Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-24 / 199. szám, hétfő

££□ 1981 /III. 24. 3 ■ ......-ľ a szilézshahnok KÉ T TRAKTORRAL TÖMÍTIK A ZÖLDANYAGOT Poros határúton felszecská­zott silókukoricával teli pótko­csikat vontatnak a traktorok. Egymásután kanyarodnak be a Tardoskeddi (Tvrdošovce) Efsz gazdasági udvarára. A rakomá­nyok súlyának megmérése után az egyre magasodó szilázshal- mokhoz kormányozzák gépei­ket a traktorosok. A magasí­tókkal ellátott pótkocsikból pár perc alatt kifordítják a zöld­anyagot. Varga István lánctal­pas bulldózerrel teríti szét a silókukoricát. Peter Vaňa Sko­da 180-as traktorral tömít. A két gép szünet nélkül le- és feljár a púposodő szilázson. Jól összetömítik, ezt bizonyítja, hogy a lánctalpak nem süpped­nek mélyen az értékes takar­mányba. Batyka Károly zootechnikus, a munkát figyelve és ellenőriz­ve, 30 éves tapasztalataira hi­vatkozva hangsúlyozza: — Véleményem szerint, ha megakarjuk előzni a tárolással Járó veszteségeket, akkor szin­te teljesen ki kell szorítani a levegőt a takarmány közül. Ha ez sikerül. Jól erjed és konzer­válódik. Ezért tömítik két gép­pel is. A beszállított silókukorica mi­nőségét értékelve elmondja, hogy eleinte kevés volt a szá­razanyag-tartalma, de most már megfelelő. A legújabb elemzé­sek szerint huszonhat százalék. Még ezt is keveselli, azt sze­retné, ha legalább harmincöt százalékos szárazanyag-tarta­lommal silózhatnák le az érté­kes takarmányt. Ebben az eset­ben azonban még jobban kelle­ne tömöríteni, mert könnyen megpenészedhet. Hirtelen a halom tetejére fut, mert észrevette, hogy a Skoda 180-as traktor földet túrt a si­lózott takarmány közé. Figyel­mezteti a traktorost, vigyázzon, mert pénzbüntetésben részesül­het. Körülnéz, és intézkedik, hogy szalmát terítsenek a sár­ba, nehogy a traktorok kere­keiken felhordják a földet. — Résen kell lennünk, mert a felelőtlenség és hanyagság miatt annyira beszennyeződik a takarmány, hogy később az ál­latok megbetegedhetnek tőle. A határban dolgozó önjáró szecskázók munkájával elége­dett. Elég apróra vágják a siló- kukoricát. Hozzáfűzi, hogy több tápanyagot tartalmazhatna a takarmány, ha a csövek fej- letebbek lennének. A szárazság miatt később fejlődtek a sze­mek. Akkor lenne igazán nagy tápértékű a silókukorica, hogy ha a csöveken viaszérésben lennének a szemek. Szerinte még várhattak volna a betaka­rítással, de a vezetőség arra hi­vatkozott, hogy később kelle­nek a gépek a talaj előkészíté­sére és a vetésre. A munka üteme továbbra sem lassul, ezért a zootechni­RÉGI GYÁR — ÚJ LENDÜLET Egy év választja el a Gö- mörhorkai (Gemerská Horka) Papír- és Cellulózgyárat meg­alakulásának századik évfordu­lójától. Falain, berendezésein bizony meglátszik az elszállt idő nyoma, de dolgozóit fiata­los lendület, tenniakarás, bá­torság és határtalan munka­kedv jellemzi. A hatodik ötéves tervidőszak­ra előirányzott feladataikat 42 millió korona termelési érték­kel teljesítették túl. Komo­lyabb beruházás nélkül 1953- tól minden évben fokozni tud­ták a termelést. Az üzem igazgatója, Balázs István elv- társ szerint a kiváló eredmé­nyek a dolgozók kezdeménye­zésének, a jó szervezésének és nem utolsósorban a szakem­berek felkészültségének kö­szönhetők. Az 1981-es tervet az eltelt hét hónapban 124,6 százalékra teljesítették, míg tavaly ebben az időszakban 106,3 százalék volt a tervtelje­sítés. — Ezek az eredmények