Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-14 / 164. szám, kedd
LÉPÉST TARTANI A KORRAL A kelet-szlovákiai kerületi mezőgazdasági műszaki napok tapasztalatai ® Szabad utat a tudományos-műszaki fejlődésnek Június végén Rozgonyban (Rozhanovce) olyan eseményre került sor, amely Kelet-Szlovákia mezőgazdasági életében igencsak jelentősnek mondható. A kerületi mezőgazdasági igazgatóság, a Sady pri Koši- ciach-i Efsz, valamint további két szervezet, a Technika Háza és a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézetének körzeti állomása közös rendezésében lebonyolított 2. kerületi mezőgazdasági műszaki napokon olyan kérdések kerültek napirendre, amelyek hazánk, s benne főleg Kelet-Szlovákia mezőgazdaságában ma fölöttébb időszerűek és fontosak. A termelés mennyiségének növelése és minőségének a javítása ugyanis elképzelhetetlen a műszaki berendezések és gépek korszerűsítése, teljesítőképességük növelése nélkül. .**• Ez a mezőgazdaság minden ágazatára vonatkozik, de különösképpen a nem kis feladatok előtt álló növénytermesztésre. Ahhoz sem fér kétség, hogy a termelésben, továbbá a termékek tárolása, feldolgozása és hasznosítása során keletkezett veszteségeket csakis úgy lehet csökkenteni, csak úgy érhető el jobb eredmény a talaj termőképességének növelésében, ha a munkafegyelem javításával együtt a tudomány és a technika legújabb vívmányai is érvényesülnek. A mezőgazdasági üzemek, a mezőgazdasági dolgozók általában élnek is az adott lehetőségekkel. Nagy hiba azonban, — s ezt a rendezvény közel kétszáz résztvevőjének, elsősorban üzemi gépesítőknek tartott előadások során Ján Kuchár, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Gépesítési és Műszaki Osztályának vezetője, valamint Leopold Fiala, az említett minisztérium munkatársa is hangsúlyozta —, hogy amíg egyes üzemekben, vállalatokban példamutató kezdeményezők vannak ezen a téren, addig máshol kevésbé aktívak az emberek, mondhatnánk azt is, csak passzívan szemlélődnek, mások leleményességére várnak. Hogy mennyire szükségük van a kerület mezőgazdasági iiezmeinek, illetve azok gépesí- tőinek olyan rendezvényre, ahol tanulhatnak, elleshetnek valamit, kicserélhetik tapasztalataikat és megbeszélhetik a teendőket, az akár egyetlen érvvel is alátámasztható, indokolható: Szlovákia állami gazdaságainak, egységes földművesszövetkezeteinek és a közös mező- gazdasági vállalatoknak az újítói az elmúlt évben 54 millió korona értékű hasznot hoztak létre, amihez Kelet-Szlovákia csak 5 millió koronával járult hozzá. A tényeket tovább is sorolhatjuk: amíg az elmúlt évben Szlovákiában 100 mezőgazdasági dolgozóra 0,42 benevezett újítási javaslat jutott, addig Kelet-Szlovákiában csupán 0,28. Az egységes földművesszövetkezeteknél ez az arány 0:33:0,21, az állami gazdaságoknál pedig 0,78:0,47 a szlovákiai átlag javára. Nyugat- és Közép-Szlovákia bizony utcahosszal megelőzi keleti társát. A tavaly benyújtott 39 találmány között hiába keresnénk akár egyet is ebből a kerületből. Tudjuk, egy év eredményei alapján nem lehet általános következtetést levonni. De ismerve a helyzetet, bátran állíthatjuk, hogy akkor sem billenne kedvezőbbre a mérleg, ha a megelőző évek adatait is tásokat, ésszerűsítő megoldásokat. A minisztériumot képviselő előadók a 7. ötéves tervidőszak feladataival, illetve a tudományos-műszaki fejlődés és az újítási mozgalom kérdéseivel szlovákiai viszonylatban foglalkoztak. Mikulás Dohos, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság osztályvezetője a keletszlovákiai tervekről és tennivalókról számolt be, František Nosáľ a Sady pri Košiciach-i Efsz műszaki szolgáltatási részlegének vezetője a szövetkezet műszaki fejlesztésének tapasztalatairól beszélt, Szabó János, a Tőketerebesi (Trebišov) Gép- és Traktorállomás igazgatója pedig a náluk folyó újítási mozgalom szervezési kérdéseit elemezte. Igen hasznos volt a legfrissebb újítások bemutatása is, hiszen a résztvevők többek között megismerkedhettek a helyi szövetkezet technikusai és a Kassai Műszaki Főiskola munkatársai által előállított napkollektorral, egy kiselejtezett SZK—4-es típusú gabona- kombájn alvázára szerelt szalmarakodóval, továbbá a 12 méter széles, szállításkor hidraulikus szerkezettel összecsukható boronás simítóval, amelyből a helyi efsz az idén más üzemeknek száz darabot gyárt. Érdekességnek számított a kiállításon a Tőketerebesi Gtá állal kivitelezett talajlazító eke, amelynek a szőlészek biztosan őrülni fognak, hiszen 45 cm mélyen úgy lazítja a gyökérzónát, hogy közben a talaj trágyázását is elvégzi. Sokan megcsodálták a zöldségki- szedővé módosított cukorrépakiszedőt, a hidraulikus szarvta- lanító ollót, a tehergépkocsira különböző módon szerelhető trágyaszórókat és a közel 60 tételből álló kiállítás egyéb műszaki újdonságait. A rendezvényen elhangzottakból megállapíthatjuk, hogy a műszaki haladás előtt egyre jobban kitárulnak a kerület mezőgazdasági üzemeinek a kapui. Azt állítani viszont, hogy ezen a téren már jó kerékvágásba kerültek a dolgok, s a jövőben nem lesz semmi fennakadás, még korai lenne. GAZDAG JÓZSEF számba vennénk. Ugyanakkor azt- is megállapíthatjuk, hogy az újítómozgalom fejlődése a kerületen belül is eléggé aránytalan, vannak járások, amelyek a legalsó fokon „szunnyadnak“. Ez az aránytalanság akkor szembetűnő, ha például összehasonlítjuk a humennéi vagy a rozsnyói (Rožňava) járást, ahol tavaly egyaránt 0,07 újítási javaslat jutott 100 mezőgazdasági dolgozóra a poprádi vagy a Spišská Nová Ves-i járással, ahol ez a érték 0,72, illetve 0,64. Ez a körülmény készteti a mezőgazdasági termelés műszaki bázisának fejlesztéséért felelős kerületi szerveket a rozgonyihoz hasonló találkozók szervezésére. Ezen a rendezvényen elhangzott öt tartalmas előadás, volt alkatrészbörze, s az érdeklődők megtekinthették, megvizsgálhatták a kerület különböző mezőgazdasági üzemeiben készíteti gépi-műszaki újíEKE A BÚZATÁBLA SZÉLÉN 1981 VII. 14. Szépen, egyenletesen haladnak a kombájnok a Tóntúli dűlőben. Baráth Imre, a esi- csói (Cifiov) Wilhelm Pieck Efsz elnöke boldogan szemléli a végtelen búzatáblát. Üjra beérett a kenyérnekvaló, telnek a raktárak. Gazdag kalászt morzsolgatva vizsgálja a szemeket. Acélosak, szárazak, becslése szerint nedvességtartalmuk nőm több 14 százaléknál, nem kell tehát szárítaniuk. — Az áprilisi aszály, a májusi forróság ártott a búzának — mondja —, ezért helyenként nem elég sűrű. Általában jó a gabonánk, és több mint öttonnás hektárhozamra számítunk. Persze, még korai erről beszélni, majd akkor látjuk a végeredményt, ha minden táblán elhallgatnak a kombájnok és a gaboneladási terv teljesítése után számot vethetünk. Megmondom őszintén, a májusi kánikulában nem számítottam ilyen nagy hozamra. A tarlón állók is gyönyörködnek az egyenletes, szép búzában. Közülük valaki megjegyzi: „Csak tűz ne keletkezzen!... A tűzvédelmi szakemberek — akik már láttak égő búzatáblát — bizonyítják, hogy ilyen forrósságban a lobogó lángok gyorsan végigfutnának a búzatáblán, és még a közepén dolgozó kombájnok is leégnének. — Útját álljuk a tűznek — nyugtatja az aggódó embereket Vida Lajos, a szövetkezet tűzvédelmi felelőse. Idejében felkészültünk, nézzék' csak meg ezeket a felszereléseket. A búzatábla szélén egy ekét, vízzel telt tartályt és több kisebb teljesítményű szivatttyút látunk. A tűzvédelmi felelős kipróbál néhány szivattyút, de azokból csak vékony sugárban fröccsen a víz. Bosszúsan mondja: — Nagyobi) teljesítményűeket és jobbakat akartunk vásárolni, de tetszik nem tetszik, ezeket sózták a nyakunkba. Talán égy parázsló cigarettavéget, vagy egy égő szál gyufát el lehet velük oltani. Szerintem a leghatásosabb védekezés az eke, a szántáson már nem terjedhet tovább a láng. Egyetértenek vele a tűzvédelmi szakemberek is. Tavaly jó néhány hektár lábon álló búza vált a lángok martalékává; tűzeseteket okoztak a gépek rosszul szigetelt huzaljai is, a szalmát pedig a legtöbb esetben játszadozó gyerekek, vagy hanyag, felelőtlen turisták gyújtották meg. Ha egy táblán több gép dolgozik — mondja —, akkor szélére kell vontatni egy vízzel telt tartályt és egy ekét. Valakit meg kell bízni annak a felügyeletével, hogy a kezelőszemélyzet csak a kijelölt helyen cigarettázzon. Ha valami gyanúsat vesz észre, azonnal riadóztassa a betakarító csoportok tagjait. A szalmakazlak mellett is ajánlatos egy vízzel teli hordót tartani. Kőrútról érkezik Ján Petov- ský mérnök, a komáromi (Komárno) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főmérnöke. Elégedett a szövetkezet példás tűzvédelmi felkészültségével. Meghallgatja a véleményeket és tapasztalatairól számol be: — Úgy vélem mezőgazdasági üzemeink dolgozói általában jól felkészültek a tűzesetek megelőzésére. A tűzvédelmi feA Nemesócsai (Zemianská Olča) Efsz traktorosai a gabona elsó hektárainak learatása után azonnal megkezdték a szalmabetakarítást is. A 6 szalmagyűjtővel nyújtott műszakokban két nap alatt több mint 70 hektáron végeztek ezzel a munkával. A szalma gyors összegyűjtésével és kazalba rakásával jó minőségű, értékes nyers- anyagot nyernek a takarmány pogácsa készítéséhez, s ezzel csökkentik a szemestakarmány-szükségletet is (Felvétel: ČSTK — Blažej Palkovič) A másodvetemények öntözéses termesztése több figyelmet érdemel A Perko PVH tavasszal is kaszálható lelősöket tanfolyamokon oktattuk ki a teendőkre. Igyekeztünk korszerűbb szivattyúkat és berendezéseket beszerezni, de alkatrészhiány miatt néhány szivattyú még mindig üzemképtelen. Aggaszt, hogy az itt látott kis teljesítményű szivattyúkat kénytelenek voltak megvásárolni más üzemek is. A járási mezőgazdasági igazgatóság intézkedéseket tett, hogy a szomszédos üzemek tűz esetén a lehető legnagyobb mértékben segítsék ki egymást. Az együttműködésre minden körzetben kedvezőek a feltételek. A tűzvédelmi szakemberek felhívják a jelenlevők figyelmét, hogy a mezőgazdasági üzemekben más szakaszokon is jobban be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat, és hatékony intézkedéseket kell tenni a tűzesetek megelőzésére. A tömegtakarmányok tárolásakor és a lucernaliszt készítésekor is jelentős károkat okoz a tűz. Tavaly Szlovákiában hárommillió korona értékű takarmány vált a lángok martalékává öngyulladás és más tűzeset következtében. A jelenlegi időszakban főleg a fonnyasztott takarmányok lisztté szárításakor kell ügyelni arra, hogy a túlszáradt széna ne lobbanjon lángra. Még hosszú ideig folyik a beszélgetés a búzatábla szélén. A látottakból, hallottakból a járási tűzrendészeti felügyelőség képviselői is levonják a tanulságot, és elhatározzák, hogy más mezőgazdasági üzemekben is szétnéznek, ellenőrzik a tűzvédelmi felkészültséget. BALLA JŰZSEF A jelenlegi időszakban mintegy 70 000 hektár mezőgazda- sági terület öntözhető a nyugat-szlovákiai kerületben, ami az egész ország öntözhető területének 23 százaléka. Annak érdekében, hegy az öntöző- rendszerek építésére fordított költségek gyorsan megtérüljenek, arról is gondoskodni kell, hogy az öntözött terüetek minél több termést nyújtsanak Dél-Szlovákia melegebb területeinek kedvező feltételei között az öntözőrendszerek hatékonyabb kihasználását a tarlóve- temények termesztése is elősegítheti, amelyek elégséges vízellátás mellett az év végéig jelentős mennyiségű zöldtakarmányt adnak. Tekintettel a szarvasmarha-állomány előirányzott növekedésére a 7. ötéves tervidőszakban, a másodvetemények hozamának fontos szerepe van a mezőgazda- sági üzemek tömegtakarmány- mérlegében. Az utóbbi években a másodvetemények között a káposztafélék családjába tartozó növények is elterjedtek, amelyek a hagyományosan termesztett kukoricával és napraforgóval ellentétben a hideg őszi időjárásban is tovább fejlődnek. Ezek a növények a fagypont alatti — 6, sőt — 8 Celsius-fo- kot is elviselik, bármilyen káros következmény nélkül. Az elmúlt években sajnos problémák voltak e növények vetőmag-ellátásában, az idén azonban lényeges mértékben javult a helyzet, s a mezőgazdasági vállalatok jelentős része felhasználhatja a káposztaféléket is másodveteményként való termesztésben. Az idén elsősorban a Perko PVH hibrid jöhet számításba, amely a kínai káposzta és az őszi réparepce keresztezése által lett kifejlesztve. A Perko PVH az Üntöző- gazdasági Kutatóintézet hidasi (Most pri Bratislave) telepén az 1976—1979-es évek átlagában hektáronként 32 tonna zöldtömeget, illetve 4,5 tonna szárazanyagot adott. Ez a növény 24—25 százalék nitrogén- tartalmú anyagot tartalmazó fehérjékben igen gazdag. A Perko PVII hibrid más biológiai tulajdonságokkal is kitűnik, amelyeket tarlóvete- ményként való termesztése folyamán figyelembe kell venni. A káposztafélék őszi formáinak a családjába tartozik, s többször is kaszálható. Ha őszszel megfelelő időben takarítják be, tarlója újból kihajt, a megújult növényzet áttelel, s tavasszal a második hozama korán kaszálható. Az áttelelés kockázata szempontjából ugyanúgy viselkedik, mint az őszi repce. A Perko PVH szárazanyagtartalma a többi káposztaféléhez hasonlóan alacsony (12— 14%), ezért tartósításra egyelőre nem ajánlható. Frissen kell feletetni, a napi takarmányadag megfelelő arányában. Ezért termesztését és betakarítását úgy kell megszervezni, hogy minél hosszabb legyen a zöldtakarmányozás időszaka. Szlovákia melegebb területein szerzett többéves tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az idejében, vagyis augusztus elejéig elvetett növény már október elején eléri a 28—30 centiméteres betakarítási magasságot. Mivel a növényzetet november végéig fokozatosan lehet kaszálni, így a zöldtakarmányozás ideje hatvan napig tarthat. A takarmányadagban egy számosállatra számítva napi 20—25 kg zöldtömeget lehet tervezni. A másodvetemények hozama az öntözött területeken gazdálkodó élenjáró mezőgazdasági üzemekben hektáronként 20 és 25 tonna között alakul. Az említett adatok és a szarvasmarhaállomány létszáma alapján megközelítőleg meg lehet határozni a tarlóvetemények területének szükséges nagyságát. Ha a Perko PVH tarlóját tavaszi betakarításra is át akarjuk teleltetni, akkor az őszi kaszálást legkésőbb október közepéig be kell fejezni. A növényzet így a keményebb fagyokig elégséges mértékben megújul, kifejlődik, a megerősödött növényzet jól áttelel, s rendszerint április közepétől kezdve már kaszálható. A jobb áttelelés érdekében célszerű a tarlót az első kaszálás után gyorsan ható salétromos nitrogéntrágyával megtrágyázni, hektáronként 40 kg-ot adagolva tiszta tápanyagban. Ha az első kaszálásra október 20-a után kerül sor, az ilyen tarlót már nem érdemes áttelelésre meghagyni, mert az új növényzet nem erősödik meg, rosz- szul telel át, s a várt tavaszi hozam elmarad. Egyébként a tavaszi kaszálásnál a Perko PVH hektáronként mintegy 25—.30 tonna zöldtömeget adhat. A tarló a gabonafélék betakarítása után általában kevés nedvességet tartalmaz. Ezért annak érdekében, hogy.a másodvetemények az egész területen egyenletesen és eléggé sűrűn fejlődjenek, az első legfontosabb intézkedés a vegetációs időszak előtti öntözés. Ez egyaránt megvalósítható közvetlenül a gabona betakarítása után, vagy pedig a vetés után, hektáronként 300—400 m3 vizet adagolva. Ha az ősz rendkívül száraz, az áttelelésre hagyott tarlót is meg kell öntözni, éspedig közvetlenül a nitrogéntrágyázás után. Az irányelvek szerint a 7. ötéves tervidőszakban 13—14 százalékkal több tömegtakarmányt kell betakarítani, mint a megelőző tervidőszakban. Ez a feladat arra készteti az öntözött területeken gazdálkodó mezőgazdasági üzemek dolgozóit, hogy ebben az irányban is kihasználják az adott lehetőségeket. A tarlóvetemények sikeres termesztésének fontos szerepe lehet a tömegtakarmányokból való önellátás elérésében. MICHAL VENEN1
