeverékeket és a repcét. Öszl keverékekből többet vetnek a tervezettnél. Ez azzal indokolt, — amint már említettük —, hogy kevesebb tömegtakarmány terem, és előreláthatólag nem tart ki a tavaszi termésig. A most földbe juttatott őszi keverékek bizonyára jól kisegítik a gazdaságokat a kora tavaszi hetekben, amikor egyébként is a legkevesebb takarmány áll rendelkezésre. A mezőgazdasági üzemek nagy erőfeszítéseket tesznek az őszi szántás időbeni elvégzésére, legalább hárem-négy héttel a vetés előtt szeretnének végezni. így a vetőmag jól megüllepedett talajba kerül, és a magágy porhanyós lesz. Jó feltételek teremtődnek ezáltal a csírázásra, az egyenletes kezelésre, a begyökerezésre és a szárba szökkenésre. Szeptember elejéig a mező- gazdasági üzemek a szántás 78 Brányik Károly mérnök, a szövetkezet elnöke (A szerző felvétele) kos talaj másutt Is kívánja a nedvességet. A homokos talaj viszont kedvezi a fólia alatti papri katermesztésnnk. A jövőben a jelenlegi 4 hektáros fóliát szeretnék tovább gyarapítani. A szövetkezetben nagyon jó eredményeket érnek el a napraforgó termesztésében is. A napraforgó-területek növelésével Is számolnak. Amint az elmondottakból kitűnik, az elnök nagyon Is előtérbe helyezi a hasznosságot, a nyereséget. Minderre szükség is van, mivel a szövetkezet csak úgy juthat előbbre, ha okosan, tervszerűen és nyereségesen gazdálkodnak. KOLOZSI ERNŐ százalékát végezték el. Legjobb eredményt e téren a Deá- ki (Diakovce), a-Šoporňai és a Zsígárdi (Ziharec) Efsz érte el. Elmaradt a szántási feladatok teljesítésében a Nádszegi {Trstice), a Felsőszeli (Horné Sallby) és a Ssenckirályfai (Krá- Iová pri Senci) Egységes Földművesszövetkezet. A hosszan tartó szárazság miatt a szántást végző gépek teljesítménye nagyon alacsony az ekék hamar tönkremennek, a többi talajelőkészítő munkák pedig csak több ember bevonásával végezhetők el. Mindez növeli a költségeket, főleg az üzemanyag-felhasználásét. A kedvezőtlen talajviszonyok és a rövid agrotechnikai idő, továbbá az alacsony üzemanyagkeret arra készteti a mezőgazdasági üzemek agronó- sait, hogy minimálisra csökkentsék a talajelőkészítő munkák számát. Erre megvan a lehetőség, hiszen köztudott, hogy az őszi búza alá nem kell túl mélyen megmunkálni a talajt. Járásunkban, a Vágsellyel (Sala) Kooperációs Körzetbe tömörült mezőgazdasági üzemek rendelkezésére állnak magyar gyártmányú, nagy teljesítményű tarlóhántó ekék, amelyekkel tökéletesen előkészíthető a talaj. Az így elmunkált főidbe már az elmúlt években is vetettek őszieket, 20—SEXBJ— 150 típusú vetőgéppel. Ezeket a tapasztalatokat most jöl hasznosíthatják. Az elmúlt évben ezzel a módszerrel 526 hektáron termesztettek búzát. Jövőre viszont már ettől sokkal nagyobb területen alkalmazzák majd ezt a technológiai eljárást. A hosszan tartó szárazság megvámolta az idei kukoricatermést. A járás több területén a növényzet kényszerérett lett. Másutt nagyon elszaporodtak a kukorica-kártevők. Mindez jelzi, hogy a kukoricabetakarítás megkülönböztetett figyelmet kíván. Ehhez a mezőgazdasági üzemeknek 127 adapter áll rendelkezésükre, vagyis eggyel 117 hektár termését lehet betakarítani. A betakarítókapacitás maximális kihasználása, a veszteség megelőzése érdekében a Pusté Sady-i és a Farkasdi (Vlőany) Efsz-ek kivételével mindenütt megteremtik a nedveskukorica-táro- lás lehetőségeit. Tekintettel az alacsonyabb tö- megtakarmány-termésre, különös figyelmet fordítanak a gazdaságok a kukoricaszár betakarításra, ha kell nyújtott, illetve több műszakban is. A betakarított kukoricaszárat répakarajjal és répaszelettel le- silózzák. Tudatosítják, hogy ez az egyik lehetősége a kellő mennyiségű siló készítésének. A cukorrépa jelenlegi állapota szerint minden feltétel auott, hogy a cukorrépa eladi. si tervét a mezőgazdasági üzemek teljesítsék. Ehhez azonban elejét kell venni a betakarítási veszteségeknek. Mindenütt gondoskodjanak a gépek után elmaradt répafejek ősszesze- déséről. A cukorrépa betakarításához a gazdaságoknak 52 darab háromsoros és 14 darab hatsoros cukorrépakombájn áll rendelkezésükre. )ó szervezés, a technika jó kihasználása esetén a cukorrépabetakarí- tási munkák november 10-ig elvégezhetők. Sikeresen folytatódik a silókukorica betakarítása. Az 5130 hektáron termesztett silókukorica 43,8 százalékát már betakarították. Ebből is kevesebb termett a tervezettnél. A szárazanyag tartalma gazdaságonként eltérő. Az őszi mezőgazdasági munkák sikere nagyban függ a dolgozók alkalmazkodó képességétől, attól, hogyan használják ki a rendelkezésre álló gépeket, hogyan szervezik meg a munkát, kihasználják e alaposan a munkaidőt, megtartják-e a technológiai fegyelmet és nem utolsósorban függ az irányítás és ellenőrzés színvonalától Is. DEZIDER KÖTETNI mérnök, a Galántai T^rősl Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa.
