Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-08 / 186. szám, szombat

v miBiwt ft % % Mikor de, mikor azonban, s mikor hanem? A mellérendelő összetett mondatok egyes fajtáinak meg­vannak a sajátos kötőszavaik. Néha éppen ezek a kötőfc szavak segítenek abban, hogy elkülönítsük egymástól, pl. olyan tagmondatok esetében, amelyeket csupán tartalmuk­nál fogja több fajtához vagy alfajhoz is besorolhatnánk. Fontos ezért, hogy megfelelő kötőszavak kerüljenek a tag­mondatok közé. > Bizonyos kötőszók felcserélését vagy más szerepben való használatát már megszoktuk, s ez nem zavarja a mondat megértését. Például a pedig ellentétes és a meg kapcsola­tos kötőszó nagyon gyakori egymás szerepében. Ebben a mondatban: „Én megmosom az autót, te pedig bekened pasz­tával" — nincs ellentét, mégis a pedig kötőszót találjuk ben­ne. Ez azonban különösebb félreértést nem okoz. A meg volna itt a helyénvalóbb: „Én megmosom az autót, te meg bekened pasztával.“ Ebben viszont: „Én dolgozom egész nap. te meg csak zenét hallgatsz“ — már van ellentét. Mégis a meg kötőszó kapcsolja a két tagmondatot. Itt a pedig vol­na jobb: „Én dolgozom egész nap, te pedig zenét hall­gatsz.“ Gyakran azonban nagyon is zavarja a nem megfelelő kötőszó a megértést, mert nem tudjuk, milyen viszonyt is tulajdonítsunk a két tagmondatnak. Különösen az ellentétes tagmondatok szerkesztésekor gyakori ez. Vannak, akik úgyszólván csak a de kötőszót használják az ellentét ki­fejezésére. Ilyen mondatokat hallunk vagy olvasunk tőlük: „Én dolgozom egész nap, de te zenét hallgatsz“; „Nem ő szabja meg a kötelességemet, de a főnököm határozza meg.“ Ha jobban elgondolkodunk a két mondat tartalmán és a tagmondatok viszonyán, lehetetlen, hogy meg ne állapít* suk: az első mondatba a de helyett jobban illik az előbbi pedig: „Én dolgozom egész nap, te pedig zenét hallgatsz." Ha jobban éreztetni akarjuk az ellentétet, akkor az azon* ban, ellenben is felhasználható: „Én dolgozom egész nap, te azonban (ellenben) zenét hallgatsz.“ Itt ugyanis az ellen­tétes mondat szembeállító alfajáról, típusáról van szó ezzel két ellentétes cselekvést, tulajdonságot, állapotot stb állítunk szembe egymással —: a legjellemzőbb kötőszavai a pedig, azonban, ellenben, viszont, mégpedig a második tagmondat második helyén, egy kiemelt mondatrész után. A másik mondatba: „Nem ő szabja meg a kötelességemet, de a főnököm határozza meg“ — szintén nem illik a de mert itt kizáró ellentétről van szó: első tagmondatunkkal tagadtunk valamit, kizártuk valaminek az érvényét, a má­sikkal meg állítottunk, s az itt kifejtett állítást tartjuk ér­vényesnek a kizárt helyett. A kizáró ellentétes mondat ti­pikusabb kötőszava a hanem. Ha megfordítjuk a tagmonda­tokat, ne az és, hanem a pedig kötőszót használjuk, még­pedig a tagadószó után: „A főnököm határozza meg a kö­telességemet, nem pedig ö szabja meg." [Nem magyaros: és nem ő szabja meg.") S mi lesz a de kötőszóval? —- aggódnak nyilván néme­lyek. Annak is megvan a maga szerepe a harmadik típus­ban: a megszorító ellentétes mondatban. Erre az jellem­ző, hogy az első tagmondat megengedő jellegű (kötőszó nélkül), a második pedig megszorítja azt, ami az elsőből logikusan következnék. Például: „Én ott voltam az értekez­leten, de nem szólaltam fe).“ Vagyis az első tagmondat ál­lítása csak a második tagmondatban foglalt megszorítással érvényes. (Hangsúlyozása és hanglejtése közel áll a meg­engedő alárendelő összetett mondatokéhoz: „Bár én ott vol­tam az értekezleten, nem szólaltam fel.“) Ha megfordítjuk a két tagmondatot, a megengedő jellegű kerül a második helyre, s ilyenkor azt a. pedig vezeti be; „Nem szólaltam fel, pedig ott voltam az értekezleten.“ Többen úgy vélik megoldani az ellentétes mondatok kö­tőszóhasználatát, hogy ha a de „illik“ a két tagmondat kö­zé, akkor azt a második tagmondat elejére tesszük, ha az azonban-t tartja valaki jobbnak, az feltétlenül a második helyre kerül. Csakhogy az a baj, hogy néha mindkettő oda­illik, s az azonban nemcsak a második helyre, hanem a de helyére is. Mindenekelőtt azt hangsúlyozzuk, hogy a megszorító el-1 lentétes típusban a de kötősión kívül, illetve e helyett sze­repelhet még az azonban, ellenben, viszont — tehát a szem­beállító típus kötőszavai —, de a második tagmondat első helyén, vagyis ott,-ahol a de állna. Az előbbi mondat tehát így is jó: „Én ott voltam az értekezleten, azonban (ellen­ben) nem szólaltam fel.“ Ugyanebben a típusban fordul elő a mégis, mégsem kötőszó is (pl.: „Nincs hideg, mégis fá­zom"). Aki tehát az azonban-t csak' a második helyre erőszakolja, az ezzel néha a két tagmondat viszonyát változtatja meg. Sajnos, még nyelvművelő könyvben (Nyelvünk világa 68) is találkoztam olyan véleménnyel, hogy: „A de mindig élére áll az ellentétnek..., az azonban pedig megelégszik a sze­rény második hellyel“, tehát vagy ezt mondjuk: „Pista el­jött de Pali otthon maradt“, vagy ezt: „Pista eljött, Pali azonban otthon maradt.“ Erre azt válaszolhatjuk, hogy való­ban mindkét változat jó, csakhogy mindkettő más típusú el­lentétet tartalmaz; az első: megszorítást, a második: szem- beállítást. S ezt a mondatot sem tartjuk a szerzővel ellen­tétben bosszantóan rosszul hangzónak így: „Ady igazi ha­zafi volt, azonban nem volt hajlandó hízelegni“, mert nem­csak a de vezetheti Jbe a megszorítást, hanem mint láttuk — több más kötőszó, többek között az azonban is (1, MMNYR II, 420, 424-8.). Akik meg a kizáró hanem-et cserélik fel a megszorító de kötőszóval — sajnos sokan vannak —, olykor a két tagmon- dat viszonyát teszik kétségessé. Ebben a mondatban: „Nem jó, hanem szép“ — a két tulajdonság közül egyiket (a jót) kizártuk, a másikat (a szépet) tettük a helyére, (Nem el­lentétes tulajdonságokról van ugyan szó, de ha csupán az egyik érvényesülhet, a másikat ki kell zárnunk.) Ha a de kötőszót használjuk fel erre (Nem jó, de szép) az ellen­tétet — főként leírva a mondatot — legtöbben inkább meg­szorítónak fogják minősíteni, mint kizárónak, éppen a jő és a szép nem ellentétes mivolta miatt. Vagyis úgy fogják értelmezni a mondatot: Nem jó (ugyan), de szép. Kimondva a mondatot, a hangsúllyal, a hanglejtéssel, szünettarlással talán megkülönböztethetjük egymástól a két típust (ha ugyan gondolunk erre), de biztosabban elérjük ezt, ha eleve a típus követelményeinek szerkesztjük meg őket. JAKAB ISTVÁN A diákok szívesen látott vendégek Ahol rangja van az uborkaszezonnak Az elmúlt esztendőkben a Közép-szlovákiai Konzervgyá­rak vállalati igazgatósága több gyáregységben határozta el a termelés szakosítását, egyes termékfajták gyártásának meg­szüntetését, illetve új termékek gyártásának megkezdését. A rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) konzervgyárat ez egyebek között annyiban érintette, hogy az évenként legyártott 3 ezer tonna különböző gyümölcskom- pót helyett az idén kétezer tonna uborkát és ezer tonna besztercei szilvát kell tartósí­tania. A termékszerkezet át­alakítása nem okozott különö­sebb fennakadást a termelés­ben, hiszen az első félévi ered­mények várakozáson felül ked­vezőek. Ján Kačírek igazgatóhelyet­tes arról tájékoztatott, hogy a kétmillió koronát meghaladó beruházás teljesítésén kívül az összes termelési mutató telje­sítése kedvezően alakult, s a hetedik hónap során, —mely már a nyári kampány kezdetét jelentette — hatmillió koroná­val teljesítették túl termelési tervüket. Az udvaron és a csarnokok­ban valóságos közlekedési tor­laszokat képeznek az uborká­val teli műanyagládák. A fel­dolgozásra váró uborkahegyek között nehezen jutottunk el Hegedűs László mérnök, rész­legvezető dolgozószobájáig. Az uborka feldolgozása számára is újszerű feladatot jelent, hiszen Rimaszombatban legalább más­fél évtizede nem foglalkoztak e közkedvelt savanyú csemege iparszerű tartósításával. — Az utóbbi években a kör­nyéken megélénkült a kister­melők zöldségtermesztő kedve, s a losonci (Lučenec) üzem egymagában már képtelen lelt volna feldolgozni az uborka felvásárolt mennyiségét. Tekintettel arra, hogy a sa­vanyított uborka iránt nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy az érdeklődés, kézenfek­vőnek látszott a feldolgozás újrakezdése. Jelenleg dobozok­ban és poharakban egyaránt végezzük a tartósítást, s bár gépeink három műszakban üzemelnek, bizony van mit csi­nálni, hogy ne menjen tönkre a bőséges termés, Tudjuk, a termék minősége csak akkor kifogástalan, ha viszonylag friss állapotban dolgozzuk fel, így ez a körülmény is sietős munkára késztet. Természete­sen a gépek teljesítőképessége is véges, s előfordul, hogy a hét eleji nagy szállítások ide­jén nem bírunk nz ubdí'káva), ezért a felvásárolt áru egy ré­szét a testvórlizemekbe irá­nyítjuk. A rövid tájékoztató után megtekintettük az elszállításra váró késztermékeket is. Az el­ső és másodosztályú apró ubor­kák általában a már ismert kis poharakba kerülnek, újdonság­ként ezeket az idén csavaros lezáróval is forgalmazza maid a kereskedelem. A harmad- és negyedosztályú, vagyis nagyobb méretű uborkát általában kari­kákra vágva nagyobb edények­ben tartósítják, hogy a későb­biek során esetleg újracsoma­golva kisebb poharakban érté­kesíthessék. ízben, zamatban kétféle uborka kerül a fogyasz­tók asztalára a gömöri üzem­ből: az édeskés-savanyú steri­lizált és az ecetes-kapros, sa­vanyú. Mindkettő igazán ki­váló minőségű! Kényszer szülte újítás Mint már említettük, a rima- szombati üzem időnként kép­telen megbirkózni a tömegével érkező uborka hagyományos feldolgozásával, s mivel az el­irányítás sem mindig célszerű, érdekes kezdeményezés szüle­tett a gyár technológiai osz­tályán. Kipróbált recept sze­rint kezdték el hordókban az uborka savanyítását, hogy ké-' sőbb esetleg kisebb csomago­lásban is értékesíthessék ezt a különlegességet. A hazai pia­con mindeddig nem találkoz­tunk ezzel, a házi kovászos uborkához hasonlítható cseme­gével, márcsak azért sem, mert nem valami tartós. A konzervgyári savanyított ubor­ka viszont tartósító szerekkel ellátva hosszabb időre is tárol­ható. Meg is kérdeztük a re­ceptjét. Nos, egy tízliteres cserep- hordóhoz, vagy más edényhez levet kell készíteni, amely 80 dkg sót, 1 del ecetet, 3 dkg benzolt és 3 dkg fűszerkivo- natot tartalmaz. Az előkészített lével leöntjük a tisztára mo­sott uborkát, majd néhány na­pon keresztül meleg helyen tartjuk, közben többször is fel­töltjük, majd az erjedés után hűvös helyen tároljuk. A savanyított uborkából jelen­leg mintegy 30 tonna áll a gyár udvarán, s mihelyt hoz­zájutnak, kisebb dobozokba, po­harakba csomagolják. Az idei esztendő ilyen szempontból te­hát kísérlet, s ha beválik, jö­vőre akár nagyobb mennyiség is készülhet e gömöri külön­legességből. Egy másik üzemrészlegben még be sem fejeződött a zöld­borsó és a bab feldolgozása, máris érkeznek az első paradi­csom és paprika szállítmányok. Ha lesz elegendő hagyma és egyéb melléktermék, rövidesen a lecsófőzési idény is elkezdő­dik. Érthető, hogy minden se­gítő kézre szüksége lesz az el­következő hetekben a nyolc* van esztendős konzervgyárnak. — Nyár eleje óta szívesen látott vendégeink a közép- és a főiskolás diákok — mondja a gőzölgő gépek, főzőedények üzemelését ellenőrző Balog Isti ván, Mi a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk számukra kedvező feltételeket teremteni a munkához, a szórakozáshoz és a pihenéshez. Már az idény­kezdet előtt átadtunk egy fa­elemekből épült újabb munkás- szállót a nyári szabadságuk egy részét munkával töltő diá­koknak, s jövőre a SZISZ üze­mi szervezete a környék rend­behozását is elvállalta. Csak rajtuk múlik ... A Banská Bystrica-i és a Prešovi Pedagógiai Főiskola a Dolný Kubín-i Közgazdasági Középiskola, valamint a: Ko­menský Egyetem martini orvosi kara diákjainak csoportvezetői naponta találkoznak Bodnár Livia gyári tisztviselőnő dolgozószobájában, hogy a részlegvezetőkkel megbeszéljék a teendőket, s ilyenkor tolmá­csolják a fiatalok igényeit, kí­vánságait is a gyár felelős dol­gozóinak. — Én már tavaly is a rima- szombati konzervgyárban töl­töttem nyári vakációm egy ré­szét — mondja Szobonya Béla, martini orvostanhallgató. Iga­zán nem panaszkodhatom az együttműködésre, korrekt kap­csolataink vannak a gyárveze­téssel. Korábban ugyan felme­rültek olyan kifogások a fiata­lok részéről, hogy munka után kevés a kikapcsolódási és h szórakozási lehetőség; kiderült azonban, hogy a városi szervek készséggel segítenek ezek biz­tosításában, csak igény legyen rájuk. Közvetlenül a gyár kö­zelében teniszpályák vannak, s használhatjuk az atlétikai és a futballpályát, valamint a strandfürdőt is. A városi ifjú­sági klub pedig helyiségeket ad kulturális rendezvényekhez. Csak rajtunk múlik tehát, hogy éljünk ezekkel a lehetőségek­kel. A gyár vezetői minden csoport számára egy kétnapos kirándulást is szerveznek. Beszélgetésünket figyelemmel hallgatta Dudor Katalin, a besztercebányaiak aznap érke­zett csoportvezetője. Ígérte, 6 is hasznosítja majd elődjének tapasztalatait a munka utáni tevékenység megszervezésénél. A diákok nyári aktivitása idején természetesen' a mun­kán van a fő hangsúly, s sze* rencsére ilyen szempontból sem érheti panasz a leendő fő­iskolásokat. A lányok három hét alatt teljesítményüktől függően 1000—1300 koronát is megkerestek, a fiúk pedig, akik kocsikísérőként vállaltak munkát, ennek akár a duplá­ját is zsebre vághatták. És ez minden diák számára tiszta pénz, hiszen elszállásolásukról, étkeztetésükről az íizem gon­doskodik. — Az elkövetkező hetek, hónapok során nagy szükség lesz a fiatalok munkájára — mondja mintegy összegezes* képp Hegedűs László —, hi* szén további zöldségfélékből bőséges termésre van kilátás, s feladataink nagysága meg* követeli a gyors és veszteség mentes feldolgozást. HACSI ATTILA A Nitrianska Blatnica-i Efsz-ben JtopoTeanyi járás) a legközelebbi napokban elkezdik a 27,5 hektá- ron termesztett komló betakarítását. Habár az időjárás nem kedvezett a növény fejlődésének, nz agrotechnikai határidőkben elvégzett növényápolás, a jó túpanyagellátás és a gondos növényvéde­lem eredményeként hektáronként 1—1,2 tonnás hozamra számítanak. A felvételen Zuzana Urmin- $ká, Zuzana OndráSková És Mária Hájková a betakarítási munkákat készíti elő (ČSTK-íeivétei] 1981. Vili.

Next

/
Thumbnails
Contents