Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-10 / 161. szám, péntek

V I L Ä e PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. július 10. PÉNTEK BRATISLAVA • XXXIV. ÉVFOLYAM 161. szám Ára 50 fillér Kultúra—nyáron Javában benne vagyunk a nyárban. Keli-e, érdemese ilyenkor a kultúráról beszélni? Hisz az emberek egy része már elindult vagy rövidesen elindul otthonából, hogy honi vagy külhoni tájakon töltse szabadságát; másik része idő­szerű mezőgazdasági és más fontos munkákkal van és lesz elfoglalva különösen az elkö­vetkező napokban; a harma­dik nagy csoportba tartozók, akik úgy döntöttek, hogy ott­hon maradnak vagy később ve­szik ki szabadságukat, szintén nein unatkoznak, végzik az évközben elmaradt ház körü­li tennivalókat, idénymunkát vállalnak. Az azonban talán mindnyájunkra jellemző, hogy ilyenkor, nyáridőben, gyakrab­ban kémleljük az égboltot, mert a nyár mégiscsak nyár, szinte észrevétlenül szervezi szabad időnket, szólítva ki a lakásból, termekből, a tévé elől. Kell-e, érdemes-e hát ilyen­kor a kultúráról beszélni, hisz a rendezvények, események száma is nagyon megcsappant, mint minden esztendőben ilyentájt? A kérdés eleve vonzza az igenlő választ. Kell és érdemes beszélni a kultú­ráról, melynek teremtése, gya­korlása, befogadása nem az évszakok függvénye. Kell és ér­demes beszélni mindarról, ami nyáron a művelődést és hasz­nos szórakozást jelenti, jelent­heti. Természetesen nem arról van szó, hogy mindenáron erőltessük, ráerőszakoljuk va* lakire is a kultúrát, hanem pusztán a nyári kulturális le­hetőségekről, azokról a meg­levő vagy még hiányzó for­mákról, melyekben tartalom­mal tölthetik, illetve tölthet­nék meg szabad idejüket az emberek, köztük a külföldről hozzánk látogató turisták. Nem vitás, lehetőségek van­nak mindenekelőtt a nagyobb városokban, a gazdagabb ha­gyományokkal rendelkező vagy jól kiépített fürdőhelyeken, tu­ristaközpontokban. Emlékmű­vek és műemlékek védelmére is áldoztunk sokat, nem utol­sósorban azért, hogy múlt- és ezen belül önisineretgyarapitó forrásként is szolgálják a ma emberét, akárcsak a múzeu­mok, amelyeket ugyancsak nagy számban keresnek föl az évnek ebben az időszakában. Sorolhatnánk tovább az em­lített helyeken meglevő, több esetben nagyszerűnek mond­ható lehetőségeket, de akarat­lanul is fölmerül bennünk a kérdés, hogy e téren vajon mi­lyen a helyzet a kisebb váro­sokban, falvakban —, ilyenkor nyáron. Az egy-két dalos-tán­cos találkozón kívül vajon mi jelenti a kultúrát? Például ott, ahol mozi nincs, ahol a szóra­kozási lehetőségek, formák csupán a vendéglőre korláto­zódnak. Ott, ahol van ugyan könyvtár, de a két nyári hó­nap idejére bezár, ha egyálta­lán létezik a valóságban is, nemcsak papíron. Első pillan­tásra nem nagy dolgokról van szó, nem is akarunk maxima­listák lenni, de úgy gondoljuk a tapasztalatok alapján, hogy a művelődés folytonosságának a biztosításáért — hangsúlyoz­va a folytonosságot — jóval többet kell és lehet is tenni. Tudjuk, nem kevés gonddal, munkával jár ez, különösen amikor takarékoskodnunk kell, de végül is az emberről van szó, akiről ne csak beszéljünk szép szavakban, hanem te­gyünk is érte mindenütt, ille­tékes dolgozók a nemzeti bi­zottságokban, művelődési há­zakban, különböző szintű mű­velődési intézményekben. BODNAR GYULA TeSnek a magtárak Kedvezőek a gabonafelvásárlás feltételei Az Usti nad Labem-l Magasépítő Vállalat mosti házgyárában meg­kezdték a TO 8b-78 rendszerhez tartozó új házgyári elemek gyár­tását (Libor Zavoral felvétele — ČSTK) (Tudósítónktól) — Tegnap Bratislavában Ján Bóry, a Me­zőgazdasági Felvásárló és Ellá­tó Vállalat igazgatója tájékoz­tatta az újságíróikat a gabona felvásárlásáról. Mivel a napos, meleg időjárásban gyorsan érik a búza, a legtöbb körzetben szá­rítani sem kell. A mezőgazdasá­gi üzemek még felárat is kap­nak, hiszen nedvességtartalma csak 11—12 százalékos. Eddig Szlovákia déli járásaiban meg­közelítőleg 70 ezer tonna gabo­nát vásároltak fel. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy a felvásárló üzemek dol­gozóira nagy. és igényes munka vár. Többek között 698 000 ton­na kenyérgabonát és 310 000 ton­na sörárpát kell felvásárolniuk ARATÁSI KÖRKÉP (ČSTK) — Bár a termést minden évben be kell takarítani, az aratás feltételei nem mindig ugyanazok. Csak ritkán kedvező az időjárás annyira, hogy az aratást optimális feltételek között végezhessék, ezért nagy szerepe van a szervezésnek, az em­berek és a gépek felkészítésének. Csehországban — ahol egyéb­ként eddig már több mint 6000 hektár gabonatermése került tető alá — például a kombáj­nok több mint tíz százaléka még üzemképtelen, és ha rövid időn belül nem javítják meg őket, ez számos mezőgazdasági vállalatnak nehézséget okozhat. Már tárgyalnak a pótalkatré­szek szállításáról, s várható, hogy az alkatrészek július 15- ig megérkeznek az NDK-ból. A legutóbbi becslések szerint a gabona minősége jó, az élel­miszeripar céljainak megfelelő. A tavaszi fagyok azonban nega­tívan hatottak egyes gyümöcs- ős zöldségfajták hozamára. A nyugat-szlovákiai kerület­ben már teljes ütemben folyik az aratás, főként a déli vidé­keken. A dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásban már betakarították az őszi árpát, a 20 000 hektáron termett búza egynegyedét is learatták. A hét végén a mezőgazdasági dolgo­Javítják a kereskedelem szolgáltatásait RUGALMASABBAN KELL REAGÁLNI A LAKOSSÁG SZÜKSÉGLETEIRE (ČSTK) — A nyugat-szlová­kiai kereskedelmi szervezetek­re ebben az ötéves tervidőszak­ban is igényes feladatok hárul­nak. Mindenekelőtt rugalma­sabban kell reagálniuk a lakos­ság szükségleteire, fel kell szá­molniuk az üzlethálózat ellátá- ta terén fellelhető fogyatékos­ságokat és tovább kell bővíte- niiik az áruválasztékot. A kiske­reskedelmi forgalom a terv sze­rint 16 százalékkal nő. A galán­tai járásban több mint 10 000 négyzetméterrel növelik az üz­letek eladási területét. A duna­szerdahelyi (Dun. Streda) Já­rásban nagy gondot fordítanak az üzletek szolgáltatásainak bő­vítésére. A dunaszerdahelyl Centrum áruházban és a somor- jai (Samorín) áruházban szabó­műhelyt nyitnak. Tanácsadó szolgálatot létesítenek az építő­anyagboltokban és a bútorüzle­tekben, ahol a vásárlók lakbe­rendezőktől kérhetnek taná­csot. Továbbfejlesztik az önki­szolgálás korszerű formáit és bővítik a mozgóboltok tevé­kenységét. Ebben a járásban 21 új üzlet épül. A lévai (Levice) járásban a legfontosabb akció a lévai Pri­or Áruház és az élelmiszer-áru­ház építése. Ebben a járásban 37 új üzletet létesítenek több mint 8000 négyzetméter eladási területtel. Ugyancsak ennek az ötéves tervidőszaknak fontos feladata, hogy az egész kerü­letben magas szinten maradjon az élelmiszer-fogyasztás s nö­vekedjen a konyhakész ételek részaránya. Ezzel kapcsolatban félkészáru-készítő központ léte­sítését is tervezik. zók a tavaszi árpa betakarítá­sához is hozzákezdenek. A járás mezőgazdasági válla­lataiban egyébként Szlovákia északi járásaiból, valamint Cseh- és Morvaországból össze­sen 150 vendégkombájn érke­zett. Tegnaptól kezdve a járás­ban mintegy 400 kombájn dol­gozik teljes kapacitással a föl­deken. Tegnapelőtt befejezték az őszi repce betakarítását több mint 1400 hektárról. Az időjá­rás kedvező, s a termés beta­karításával egyidejűleg begyűj­tik a szalmát és elvégzik a tar- lőhántást. Javában folyik az aratás a ga­lántai járásban is, ahol a ga­bonát eddig az összterület több mint 14 százalékán aratták le. Az árpa és az őszi repce beta­karítását már befejezték. Ezek­ben a napokban főként a búzát aratják, ezt a munkát eddig csaknem 2500 hektáron végez­ték el. A közép-szlovákiai kerület északi járásaiban az aratási munkák csak két-három hét múlva kezdődnek, ezért onnan a kombájnok a napokban a dé­li vidékekre mentek. A nagy­kürtösi (Veľký Krtíš) járásba, ahol már aratják az őszi búzát, 16 kombájn érkezett a martini, a žilinai és a zvoleni járásból. Aratják már a búzát az Ipolyba- logi (Balog nad Iptem). Efsz- ben, valamint a Nagykürtösi Állami Gazdaságban Is. Egyide­jűleg a losonci (Lučenec) já­rásban is megkezdődtek az ara­tási munkák. és elraktározniuk. Emellett át ikell venniük a mezőgazdasági üzemektől 60 000 tonna repcét, 6700 tonna étkezési borsót, 2200 tonna mákot, 900 tonna mustárt és más növények ter-< mesét. A tárolási gondokon eny­hít, hogy a sör- és malátagyá­rak 40 000 tonna sörárpát, a ma­lom- és pékipari üzemek pedig 30 000 tonna gabonát közvetle­nül a termelőktől vásárolnak fel. A mezőgazdasági üzemek raktáraiban 1 200 000 tonna ga­bona tárolható. A felvásárló üzemek dolgozó­it tanfolyamokon készítették fel a nyári felvásárlási ás táro­lási munkára. Az előadásokon felhívták figyelmüket, hogy a helyi viszonyoknak megfelelő- en szervezzék a munkát és ke* zeljék a gabonát. Ahol szüksé­ges, ideiglenes felvásárló helye­ket is létesítsenek, éjjel-nappal vegyék át a gabonát, hogy a jár­műveknek ne kelljen sokat vá­rakozniuk a felvásárló közpon* tok előtt. A magtárakat, a berendezése- két felvásárlás közben is ellenőr­zik és javaslatokat tesznek a gabona lehető leggyorsabb fel­vásárlására és tárolása utáni gondozására. (ba)Ia) A szlovákiai középiskolás diákok ezrei kezdték meg a munkát a nyári építőtábo­rokban. Közülük 130-an a bratislavai Nemzetközi Nő­nap Vállalatnál dolgoznak. A képen: Marian Bálái (bal­oldalt) és Peter Rigó diákok fonógépalkatrészeket cserél­nek és tisztítanak (Magda Borodáőová felvétele — ČSTK) A GYÁRTMÁNYOK MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA OBJEKTÍV SZÜKSÉGSZERŰSÉG Ülést tartott az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága verseny (ČSTK) — Havlíckűv Brod- ban tegnap ünnepélyes keretek között kiértékelték nyolc szo­cialista ország fiatal tűzoltói nemzetközi versenyének ered­ményeit. Tomáš TrávníCek, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnöke nagyra értékelte a pionírok e téren kifejtett tevé­kenységét és a rendezők mun­káját. A versenyt 1975 óta két­évenként rendezik meg. Az idén Csehszlovákia csapata bi­zonyult a legjobbnak, második a szovjet csapat. (ČSTK) — Ülést tartott teg­nap Bratislavában a Szlovák Szocialista Köztársaság Népi Ellenőrző Bizottsága. Alojz Ku- salík szlovák iparügyi minisz­ternek, Dezider Goga szlovák kereskedelmi miniszternek, Du­šan Mikiének szlovák építőipa ri miniszternek, valamint az ,érlntett szervek és szervezetek képviselőinek jelenlétében meg tárgyalta, hogyan hajtották végre a szlovákiai cipő- és bú toripari vállalatoknál 1979-ben a termékek minőségével kap­csolatos ellenőrzés nyomán tett Intézkedéseket. A bizottság megállapította, hogy az említett intézkedések fokozatos végrehajtása pozitív tendenciákat eredményezett a termékek minőségének javulása és a termelés hatékonyságának növekedése terén. Például az OGAKO konszern vállalatainál csökkent a selejt okozta vesz­teség, és fokozott mértékben törekednek a termékfelújítás­ra és a kivitel hatékonyságá­nak növelésére. Bebizonyoso­dott azonban, hogy az irányí­tás egyes szintjein még min­dig nem használnak ki minden lehetőséget a lábbelik minősé­gének javítására, különösen ami a munka- és a technológiai fegyelmet, valamint a műszaki ellenőrzés hatékonyságát illeti. A társadalmi érdekeknek meg­felelően még a Fa- és Bútoripa­ri Konszern vállalatainál sem javult kívánatos mértékben a tetmékek minősége. Nem törek­szenek kellő igényességgel a termékfelújítás problémáinak megoldására és a faanyagok minőségének javítására. Mind­két konszernnél Igyekeznek megkerülni a rendelkezéseket, hogy a rossz minőségű termé­kek miatt ne hozzanak szank­ciókat ellenük. Ez azt mutatja, hogy egyes vezető dolgozók még nem értették meg: a ter­mékek minőségének javításáról való gondoskodás a belső, de különösen a külső gazdasági feltételekből eredő objektív szükségszerűség. Ezt bizonyítja az is, hogy bizonyos mértékben önelégültek a tervfeladatok tel­jesítésével a termékek minősé­ge terén, valamint az, hogy az irányító és a szervező munka fogyatékosságainak feltárása helyett a felelősséget másokra próbálják hárítani, sőt elnéző­ek a fegyelem megszegőivel és azokkal szemben, akik nem tel­jesítik feladataikat. Ezekért és további fogyatékosságokért az ellenőrzött üzemegységek fele­lős dolgozóit megrótták és megbüntették, s Intézkedéseket fogadtak el e helyzet lényegeä javítása érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents