Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1981-08-25 / 200. szám, kedd
ZENÉS NYÁRI MŰSOROK PRÁGÁBAN Júniustól szeptember végéig Prága a zene városa, mert a prágai kulturális nyár rendezvényeinek legnagyobb részét a hangversenyek alkotják. Koncerttermek helyett műemléképületekben, vagy azoknak kertes udvarán rendezik meg azt a több ' mint 70 hangversenyt, amely hozzájárul a nyári Prága sajátos hangulatának kialakításához. Csupán a prágai várban több helyen hangzott és hangzik fel klasszikus és kortárs zene. Oratóriumokat hallhatunk Prága legnagyobb katedrálisában, a üzent Vitus Székesegyházban. A prágai vár legrégibb fennmaradt épületében, román kori Szent György Bazilikában hetente egyszer középkori zene hangzik fel. Ha jó az idő, akkor ezeket a hangversenyeket a vár kertjében rendezik meg, ahol a csodálatos panoráma még fokozza a közönség művészi élményét. Minden szerdán zenétől visszhangzik a Valdštejn Palota antik szobraival díszített kertje. A monumentális barokk palotának a kert felé nyitott gazdag díszítésű terme a nyári hónapokban szimfonikus és kamarazene- karok koncertpódiumává válik. Péntefcesténként a Mozart emlékekben gazdag Betramka-villá- ba igyekeznek a zenét kedvelők. Mozart gyakran vendégeskedett ebben a villában, a Duschek mii- vészbázaspár egykori otthonában. Itt komponálta az operák operáját, a Don Jüant is. A prágai és az ország legkülönbözőbb tájairól vendégszereplésre érkező vidéki aenekarok főleg Mozart- műveket szólaltatnak meg a villa kertjében. Az orgonahangversenyek is szorosan hozzátartoznak » prágai zenei élethez. A nyár folyamén a Szent Miklós templomban, a barokk kor egyik legkiemelkedőbb alkotásában és a közeli Tamás templom falai között hallhatunk orgonajá- tékot. A SzJáv szigeten szombat és vasárnap kivételével minden nap fellép a Csehszlovák Állami Ének- és Táncegyüttes. Cseh- Szlovákia táncol és énekel című műsorának népdalai, táncai és a szebbnél szebb népviseletek elbűvölik a hazai és külföldi nézőket. Prága Velencéjén, a Kam- pa szigeten átsétálva jutunk el a Máltai Lovagrend palotájának kertjébe, ahol várázslatosan szép környezetben zenei, vagy színházi előadáson vehetünk részt. Zenés irodalmi műsort kínál a strahovi irodalomtörténeti múzeum a Lyra Pragensis kortárs lírai alkotásokból ösz- szeállított műsora. A nyári hónapokban a kulturális rendezvények közönségének jelentős részét Prágába látogató külföldi turisták alkotják. A hangversenyek mellett a világhírű Laterna Magika, a Spejbl és Hurvinek bábszínház előadásai, értékes kiállítások sora nyújt számukra betekintést fővárosunk színes kulturális életébe, MOLNÁR ANGÉLA Nyári amatőr csillagászati tábor 'Az emberiség évezredek óta azon fáradozott — s teszi ezt mo is —, hogy a körülötte levő világot, a benne lejátszódó folyamatokat megértse, s megismerje helyét a világegyetemben. A csillagokkal telehintett égbolt alatt első érzésünk ugyanaz, ami a régieké volt. Minket is lenyűgöz fensége, de középen ott áll az em bér, akihez & mérhetetlent önkéntelenül is mérni akarjuk. Csak lassan szabadulunk meg a hangulati elemektől, és adunk helyet az értelemnek, amely a felismert törvényszerű rend nyomán elin dúlva kérdezni kezd. Az ember az első kérdéseket évezredekkel ezelőtt tette fel, és minél többet ismert meg az ismeretlenből, annál Inkább sokasodtak kérdései, és máig sem apadtak el. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Népművelési Központban működő Csillagászati Kabinet ez évben már másodszor rendezte meg a nyári amatőr csillagászati tábort, mely az ógyallai (Hurbanovo} csillag vizsgáló alapítójától, Konkoly Thege Miklóstól, a múlt század végi híres magyar csillagásztól kapta nevét Maga a tábor és a felújított csillagda parkjában kapott helyet. A résztvevők valamennyien a dunaszerdahelyi járás csillagászati szakköreiből kerültek ki, hogy az egyhetes sátortáborozás alatt bepillantást nyerhessenek a világegyetem „rejtelmeibe“. A tábori élet lényegében folytatása volt annak MZ ismeretterjesztő programnak, amely egész évben a szakköri foglalkozás során történt, azzal a lényeges különbséggel, hogy nem elméleti, hanem gyakorlati oldalról. A szakkörök szegényes, segédeszközöket ne- ha teljesen nélkülöző felszereltsége nem teszi lehetővé a gyakorlati foglalkozásokat, ami pedig lényeges része kellene, hogy legyen az ifjúság helyes világnézetre való nevelésének. Nem kell különösebb bizonyga- tás ahhoz, hogy mennyivel meggyőzőbb a személyes tapasztalás (például a Nap távcsővel történő megfigyelése) bárminemű előadásnál. Napközben az árnyékol adó fák alatt a csillagászat szakágazataiból hallhatlak fejezeteket a résztvevők. Ezek % gyakorlati bemutatásokkal voltak egybe kötve. Az est beköszöntével a csillagvizsgáló műszereivel történtek a megfigyelések csoportonként és korosztályonként kii- tönkiilőn. Az előre kiválasztott objektumok megfigyelése közben, vagy még előtte, az amatő rök magyarázatot hallhattak az égitest tulajdonságairól, az ott uralkodó fizikai állapotokról. A tábor időtartama alatt, egy borús estén, filmvetítés volt. Színes diaképeket láthattak az íf jú amatőrök a világegyetem egy egy érdekesebb égitestjéről. Az Idősebb részi vevők szá mára a kisebbek éjjel egy órai takaródója után sem szűnt meg a napi program. Napfelkeltéig a csillagvizsgáló legnagyobb, 40 cm átmérőjű távcsövével megfi- gyeléseket végeztünk, fényképeztünk. Sokuknak az Ilyen távcsővel történő megfigyelés ez ideig esak álmaikban szerepelhetett. Ügy hisszük, életre szóló élményt nyújtott valamennyiüknek az Andromeda-köd, a Lyra gyűrűsköd, a Perseus halmaz, a Hold lenyűgöző látványa. Ä gazdag program biztosította, hogy minden percet a lehető legjobban kihasználjunk, ugyanakkor mindenki jól érezze magát. Az előadások, bemutatások mellett nem hiányozhattak a programból a labdajátékok, a szórakozás, pihenés, és persze a tábori élet elmaradhatatlan tábortüzei. A közös érdeklődés, a hasonló problémák, a késő éjszakába nyúló tábortűz melletti beszélgetések, viták igazi amatőr közösséggé kovácsolták a tábor lakóit. Az együtt töltött idő sokáig emlékezetes lesz számukra. Egész életre szóló élményeket szolgáltatott, melyek kevés társuknak adatik meg. A határtalan lelkesedés, a példás fegyelem, az érdeklődés ilyen magas foka megszilárdította bennünk a bitet, melyet eddig csak feltételeztünk: szükség van erre a táborra, s arra kell törekednünk, hogy az elkövetkezendő években mind többen vegyenek rajta részt. A tábor közepén egy hétig lengett a KONKOLY ’81 feliratú zászló. Maga köré toborzott mintegy 50 fiatalt, akik barátokká, társakká váltak. A késő éjszakába nyúló vidám hangulatú búcsútábortűz mindenkiben megerősítette az elhatározást: jövőre ismét találkozunk, a KONKOLY 82 n. BÖDÖK ZSIGMOND A Szarvaskirályról és egyebekről Nyár: a színházak a két legmelegebb' hónapban Magyarországon is bezárják kapuikat, ám a színházi élet mégsem szünetel. Várostereken, utcákon, ligetekben, várudvarokban — a szabad ég alatt régebbtől összeszokott nyári truppok, alkalmi társulások, utca- és tanyaszínházak bukkannak föl az ország különböző részein. Ha valaki például elhatározná, hogy nem fog kihagyni egyet sem a nyári játékszín! események közül, ugyancsak mozgalmas színházi életbe csöppenne bele. A pesti Városliget, n Margitsziget, a budai Parkszínpad, továbbá Szentendre, Gyula, Eger, Szeged — ezek a legismertebb és hosszabb-röví- debb múltra visszatekintő otthonai a nyáron is dolgozni kívánó színészeknek. E patinás nevek mellé azonban újabb és újabb városok és községek igyekeznek fölzárkózni azzal, hogy újabb és újabb alkalmakat teremtsenek színész és közönség nyári találkozásának. Latinovits Zoltán böles egyenlete szerint: színész + közönség = közösség Alfája és ómegája volt ez mindenkor a színháznak, s az a szabadtéri színjátszásnak is. Sárvár nemrégen iratkozott csak föl a nyári színházi állomáshelyek közé. Most második esztendeje bízta meg Mrssán Jánost, aki maga is főiskolás, hogy színművészeti főiskolásokból össze- toborzott truppjával végigjárja a környék falvait, városait. Ez a főiskolás utcaszínház az idén az elmúlt nyárról fölújított Pathelin mester című farce-val, valamint az „olasz Moliére“, Gondolni kortársának, ellenfelének és vetélytárságának, Carlo Gozzinak egyik meséjével, a Szarvaskirály- lyal kereste föl a nyugat-magyarországi közönséget. A Szarvaskirályt, « commedla delParte-nak ezt a még ma ís elvezhető opuszát az egyik szombathelyi lakótelepi iskola udvarán néztem meg. A produkció igazi nyári csemege volt: köny- nyed, lendületes és szórakoztató, fölszabadult színészi játékkal, ötletes jelmezekkel, szellemdús és inspiratív meseszövéssel és színészvezetéssel, s ugyanekkor mégis mély emberi-erkölcsi tartalmakkal, az őszinte és öntudatos szerelem, tehát a tiszta emberi kapcsolatok győzelmét hirdetve mindenféle ármánykodások fölött. Kár, hogy az átlagosnál erőteljesebben és leleménye sebben induló előadást Mrssán János nem bírta végig ötletekkel, s nem használta ki teljes mértékben a darab által fölkínált szerepcserékben rejlő lehetőségeket sem. Kellemes meglepetés és jóleső érzés volt viszontlátni a Szarvaskirály alkalmi pódiumán a Budapesten tanuló színművészeti főiskolásaink közül Varjú Olgát és Dallos Józsefet, s mindkettőt főszerepben. Társulatukba jól illeszkedtek, s noha csak az első főiskolás év van mögöttük — míg a többiek között voltak frissen végzettek is —, teljesítményükkel az előadás értékeit gyarapították. Szembetűnő az az előrelépés, amit mostani munkájuk mutat, szemben a MATESZ komáromi társulatának színpadán tőlük legutóbb — Varjú Olga esetében három-négy, Dallos Józsefében egy két esztendővel ezelőtt — látottal. Nem ártana, ha színházunk nagyobb odafigyeléssel és törődéssel viseltetne a Budapesten diákoskodó csehszlovákiai magyar színinövendékek élete, munkája, alakulása iránt, hogy a jövőben a jelenleginél jobban érezzék érezhessék: Magyar- országon is ide — hozzánk, csehszlovákiai magyarokhoz és a Magyar Területi Színházhoz — tartoznak ők. (T, L.J- OJ FSLMEi€ EGYMILLIÓ ZÖLDHAGYMÁVAL (román) Kalandos történet, izgalmas fordulatos cselekmény, színes, egzotikus tájak, hódftóan szép asszonyok és Colombo hadnagy — csupa közönségcsábító „kel lék“, mely önmagában is vonzó és bizonyára a sikert segíti. Az alkotók — Sergiu Nicolaescu rendezővel az élen — egy, a román rádióban és televízióban népszerű s a kabarészínpadokon is régóta szereplő alakot léptettek át filmvászonra. Bolondos komédiájuk főszereplője ugyanis Marin bácsi, a sajátságos, erősen népies humor meg nagybátyját, Marin bácsit tele piti be a milliomosnak lefoglalt lakosztályba. Míg unoka öccsét várja, helyette a milliomos megérkezik San Franciskó- ból, aki szakasztott mása Marin bácsinak. A személyzet észre sem veszi a személycserét, s így tévedésből a milliomos Marin bácsi táskáját viszi magával. Csakhogy Juvette úr táskájában egymillió dollár lapul. A milliomos ugyanis nem önszán tából érkezett a luxusszállóba. Szemefényét, gyönyörű lányát bűnözők rabolták el, s a román wm -t' m Jelenet a román filmből; középen Amza Pellea teslesítője; naivan bátor, ám látszólagos együgyüségében is csípősen odamondogató figura Ráadásul Marin bácsiból kettő is van a filmben: egy nemzeti színekben, népviseletben, egy pedig e legelegánsabb amerikai öltözékben, mert az alkotás — akárcsak számos más vígjá ték — szerepcserére épül. A film alaphelyzete könnyen áttekinthető. A szállodaportásként dolgozó, csavaros eszű Su- ca nagybátyjának, Marin bácsi nak egyetlen szép napol kíván szerezni. Ezért amikor megtud ja, hogy az előkelő tengerparti szálloda legszebb lakosztályába bejelentett San Franciscó-i milliomos, Juvette úr egy nappal elhalasztotta tervezett utazását GRIFFIN ÉS PHOENIX tengerpartot választották a válságdíj átadásának és a leány szabadon engedésének színbe lyéül. A kettőség, mármint « két férfi hasonlatossága minden félreértésnek a forrása, kerekedik is belőle olyan kalamajka, melyet csak Colombo felügyelő tud megoldani. Sergiu Nicolaescu, lelemény- nyel, újszerűen alkalmazott öt letekkel fűszerezve bontakoztatja ki a vékony szálú cselekményt. Szuperprodukcióra emlékeztető nagyvonalúsággal pergeti az eseményeket, ugyanak kor bátran él a némafilmek iOI bevált eszközeivel „is. A fősze replő, Amza Pellea tehetség* sen játssza a kettős szerepet. (amerikai)’ A csaknem egy évtizede ké szült Love Story nyomán valóságos érzelmi hullám árasztotta el a mozik vásznát. Az érzelmi történetek iránti közönség igényt az (ízleli szellemű művé szék hamar *f elismerték és ügyesen kamatoztatták. E filmhullám vetette „partra" a Gri'fin és Phoenix című amerikai filmet is. Ha Daryl Duke, a nálunk kevésbé ismert rendező azt akarta, hogy a néző zsebkendő után .7 ;-v: I „ \ • v ^ -f ' • ■ •• • : ; 'ti ■ mim® mm' .'•# < . . J? : «i Jill Clayburgh az amerikai Jiirn női főszerep- lője nyúljon, akkor fordítania kellett a mar-mar unalmas alap történeten. Ezért különleges borzongató „problémával“, a haláltudattal toldotta meg a szerelmi sztorit. Színes,, széles vásznú filmjének hőse egy rákbeteg férfi és egy leukémiás nő. Miképpen vár közeli végórájára e két fiatal ember — ezt mutatja a lílm komolyabb gon dolaté^bresztő következteté .-k nélkül. Griffin és Phoenix szomorkod- jón, sírjon, könnyekkel keserít se a hátralevő hónapokat, napokat? A két rokonszenves fiatal a játékot választja. Belépődíj nélkül belopóznak egy moziba Griffin külyökkori vágya szerint felkapaszkodik egy szágul dó vonatra. Phoenix kamaszlányos kívánsága szerint szerelmes szavakkal pingálják tele a víztorony tetejét. Tűzijátékot bámulnak; sár kánvt eregetnek .*: A szertelenségében kissé szán.al’mas életéhséget meg tetézik sz»- relemmel, sze retettel. Mindketten hallgatnak múltjukról, amíg léhet, hall gatnak jövőjük ről, jövőtlensé- gükről is. Menekülnek egymás tói, egymáshoz Kétségbeesetten, szenvedé lyesen kapaszkodnak egymás ba, vagy az élteibe. Meglehetősen furcsa ez a film, tele van közna pi, hiteles elemekkel, készítői érdekesen Jái tatják, hogy két rokonszenves lény miként veszti el' életkedvét, hogyan barátkozik meg a szenvedésekkel. Csakhogy az alkotók az érzelmeket mindig túladagolják, így gondoskodnak arról, hogy ne vegyük túl komolyan a látottakat. A színészek — Peter Falk és az Izgalmas egyéniségű Jill Clayburg — tehetségéből többre is futotta volna. .~~y-nv—■ lips Ä 1981. Vili
