Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1981-08-24 / 199. szám, hétfő
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. augusztus 24. HÉTFŐ BRATISLAVA XXXIV. ÉVFOLYAM * 199. szám & Ára 59 fillér A FÉLÉV MINŐSÉGI MERLEK A népgazdaság tervszerű Irányítási rendszerének tükéíete- sütését célzó komplex intézkedések bevezetése olyan új elemeket visz a gazdaság fejlődésébe, amelyek már fokozatosan megnyilvánulnak az állami terv teljesítése folyamán. Egyaránt vannak jó és kevésbé jó tapasztalatok, s úgy tűnik, hogy a komplex intézkedések érvényesítése igényesebb feladat lesz, mint amilyennek azt egyes szervezetek vezető dolgozói tartották. Általában a változások jelentőségét is különböző módon értelmezik, éspedig mind a gazdasági döntések szférájában, mind pedig az intézkedések bevezetésének vállalati gyakorlatában. Érthető, hogy minden új nehezen tör magának utat, hiszen a korábbi rendszer és gondolkozás, a munkához való hagyományos viszonyulás akadályaiba ütközik. Az elért eredmények értékelésében is tapasztalható bizonyos kettőség, amihez néha új, néha régi mércéket alkalmaznak. Amennyiben az ilyen Összehasonlítás a gyenge helyek feltárására, a nem kielégítő munka javítására szolgál, úgy ez rendjén van, de ahol csupán elhomályosítja a tényleges helyzet áttekintését, ott nincs rá szükség. Inkább arra kell törekedni, hogy egységesítsük az eredmények értékelésében alkalmazott eljárásokat, egyértelműen emeljük ki az új mutatók előnyösségét, s támogassuk azok általános bevezetését. A népgazdaság első félévi fejlődésének kimutatásában első alkalommal fordult elő a saját termelési érték mutatója. Az Iparban ex a mutató két százalékkal gyorsabb ütemben növekedett, mint a korábban mérvadóként használt, de ma már csak tájékoztató jellegű bruttó termelési érték mutatója. Ez a nyereségi terv teljesítésében is pozitívan nyilvánult meg, habár ennek fejlődésére további mutatók is hatnak. Az említett mutató 16 előnye az, hogy a vállalatok teljesítményét az anyagköltségek beszámítása nélkül fejezi ki, amelyek a tervteljesítés korábbi értékelési módszerénél nem egy ágazatban elferdítve tükrözték a valóságot. A központilag tervezett iparban a vállalatok összesítve túlszárnyalták az első félévre vonatkozó terveik fő mutatóit. Egyes ágazatokban azonban 'továbbra is egyenlőtlen volt agyes fontos termékek termelési tervének teljesítése. Az első félévben a tervteljesítés értékelésének összes mutatóját úgyszintén csak a vállalatok 50,5 százaléka teljesítette az iparban. Az ipari vállalatok felénél tehát valahol valami mindig hiányzott a teljes eredmény eléréséhez, bár az Is igaz, hogy a legtöbb esetben ez csak nagyon csekély lemaradást jelentett a legjobbaktól. Ezeknél mindössze néhány lépésre lenne még szükség a teljes felzárkózáshoz. Komoly gondok csak a vállalatok 13,2 százalékánál vannak, amelyek nem teljesítették a saját termelési érték állami tervét. Más a helyzet az építőiparban, ahol a saját termelési érték mutatójának teljesítésében 1,1 százalékos volt a tervtől való lemaradás. Itt ezt a mutatót a szervezetek 35 százaléka nem tudta elérni. Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy a kormányhatározatban meghatározott mutatókat nem alkalmazták teljes terjedelemben, ezzel szemben az irányítási szféra további mutatókat vezetett be, ami nemcsak aránytalanul kiszélesítette ezek körét, de a hatékonyságukat is csökkentette. Az építőipari minisztériumok például egyáltalán nem állapították meg az „S“ értéket a beruházásoknál (megrendelésre történő építkezések). A termelési alapok jövedelmezőségi mutatóját csak csekély számú vállalat számára írták elő, s a termelés minőségére vonatkozó feladatokat ennél is kevesebbnek. Még az olyan fontos mutatót sem írták elő az építőipar összes szervezetének (csak 84,4 százalékának), amilyen például a saját termelési érték alapján számított munkatermelékenység, vagy a nyereség és a veszteség mutatója. Valószínűleg ez is egyik oka lehet annak, hogy az építőipar az első félévben nem érte el a tervezett teljesítményt. A komplex intézkedések nagy súlyt helyeznek a termelési költségek csökkentésére. E szempontból kedvező volt a tervhez viszonyított fejlődés. Az is jó, hogy a központilag irányított gazdasági szervezetekben csökkentek a készletek, vagyis aktivizálódtak az itt elfekvő eszközök. Kevésbé kedvező az a