Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-03 / 181. szám, hétfő

V I L Ä 6 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

1981. augusztus 3.

HÉTFŐ

BRATISLAVA

•

XXXIV. ÉVFOLYAM

* 181. szám Ara 50 fillér

A MEGOLDÁS kulcsa

A csehszlovák népgazdaság idei első félévi fejlődéséről szóló statisztikai jelentések jól érzékeltették az egész 7. ötéves tervidőszak feladatainak igényességét. A fejlődés új belső és külső feltételei között valóban gyökeres fordulatot kell elérni a gazdálkodásra és a termelés színvonalára vonatkozó szemléletünkben, sürgetően és döntő mértékben érvényesítve a hatékonyság és a termelékenység növeléséhez, valamint a minőség javításához vezető irányzatokat.

Ez a megállapítás teljes mértékben vonatkozik a mezőgazdasági termelésre, amelyet a 7. ötéves tervidőszakban 10 százalékkal kell növelni. Szocialista mezőgazdaságunk az eddigiek folyamán nagyban hozzájárult ahhoz, hogy lakosságunk élelmiszer-ellátása nemzetközi viszonylatban is magas színvonalat érjen el. Ám az is igaz, hogy egyes élelmiszerek fogyasztásának növekedési üteme megelőzte a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét, ezért a közélelmezés magas színvonalát, főleg a húsfogyasztást részben takarmányfélék behozatalával kellett biztosítani. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termékek, takarmányfélék és élelmiszerek külföldi piacokon történő beszerzése egyre drágább és körülményesebb, ezért a CSKP XVI. kongresszusa megerősítette a mezőgazdasági termelésnek a XV. kongresszuson kitűzött fő stratégiai irányzatát, az önellátás mértékének növelését az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok termelésében. Ennek alapján a 7. ötéves tervidőszakban az a célunk, „hogy megőrizzük az egy lakosra jutó húsfogyasztás elért színvonalát, növeljük a tej és a tejtermékek, valamint más élelmiszerek, főleg a zöldségfélék és a gyümölcs fogyasztását," mondotta Ľubomír Štrougal elv- társ a CSSZSZK 1981—1385. évi gazdasági és szociális fejlődésének fö irányairól szóló kongresszusi beszámolóban.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése e feladatokkal kapcsolatbau egyaránt tartalmaz kedvező és kevésbé kedvező jelenségeket. A mezőgazdasági vállalatok például 7,4 százalékkal túlteljesítették a szántóföldi takarmánynövények, 7,1 százalékkal pedig a zöldségfélék tervezett vetésterületét, « teljesítették a tervet a cukorrépa, az olajnövények, valamint a burgonya vetésterületét illetően.

A statisztikai jelentés ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a megelőző év első feléhez viszonyítva a tehénállomány létszáma nem változott, csökkent a tejhozam, azonos szinten maradt az állatok napi súlygyarapodása, ami viszont a 7. ötéves tervidőszakra kitűzött célok szempontjából nem éppen biztató. Igaz ugyan, hogy ezt a jelenséget elsősorban az elmúlt évi rossz takarmánytermés idézte elő, de ebben bizonyára személyi, szervezési jellegű hibák és fogyatékosságok is előfordultak, például a zöldtakarmányozásra való áttérés időszakában. a takarmányozás rendszerességében, különösen szombati és vasárnapi napokon.

A közölt adatok tehát arra figyelmeztetnek, hogy az egész 7. ötéves tervidőszak folyamán rendkívül nagy jelentősége lesz a minőségnek, éspedig mind a munkafolyamatok szervezését, mind pedig a termelés eredményességét illetően, különösen a takarmányféléknél.

A mezőgazdasági termelésben előirányzott feladatok igényessége tehát nyilvánvaló, különösen ami a szarvasmarha-tenyésztés további minőségi fejlesztését, az állatállomány és a tejtermelés növelését, s ezzel összefüggésben a nagy tápértékű, a szemes takarmányokat is hatékonyan helyettesítő tömegtakarmányok termelését illeti.

Sajnos, sokan még ma sem fogják fel a tömegtakarmányok termelésében rejlő tartalékok jelentőségét, s ezért nem szentelnek kellő figyelmet ennek a kérdésnek. Márpedig itt kell keresni a megoldás kulcsát, amit azzal is bizonyíthatunk, ha párhuzamba állítjuk a 7. ötéves tervidőszak feladatait a gabonatermelésben és a tömegtakarmányok termesztésében.

Ami a gabonafélék termesztését illeti, a 7. ötéves tervidőszakban összesen SS millió tonna gabonát kell megtermelni, vagyis évi átlagban 11 millió tonnát, ami 4,15 tonnás átlagos liektárhozamnak felel meg. Ez a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva körülbelül 9 százalékos növekedést jelent. E feladat teljesíthetőségét meggyőzően bizonyítják a 6. ötéves tervidőszakban elért legjobb eredmények, hiszen az élenjáró mező- gazdasági vállalatok átlagosan 6 tonnás hektárhozamot is elértek, s egyes táblákon — miként az idén is — a 10 tonnás hektárhozam is elérhetőnek bizonyult. Az előző tervidőszakban például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban 5.48 tonnás átlagos hektárhozamot értek el, s további 12 járásban (7 szlovákiai és 5 csehországi járásban) a gabonafélék átlagos hektárhozama 4,5 és 5 tonna között alakult.

Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a gabonatermelés növelésében még mindig jelentősek a tartalékaink. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelésnek a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott 10 százalékos növelésében nem a gabonafélék játszanak kulcsfontosságú szerepet, hanem a tömegtakarmányok. Ez így is van rendjén, hiszen a legutóbbi 15 év alatt a gabonafélék hektárhozama mintegy 60 százalékkal növekedett, a tömegtakarmányok termelésében pedig mindössze 26,8 százalékos növekedést sikerült elérni. Teljesen indokolt tehát az a követelmény, hogy a mezőgazdasági vállalatok a 7. ötéves tervidőszakban legalább részben pótolják ezt a lemaradást. Éppen ezért a CSKP XVI. kongresszusán jóváhagyott irányelvek 13—14 százalékos növekedést Irányoznak elő a tömegtakarmányok termesztésében, s ezen belül a rétek és a legelők hozamát legalább 20 százalékkal kell növelni.

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a rétek és a legelők hozamát körülbelül kétszer gyorsabb ütemben kel! növelni, mint a gabonaféléket, bár a kitűzött célok az utóbbiaknál sem szerények. A legközelebbi években tehát a mezőgazdasági termelők kulcsfontosságú feladata lesz a rét- és a legelőgazdálkodás, valamint a szántóföldi takarmánytermesztés színvonalának lényeges mértékű emelése, ami azonban nem szoríthatja háttérbe a növénytermesztés további fontos ágazatait, főleg a gabonafélék, a nagy fehérje- tartalmú hüvelyesek, az olajnövények, a cukorrépa és a burgonya termesztésének mennyiségi és minőségi fejlesztését.

MAKRAI MIKLÓS

Több mint 100 millió korona értékű esztergapadot állított elő az eisö félévben a Trenčini Szerszámgépgyár. Tervét ezzel csaknem 120 százalékra teljesítette. Termékeit a világ 78 országába, köztük a Szovjetunióba, az NSZK-ba, az Egyesült Államokba, Kanadába és az NDK ba exportálja. /I képen: összeszerelik és beállítják az esztergapadokat (Vlastimil- Andor felvétele — CSTK)

Fogy az aratnivaló — telnek a magtárak

A hét végén teljes erőbevetéssel dolgoztak a közép-szlovákiai kombájnosok

(Tudósítónktól) — Közép- Szlovákiában az elmúlt hét első felében gyakori záporok, zivatarok fékezték a gabona betakarítását. A legtöbb egységes föld- művesszövetkezet és állami gazdaság határában csak csütörtökön, illetve pénteken indulhattak el újra a kombájnok. Azóta szinte az egész kerületben kedvez az idő, és az aratók a meleg napok minden percét jól kihasználva folytatják a legfontosabb nyári mumkát.

Szombaton és vasárnap mintegy 900 kombájnnal dolgoztak a földeken. A gabonatermelő gazdaságoknak ezúttal 232 nyu- gat-szlováiklai, 43 csehországi és 173 magyarországi kombájn is besegít a munkába. Az aratók fokozott szorgalmának eredményeként tegnap estig a 114 ezer 711 hektáros vetésterület csaknem 50 százalékáról már fedél alá került a termés. A földműveseik a hét végén jó ütemben végezték a szalmabegyűjtést és a tarlóhántást is. A legtöbb parcellát eddig a kerület délt vidékén járták be a gépek. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban például, ahol előreláthatólag legkorábban végeznek, több mint 15 ezer hektárról mintegy 60 ezer tonna gabonát takarítottak be. A nagykürtösi (Velký Krtís) járásban, ahol szintén jó ütemben folytatódott a munka, már csak alig 2000 hektár az aratnivaló. Losonc (Lučenec) környékén ugyancsak gyorsan fogy a lábon álló gabona. E vidék gazdaságaiban kiváló fnunkaszervezésröl tanúskodik a szalmabegyűjtés, a tarlóhántás és a nyári vetéseik gyors üteme is. Naponta átlagosan 900—1000 hektár a szal- mabálázók, a meghosszabbított, illetve két műszakban dolgozó (Folytatás a 2. oldalon/

Gustáv Husák hazaérkezett a Szovjetunióból

(ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke, tegnap hazaérkezett a Szovjetunióból, ahol a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására szabadságát töltötte.

Béke- és barátsági ünnepség

(ČSTK) — A bratislavai Partizán-réten tegnap béke- és csehszlovák—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak, melyet összekapcsoltak a nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésével. A rendezvényt a harmadik városkerülettel közösen a szlovák főváros fogyasztási, termelő- és építőipari szövetkezetei szervezték. Az ünnepségen részt vett František Pallér, a bratl- slavai városi pártbizottság titkára, Michal Bošanský, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának alelnöke, valamint Jurij Rumjancev, a Szovjetunió bratislavai főkonzulátu- sának alkonzulja.

Ünnepi beszédet mondott Pavol Puškár, a CSSZBSZ SZKB tagja. A résztvevőket Jurij Rumjancev is üdvözölte.

25000 tonna árut raktak át

(ČSTK) — A hót végén hazánk legnagyobb szárazföldi kikötőjében, Ágcsernyőn (Čierna nad Tisou) 527-en dolgoztak, és szovjet vagonokból 25 000 tonna árut raktak át. Elsősorban vasércet, színesfémet, műtrágyát és Ipari sőt raktak vagonjainkba. A serény munkát nem befolyásolta a hőség sem, pedig a hőmérő a zárt vagonokban 40 fokot mutatott. Vasárnap Michal KuCma kollektívája 246 személy- gépkocsit rakott át speciális szerelvényekre; az autókat a Togliatti gyárból Franciaországba szállítják.

Fiatalok a konzervgyárban

Diőszeg (Sládkovičovo), Major István Cukor- ős Konzervgyár. Az udvaron darabjaira hullott gözmozdony siratja a századfordulót, a konzervgyár- tó részlegen középkorú asszonyok, tizenéves lányok sütik el tegnapi vicceiket. Kinn perzsel a nap, embert Is alig látni, benn a kellemesen hűvös csarnokban az sem zavar, hogy vízben járok. Aztán rájövök, hogy valaki éppen rajtam, s nem a poénon kacag, de akkor már késő — bokáig állok a vízben. Az önfeledt nevetést a csarnok végében is hallani, bár eddig se unatkozott senki. Sok a tennivaló, de munkaerő is van elég. A cukorgyár dolgozói mellett középiskolások, egyetemisták és főiskolások öltöttek magukra fehér köpenyt. Július 1-től augusztus 28-ig négyszáz fiatal váltja egymást a gyárban, köztük a jövő könyvelői, élelmi- szeripari dolgozói, gyógyszerészei és matematika—fizika szakos tanárat.

Blanka Javorčíková és Mária Mikléová, a nyitrai élelmiszer- ipari szakközépiskola diákjai láthatóan jól érzik magukat a gyárban, titokban mégis várják az uíolsó napot, hogy a szünidő hátralevő részét csak szórakozással tölthessék.

— Itt kaptunk szállást a gyáron belül — mondja Blanka —, így legalább gyalogolnunk sem kell. Engem csak az zavar, hogy nyolcán vagyunk egy szobában, s ilyenkor ugye senkinek sincs kedve aludni. Tegnap is éjfél után hagytuk abba a beszélgetést, reggel negyed hatkor meg dörömbölni kellett az ajtón, hogy fölébredjünk.

— Csak nehogy azt mondd, hogy fel Is keltek, amikor ébresztenek benneteket — szól nevetve a szőke Mária és int egyet a kezével. — Háromnegyed hat is elmúlt, amikor kikászálódtatok az ágyból. Aztán arra se volt idő, hogy harapjatok valamit.

— A reggeli ugyanis fél nyolckor van — folytatja Blanka —, tehát hatkor üres gyomorral álltunk a szalag mellé. Ilyenkor tíz óra tájban a legjobb a kedvünk. Mindenkinek azon jár az esze, mi lesz ebédre. Hogy tetszik-e a munka? Nem gondoltam, hogy uborkát rakunk majd el, meg is lepődtem, amikor a szalag mellé állítottak Ráadásul otthon Is ezt csináltam.

Mária keze ribizlitől piros.

— Korábban géppel szedték le a ribizli szárát, aztán kiderült, kézzel gyorsabban megy és a befőtt Is szebb lesz. Ezért Is osztottak be néhányun- kat a ribizli tisztítóba.

— Ki mire fordítja az itt kapott pénzt? — kérdezem.

— Én az NDK-ba utazom — vágja rá Blanka.

— Még nem döntöttem el hová megyek — mondja Mária. — Lehet, a Balatonnál kötök ki, de az sincs kizárva, hogy valahol a Zobor alján fogok táborozni.

Néhány perccel később Weintráger Katalinnal, a konzervgyár mesterével beszélgetek.

— Őszintén szólva, pácban lettünk volna, ha nem jön a segítség — mondja. — Kevesen vagyunk a gyárban, hiszen télen csak a félkészáruval és a készételekkel van munka, nyáron viszont annál több a tennivaló. Ilyenkor négyszáz- nyolcvanan vagyunk; a közép- iskolások általában délelőtt dolgoznak, az egyetemisták viszont három műszakban. Gond, elakadás senkivel sincs. Az első két napon még a kevésbé gyakorlatiasak Is elsajátítják a befőzés egyszeregyét. Nézze csak meg. úgy jár a kezük, mintha évek óta itt dolgoznának.

SZABÓ G. LASZLÚ