Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-11 / 162. szám, szombat

v.ýžMeeHs** KIS NYELVŐR EURÓPÁBAN EGYEDÜLÁLLÓ A 7. Sympomech nemzetközi seregszemle margójára Kevesen tudják a szűk szak- szemle sajátos témája, hiszen sen szakmabeli volt e találkozó, mai táborba tartozókon kívül, csak az útmutató elméleti tö- azt nem kell sokáig bizonygat­hogy a kétévenként Žilinán rekvések nyomán várható a nunk. Elég csak megemlíteni a megtartott Symporhech-rendez- gyártók — jelen esetben a kiál- kiállított gépek és szerszámok vény a maga nemében egyedül- lítók — alkalmazkodása a meg- előtt gyakran kialakult véle­álló Európában. Sok helyütt változott feltételekhez. Mert a ménycseréket, szakemberekhez van ugyan gépipari vásár, de feltételek valóban megváltoz- méltó hozzászólásokat és az egyiken sem nyílik valami tak. Ugyanis egy eddig kevésbé egész ott uralkodó légkört, ami nagy lehetőség a kis építőipari alkalmazott irányzat lép előtér- a kívülálló figyelmét sem ke­gépek kiemelésére, mert a gép- be; éspedig a meglevő lakás- rülhette el. kolosszusok közt szinte eltör- alap optimális kihasználása Mindenki számára hasznos pülnek. Ezért olyan nagy az ügy, hogy korszerűsítés és re- volt, hogy a kiállítás a kis épí­érdeklödés különálló bemutató- konstrukció során növelik an- tőipari gépek gyakorlati bemu­juk iránt a közép-szlovákiai vá- nak használati értékét, és ké- tatójává vált. Mert a gépek rosban. sőbbi használata alatt a terve- többsége bizonyos időpontban A? idén iúlius pipién hat na- zett energiamegtakarítást érik vagy időközönként használati pon át 19 ország 107 kiálíítSľa el. utasításokkal ellátva, működés mutatkozott be a Technika Há- A befejező munkák iparsze- közben kínálta az érdeklődők­zában és a körülötte külön e ťňvé tétele azt feltételezi, hogy nek gépeit, szerszámait. S bi­célra létesített kiállítási terüle- az előzőekhez képest sokkal zony bőven akadtak, akik hasz­ten, s közben a Szakszerveze- nagyobb arányú legyen a kis nosnak vélték valamelyiket kö­tek Házában 430 résztvevő je- építőipari gépek kihasználtsá- zülük, s üzemük számára mér lenlétében nemzetközi szakmai í?a. s lSY elérhetővé váljon a a helyszínen megrendeltek né­értekezletet tartottak. Mindkét- korszerűsített létesítmény ma- hányat belőle, tő közös témája — már a Sym- Sas műszaki színvonala, a mun- Újdonságnak számított a la­pomech létrehozása óta az kaerőmegtakarítás és a végre- kótelepek befejezésében hasz­ppítkezések befejező szakaszai- hajtás idejének megrövidítése, nálatos gépek bemutatója egy végzett munkák megköny- Mindezekből kiindulva a különálló pavilonban. Anélkül, nyítésef gépesítése. Hogy miért nemzetközi szimpozion három hogy részletesen kitérnénk a éppen ez, arra kieiégitő választ témakört fogott át. látottak felsorolására, említést adott a kiállítás egyik felirata: Az elsö a felvázolt problémák érdemel: észrevehetően sok „Az építőipar befejező munká- külföldi megközelítéseit tártál- nem szocialista országbeli cég ľatai világméretekben az egész mázta a nyolc szocialista és volt jelen, mintegy bizonyítva építési folyamat egyik legmun- nem szocialista országbeli szak- azt a nagy érdeklődést, ami kaigényesebb és íegkö/tsége- ember előadásán keresztül. Európa-szerte kijár a žilinai sebb területét képezik“. Ezért a A hátralevő két témakör kér- Sympomech seregszemlének. S jövőt mutató út napjainkban késeit munkacsoportokban vi- hogy ez az érdeklődés magas más nem lehet, csak e folyama- tatták meg. Ugyanazon helyen színvonalú termékek felvonul­tok egyre nagyobb arányú gé- került szóba az épületek míisza- tatásával is párosul, azt bizo­pesítése, tökéletesebb szerszá- ki berendezése, a villanyszere- nyitják a kiosztott 11 aranyé­mok kifejlesztése és új, megfe- 16 munka és a szállító szerve- rém megoszlásának számai. Hat lelő technológiai eljárások ki- seték tapasztalatainak ismerte- jutott nyugati cég valamelyik dolgozása. A Sympomech ’81 1ése- A másik munkacsoportban termékének, három Csehszlová­pgyik sajátossága volt, hogy a burkolatok, tetőzetek, nyílás- kiában maradt, egy-egy pedig a napirendjébe egy felettébb idő- záró szerkezetek tökéletesítése, Szovjetunióba és az NDK-ba ke­szerű feladat került: a régi a felületképzés gépesítése és a rült. épületek rekonstrukciója és szerelékrögzítési technika volt korszerűsítése során végzett napirenden, újdonság volt az x x x befejező munkák gépesítésének egyegy elhangzott előadás utá­kérdéscsoportja Érthetően in- ni úgynevezett plakát vita, ame- A Sympomech ’81 gazdag ta­ká bb a lyet az előre elkészített illuszt- pasztalatcserére adott lehető­raciós táblák előtt tartottak az séget, minden jelenlévő szak­, előadókkal, A seregszemle má- ember számára. Valószínű, hogy Szóik szer vezetek sodik része, a kiállítás a a rendezvény szakmai kérdései Házában visszhangra találnak az ágazat Technika Házában szaksajtójában, s így a széle­összegyúlt elméleti és gyakor- sebb kör“ö építőpiari közvéle­lati szakemberek szakmai érte- éš a mögötte létesített kiállítás mény is tudomást szerezhet a kezletének műsorában kapott sí területen várta főképp szak- látottakról, hallottakról, nagyobb teret a mostani sereg- mabeli látogatóit. Merthogy erő-? J. MÉSZÁROS KÁROLY a nyári Építőtáborok haszna Véget ért a tanév, megkez­dődött a vakáció ideje. De n«m minden diák tölti pihe­néssel az egész szünidőt. Az utóbbi években egyre többen vannak olyanok, akik nyári építőtáborokban dolgoznak. Az egyetemi és főiskolai hallgatók, középiskoai és szak­munkástanulók nyári aktivitása immár a Szocialista Ifjúsági Szövetség számottevő mozgal­ma. Idén július 6-tól augusz­tus 21-ig (a főiskolások ese­tében augusztus 28-ig) két tur­nusban mintegy 90 ezer fiú és leány cserélődik ki Szlová­kia ifjúsági építőtáboraiban. Ezenkívül 1200 főiskolás diák és 1000 középiskolai tanuló külföldi ifjúsági építőtáborban dolgozik. Mintegy 35 ezer fiatal kap Ilyenkor munkát a mezőgaz­dasági üzemekben, ahol nagy segítséget jelentenek. A nem­zeti bizottságok üzemeiben és a helyi gazdálkodási vállala­tokban 10 ezren, a közlekedés­ben, bánya- és kohóiparban 34 ezren állnak munkába. Kisebb szambán lesznek képviselve az erdő- és vízgazdálkodásban, a textil- és vegyiparban, illetve az egészségügyben. A nyári építőtáboroknak többféle haszna van. Mindenek­előtt a munkával és a munká­ra való nevelésnek ez a leg­jobb módja, tehát fontos sze­repe van az oktató-nevelő fo­lyamatban. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságán a nyári építőtáborokat irányító törzs­kar is általában úgy szemelte ki a munkahelyeket, hogy a a fiatalok leendő hivatásukkal megegyező vagy ahhoz közel álló munkaheyen dolgozzanak. A műszaki, közlekedési, élel­miszeripari, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági főiskolák esetében például a résztvevők nyolcvan százaléka a szak­májában dolgozik. Nemegy­szer magas műszaki képzettség get igénylő feladatokat bíznak rájuk művezetőket, középkáde­reket, tervezőket, mérnököket helyettesítenek. A nyári építőtáboroknak a népgazdasági haszna is ie- lentős. Erre vall, hogy a mi­nisztériumok, termelési-gazda­sági egységek és a kerületi nemzeti bizottságok által irá­nyított üzemek idén is 140 ezer diákra és tanulóra tartottak igényt. Legtöbb esetben így pótolják a nyári szabadságu­kat töltő dolgozók helyét. Nehéz lenne pontosan meg­határozni, hogy egy vakáció alatt mennyi hasznot jelent a diákok aktivitása a népgazdaságnak, mivel számtalan munkahely eredményeit kellene összegez­ni. Tudjuk viszont, hogy tavaly egy egyetemista vagy főiskolai hallgató átlagos órabére 8,95 korona volt, a középiskolásoké pedig 7,30 korona. Ezt elég megszorozni kilencvenezerrel — mert tavaly is pontosan ennyien kapcsolódtak be az építőtáborok munkájába —, hogy bizonyos képet kapjunk az elvégzett munka értékéről. Vannak továbbá kiemelt munkahelyek, ahol a legtöbb fiatal összpontosul. Idén a Gabčíkovo—Nagymarosi Vízlép­csőrendszer részesül előnyben, ahol minden turnusban több száz fiatal dolgozik majd, s nagy segítséget jelentenek a gigantikus méretű munka tel­jesítéséhez. Tizenegyedik alka­lommal rendezi meg az ifjúsá­gi szövetség a „Diákok a prá­gai várért“ elnevezésű akciót, amely — mint a neve is mond­ja — a prágai vár és környé­ke csinosítására irányul. Ha­sonló munkát végez majd Bra­tislavában 7200 diák. Ezek ál­talában olyan teendők, ame­lyekre kapacitás híján vagy alacsony termelékenységi szint­je miatt semmilyen üzem vagy szövetkezet sem vállalkozik. A nyári építőtáborban való részvétel teljesen önkéntes. A fiatalok óriási érdeklődése bi­zonyítja azonban, hogy tanuló­ifjúságunk igyekszik ilyen mó­don is legalább részben vissza­téríteni azt a befektetést, ame­lyet a társadalom a taníttatá­sára fordít, és készségesen se­gíti a népgazdaságot. P. I. Az idén is több száz fiatal dolgozik a Gabčíkovo—Nagymaros-í Vízlépcsőrendszer építésén ' (ČSTK-felvétel 1 Mi a „penálé"? Nem üldözzük tűzzel-vassal az idegen szavakat, hiszen egy részüket nélkülözni sem tudnánk, csupán azokat igyekszünk kiszorítani a nyelvhasználatból, amelyeknek van magyar megfelelőjük. Ebbe az utóbbi csoportba tarto­zik egy olyan idegen elem Is, amelynek már a kimondása viszolygást kelt bennünk, de használjuk, mert néha, illetve bizonyos szóhasználati területeken nélkülözhetetlennek látszik. Ez a szó a penálé. Attól, amit jelent, általában tartanak az emberek, hiszen ez valamiféle fizetnivaló, amelyet valamilyen késedelemért rónak ki ránk. De talán nemcsak a jelentéstartalma miatt van kellemetlen hangu­lati velejárója a szónak, hanem az alakját is idegennek érezzük mindmáig. Nézzük csak meg közelebbről, hogy az egyetemes ma­gyar nyelvben megvan-e ez a szó, vagy csak a csehszlo­vákiai magyarok nyelvhasznánlatába került be szlovák közvetítéssel, mint annyi más idegen szó, s mi is a pontos jelentése, s rendben van-e minden az alakja körül is. Az idegen szavak szótárában ebben az alakban találjuk meg: pőnálé. Latin eredetű elem, nem ismeretlen a ma­gyarban sem, de az eredetihez közelebb álló ő-s alakban fordul elő. A penálé alak azt bizonyítja, hogy mi a szlo­vákban Ismeretes e s formát használjuk (a szlovák nyelv­ben nincs ö hang). S mit jelent a pönálé a magyarban? Olyan bírságot, büntetéspénzt, kötbért, amelyet valamilyen megállapodás j meg nem tartásáért rónak ki. Szakmai szó ez tehát, de elég nagy a jelentésköre, mert több jelentése is lehet, attól függően, miért szabják ki a bírságot valakire vagy valamely közületre. Nézzük csak meg, nálunk miért szók- j tak úgynevezett penálét fizetni. Leggyakrabban azért, ha ; a vasúti teherkocsiból nem rakja ki a címzett idejében az árut. Hányszor vagyunk tanúi annak, hogy valamely üzem dolgozói munkaszüneti napon is kénytelenek kirakni a vas> útállomáson a nekik címzett teherárut, különben sokba kerülne a bér a fölöslegesen álló vasúti kocsiért. De az idejében át nem adott munkáért is kiróható ilyen bírság; például, ha a ház vagy a középület nem készül el a szer­ződésben rögzített határidőre, akkor az építővállalat úgy nevezett penálét fizet az építtetőnek. De akkor is fizet a vállalat, ha valamilyen oknál fogva nem tudja megva­lósítani a szerződésben vállalt kötelességét. A magyar nyelv értelmező szótára és a Magyar értel­mező kéziszótár is felvette címszavai közé ezt a szót, természetesen pönálé alakban, de csillaggal megjelölve. Ez a csillag azt jelenti, hogy nyelvhelyességi szempontból nem ajánlatos a szó használata. Mindkét szótár a kötbér szóval értelmezi a pönálé-1, tehát ez a helyes magyar megfelelője. A kötbér azt a szerződésben kikötött összeget jelenti, amelyet a szerződést nem teljesítő vagy késve teljesítő fél bírságként vagy kártérítésként'fizet a másika nak. A kötbér tehát jó és a magyar nyelvterület nagy részén már elterjedt megfelelője a pönálé-nak. Ha szükség van rá, jelzővel Is ellátják. Az idejében el nem végzett munkáért késedelmi kötbért fizet a vállalat a megrende­lőnek. Ha valamilyen okból eláll a vállalat a szerződésben vállalt kötelezettségétől, akkor meghiúsulási kötbér fize­tésére kötelezhető. Az idejében ki nem rakott vasúti ko­csiért is késedelmi kötbért fizetnek. Ez utóbbinak azonban van egy másik neve ís: fekbér. A fekbér az az illeték, amelyet a címzettre rónak ki, ha a szállítmányt vagy küldeményt határidő után veszi át. E szónak használata tehát főként a vasút és a posta szállítási körére korláto­zódik. Használjuk mi is a penálé helyett a kötbér, illetve a fekbér szavakat! 1 JAKAB ISTVÁN Ki bátorkodik és ki szíveskedik? A változó időkkel az udvariasság formái, formulái is természetesen változnak. Sok .kifejezésmód, amely meg néhány évtizeddel ezelőtt hozzátartozott a „pallérozott" beszédmodorhoz, ma már szinte nevetségesen hangzik, s legföljebb tréfásan használható. Egyaránt vonatkozik ez a beszélt nyelvre, meg persze a levelezésre is. A hivatalos levelek stílusa azonban még mindig őriz néhány olyan fordulatot, amellyel a beszélt nyelvben már nem élünk. Ilyen a bátorkodik meg a szíveskedik ige, amelyek még mindig „kísértenek“, pedig valójában meglehetnénk nél­külük. No de míg a maguk helyén vannak, hagyján. Nem hiba, ha azt írjuk egy vállalatnak vagy akár egy ügyfél­nek: szíveskedjék ezt vagy azt mielőbb közölni, vagy ha azt írjuk valakinek: bátorkodunk értesíteni Önt stb. Saj­nos azonban akadnak levelezők, akik nem tudják, hogy két fél közül melyik az, aki bátorkodhat, s melyik, aki szíveskedhet. Láttam ugyanis olyan fogalmazványt, mely­ben a levél írója szíveskedett a címzettel valamit közölni, és azt kívánta, hogy a címzett bátorkodjék ekkor meg akkor megjelenni. Tisztázzuk tehát egyszer s mindenkorra, hogy a bátorkodik formulát nem alkalmazhatjuk a cím­zettre, a megszólítottra, a szíveskedik formulát pedig nem alkalmazhatjuk magunkra mint levélíróra vagy beszélőre vonatkozólag. Röviden: én, mi bátorkodunk — ő vagy ők szíveskednek. Ha azt mondják nekünk: fáradj be, fáradjon be, nem válaszolhatjuk ezt: köszönöm, nem fáradok be. Ezt leg­följebb tréfából mondhatnánk. Amikor komolyan beszélünk, így hangzik a válasz: köszönöm, nem megyek be. Ha így kínálnak hellyel: foglalj helyet, nem mondhatjuk: köszö­nöm, egy percre helyet foglalok, csak ezt: egy percre leülök. Közéleti személyiségről mások, főként hivatalosan így mondják: megjelent a gyűlésen, ő maga azonban, ha jól tud magyarul, sosem mondja így: megjelentem a gyű­lésen, hanem így: ott voltam a gyűlésen, részt vettem a gyűlésen. A példákkal arra akartam rámutatni, hogy ezeknek a ki­fejezésmódoknak, úgy mondhatnánk, két oldaluk van, az egyik a megszólító, a beszélő felől fordul a megszólított, a szóban forgó személy felé, a másik a megszólított vagy az említett felől a megszólító, a beszélő felé. S épp ez az, amit nem szabad összetéveszteni. MAYER JUDIT 1981. VII 11. 4

Next

/
Thumbnails
Contents