biz­tatóak — mondja az Igazgató elvtárs —, de nem jogosítanak fel bennünket arra, hogy meg­pihenjünk. A kelet-szlovákiai kerületben a legjobb eredmé­nyeket értük el, de tudjuk, hogy dolgozóink még többre képesek. Fokozatosan az anya­gi lehetőségeknek megfelelően hajtjuk végre üzemünkben a rekonstrukciót, mert bizony el­szállt az Idő a gyár felett, gé­peink is elavultak, legtöbbje már nem felel meg a mai kö­vetelményeknek. Az eddigi ha­gyományos karton, fehér- és barnacellulóz gyártásán kívül űj termékek előállításával is kísérletezünk. Megkezdtük az úgynevezett higiéniai gyártmá­nyok termelését. Az idén 53 millió darabot kell legyárta­nunk. A gyár kollektívájának tervében 60 millió darab sze­repel, s ezt teljesíteni is fog­juk. A továbbfejlesztés ered­ményeképpen 1982 negyedik negyedévére ezeknek a termé­keknek a gyártását újabb hat­vanmillió darabbal növeljük. A technikai fejlődés, az igények növekedése tőlünk Is azt kö­veteli, hogy keressük az új megoldásokat, új utakra tér­jünk. Az eltelt három évtized­ben nagy nehézségekkel kellett megküzdenünk. Sokszor üze­münk léte forgott kockán, mégis sikerült a problémákat megoldanunk, úgy, hogy köz­ben a termelést fokozni tud­juk. — Nagy gondot okozott ed­dig a vízszennyeződés. Mi a helyzet ezen a téren most? — Sajnos ez a probléma most Is fennáll — folytatja Balázs elvtárs. — Ez év január* jában egy új beruházási ak­ciót kezdtünk el, mely tizenhat hónapig tart. 1982. július 1-vel két fokozatú elpárologtató be­rendezés kezdi meg a munkát. Működtetésével a víz szennye­ződése ötven százalékkal csök­ken, s fontos anyagokat is tu­dunk adni a népgazdaságnak, tehát a beruházási költség rö­videsen megtérül. Az eredményekben nagy sze < repe van annak, hogy az üzem vezetősége és a pártszervezet kiválóan együttműködik. Az üzem minden hatodik dolgozó­ja párttag. Mogyoródi István a pártszer­vezet elnöke. Harmincegy éve dolgozik az üzemben, ismeri a dolgozókat és problémáikat. — Pártszervezetünknek mondja Mogyoródi elvtárs — 127 tagja van, ebből tizenegy tagjelölt. — Az alapszervezetet kilenc pártcsoport alkotja. Min­den üzemrészlegen van egy pártcsoport, így a kommunis­ták közvetlenül figyelemmel tudják kísérni a munkát és szükség esetén segítséget tud­nak nyújtani. Az agitációs munkával Is elégedettek lehetünk. Pártunk XVI. kongresszusa tiszteletére felhívással fordultunk a járás és a kerület dolgozóihoz. Szo­cialista felajánlást tettünk, hogy a kongresszus tiszteletére tizenhat munkaórát díjtalanul dolgozunk. Ezt a felajánlást üzemünk minden dolgozója tel­jesítette. FECSÚ PÁL kus úgy számítja, hogy a hal­mot négy-öt nap alatt teljesen feltölhetik, és ráteríthetik a szigetelő fóliaponyvát. — Rajtunk nem múlik — ál­lítja Bencze Károly agronómus, akivel a határba indulunk. — Három gép szecskázza, tíz traktor állandóan szállítja a silókukoricát, hajnali öt órától késő estig. Nincs lazítás, pihe­nés, amíg a silózás tart. Elhaladunk a Középső-dűlő mellett, ahol Bencze Mihály és Bogdány Vince teljes ütemben veti a repcét. Tóth Károly a fogast, Ludas Elemér a hen­gert vontatja traktorával. Asz­talsimára egyengetik a földet. A szomszédos dűlőben már har­madszor szántanak cukorrépa alá. J — Ügy szervezzük a munkát, hogy silózás közben jusson gép a talajelőkészítésre és vetésre is — mondja az agronómus. — A silózással meg azért sietünk, hogy befejezése után minden erőt, embert, gépet a