Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-01 / 153. szám, szerda
A CSSZSZK kormányának programnyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról) bérek, a pénzügyi gazdálkodás, a hitelek és a kamatok — hatékonyan befolyásolják minden rendelkezésre álló forrás racionális kihasználását, a nemzetközi munkamegosztásban való hatékonyabb részvételt, gazdaságunk egyensúlyának megerősítését. Ezekkel a kritériumokkal összhangban kell érvényesíteni az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell annak szükségességét, hogy jobban gazdálkodjunk a munkaerővel, növeljük az emberi munka hatékonyságát, jobban kihasználjuk a munkaidő- alapot. Az ezen a területen előforduló fogyatékosságok nem hagyhatók figyelmen kívül sem népgazdasági, sem pedig erkölcsi-politikai szempontból. Megkövetelik a kormánytól és minden irányító szervtől, hogy az eddiginél határozottabban tökéletesítsék a munkaszervezést, emeljék a műhelyek, üzemrészlegek és üzemek irányításának színvonalát, javítsák a tervezés minőségét, elérjék a szállítóimegrendelői kapcsolatok megfelelő ütemességét és megbízhatóságát, rendszeresen csökkentsék az indokolatlan fluktuációt és hiányzásokat, következetesen vonják felelősségre a hanyag dolgozókat, mindazokat, akik felelőtlenek. Ezzel együtt szigorúan differenciálni kell az egyes ágazatok szükségletei között. A nem termelési szféra egyes ágazataiban számolni kell azzal, hogy a dolgozók tervezett száma növelésének eddigi gyakorlata már tűrhetetlen. Szólni kell néhány szót az adminisztrációs apparátusról, az irányító tevékenység adminisztratív igényességéről, amelyet jogos bírálat ér. Természetesen nem akarunk visszatérni e probléma megoldásának már elévült, nem elég hatékony módszereihez, mivel a helyzet nem egyszeri, hanem távlatilag ható intézkedéseket követel meg az egész adminisztrációs apparátus szabályozásában. Jóváhagytuk azt az alapel- vet, amely szerint a központi szervekben az adminisztrációra fordított bérköltségek a következő években az elmúlt év szintjén maradnak. Felülbíráljuk, hogy a különböző jelentések, kimutatások, nyilvántartások szükségesek-e döntéseinkhez. A további tapasztalatok elemzésével együtt javaslatokat kell kidolgozni minden szinten az adminisztrációs apparátus fokozatos korlátozása kérdésének komplex megoldására. A CSKP XVI. kongresszusa irányelvével összhangban nagy figyelmet szentelünk az árpolitika kérdéseinek. Ami a nagykereskedelmi árakat illeti, folyamatos aktualizálásukkal számolunk úgy, hogy reálisan tükrözzék a behozatali költségek és a hazai termelés költségeinek alakulását, miközben szüntelenül nyomást gyakorolunk arra, hogy a termelési fogyasztásban hatékonyabban hasznosítsák a nyersanyagokat, tüzelőanyagokat, energiát és más alapanyagokat. A kiskereskedelmi árak alakulása — amint azt a XVI. kongresszus megállapította — „sok szempontból attól függ, hogyan fogunk dolgozni, hogyan növeljük a munkatermelékenységet, hogyan sikerül érvényesítenünk a hatékonyságot, a minőséget s a gazdaságosságot. Senki sem engedheti meg magának hosszabb ideig azt, hogy a hazai piacon olcsóbban adjuk el a termékeket, mint amennyiért azokat külföldön megvesszük, illetve otthon előállítjuk. Az árpolitikát továbbra is szilárdítani kell az állam szigorú ellenőrzésével, összhangban kell állnia a bér- és szociálpolitikával, s egyúttal a kívánatos Irányban kell hatnia ft személyes fogyasztás alakulására, illetve elő kell segítenie a pazarlás megakadályozását.“ KÖVETKEZETESEBB ELLENŐRZÉSSEL A kormány jelentős szerepet tulajdonít a termelési-gazdasági egységeknek, mint a gazdasági szféra alapvető irányítási szervének. Ügyelünk arra, hogy jelentősen megszilárduljon tevékenységük műszaki és gazdasági tartalma, emelkedjen a vezérigazgatóságok irányító munkájának színvonala, mind a mindennapi tevékenységben, mind a koncepciók kidolgozásában munkájuk legyen rugalmasabb és hatékonyabb. Az irányítási rendszerben végrehajtott változások megkövetelik, hogy emeljük az ellenőrzés színvonalát, növeljük hatékonyságát. Az ellenőrzés minden szinten és minden területen az irányító dolgozók tevékenységének elválaszthatatlan része. Már kidolgoztuk az elemzéseket és az ezeknek megfelelő intézkedéseket, amelyek a népi ellenőrző szervek és az irányító szervek figyelmét az ötéves tervidőszak kulcsfontosságú feladatainak következetes teljesítésére, a törvény által meghatározott normák megtartására, valamint a párt- és kormányhatározatok megvalósítására irányítják. A kormány készen áll, hogy teljes felelősséget követeljen meg a vezető dolgozóktól a feladatok teljesítéséért, a fegyelem megtartásáért, a maximális gazdaságosságért, a társadalmi érdekek érvényesítéséért. Támogatni fogja azokat, akik nem félnek az új utak keresésétől és a feladatokat alapos szakmai tudással és megfelelő politikai színvonalon oldják meg. A kitűzött célok elérése elképzelhetetlen a dolgozók aktív részvétele nélkül. A kormány az összes irányító szerv egyik fő feladatának tartja a feltételek megteremtését ahhoz, hogy mindenkinek lehetősége nyíljon és érdeke is legyen jó gazdaként dolgozni a munkahelyén. Meggyőződésünk, hogy a termelési fogyasztás eddiginél na. gyobb csökkentésére és a termékek minőségének javítására irányuló törekvésünkben támogatni fognak bennünket a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervei és szervezetei, a szocialista munkabrigádok, az élenjáró munkások, technikusok, technológusok, konstruktőrök és tudósok. Bízunk abban, hogy éppen ezek a kérdések képezik majd a szocialista verseny és a dolgozók alkotó kezdeményezésének fő tartalmát. A XVI. kongresszus határozataival összhangban a kormány a jövőben is állandó alkotó folyamatnak tekinti az irányítás tökéletesítését. E folyamatnak az a célja, hogy az irányítás formája és tartalma ne csak megfeleljen a változó feltételeknek, hanem a lehetőségekhez mérten előre is jelezze azokat. Ezen a téren meghatározták a kormány szerveinek és a gazdasági kutatásnak a feladatait. SAJÁT FORRÁSAINK FEJLESZTÉSE Elvtársak! A gazdasági és szociális fejlődés programjából, valamint az egész gazdaságunk s mindennemű tevékenységünk intenzifi- kálására kifejtett törekvésünkből eredő feladatok megvalósítása közvetlenül tükröződik az összes népgazdasági ágazatban. Az iparnak és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumnak, az erdőgazdaságnak és víz- gazdálkodásnak, az építőiparnak, a közlekedésnek és a hírközlésnek is konkrétan teljesítenie kell ezeket. Az ipari termelést öt év alatt 18—20 százalékkal akarjuk növelni anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk az olyan ipari ágazatok feladatait és szükségleteit, mint a vegy-, a könnyű- és a fafeldolgozó ipar. Ezekben az ágazatokban a. XVI. kongressszus Irányelveivel összhangban megteremtjük a feltételeket további fejlődésükhöz. Fő figyelmünket arra kell összpontosítanunk, hogy a népgazdaságot és a lakosságot is megfelelő mennyiségű tüzelőanyaggal és energiával lássuk el, s megoldjuk a kohó- és gépipar, valamint az elektrotechnika fejlesztésének problémáit. Ami a tüzelőanyagokat és az energiát illeti, figyelmünket továbbra is saját forrásaink fejlesztésére, elsősorban a szénfejlesztésre, az atomerőmüvek építésére, a KGST-tagországok- kal, elsősorban azonban a Szovjetunióval folytatott együttműködésre, valamint az összes fajta tüzelőanyag és energia jobb hasznosítására irányítjuk. Ki akarjuk dolgozni az ost- rava-karvinái szénmedence távlati szénfejtési programját, az észak-csehországi szénmedencében fokozatosan s komplexen megvalósítjuk a szükséges fejlesztést, növeljük a fejtési technika teljesítményeit és megbízhatóságát, és el kell érnünk a fejtési munkák szükséges időelőnyét. A bányászok társadalmi helyzetével összhangban megoldjuk egyes szociális kérdéseiket, így többek között az egészségügyi problémákat, a lakásépítést, az általuk végzett túlórák számának csökkentését és a szakképzett dolgozók számának szükséges növelését. Le kell küzdeni az atomerőmüvek építése programjának megvalósításában mutatkozó bizonyos lemaradást. Ez csakis úgy érhető el, ha a központi szervekben, de vállalati szinten is tökéletesítjük tervezésüket és építésük irányítását. A kohászat fejlesztését ösz- szekapcsoljuk következetes in- tenzifikálásával. A termelést a minőség, a termékszerkezet javítására, a nemesacél és más hatékony termelések és termékek részarányának növelésére, illetve a fémfelhasználás állandó csökkentésére irányítjuk. Ezért számolunk a kohászati üzemek korszerűsítésével és azzal, hogy ez az ágazat nagyobb mértékben kapcsolódik be a nemzetközi munkamegosztásba. A gépiparban és az elektrotechnikai iparban elsősorban azt kell elérni, hogy az elektronika, főleg a mikroelektronika előnybe helyezésével együtt aránylag gyors ütemben fejlesszük a végtermékeket előállító ágazatokat. Ennek alapján továbbra is támogatni akarjuk azokat a gépipari ágazatokat, amelyeknek termékei iránt világszerte az átlagosnál nagyobb a kereslet, és amelyeket gépiparunk sikeresen állít elő. Ilyenek az atomenergetika számára gyártott különböző berendezések, a fémmegmunkáló és formázógépek, a textilgépek, a számítógépek, az adat- továbbító berendezések, a gáz-, víz- és gőzturbinák, mérő-, ellenőrző és szabályozó műszerek, hidraulika, a vegyipari, gumiipari, öntödei, emelő- és szállítóberendezések, kompresz- szorok, szivattyúk, villamosok és trolibuszok, tehergépkocsik, a gépkocsik villanyműszerei és görgőcsapágyak. Megoldjuk a traktorok és mezőgazdasági gépek termelése fejlesztésének kérdéseit is. Ezeket és további ágazatokat támogatni kívánjuk a termelési alap rekonstrukciójával és korszerűsítésével is. A gépipar és az elektrotechnikai ipar fejlesztésének igényes termelési és termékszerkezeti koncepciójáról van szó, amelynek megvalósítása a termékek minőségének és műszaki-gazdasági színvonalának emelésével együtt hozzájárul többek között exportképességünk növeléséhez. Ezeknek az ágazatoknak, valamint a vegyiparnak a terveiben minden szinten konkrétan biztosítani kell a pótalkatrészek szükségletét és a többi szolgáltatást. Erről a kérdésről nem először szólunk. Mint ismeretes, indokolatlanul hosz- szan tartó probléma ez, amelyet számos határozat ellenére sem oldanak meg megfelelően sok termelési ágazatban. Az illetékes minisztereknek és igazgatóknak meg kell találniuk e feladatok következetes biztosításának hatékony útjait. CÉLUNK AZ ÖNELLÁTÁS ELÉRÉSE A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban fő feladat marad az önellátás fokozatos elérése a szemes termények termelésében és az önellátás fokozása az élelmiszergyártásban. A két köztársaság kormányaival együttműködve ügyelünk a mezőgazdasági földalap következetes védelmére, a termőképesség növelésére, megteremtjük a feltételeket a mező- gazdasági föld minden árjának teljes kihasználásához és a maximális termés eléréséhez. A gabonatermelés további növelésével együtt jelentős növekedést kell elérnünk a jő minőségű tömegtakarmányok termelésében és gazdaságos felhasználásában. Ez a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének alapvető feltétele. Itt vannak a legnagyobb tartalékaink a hústermelésben és a szemes takarmányok megtakarításában. A szövetségi és nemzeti szervek, elsősorban a gép-, a vegy- és a gyógyszeripar feladata, hogy következetesen teljesítsék az efsz-eknek, az állami gazdaságoknak és a kistermelőknek tervezett szállítmányaikat. Ezek összetételét, minőségét és ütemtervét mindenképpen meg kell tartani. Ezek egyik feltétele a 7. ötéves tervidőszakban az igényes mezőgazdasági és élelmiszeripari program teljesítésének. A kormány intézkedéseket készít elő azzal a céllal, hogy tökéletesítse a mezőgazdaság és általában az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum tervszerű irányítását, figyelembe véve specifikus feltételeit. Számolunk a nagyobb anyagi érdekeltséggel, ezzel is növelni akarjuk a mezőgazda- sági vállalatok érdekeltségét, fokozni akarjuk dolgozóinak kezdeményezését a termelés növelésében, hatékonyságának fokozásában a társadalmi szükségletekkel összhangban. Az építőipar alapvető feladatait alávetjük beruházási politikánk céljainak és a beruházáspolitikánkban végrehajtott változásoknak. Az idei év folyamán szerzett tapasztalataink azt mutatják, az építőipar nehéz időszakot él át. Az építőipari termelés fokozatosan megoldja azokat a problémákat, amelyek az új építkezések számának korlátozásából és a beruházások struktúrájának megváltoztatásából erednek. A nemzeti kormányokkal együtt részletesen foglalkozunk ezekkel az aggasztó jelenségekkel az első félévi terv teljesítésének ellenőrzése során. Elvtársak! A kormány arra törekszik, hogy a népgazdaságban további haladást érjünk el, egyre jobb eredmények szülessenek az anyagi termelésben. Ennek a törekvésnek egyedüli értelme és célja az emberek anyagi és kulturális szükségleteinek egyre teljesebb kielégítése, a sokoldalú fejlődésükhöz szükséges feltételek tökéletesítése. Az emberek szükségletei kielégítésének mértéke és minősége azonban nem függ attól, amit szeretnénk, vagy attól, amit a kormány az állampolgároknak nyújtani akar vagy nem akar. Amint a CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta, egy társadalom sem oszthat szét többet, mint amennyit megteremt. Ezért, az elért életszínvonal megőrzésének és további javításának lehetőségei csakis attól függnek, hogy a gazdaságban és az egész társadalmi tevékenységben sikerül-e kialakítanunk a megfelelő forrásokat. A fejlett szocialista társadalom építésének mai szakaszában nem csupán az emberek anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének mennyiségéről van szó; egyre jobban előtérbe ke-, rül a minőségi oldal. Ez vonat-, kozik állampolgáraink lét- és szociális biztonságának további megszilárdítására, az élet- és munkafeltételek javítására, a műveltség, a kultúra, á társadalom szellemi életének fejlesztésére, a munkahelyeken és álta-. Iában az emberek között az elvtársi kapcsolatok kialakítására — vagyis társadalmunk valamennyi területére, amelyeknek a szocialista életmód formálásában egyre nagyobb a jelentősé-, gük. MIKOSÉG ÉS GAZDASÁGOSSÁG A népgazdaságban érvényesí-- tett alapelvekkel összhangban hangsúlyt helyezünk arra, hogy a bérezés szorosabb kapcsolat^ ban álljon a munkatermelékeuy-. ség növekedésével, a minőséggel és a gazdaságossággal. Az irá-= nyitás minden szintjén követke-- zetesebben kell kiküszöbölnünk az egyenlősdit és az ún. szociá-. lis hozzáállásokat, amelyek nem vezetnek semmi jóra, azt eredményezik, hogy a becsületes emberek elvesztik munkakedvü^ két. Nem vonjuk kétségbe, hogy a béreik és bevételek következe* tes differenciálásának politiká* ja —■ az elvégzett munka meny* nyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint — tehát az a politika, amely a jutalmazás szocialista elvén alapszik, a be* csületes állampolgárok túlnyo* mó többségének támogatását él* vezi majd. Mindazok támogatását, akik tudnak és akarnak jól dolgozni, akiket a jutalmazás’ ban is meg kell különböztetni a kisebb teljesítményeket elérő sőt hanyag dolgozóktól. 1981—1985-ben a nemzeti jövedelem kialakításának és fel- használásának konkrét lehetőségei ahhoz vezetnek bennünket, hogy hangsúlyt helyezzünk elsősorban a lakosság személyi fogyasztásának javítására. Ezért ügyelünk arra, hogy az ötéves és az évi tervek kidolgozása során megteremtsük a feltételeket a lakosság bevétele alakulásának, valamint az árukínálat struktúrájának és a szolgáltatások jobb összhangjához. A két köztársaság kormányaival együtt megköveteljük az illetékes minisztériumoktól, termelési és kereskedelmi szervezetektől, hogy megfelelő összetételű és minőségű ipari cikkekkel és élelmiszerrel lássák el a hazai piacot, jobban elégítsék ki a keresett és a tökéletesebb termékek iránti keresletet. Az élelmiszer, gyümölcs, zöldség és más termékek fogyasztásának fedezésében sokkal jobban kell kihasználnunk a hazai forrásokat, a lakosságot a célszerű fogyasztásra kell ösztönöznünk úgy, hogy ne pazarolják el az élelmiszereket. Meg akarjuk teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a kistermelőktől és állattenyésztőktől több növényi és állati eredetű terméket vásároljanak fel és növekedjen a lakosság önellátása ott, ahol ehhez megvannak a kellő feltételek. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni Prága és Bratislava, valamint a fontos ipari központok lakossága ellátásának. A szövetségi kormány a két nemzeti köztársaság kormányaival együttműködve, az ágazati szervekkel és a nemzeti bizottságokkal együtt arra törekszik, hogy gyorsabban fejlődjön az üzemi étkeztetés, valamint a készételek és félkész termékek gyártása. A fizetett szolgáltatásokkal kapcsolatban arra ügyelünk, hogy az illetékes szervek és szervezetek rugalmasabban végezzék a szükséges karbantartó és javítómunkálatokat, rugalmasabban biztosítsák a szolgáltatásokat, az alapanyagokat és pót- alkatrészeket. Számolunk az idegenforgalom további fejlesztésével és javításával. (Alcímek: ÜJ SZÓ) (Holnapi számunkban folytattuk )L öí sz 1981. VII. 1.