Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1981-08-01 / 180. szám, szombat
Az utóbbi időben többektől is hallottam efféle mondatokat: Örültem a színházra, de elmaradt az előadás. A gyerek már örül az utazásra. Ezek a mondatok helytelenek. Hiába állítják egyesek, hogy valaminek akkor őrölünk, ha az már megtörtént, megvan, ellenben amikor valamilyen várt, eljövendő dologról, eseményről van szó, akkor nem annak, hanem arra örülünk. Ez az állítás téves. A magyarban ezt a „kétféle örömet“ nem különböztethetjük meg egymástól úgy, hogy egyszerűen átvesszük az indogermán nyelvekben, például a szlovák vagy a német nyelvben használatos vonzatot. A te- šit sa na niečo és 3 tešif sa niečomu között valóban van értelmi különbség is; az előbbi forma, melynek megfelelőjeként a helytelen örülök rá létrejött, valamilyen várt, a jövőben bekövetkező eseményre, dologra utal. A magyarban vagy nincs szükség erre a megkülönböztetésre, mert a szövegkörnyezetből úgyis kiderül, megtörtént, meglevő vagy várt dolognak, eseménynek örülünk-e; vagy pedig ha szükség van a pontos elhatárolásra, akkor ezt valamilyen bővítménnyel, esetleg mellékmondattal fejezzük ki. Helyesen tehát így mondjuk az imént idézett első mondatot: Örültem a színháznak, de elmaradt az előadás. Ebbőt a mondatból így is teljesen világos, hogy előre örültem valami elkövetkezendőnek. Más a helyzet a második mondattal. Ha így mondjuk: A gyerek már örül az utazásnak — ez a szöveg- környezetből kiragadva valóban jelentheti azt is, hogy a gyerek a jövőben megvalósuló utazásnak, örül, akkor például így fogalmazhatjuk a mondatot: A gyerek előre örül az utazásnak. Vagy: örül a tervezett utazásnak, örül, hogy utazni fog stb. Csak azt nem mondhatjuk: örül az utazásra, mert az örül igének a magyarban nincs -ra, -re ragos határozója. MAYER JUDIT Fél egészség? Félegészség? Sokan gondban vannak a fél szócska írásával, mert nem mérlegelik elég gondosan jelentését, s ezért nehezen tudják eldönteni, hogy egybeírjuk-e az utána következő szóval, vagy meghagyják-e különállását. Persze nem a fél liter tej, fél láda banán, fél szakasz katona, fél pár virsli, fél pohár víz, vagy a fél lábára sántít, fél kesztyűje hiányzik, fél kézzel felemeli típusú kifejezések leírásával van a legtöbb baj, bár ezeket is néha eltévesztik. A legtöbben azonban jól tudják, hogy olyankor, ha a fél szócska azt jelenti, hogy az utána következő szóval jelölt dolog valamely egésznek a felét kitevő mennyiségű, illetőleg: ha valamely páros testrésznek vagy ruhadarabnak csak az egyikéről van szó, akkor a fél sző mindig különírandó az utána következő szótól. A fél egykor érkezem, fél tizenkettőre várlak, fél háromtól fél ötig zárva stb. szerkezetekben is természetes és mindenki számára érthető a fél-lel alkotott kifejezések különírása. A félautomatikus gép, félbarna kenyér, félszáraz pezsgő, félkész termék, félfehér cipó stb. kifejezések írását viszont már többen elvétik. A felsorolt példákban a fél nem konkrét mennyiséget fejez ki, hanem a következőt jelenti: részben; nem egészen, nem nagyon; félig (félautomatikus gép = =részben automatikusan működő gép; félszáraz pezsgő — = kevés cukortartalmú, nem egészen savanyú, fanyar pezsgő; félkész termékeiéiig kész termék). Természetesen azt is mondhatjuk és írhatjuk, hogy vásároltam egy fél barna kenyeret és egy fél fehér cipót, de csak akkor, ha a szokásos súlyú (1 vagy 2 kilós) kenyér, illetőleg a szokásos méretű, típusú cipó felének a megvásárlásáról akarunk beszámolni. Ha viszont egy fél automatikus gép megvásárlásáról adnánk hírt, az bizony egy kissé meglepő lenne; fél disznót, fél csirkét stb. szoktunk vásárolni, de fél automatikus gépet (automatikusan működő gépnek a felét) nemigen. Ez a néhány példa is mutatja, milyen fontos a fél szócskával alkotott szerkezetek helyes írásmódja. De sorolhatnék még jó néhány hasonlót. Például: elvesztette a félcipőjét (=nem a magas szárú cipőjét); — elvesztette a fél cipőjét f=az egyik cipőjét); befejezte a félévet (=az iskolai, egyetemi félévet); — várok még egy fél évet (hat hónapot); a félemeleten van a szobája (=a földszint és az első emelet között) — a fél emelet leszakadt (az emelet fele). Az eddig felsorolt példák után talán azt sem nehéz eldönteni, hogyan írjuk a következő kifejezéseket: a jó kezdet fél eredmény vagy féleredmény; a rajtaütés fél győzelem vagy félgyőzelem; a barátság fél siker vagy félsiker. Természetesen így: a jó kezdet fél eredmény (=az eredmény fele), a rajtaütés fél győzelem (=a győzelem fele), a bátorság fél siker (= a siker fele). Ha egybeírnánk ezekben a kifejezésekben a jelzős szerkezet tagjait (féleredmény, félgyőzelem, félsiker), akkor azt jelentenék példáink, hogy a jő kezdet, a szorgalom, a bátorság kevesebb, csekélyebb értékű, rosszabb a győzelemnél, a sikernél, az eredménynél. Ezek után talán senkinek sincs kétsége, hogy ismert és sokszor idézett közmondásunk nem azt jelenti, hogy a tisztaság kevesebb az egészségnél, hanem azt, hogy egészségünket védjük azzal, ha tisztaságot teremtünk magunk körül. Helyesen tehát így kell írni: Tisztaság fél egészség. T. URBÄN ILONA Ne örüljünk valamire! HOZZÁJÁRULTAK A FŐVÁROS JOBB VÍZELLÁTÁSÁHOZ A Prágai Vízművek az idén május végén szokatlan ikéréssel fordult a ČKD Öntöde Vállalatának dolgozóihoz. Kérésük lényege az volt, hogy terven fölül állítsanak elő olyan részegységeket, pótalkatrészeket, amelyekkel lehetővé teszik a régi szivattyúk üzembe helyezését, s ezáltal hozzájárulnak a főváros jobb vízellátáséhoz is. A ČKD-vállalat dolgozói magukévá tették ezt a feladatot, s teljesítésére kötelezettségvállalást is tettek. A részegységekre, pótalkatrészekre a Podolíi Vízművek vártak, hogy megtakarítva a költséges beruházásokat, a vízműhálózat teljesítményét másodpercenként mintegy 800 liter vízzel növeljék. Olyan cél ez, amelynek elérése kétségkívül megérte a fáradságot. A feladatvégrehajtás az öntöde dolgozóinak megértéséről és segítőkészségéről tanúskodik, valamint arról, hogy a vállalat nem szenved hiányt szakemberekben. Noha az öntöde már évek óta nem gyártja a kívánt öntvényeket, a tervrajzoknak és dokumentációknak is bottal üthették a nyomát, a dolgozók elhatározták, hogy megbízatásuknak haladéktalanul, még az üzemi szabadságok előtt eleget tesznek. És hogy ígéretüket megtartották, az a tervrajzok kidolgozásában, a modellek elkészítésében, vagyis az előkészítő munkákban és magában a tér* melésben részt vett 25 dolgozó érdeme. A kollektíva — František Šíp, Zdenék Hruška és Jo- sef Tuma irányításával — kötelezettségvállalását maradéktalanul, határidőre teljesítette. A fővárost ellátó vízforrások egyike a Podolíi Vízművek ezekben a napokban másodpercenként átlagosan 2250, a csúcs- fogyasztás óráiban pedig másodpercenként mintegy 2600— 2800 liter vizet alakít át jó minőségű ivóvízzé. Ám ez az eredmény még figyelemre méltóbb lehetne és a népgazdasági kár is lényegesen csökkenne, ha minden folyó vize — így a Moldváé is — kevesebb szeny- nyet tartalmazna. KARDOS MARTA O N_ a A trnavai járásban az idén 36 100 hektáron értek be sűrű vetésű kalászosok. Ez a járás sem volt kivétel az időjárás viszontagságai alól, e járás mezőgazdasági üzemeiben is egyenetlenül érett be a termés, ami ugyancsak bonyolította az aratási teendőket. A szép, napos idő után következett esős napok megtörték azt a folyamatos aratási ütemet, amelyet ha tartani tudnak a járás földművesszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban, akkor már előbbre vannak ezzel a munkával. A rossz idő bekö- szöntekor ugyanis a trnavai járásban még a gabonának közel a 40 százaléka lábon állt. Ladislav Martinkovič mérnök, a szövetkezet elnöke Ottjártainkor a legtöbb ember a szomszédos, a Kaluž—II. táblán dolgozott. Itt meggyőződhettünk Ladislav Martinkovic- nak még a szövetkezeti irodában mondott állítása helyességéről. Arról, hogy mindent elkövetnek az esők következtében keletkezett lemaradás csökkentéséért. Igyekezniük kellett, hiszen még több mint 200 hektár tavaszi árpa várt levágásra, és 400 hektárról kellett begyűjteni a szalmát, 500 hektáron elvégezni a tarlóhántást. A táblán három szalmaprés dolgozott, amelytől hét traktorral