gabona vetésére összpontosíthassunk. Az Üjföldi-dűlőben Borsány András áll meg a ZT 420-1-es önjáró szecskázóval. Elégedet­ten mondja: — Eddig jó teljesítményt nyújtott a gép, mert a silóku­korica egyenletes és kevés kö­zötte a gyom. Naponta megkö­zelítőleg öt hektárról takarí­tom be a termést. A tábla végén Csányi Kál­mán kanyarodik be a másik önjáró szecskázógéppel. Az ag­ronómus figyelmezteti a pótko­csit vontató traktorost, hogy a haladási sebességet a kombájn sebességével hangolja össze, mert így elég sok felszecská­zott takarmány hull a . földre. Megtörténik az összehangolás és már kevesebb veszteséggel folyik tovább a betakarítás. Megjegyzem, hogy magasabb rácsozattal kellett volna ellátni a pótkocsikat, akkor még ke­vesebb lenne a veszteség. Az agronómus ezzel kapcsolatban Is kifejti véleményét: — A traktorosok is szíve* sebben vennék, ha egyszerre több takarmányt szállíthatná­nak, hiszen a mennyiség sze­rint kapják fizetésüket és a külön Jutalmat. Reméljük, hogy a vezetőség határozata alapján a jövőben ez a probléma Is megoldódik. Teljes ütemben dolgozhatnak' a kombájnok, mert a tábla kö* zepén mindig áll néhány üres pótkocsit vontató traktor. Ha szükség van rájuk, azonnal a kombájnokat követik, hogy ml-' nél hamarabb megteljenek a pótkocsik. Az agronómus számba veszi, hány géppel dolgoznak, milye­nek a lehetőségek és szétte-* klntve a határban azt mondja; nyolc munkanap alatt befeje­zik a silózást. BALLA JÓZSEF A plzeiít Skoda Müvek fogaskerékgyártó üzeme már 19 éve pél­dásan teljesíti az állami terv feladatait. A dolgozók az idei első félévet is sikerrel zárták: a kivitel termét 121,2 százalékra telje­sítették. A képen: František Albrecht, az egyik szocialista mim- kabrigád tagja vertikális esztergapadot munkál meg. (Jirí Vlach — CTKJ- t „ : RÉi: ' vi„.. ' r**- s-k * **í, ŕ t*. , ■ A petríalkai lakótelep egy része. (A szerző felvétele) A MÉRLEGVONÁS FELEMÁS EREDMÉNYEI Bratislava, főleg lakásépítése révén rohamosan változó váro­saink közé tartozik. E megálla­pítás leginkább érvényes a Du­na jobb partján elterülő Petr- žalkára, melyet nemrégiben még erdők és ligetek borítottak. És ma az építő munkások feladat- teljesítése nyomán 60 ezer em­bernek ad otthont. Teljes 'kiépí­tése után itt 150 ezer ember él majd. Bratislavában ebben az évben eddig 1640 lakást adtak át, eb­ből a Banská Bystrlca-i Magas­építő Vállalat 72-őt, a bratisla- val 1568-at. Az évi terv 3860 la­kás átadásával számol, ami nem könnyű feladat (igaz a tavalyi­hoz képest alacsonyabb számról van szó.) Tény viszont az is, hogy az átadott 1640 lakás az elmúlt esztendők azonos idősza­kához viszonyítva a legtöbb. Kí­vánatos lenne, ha a lakásépítőik a mostani munkaütemet folytat­va elkerülhetővé tennék a „ha­gyományos“ év végi hajrát. A járulékos létesítmények épí­tése és a közművesítés terén már nem beszélhetünk jó ered­ményekről. Az előbbiek terve­zett 17 objektuma közül csak tíz készült el. Még rosszabb a helyzet a (közművesítésben, mert az építőipari munkák csúszása és főleg az anyaghiány miatt némely kazánház befejezésének időpontja nagyon eltolódik. Mindez előidézi a mélyépítő munkák késését is. A lakások megkezdését ille­tően sem értünik el elfogadható eredményeiket, hiszen az év el­ső hat hónapja alatt az előirány* zott 1826 helyett csak 1648 épí« tését kezdték meg bratislavá­ban. Ha a folytatás is hasonló lesz, elkerülhetetlenné válik a fölösleges (már Ismert) hajrá az év befejező hónapjaiban. Ezt csakis a lakások befejezésében elért ütem megtartásával és az első félévi lemaradások pótlásá* val lehet elkerülni. Rövid mérlegvonásunk is mu­tatja, hogy a második fél év építőipari feladatai egyáltalán nem egyeszerűek, sőt Inkább bo­nyolultabbak, igényesebbek. Hi­ánytalan teljesítésésükhöz min­den dolgozó önfeláldozó, becsü­letes munkájára és a kollektí­vák példás együttműködésére van szükség. —jSn— HOSSZÚ TÄV0 MELIORÁCIÓS PROGRAM A melorációs program egyike a Szovjetunió történetében meg­valósított legjelentősebb hosszú távú gazdasági programoknak. A VII. ötéves tervidőszakban (1966—1970) az állam 14 milli­árd rubelt fordított talajjavítás­ra, a X. ötéves terv Időszakában pedig már 35 milliárd rubelt, ami a mezőgazdasági beruházá­sok egyötödét tette ki. A mostani, XI. ötéves terv alatt (1981—1985) tovább nö­vekszik a meloráclóra fordított összegek nagysága. 1965-től napjainkig az öntö­zött földek területe megkétsze­reződött, s Jelenleg meghaladja a 30 millió hektárt. Ezeik a föl­deik adják az egész rizs- és gya­pottermést, a megtermelt zöld­ségfélék 75, a kukorica 38 szá- zálékát. A talajjavítás az ország mezőgazdasági területeinek egy- tizedét érintette — ma a szov­jet növénytermesztés egyharma- da ezeken a földeken folyik, Az öntözött területeken az át­lagtermés 5,8-szor, a lecsapolt földeiken pedig másfélszer ma­gasabb az átlagosnál. A további intenzív talajjaví­tást az teszi szükségessé, hogy a Szovjetunió mezőgazdasági te­rületeinek 60 százaléka még ma is vízhiánytól, további 30 száza­léka pedig a túlzott nedvességtől szenved. Nem kevésbő fontos szempont, hogy a gyors urbani­záció és iparfejlesztés következ­tében csökken az egy fflre Jutó mezőgazdasági terület. (1965- ben még 0,9 hektár jutott egy lakosra, 1979-ben pedig már csak 0,83 hektár.) Ezért kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági termelés hatékonyságának nö­velése. / A tervek szerint a mostani tervidőszakban 3,6 millió hek­tárnyi földterületet vonnak ön« tözéses művelés alá, annyit, amennyit a cári Oroszország egész történelme alatt; 3,8 mil­lió hektárt csapoltak le; 27 mil­lió hektárral növelik az öntözött legelők területét. Folytatódik a talajjavítási program a nem-feketeföld öve­zetben is. Az előző tervidőszak* ban 3,4 millió hektáron végez­tek meliorációs munkálatokat. Ennek eredményeként 2-2,5- szeresére növelhetők a gabona­hozamok, azaz hektáronként 35—40 mázsás átlagtermés lesz. Kiterjed a program a Volga-vi- dékre, Közép-Ázsiára, a Krím- félszigetre és a Távol-Keletre is. (BUDAPRESS—APN) 35 ÉVES AZ NDK ECÉLIPARA Maxhüttében kezdte meg mű­ködését 35 évvel ezelőtt az NDK első nagyolvasztója. Az üzem ma hatezer dolgozót foglalkoz­tat, s a brandenburgi Minőségi és Nemesacél Kombinát részle­ge. A gyárban az utóbbi években nagyarányú fejlesztési terveket valósítottak meg. A belga Cok- kerill cég például kombinált formaacél-gyártőszalagot helye* üzembe, amely 1984-lg két ré« gebbl hengersor munkáját veszi majd át. Az NDK acélipara a hatvanas évekig extenZíven fej­lődött, ma azonban az Intenzív fejlesztés útján halad. Az acél­ipar jelenleg export-feladatait Is kifogástalanul teljesíti, bizo­nyítják ezt az osztrák, olasz és NSZ-bell partnereik megelége­dettsége és újabb megrendelései. (BUDAPRESS—ADNI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents