Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-11 / 162. szám, szombat
v.ýžMeeHs** KIS NYELVŐR EURÓPÁBAN EGYEDÜLÁLLÓ A 7. Sympomech nemzetközi seregszemle margójára Kevesen tudják a szűk szak- szemle sajátos témája, hiszen sen szakmabeli volt e találkozó, mai táborba tartozókon kívül, csak az útmutató elméleti tö- azt nem kell sokáig bizonygathogy a kétévenként Žilinán rekvések nyomán várható a nunk. Elég csak megemlíteni a megtartott Symporhech-rendez- gyártók — jelen esetben a kiál- kiállított gépek és szerszámok vény a maga nemében egyedül- lítók — alkalmazkodása a meg- előtt gyakran kialakult véleálló Európában. Sok helyütt változott feltételekhez. Mert a ménycseréket, szakemberekhez van ugyan gépipari vásár, de feltételek valóban megváltoz- méltó hozzászólásokat és az egyiken sem nyílik valami tak. Ugyanis egy eddig kevésbé egész ott uralkodó légkört, ami nagy lehetőség a kis építőipari alkalmazott irányzat lép előtér- a kívülálló figyelmét sem kegépek kiemelésére, mert a gép- be; éspedig a meglevő lakás- rülhette el. kolosszusok közt szinte eltör- alap optimális kihasználása Mindenki számára hasznos pülnek. Ezért olyan nagy az ügy, hogy korszerűsítés és re- volt, hogy a kiállítás a kis épíérdeklödés különálló bemutató- konstrukció során növelik an- tőipari gépek gyakorlati bemujuk iránt a közép-szlovákiai vá- nak használati értékét, és ké- tatójává vált. Mert a gépek rosban. sőbbi használata alatt a terve- többsége bizonyos időpontban A? idén iúlius pipién hat na- zett energiamegtakarítást érik vagy időközönként használati pon át 19 ország 107 kiálíítSľa el. utasításokkal ellátva, működés mutatkozott be a Technika Há- A befejező munkák iparsze- közben kínálta az érdeklődőkzában és a körülötte külön e ťňvé tétele azt feltételezi, hogy nek gépeit, szerszámait. S bicélra létesített kiállítási terüle- az előzőekhez képest sokkal zony bőven akadtak, akik haszten, s közben a Szakszerveze- nagyobb arányú legyen a kis nosnak vélték valamelyiket kötek Házában 430 résztvevő je- építőipari gépek kihasználtsá- zülük, s üzemük számára mér lenlétében nemzetközi szakmai í?a. s lSY elérhetővé váljon a a helyszínen megrendeltek néértekezletet tartottak. Mindkét- korszerűsített létesítmény ma- hányat belőle, tő közös témája — már a Sym- Sas műszaki színvonala, a mun- Újdonságnak számított a lapomech létrehozása óta az kaerőmegtakarítás és a végre- kótelepek befejezésében haszppítkezések befejező szakaszai- hajtás idejének megrövidítése, nálatos gépek bemutatója egy végzett munkák megköny- Mindezekből kiindulva a különálló pavilonban. Anélkül, nyítésef gépesítése. Hogy miért nemzetközi szimpozion három hogy részletesen kitérnénk a éppen ez, arra kieiégitő választ témakört fogott át. látottak felsorolására, említést adott a kiállítás egyik felirata: Az elsö a felvázolt problémák érdemel: észrevehetően sok „Az építőipar befejező munká- külföldi megközelítéseit tártál- nem szocialista országbeli cég ľatai világméretekben az egész mázta a nyolc szocialista és volt jelen, mintegy bizonyítva építési folyamat egyik legmun- nem szocialista országbeli szak- azt a nagy érdeklődést, ami kaigényesebb és íegkö/tsége- ember előadásán keresztül. Európa-szerte kijár a žilinai sebb területét képezik“. Ezért a A hátralevő két témakör kér- Sympomech seregszemlének. S jövőt mutató út napjainkban késeit munkacsoportokban vi- hogy ez az érdeklődés magas más nem lehet, csak e folyama- tatták meg. Ugyanazon helyen színvonalú termékek felvonultok egyre nagyobb arányú gé- került szóba az épületek míisza- tatásával is párosul, azt bizopesítése, tökéletesebb szerszá- ki berendezése, a villanyszere- nyitják