jelenség, hogy növekedett a befejezetlen építkezések állománya. Az irányítási rendszer tökéletesítésének további követelménye, hogy egyenletes és kiegyensúlyozott legyen az egyes részfeladatok teljesítése, hogy az egyik termék szállítása ne növekedjen a másik rovására. A bel- és a külkereskedelmi szállítások tervét, valamint az egyéb irányú értékesítések feladatait sikerUlt teljesíteni és túlteljesíteni, kivéve a kötelező építkezésekre irányuló szállításokat. A szervezetek 28 százaléka nem teljesítette ez irányú feladatait, ami kedvezőtlenül hatott a beruházási folyamatokra. A belkereskedelmi szállítások területén szintén az volt a helyzet, hogy habár az áruszállítás teljes értéke csaknem hárommilliárd koronával meghaladta a tervezettet, a vállalatok 9 százaléka összesen félmilliárd korona értékű áruval maradt adósa a belkereskedelemnek. Ezek bizonyára keresett árucikkek voltak, hiszen a kiskereskedelmi forgalom tervét nem sikerült teljesíteni, vagyis a kínálat nem felelt meg a keresletnek. A komplex intézkedések egyes határozatai a rossz minőségű termelést is érzékenyen sújtják. Az ebből keletkező veszteségek az előző év első feléhez viszonyítva 15 százalékkal csökkentek. Ugyanakkor más határozatok előnyben részesítik a gyártmányfejlesztést és a termékek jó minőségét. Ennek alapján a korábbi időszakhoz viszonyítva javult a helyzet, de még mindig nincs arányban gazdaságunk szükségleteivel^ Az elmúlt félévben több mint 15 százalékos volt az új termékek részaránya az egész árutermelésben. A magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek ennek valamivel több mint egy- harmadát képezték. Ezek a mutatók jobbak ugyan, mint az egész tavalyi évben, de sajnos még mindig csak kis mennyiségekre vonatkoznak. Valamivel biztatóbb a helyzet a reklamációknál, amelyek az előző évi szintnek körülbelül a két* ötödére csökkentek. Mindez azt jelenti, hogy a komplex intézkedések már kezdenek megnyilvánnlni a minőség javulásában, bár nem minden ágazatban egyenlő mértékben. Rudé právo Az ostravai bányaipari építővállalat dolgozói 1971 óta gyártanak kőszén-granulátot bányaiszapból, Májusban két új iszapszárító be* rendezést helyeztek üzembe. Karviná környékén a stonavai Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és Május 9 ike a bányavállalatnál. Ezzel a granulát gyártása az eddigi 160 000 tonnáról 250 000 tonnára nő évente. A képen: A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség banyavállalat* nál létesített szárító berendezésnél josef Hron művezető a detma- rovicei erőmű számára készített granulát minőségét ellenőrzi Petr Berger felv. ** ČTK) Az új kenyér ünnepén Elismerő oklevelet kaptak a legjobb kombájnosok (Tudósítónktól + ČSTK) — Percről percre sokasodott a tarka ünneplő közönség. A felvonulók zászlókkal, transzparensekkel érkeztek a galántai szabadtéri színpad elé. Jókedvű szövetkezeti elnökök, agronó- musok, kombájnosok, a betakarító csoportok legnagyobb teljesítményt nyújtó tagjai várták a munkaértékelő beszámolót. Az emelvényen Július Pau- kének, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság osztályvezetőjének vezetésével helyet foglalt a kerületi pártbizottság küldöttsége. A meghívott vendégek között jelen volt Szergej Marisev, a Szovjetunió bra- tislaval konzulja is. A Szlovák Nemzeti Felkelés 37. évfordulója, a párt megalakulásának 60. évfordulója s (Folytatás a 2. oldalonf AZ SZKP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÄLLÄSFOGLALÄSA A KRÍMI TALÁKOZÖKRÓL á béke védelméért, megszilárdításáért CSTK) — A* SZKP KB Politikai Bizottsága megvitatta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke krími találkozóinak eredményeit. A találkozókra ez év júniusától augusztusig került sor. Leonyid Brezsnyev a Krímben találkozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, a CSSZSZK elnökével, Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, az RSZK elnökével, Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsé' nak elnökével, Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, a BNK Államtanácsának elnökével, jjumzsagijn Cedenhallal, az MNFP KB főtitkáré val, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurál ja Elnöksége elnökével, Stanislaw Kaniával, a LEMP KB első titkárával és Wojciech faruzelski- vel, a LEMP KB Politikai Bizottsága tagjával, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökével, honvédelmi miniszterrel. Az SZKP KB politikai bizottsága fenntartások nélkül jóváhagyta Leonyid Brezsnyev tevékenységét és tárgyalásai eredményét, s értékelte a testvérpártok és országok e találkozóikon részt vett képviselőinek állás- foglalásait. A találkozón megvitatták a szocialista országok együttműködése fejlesztésének legfontosabb feladatait is. Olyan megállapodások születtek, melyeik megvalósítása hozzájárul az említett országok sikeres fejlődéséhez, a szocialista közösség egysége megerősítéséhez. Az SZKP KB Politikai Bizottságának jelentése megállapítja, hogy a legtöbb szocialista országban a figyelem jelenleg a gazdaság intenziflkálására összpontosul, amelyet elsősorban az országokon belül oldanak meg. Ezzel együtt állandóan nő a szocialista országok kétoldalú ős a KGST keretében folytatott együttműködések jelentősége. A szocialista közösség országainak kölcsönös kapcsolatait az jellemzi, hogy nemcsak saját érdekeiket tartják szem előtt, de barátaik és szövetségeseik érdekeit is. Ez a valóban elvtársi és testvéri hozzáállás, amely nem ismeri a nacionalista egoizmust, elősegíti, hogy a szocialista országok megbízhatóan oldják meg legbonyolultabb gazdasági vagy más problémáikat is. A szocialista országok kölcsönös együttműködésük megszilárdítása mellett készek fejleszteni kölcsönösen előnyös kapcsolataikat a világ más országaival is. Az imperialista körök, mindenekelőtt bizonyos amerikai körök Igyekeznek fokozni a nemzetközi feszültséget, amelyben a szocialista és fejlődő or- (Folyt at ás a 2. oldalon) Megnyílt az Éltető Föld országos mezőgazdasági kiállítás František Pitra ünnepi beszéde (ČSTK) — „A CSKP XVI. kongresszusán kijelölt úton a mezőgazdasági-élelmiszeri komplexum további fejlesztéséért“ jelmondat jegyében nyitották meg szombaton České Bu- déjovicében az Éltető Föld elnevezésű országos mezőgazdasági kiállítást. A szocialista mező- gazdasági nagyipari termelés immár kilencedik alkalommal megrendezett seregszemléjének Dolgozóink a neutronbomba ellen AZ EMBERISÉGET, A VILÁGBÉKÉT VESZÉLYEZTETI (ČSTK) — Sok százra tehető azoknak a nyilatkozatoknak a száma, amelyeket dolgozóink eddig a csehszlovákiai békemozgalom szerveihez eljuttattak tiltakozásul Ronald Reagan amerikai elnök azon döntése ellen, hogy megkezdik a neutron- bomba gyártását. E nyilatkozatok közös vonása, az amerikai lépés felháborodott és határozott elítélése. Egyidejűleg az üzemek és vállalatok dolgozói, a földművesszövetkezetek és társadalmi szervezetek tagjai támogatásukról biztosítják a Szovjetunió békekezdeményezéseit és kinyilvánítják, hogy a békéért vívott harchoz főként becsületes munkával, szocialista hazájuk építésével akarnak ho zzájárulni. Reagan elnök döntőse kigúnyolása mindannak, amire a békeszerető emberek százmilliói törekszenek és további veszélyes lépés a lázas fegyverkezés útján. Csatlakozunk az egész világon tapasztalható tiltakozási hullámhoz, és követeljük ennek az értelmetlen döntésnek a visszavonását — állapítja meg nyilatkozatában a Trenčíni Szerszámgépgyár 430-as számú üzemegységének kollektívája, amely elnyerte A szocialista munka üzemegysé- (Folytatás a 2. oldalon) ünnepélyes megnyitásán részt vett a CSKP KB küldöttsége, amelyet František Pitra, a CSKP KB titkára vezetett. Pitra elvtárs megnyitó beszédében többek között ezt mondta: — Az ez évi Éltető Föld mezőgazdasági kiállítás aktív módon kapcsolódik be abba a nagy politikai és gazdasági küzdelembe, amelyet a Jelenlegi bonyolult feltételek közepette folytatunk lakosságunk magas életszínvonalának megtartásáért. E küzdelem során az élelmiszerek gyártásának, előállításának rendkívül fontos szerepe van. Amint már a XVI. kongresszuson is hangsúlyozták, a mezőgazdasági és élelmezési ágazat szerepe állandóan növekszik. A jelenlegi világhelyzetben, amikor az Egyesült Államok agresszív politikája következtében egyre fokozódik a nemzetközi feszültség, a hidegháború légkörében az élelmiszerek mindinkább stratégiai fontosságú árukká válnak, és áruk állandóan emelkedik, aminek következtében az élelmiszer-szükségletet nem tudjuk behozatallal fedezni. Egyetlen út marad csupán, az önellátás fokozása. Viszonyaink közepette e feladat annál igényesebb, hogy egy lakosra számítva csupán nem egész fél hektárnyi termőfölddel, pontosabban csu(Folyt at ás a 2. oldalon) VI t A 6 PR OLE ESÖLJETEKI
