Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-06 / 184. szám, csütörtök

Új szó 1981 VIII. 6. 3 Londonban, Liverpoolban és más brit városokban lezajlott utcai zavargások jő oka a konzervatív kormány rossz gazdaságpolitiká­ja a szociális igazságtalanság és a faji megkülönböztetés. A brit hatóságok azonban továbbra sem ismerik ezt el és nem hajlandók semmit sem tenni az ifjúság szociális helyzetének megjavításáért, sem pedig fellépni a faji gyűlöletet szítók ellen. Ehelyett a kor- ruány megengedte a rendőrségnek, hogy brutálisan lépjen fel u tüntetők ellen és növelje a börtönök kapacitását. Felvételünk London Rrixton negyedében készült, ahol összetűzésre került sor u tüntetők és a rendőrség között (ČSTK — felvétele) IRÁN Szaporodó bombamerényietek Kinevezték az új miniszterelnököt (ČSTK) — Az iráni parlament tegnap nagy szavazattöbbséggel jóváhagyta Mohammad Dzsavad Bahonar kormányfői kinevezé­sét, aki egyúttal az Iszlám párt elnöke is. A 182 jelenlevő kép­viselő közül 130-an szavaztak mellette. Hasszan Ajatot, az Iszlám Köz- társasági Párt egyik vezető sze­mélyiségét, parlamenti képvise­lőt tegnap reggel teheráni háza előtt agyonlőtték. A támadás so­rán két testőre megsebesült. A támadók autón menekültek el t— közölte a PARS iráni hírügy­Rendkívüli OPEC-értekezlet? (ČSTK) — A Kőolajexportáló Országok Szervezete bécsi tit­kárságának egyik szóvivője sze­rint legkevesebb tíz OPEC-tagor- szág támgatja azt a javaslatot, hogy az olajpiaci helyzet ked­vezőtlen fejleményeinek megtár­gyalására hívjanak össze rend­kívüli OPEC-értekezletet. Az eddigi keret kevés a Pentagonnak (ČSTK) — Az idei költségve­tési évre 2,7 milliárd dolláros pótlólagos katonai költségvetést hagyott jóvá az amerikai Kong­resszus képviselőháza. Az össze­get elsősorban újabb rakéták vásárlására, új hadihajók építé­sére használják fel. NÉHÁNY SORBAN A MEXIKÓI KOMMUNISTA PÁRT meghívására tegnap Me­xikóba utazott az SZKP kül­döttsége, amelyet Karen Brute- nyec, az SZKP KB Nemzetközi Osztálya vezetőjének helyettese vezet. DAHAM ÜLD AHMAD MAH­MÜD mauritániai külügyminisz­tert megfosztották tisztségétől, közölte az elnöki hivatal. A le­váltás okát nem közölte. II. JÁNOS PÁL pápát tegnap megoperálták. A Vatikán képvi­selője szerint a beavatkozás si­keres volt. Begin kormánylistafa engedmények arán született Sáron, a kalandor politika híve az új hadügyminiszter (ČSTK) — Menahem Begin iz­raeli kormányfő jóváhagyás cél­jából a parlament elé terjesztet­te új koalíciós kormányának névsorát. Nyugati hírügynöksé­gek értesülése szerint az új kül­ügyminiszter Jichak Samír, a hadügyminiszter pedig Ariel Sá­ron lesz. Az izraeli közvéle­ményt felháborította Sáron had­ügyminiszterré történt kinevezé­se. Saront ugyanis szélsőséges politikusként és a megszállt arab területek végleges bekebe­lezésének fanatikus támogatója­ként ismerik. Kinevezése politi­kai megfigyelők szerint annak bizonyítéka, hogy a Likud-tiimh ki akarja élezni kalandor és ag resszív politikáját. Az új koalíciós kormány meg­alakítására vonatkozó megálla­podás a közelmúltban megtar­tott parlamenti választásokon győztes Begin vezette Likud és három, őt támogató vallási párt elhúzódó öthetes vitája után született meg. Begin, hogy biztosítsa az or­todox pántok támogatását a par­lamentben, amelyek nélkül nem maradhatott volna hatalmon és nem hozhatott volna létre kor­mánykoalíciót, kénytelen volt több kérdésben engedményt ten­ni. Beleegyezett például abba, hogy szombaton ne dolgozza­nak, mert ez a zsidók számára a pihenés napja. Ez elsősorban a közlekedésre és a kikötőkre vonatkozik. Az ország gazdasá­ga szempontjából valóban ka­tasztrófát jelent majd az intéz­kedés bevezetése. Begin ráállt arra is, hogy az izraeli társa­dalom különböző területein nö­vekedjen a vallási befolyás. A Tel Avivból érkező hírek szerint Beginnek a megállapo­dás után is számos problémát meg kell oldania. David Levy, a Likud egyik neves tagja nem hajlandó részt venni a koalíciós kormányban azért, mert Begin engedményeket tett a vallási pártoknak. A KÉPVISELBHÁZ IS JÓVÁHAGYTA AZ ADÓCSÖKKENTÉST (ČSTK) — Az amerikai Kong­resszus képviselőháza jóváhagy ta az adók 25 százalékos csök­kentéséről szóló törvénytervezet végleges változatát. A képvise­lőház és a szenátus közös bi zottsága áltat előterjesztett kompromisszumos javaslat azok­ból a dokumentumokból indul (ČSTK) — Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke tegnap hazautazott a Szovjetunióból, ahol az SZKP KB meghívására rövid szabadságát töltötte. ki, amelyeket már korábban el­fogadott a Kongresszus mindkét háza. A végső változatot koráb­ban a szenátus is elfogadta. A tervezet formálisan Reagan el­nök aláírása után emelkedik tör­vényerőre. Az adótörvényt, amely a la­kosság leggazdagabb rétegeit és a nagyvállalatokat részesíti előnyben, néhány képviselő éles bírálata ellenére fogadta el a Kongresszus. Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja New Yorkban nyilatkozatot adott ki, amelyben élesen bírálja a Reagankor mányzat gazdasági programját. A nyilatkozat megállapítja, hogy Washington politikája csak a monopóliumok érdekeit szolgál­ja és korlátozza a dolgozók szo­ciális vívmányait, amelyeket ál­dozatos harccal vívtak ki. A szociális kiadások csökken­tésével párhuzamosan a Penta­gon költségvetése viszont egyre nő — hangsúlyozza a nyilatko­zat. Vajon bekapja-e Spanyolország a NATO-horgot? 4 brüsszeli vezérkar sürgeti a mielőbbi N AT O-belépőt, s a madridi kor­mányzat várhatóan már e hó­napban benyújtja a hivatalos felvételi kérelmet (A Magyarországból) (ČSTK) — Az amerikai 7. ten­geri flotta Midway repülőgép- anyahajója részt vesz azon a japán—amerikai hadgyakorla­ton, amely augusztus 6-a és 12-e között zajlik le Honsu-sziget térségében. Az Egyesült Államok és Japán katonai körei a közős hadgyakorlatban látják a köl­csönös katonai kapcsolatok megszilárdításának fő eszközét. H Kommentárunk adat egyiptomi elnök ké- regetni jött az Egyesült Államokba. Amerikai politikai megfigyelők véleménye meg­egyezik abban, látogatásának íő célja: meggyőzze Reagan el­nököt arról, hogy Egyiptomnak még nagyobb amerikai gazda­sági és katonai segítségre van szüksége. Szadat Washingtonban két íz­ben találkozik Reagannal, és programján szerepel egy-egy megbeszélés Haig külügyminisz­terrel, Weinberger hadügymi­niszterrel és Bush alelnökkel. A Washington Post szerint Szadat az amerikai vezetőknek azt akarja bebizonyítani, hogy még az Egyesült Államoknál is érzékenyebb a „szovjet fenye­getésre“. Szadatot Washington az Iz­raellel létrejött „különbéke“ megkötéséért már megajándé­kozta 35 F-4E Phantom-típusú vadászbombázőval és rövid időn belül 40 darab F-16-os gé­pet kap. Az „ajándékcsomag­ban“ szerepelt továbbá 736 pán­célautó, s ezekből Egyiptom to­vábbi 478-at rendelt 311 harc­kocsival és 15 katonai helikop­terrel együtt. Ezeket a szállít­mányokat 11 Hawk-típusú (föld­levegő) Irányítható rakéta egészíti ki. Szadat Washington­—p——aHBBUJBUuun—i—a—M tómnak, mint Izraelnek. Kedve­zőbb kölcsönöket kér a fegyver­vásárlásokra, olyanokat, mint az Egyesült Államok Izraelnek nyújt, s amelyek lényege, hogy a kölcsönök mintegy 50 száza­lékát Washington ajándékként „elengedje“. E szolgálatokért Szadat haj­landó az Egyesült Államok ren­delkezésére bocsátani néhány egyiptomi katonai támaszpon­tot, elsősorban a vörös-tengeri Ras Banas bázist, amely a többi arab ország elleni beavatkozás­ra különösen megfelel. Az egyiptomi belső helyzet azon­ban nem ad arra lehetőséget, hogy Szadat ezeket a támasz­pontokat állandó használatra kínálja fel az amerikaiaknak. A lakosság körében ugyanis egyre nő az ellenállás Szadat USA nyomást gyakoroljon Iz­raelre avégett, hogy Izrael a jövő év áprilisában adja vissza Egyiptomnak a megszállt Sínai- félsziget fennmaradó részét is. Az annyira magasztalt Camp David-i megállapodás úgy tű­nik, nem biztosíték arra, hogy Egyiptom és Izrael ne tartson a kölcsönös támadásoktól. Eb­ben az értelemben tehát Szadat tárgyalni fog az ún. nemzetközi egységek létrehozásáról, ame­lyek feladata lenne a Beginnel kötött béke megtartásának el­lenőrzése. Az Egyesült Nemze­tek Szervezete határozottan el­határolta magát e színjátéktól, így a kontingens felét amerikai katonák fogják alkotni, a másik fele után pedig — nem nagy sikerrel — az Amerika-barát országokban kutatnak. A washingtoni tárgyalásokon bizonyára szóba kerül az ún. palesztin autonómia kérdése ts. Szadat nem tagadhatja, hogy a bagdadi atomreaktor elleni jú­nius 7-i és a Bejrút elleni július 17-i légitámadás meghiúsította a tárgyalások bármiféle lehe­tőségét is. Ennek ellenére kész továbbra is érdeklődést mutat­ni a kétséges autonómia iránt, amelyről a palesztinok háta mö­gött tárgyalnak és amely a va­lóságban csupán az izraeli meg­szállás tartósítását jelentené. E gyesült államokbeli tartóz­kodása során az egyipto­mi elnök ugyancsak találkozik az amerikai üzleti élet képvi­selőivel, hogy az egyiptomi be­ruházások fokozására serkentse őket. Látogatásának végén a Georgia állambeli Plainsbe uta­zik, hogy — vacsora közben — elbeszélgessen a Camp David-i különmegállapodások kezdemé­nyezőjével, Carter volt amerikai elnökkel. Itt bizonyára alkalma nyílik arra, hogy elpanaszolja: mennyire nem érti meg őt sa­ját népe és a többi arab nem­zet, s megkérdezheti: miért tartják őt az arab országok áru­lónak. (ČSTK) Megjegyezzük A fejlett tőkés országok sajtója az utóbbi időben most sokat foglalkozik Lengyelor­szággal s különösen azzal, nyújtsanak-e újabb kölcsönö két a lengyeleknek vagy sem. Bizony nem így tettek akkor, amikor a nyugati kölcsönök mennyisége még nem fenye­gette Lengyelországot gazda­sági függőséggel, s így még nem lehetett a politikai zsa­rolás, a lengyel belügyekbe váló beavatkozás eszköze. Am ma már — úgy vélik — más a helyzet. A New Yorkban megjelenő Christian Science Monitor cí­mű lap július 3l-i számában szerkesztőségi vezércikket szentel e kérdésnek. Minde­nekelőtt óvatosságra int, amit így indokol meg: „Amíg a Nyugat nem szabja meg az ilyen segítség szilárd felté­teleit, addig fennáll annak a veszélye, hogy Lengyelország megtorpan az alapvető gaz­dasági reformok előtt...“ A vezércikk elég nyíltan kifej­ti, mik is azok a szilárd fel­tételek, ,illetve az úgyneve­zett „alapvető reformok“ alatt: „A Nyugatnak biztos­nak kell lennie abban, hogy nem a diszkreditált gazdasá­gi rendszert fogja támogat­ni.“ Tehát nem kereskedelmi, pénzügyi, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok általáno­san elfogadott és érvényben levő feltételeit követeli a vezércikk, hanem egy önál­ló, független ország egész gazdasági rendszerének meg­változtatását. A vezércikk még nyíltabban is kifejthette volna az igazi feltételt — Lengyelország szocialista tár­sadalmi rendszerének felszá­molását —, de hát minek, amikor a „diszkreditált gaz­dasági rendszer* fogalom eléggé világos azok számára, akiket „óvatosságra“ int, il­letve arra, hogy azok meg­értsék: a gazdasági eszközö­ket, a kölcsönöket céltuda­tosan és nyíltan politikai zsarolásra, Lengyelország bel­ügyeibe való beavatkozásra használják ki. Igazán ráme­nősek! Újabb rokon a láthatáron Már írtunk az úgynevezett Szabad Afganisztán rádióál­lomás létesítéséről, arról is, milyen hasonló elnevezésű és hasonló célokat követő „szabad“ rádióállomással van rokonságban. Most újabb rokon van a láthatáron: „Reagan kormá­nya Kubával szemben fokoz­ni akarja a karantént — ír­ja az amerikai Christian Science Monitor augusztus 3-í számában. A Fehér Ffáz igyekezni fog más országo­kat is megnyerni annak, hogy csatlakozzanak a Kuba- ellenes kereskedelmi embar­góhoz, s úgyszintén tervezi a Szabad Kuba rádióállomás felépítését Florida déli ré szén.“ Nem fér kétség ahhoz, hogy rokonaihoz hasonlóan ez a rádióállomás sem a köl­csönösen előnyös, egyenjogú kapcsolatok istápolója lesz, amit az említett lapban kö­zölt hír azzal a megjegyzés­sel is bizonyít, miszerint „Washingtonnak ez a kiéle­zett vonala Kubával szemben még csökkentheti a két or­szág között úgyis korlátozott diplomáciai kapcsolatokat, valamint a magán légitársa­ságok által fenntartott jára­tok számát Miami és Havan­na között“. Szóval szaporodik a roko­nok száma, csupán annyi a különbség, hogy már nem vi­lágrészek elé biggyesztik a „szabad“ jelzőt, hanem kií lön-külön olyan oszágok ne­ve elé, amelyek rendszere nincs ínyére az Egyesült Ál­lamok kormányának. (yn) Honecker elutazott a Szovjetunióból nökség. Ajat Baniszadr volt ál­lamfő egyik legélesebb bírálója volt és az iráni állam iszlamizá- lásának, az iszlám világ radika- lizálásának hajthatatlan híve­ként ismerték. Iránban a napokban egyre nő a bombamerényletek száma. Ezek és más terrorakciók során csak néhány nap alatt 915-en veszítették életüket. Ez a hiva­talos adat, amelyet az iráni saj­tó hozott nyilvánosságra. Robba­násokra került sor Iszfahánban, Hamadanban, Mashadban és más városokban. Sajtójelenté­sek szerint az ellenforradalmi csoportok erdőtüzeket is okoz­nak. Arak város körzetében az elmúlt héten 38 ilyen tűzeset fordult elő. Szadat, a ké rege tő ba most a követelések újabb hosszú listájával érkezett, ame­lyen első helyen szerepelnek az F-10-osok. A U. S. News and World Re­port című amerikai hetilap sze­rint Szadat azt szeretné elérni, hogy az USA hasonló feltételek között adjon fegyvereket Egyip­Izraellel folytatott „békepoliti­kájával“ szemben, amely mind­máig nem vezetett a palesztin kérdés megoldásához. Ami az új fegyvereket illeti, Szadat számára világos, hogy mire van szüksége az Egyesült Államoktól. Szadat ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy az Japán—amerikai hadgyakorlat

Next

/
Thumbnails
Contents