a kiosztott 11 aranyémok kifejlesztése és új, megfe- 16 munka és a szállító szerve- rém megoszlásának számai. Hat lelő technológiai eljárások ki- seték tapasztalatainak ismerte- jutott nyugati cég valamelyik dolgozása. A Sympomech ’81 1ése- A másik munkacsoportban termékének, három Csehszlovápgyik sajátossága volt, hogy a burkolatok, tetőzetek, nyílás- kiában maradt, egy-egy pedig a napirendjébe egy felettébb idő- záró szerkezetek tökéletesítése, Szovjetunióba és az NDK-ba keszerű feladat került: a régi a felületképzés gépesítése és a rült. épületek rekonstrukciója és szerelékrögzítési technika volt korszerűsítése során végzett napirenden, újdonság volt az x x x befejező munkák gépesítésének egyegy elhangzott előadás utákérdéscsoportja Érthetően in- ni úgynevezett plakát vita, ame- A Sympomech ’81 gazdag taká bb a lyet az előre elkészített illuszt- pasztalatcserére adott lehetőraciós táblák előtt tartottak az séget, minden jelenlévő szak, előadókkal, A seregszemle má- ember számára. Valószínű, hogy Szóik szer vezetek sodik része, a kiállítás a a rendezvény szakmai kérdései Házában visszhangra találnak az ágazat Technika Házában szaksajtójában, s így a széleösszegyúlt elméleti és gyakor- sebb kör“ö építőpiari közvélelati szakemberek szakmai érte- éš a mögötte létesített kiállítás mény is tudomást szerezhet a kezletének műsorában kapott sí területen várta főképp szak- látottakról, hallottakról, nagyobb teret a mostani sereg- mabeli látogatóit. Merthogy erő-? J. MÉSZÁROS KÁROLY a nyári Építőtáborok haszna Véget ért a tanév, megkezdődött a vakáció ideje. De n«m minden diák tölti pihenéssel az egész szünidőt. Az utóbbi években egyre többen vannak olyanok, akik nyári építőtáborokban dolgoznak. Az egyetemi és főiskolai hallgatók, középiskoai és szakmunkástanulók nyári aktivitása immár a Szocialista Ifjúsági Szövetség számottevő mozgalma. Idén július 6-tól augusztus 21-ig (a főiskolások esetében augusztus 28-ig) két turnusban mintegy 90 ezer fiú és leány cserélődik ki Szlovákia ifjúsági építőtáboraiban. Ezenkívül 1200 főiskolás diák és 1000 középiskolai tanuló külföldi ifjúsági építőtáborban dolgozik. Mintegy 35 ezer fiatal kap Ilyenkor munkát a mezőgazdasági üzemekben, ahol nagy segítséget jelentenek. A nemzeti bizottságok üzemeiben és a helyi gazdálkodási vállalatokban 10 ezren, a közlekedésben, bánya- és kohóiparban 34 ezren állnak munkába. Kisebb szambán lesznek képviselve az erdő- és vízgazdálkodásban, a textil- és vegyiparban, illetve az egészségügyben. A nyári építőtáboroknak többféle haszna van. Mindenekelőtt a munkával és a munkára való nevelésnek ez a legjobb módja, tehát fontos szerepe van az oktató-nevelő folyamatban. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságán a nyári építőtáborokat irányító törzskar is általában úgy szemelte ki a munkahelyeket, hogy a a fiatalok leendő hivatásukkal megegyező vagy ahhoz közel álló munkaheyen dolgozzanak. A műszaki, közlekedési, élelmiszeripari, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági főiskolák esetében például a résztvevők nyolcvan százaléka a szakmájában dolgozik. Nemegyszer magas műszaki képzettség get igénylő feladatokat bíznak rájuk művezetőket, középkádereket, tervezőket, mérnököket helyettesítenek. A nyári építőtáboroknak a népgazdasági haszna is ie- lentős. Erre vall, hogy a minisztériumok, termelési-gazdasági egységek és a kerületi nemzeti bizottságok által irányított üzemek idén is 140 ezer diákra és tanulóra tartottak igényt. Legtöbb esetben így pótolják a nyári szabadságukat töltő dolgozók helyét. Nehéz lenne pontosan meghatározni, hogy egy vakáció alatt mennyi hasznot jelent a diákok aktivitása a népgazdaságnak, mivel számtalan munkahely eredményeit kellene összegezni. Tudjuk viszont, hogy tavaly egy egyetemista vagy főiskolai hallgató átlagos órabére 8,95 korona volt, a középiskolásoké pedig 7,30 korona. Ezt elég megszorozni kilencvenezerrel — mert tavaly is pontosan ennyien kapcsolódtak be az építőtáborok munkájába —, hogy bizonyos képet kapjunk az elvégzett munka értékéről. Vannak továbbá kiemelt munkahelyek, ahol a legtöbb fiatal összpontosul. Idén a Gabčíkovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer részesül előnyben, ahol minden turnusban több száz fiatal dolgozik majd, s nagy segítséget jelentenek a gigantikus méretű munka teljesítéséhez. Tizenegyedik alkalommal rendezi meg az ifjúsági szövetség a „Diákok a prágai várért“ elnevezésű akciót, amely — mint a neve is mondja — a prágai vár és környéke csinosítására irányul. Hasonló munkát végez majd Bratislavában 7200 diák. Ezek általában olyan teendők, amelyekre kapacitás híján vagy alacsony termelékenységi szintje miatt semmilyen üzem vagy szövetkezet sem vállalkozik. A nyári építőtáborban való részvétel teljesen önkéntes. A fiatalok óriási érdeklődése bizonyítja azonban, hogy tanulóifjúságunk igyekszik ilyen módon is legalább részben visszatéríteni azt a befektetést, amelyet a társadalom a taníttatására fordít, és készségesen segíti a népgazdaságot. P. I. Az idén is több száz fiatal dolgozik a Gabčíkovo—Nagymaros-í Vízlépcsőrendszer építésén ' (ČSTK-felvétel 1 Mi a „penálé"? Nem üldözzük tűzzel-vassal az idegen szavakat, hiszen egy részüket nélkülözni sem tudnánk, csupán azokat igyekszünk kiszorítani a nyelvhasználatból, amelyeknek van magyar megfelelőjük. Ebbe az utóbbi csoportba tartozik egy olyan idegen elem Is, amelynek már a kimondása viszolygást kelt bennünk, de használjuk, mert néha, illetve bizonyos szóhasználati területeken nélkülözhetetlennek látszik. Ez a szó a penálé. Attól, amit jelent, általában tartanak az emberek, hiszen ez valamiféle fizetnivaló, amelyet valamilyen késedelemért rónak ki ránk. De talán nemcsak a jelentéstartalma miatt van kellemetlen hangulati velejárója a szónak, hanem az alakját is idegennek érezzük mindmáig. Nézzük csak meg közelebbről, hogy az egyetemes magyar nyelvben megvan-e ez a szó, vagy csak a csehszlovákiai magyarok nyelvhasznánlatába került be szlovák közvetítéssel, mint annyi más idegen szó, s mi is a pontos jelentése, s rendben van-e minden az alakja körül is. Az idegen szavak szótárában ebben az alakban találjuk meg: pőnálé. Latin eredetű elem, nem ismeretlen a magyarban sem, de az eredetihez közelebb álló ő-s alakban fordul elő. A penálé alak azt bizonyítja, hogy mi a szlovákban Ismeretes e s formát használjuk (a szlovák nyelvben nincs ö hang). S mit jelent a pönálé a magyarban? Olyan bírságot, büntetéspénzt, kötbért, amelyet valamilyen megállapodás j meg nem tartásáért rónak ki. Szakmai szó ez tehát, de elég nagy a jelentésköre, mert több jelentése is lehet, attól függően, miért szabják ki a bírságot valakire vagy valamely közületre. Nézzük csak meg, nálunk miért szók- j tak úgynevezett penálét fizetni. Leggyakrabban azért, ha ; a vasúti teherkocsiból nem rakja ki a címzett idejében az árut. Hányszor vagyunk tanúi annak, hogy valamely üzem dolgozói munkaszüneti napon is kénytelenek kirakni a vas> útállomáson a nekik címzett teherárut, különben sokba kerülne a bér a fölöslegesen álló vasúti kocsiért. De az idejében át nem adott munkáért is kiróható ilyen bírság; például, ha a ház vagy a középület nem készül el a szerződésben rögzített határidőre, akkor az építővállalat úgy nevezett penálét fizet az építtetőnek. De akkor is fizet a vállalat, ha valamilyen oknál fogva nem tudja megvalósítani a szerződésben vállalt kötelességét. A magyar nyelv értelmező szótára és a Magyar értelmező kéziszótár is felvette címszavai közé ezt a szót, természetesen pönálé alakban, de csillaggal megjelölve. Ez a csillag azt jelenti, hogy nyelvhelyességi szempontból nem ajánlatos a szó használata. Mindkét szótár a kötbér szóval értelmezi a pönálé-1, tehát ez a helyes magyar megfelelője. A kötbér azt a szerződésben kikötött összeget jelenti, amelyet a szerződést nem teljesítő vagy késve teljesítő fél bírságként vagy kártérítésként'fizet a másika nak. A kötbér tehát jó és a magyar nyelvterület nagy részén már elterjedt megfelelője a pönálé-nak. Ha szükség van rá, jelzővel Is ellátják. Az idejében el nem végzett munkáért késedelmi kötbért fizet a vállalat a megrendelőnek. Ha valamilyen okból eláll a vállalat a szerződésben vállalt kötelezettségétől, akkor meghiúsulási kötbér fizetésére kötelezhető. Az idejében ki nem rakott vasúti kocsiért is késedelmi kötbért fizetnek. Ez utóbbinak azonban van egy másik neve ís: fekbér. A fekbér az az illeték, amelyet a címzettre rónak ki, ha a szállítmányt vagy küldeményt határidő után veszi át. E szónak használata tehát főként a vasút és a posta szállítási körére korlátozódik. Használjuk mi is a penálé helyett a kötbér, illetve a fekbér szavakat! 1 JAKAB ISTVÁN Ki bátorkodik és ki szíveskedik? A változó időkkel az udvariasság formái, formulái is természetesen változnak. Sok .kifejezésmód, amely meg néhány évtizeddel ezelőtt hozzátartozott a „pallérozott" beszédmodorhoz, ma már szinte nevetségesen hangzik, s legföljebb tréfásan használható. Egyaránt vonatkozik ez a beszélt nyelvre, meg persze a levelezésre is. A hivatalos levelek stílusa azonban még mindig őriz néhány olyan fordulatot, amellyel a beszélt nyelvben már nem élünk. Ilyen a bátorkodik meg a szíveskedik ige, amelyek még mindig „kísértenek“, pedig valójában meglehetnénk nélkülük. No de míg a maguk helyén vannak, hagyján. Nem hiba, ha azt írjuk egy vállalatnak vagy akár egy ügyfélnek: szíveskedjék ezt vagy azt mielőbb közölni, vagy ha azt írjuk valakinek: bátorkodunk értesíteni Önt stb. Sajnos azonban akadnak levelezők, akik nem tudják, hogy két fél közül melyik az, aki bátorkodhat, s melyik, aki szíveskedhet. Láttam ugyanis olyan fogalmazványt, melyben a levél írója szíveskedett a címzettel valamit közölni, és azt kívánta, hogy a címzett bátorkodjék ekkor meg akkor megjelenni. Tisztázzuk tehát egyszer s mindenkorra, hogy a bátorkodik formulát nem alkalmazhatjuk a címzettre, a megszólítottra, a szíveskedik formulát pedig nem alkalmazhatjuk magunkra mint levélíróra vagy beszélőre vonatkozólag. Röviden: én, mi bátorkodunk — ő vagy ők szíveskednek. Ha azt mondják nekünk: fáradj be, fáradjon be, nem válaszolhatjuk ezt: köszönöm, nem fáradok be. Ezt legföljebb tréfából mondhatnánk. Amikor komolyan beszélünk, így hangzik a válasz: köszönöm, nem megyek be. Ha így kínálnak hellyel: foglalj helyet, nem mondhatjuk: köszönöm, egy percre helyet foglalok, csak ezt: egy percre leülök. Közéleti személyiségről mások, főként hivatalosan így mondják: megjelent a gyűlésen, ő maga azonban, ha jól tud magyarul, sosem mondja így: megjelentem a gyűlésen, hanem így: ott voltam a gyűlésen, részt vettem a gyűlésen. A példákkal arra akartam rámutatni, hogy ezeknek a kifejezésmódoknak, úgy mondhatnánk, két oldaluk van, az egyik a megszólító, a beszélő felől fordul a megszólított, a szóban forgó személy felé, a másik a megszólított vagy az említett felől a megszólító, a beszélő felé. S épp ez az, amit nem szabad összetéveszteni. MAYER JUDIT 1981. VII 11. 4