vontatták a bálázott szalmát a kazlaknak kijelölt helyekre. A kazal rakását két nyugdíjas és az építőcsoport vállalta magára, de Persze, a júliusi esőknek mindennek ellenére ebben a járásban is örültek, hiszen néhány határban a talaj nedvességhíá- nya elérte a 120 millimétert is. Szomjúságtól szenvedett a kukorica, a cukorrépa és a takarmánynövény, noha közben a tervszerű öntözésről sem feledkeztek meg. De térjünk vissza a gabonabetakarításhoz, amelynek szempontjából bizony nem a legjobbkor köszöntött be az eső. A piešťanyi kooperációs körzetben az elmúlt napokban 88 milliméternyi volt a lehullott csapadék mennyisége. Miben nyilvánult ez meg az érés utolsó fázisában levő gabonaféléknél? A piešťanyi kooperációs körzet földművesszövetkezeteiben összesen 8036 hektáron termesztettek búzát és árpát. Peter Ondrejíčka mérnök szerint a társulás mezőgazdasági üzemeiben az esők beköszöntése előtt a gabona 60 százaléka került le a földekről, a szalmabetakarítást a terület 40 százalékán, a tarlóhántást pedig a 35 százalékán végezték el. Sőt, több földművesszövetkezetben még az esők előtt elvetették a tarlókeverékeket is. Az esők után pedig ismét rákapcsoltak a teljes aratási ütemre. így volt ez a piešťanyi Barátság Egységes Földmüvesszövetkezetben, a kooperációs társulás legnagyobb gabonatermesztő gazdaságában is. — Esőt. kapott a határ, és minden megy tovább. Ez a mezőgazdaságban semmi rendkívülit nem jelent — mondja Ladislav Martinkovič, a szövetkezet elnöke az egyik hatalmas dűlő végében. A Kaluž—I. 97 hektáros táblán 5 kombájn vágta a sörárpát. — Ezen a táblán jól látható — folytatta —, hogy mitől féltünk az esőzés idején. Nagyon sok gabona megdőlt, éppen ezért ebbe a táblába a legjobb kombájnosokat állítottuk. A megdőlt gabona vágása ugyanis sok türelmet igényel, és nemcsak türelmet, hanem szakértelmet is. A szalmabe gyűjtőknek igyekezniük kellett (A szerző felvételei) Ünnepélyes pillanatok a gabonatáblán és martén megy tovább“ dolgoztak itt nők is. Valameny- nyiüknek igyekezniük kellett, mert a négy tarlóhántást végző tratoros minduntalan a nyomukban volt. Vladimír Oravec mérnök, agronómus ugyanis úgy döntött, hogy ezen a táblán terven felül vetnek tarlókeverékeket. — Kihasználjuk a kedvező időjárást — fűzi a látottakhoz Martinkovič mérnök — és azokat a talajviszonyokat is, amelyek az esők után keletkeztek. A talajban felgyülemlett nedvesség jól jön a jövő évi termelés talajelőkészítéséhez. Ezekben a napokban végezzük a trágyázást is, két géppel szórjuk a káliumot és a foszfort, négy géppel pedig az istállótrágyát. A piešťanyi Barátság Efsz 2603 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, ebből 2440 hektár a szántó. Már régen rájöttek, hogy öntözéssel több mint a harmadával növelhetik a termést. A földművesszövetkezetben 1750 hektár az öntözhető terület, s az öntözőberendezéseket a lehető legjobban kihasználják. Még az eső után is. — Szükség van most is az öntözésre, hiszen a talaj nedvességtartalma még mindig nem elegendő — mondotta Vladimír Oravec mérnök. — Jó tapasztalatokat szereztünk ezen a téren. A takarmánynövényeken kívül minden évben öntözzük a cukorrépát és a kukoricát, de a gabonát, a burgonyát és a mákot is. Megéri. Csupán az évelő takar-* mányok hozama 30 százalékkal növekszik az öntözött területeken. Egy kaszálásra valóval tehát több terem. Határjárásunk utolsó mozzanataként akaratlanul is tanúi lettünk egy kedves kis ünnepségnek. Miközben Anton Ce- chusta csoportvezető a kombájnokat átirányította az egyik tábla túlsó végére, ahol már érettebb volt a termés, a szövetkezet elnöke egy kis időre megállította a munkát. Négy kom- bájnosnak, František Pichának, Jaroslav Havelnak, František Doneknak és František Nohá- nak átadta azt a pénzjutalmat és zászlócskát, amelyet az aratási szocialista munkaverseny ben elért eredményeikkel érdemeltek ki. A négy kombájnos a benešovi járás Olbramovicei Efsz-éből jött segíteni a piešťa- nyiaknak. „Azt hiszem, segítségük nélkül nem sokra mentünk volna az idei aratásban“ — mondotta az elnök a hazafelé vezető úton. JOZEF SLUKA
