Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-28 / 176. szám, kedd
A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. első félévi fejlődéséről • es az előirányzott feladatok teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról.) miaipar termelése (2,7 százalékkal), a textilipar termelése 2,4 százalékkal, a konfekcióiparé 2 százalékkal, a bőrfeldolgo- zóipnré 1,7 százalékkal, a nyomdaipari termelés pedig 0,8 százalékkal növekedett. Az építőiparban a termelés 1,8 százalékkal növekedett. Gyorsabb ütemű volt a termelés növekedése a kerámia burkolólapok gyártásában (17,5 százalék), a mészgyártásban (5,8 százalék) és a nem égetett falazó anyagok gyártásában (6,5 százalék), miközben a cementgyáriás 0,5 százalékkal csökkent. Az élelmiszeriparban 1,9 százalékos volt a termelés növekedése, ennek keretében a malom- és sütőiparban 4,6 százalékkal, a húsiparban pedig 1,6 százalékkal növekedett a termelés. MEZŐGAZDASÁG A kedvező időjárásnak köszönhetően a tavaszi mezőgazdasági munkákkal idejében és jó minőségben végeztek, nem szántottak be többet, mint az utóbbi években átlagosan. Az áprilisi hideg és száraz időjárás, valamint a májusi és júniusi szárazság kedvezőtlenül hatott a legtöbb termény fejlődésére. Az erős éjszakai fagyok több szántóföldi növény, gyümölcs és korai zöldség fejlődésére károsan hatottak. Az idén a tervezett vetésterületeken vetették el a cukorrépát, az olajnövényeket és lényegében a burgonyát is. A szántóföldi takarmánynövények tervezett vetésterületét 7,4 százalékkal túlteljesítették, zöldségből pedig 7,1 százalékkal nagyobb a vetésterület a tervezettnél, gabonából pedig 2,4 százalékkal kevesebbet vetettek a tervezettnél. Az állattenyésztési termelés fejlődését az év elejétől kezdve a takarmány mennyisége, szerkezete és minősége határozta meg. A gazdasági állatállományok lényegében a múlt év első felének szintjén maradtak. A gazdasági állatállományok július 1-én szarvasharma — összesen ebből a tehén Sertés összesen ebből malac $ertés összesen Az elfogadott és végrehajtott intézkedéseknek köszönhetően az állatállományok fejlődése a CSSZK-ban kedvezőbben alakult, mint az SZSZK-ban. A CSSZK-ban a sertésállomány 1980 első feléhez viszonyítva az idei év első hat hónapjában 1,6 százalékkal csökkent, míg az SZSZK-ban ez a mutató 1,6 százalékkal növekedett. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva a mezőgazdaság szocialista szektorában az el- hullási arány csökkenésének köszönhetően növekedett az elválasztott malacok, borjak száma. Országos átlagban 100 tehéntől 54,3 borjút és egy kocától átlagosan 8,55 malacot választottak el. Növekedett az egy tyúkra eső átlagos tojáshozam is, amely elérte a 126,9 darab tojást. Mivt'l a legutóbbi téli időszakban rosszabb volt a takarmány minősége, csökkent a tejhozam és az állatok napi súly- gyarapodása is stagnált. A szocialista szektorban a tehenek átlagos napi tejhozama elérte a 8,46 litert, a múlt év azonos időszakához viszonyítva a tejtermelés 22 millió literrel csökkent. Az első félévben az állami felvásárlási terv időarányos feladatait a következőképpen teljesítették: vágóállatokból (a baromfit is beleszámítva) 50,4 százalékra, tejből 48,8 százalékra. tojásból pedig 52 százalékra. Az idén sem sikerült meggyorsítani a takarmány- és gabonabetakarító gépek javítását. A gépek felkészítési színvonala megközelítőleg a múlt év szintjén maradt. ERDŐGAZDÁLKODÁS Az év első felében a fakitermelésben az éves feladatok 53,4 százalékának tettek eleget, 9 millió 750 ezer köbméter fát termeltek ki. Haszonfából 8 millió 550 ezer köbmétert szállítottak, ami az éves feladatok 50,2 százaléka. Az év első felében a fakitermelésen belül 4 millió köbméter, vihar által kidöntött fát dolgoztak fel. VÍZGAZDÁLKODÁS A múlt év azonos időszakához viszonyítva az ivóvíztermelés 28 millió köbméterrel növekedett, összesen 7900 millió köbmétert állítottunk elő. Míg a múlt év első felében a lakosság 69,8 százaléka kapta a vizet a vízvezetékhálózatból, az 1980 5056 4877 7903 559 61 232 ezer db 1981 5131 1878 7871 548 60 988 index 1981/80 101,5 100,1 99.6 98,0 99.6 idén már 70,9 százaléka; növekedett a vízvezetékhálózatra rákapcsolt házakban élő lakosok részaránya, 57,2 százalékról 57,9 százalékra. ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok dolgozói 38,4 milliárd korona értékű építőiipari munkát végeztek. Ennek volumene a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal csökkent, bár a terv az egész évre 2,7 százalékos növekedést irányzott elő. A beruházási jellegű építőipari munkák teljesítése úgyszintén hiányos. Az egyes vállalatok egyenlőtlenül teljesítik a tervezett feladatokat, a vállalatok 74,9 százaléka nem teljesítette az építőipari munkák előirányzott tervét. Az építési munkák elégtelen teljesítését főleg a munkaszervezés alacsony színvonala idézte elő a vállalatok jelentős részénél, amivel szorosan összefüggött a munkaidő és a gépek hiányos kihasználása, a megkezdett építkezések tartós túl- méretezettsége, valamint számos építkezés hiányos területi és műszaki tervezési előkészítése. Az építőipari vállalatok saját teljesítményeinek a volumene 15,6 milliárd koronát képviselt, a vállalati tervek teljesítése 98,5 százalékos volt. Pozitív eredményeket értek el az anyagráfordítás alakulásában, melynek részaránya az építőipari vállalatok teljesítményében alacsonyabb volt a tervezettnél. Az építőipari vállalatok dolgozóinak a létszáma 1980 első félévéhez viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, s átlagosan 546 ezer személyt képviselt; az építőipari munkások létszáma 0,8 százalékkal csökkent. Elégtelenül fejlődött a munkatermelékenység és az átlagbérek növekedése közötti arány. A munkatermelékenység az előirányzott célokhoz viszonyítva kedvezőtlenül fejlődött, s az előző év hasonló időszakához viszonyítva 2,3 százalékkal csökkent. Az átlagos havi munkabér 2870 koronát ért el, ami viszont 1980 első félévéhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS A szállítmányozó vállalatok 1981 első félévében 321,0 millió tonna árut szállítottak, ebből 142,5 millió tonnát képviselt a vasúti szállítás. A vasúti rakodás volumene az elmúlt év első félévéhez viszonyítva 2,1 százalékkal növekedett, a fő anyagok közül nem teljesítették a kőolaj, a kátrányok és a kátránykészítmények, valamint az ásványi ipari nyersanyagok rakodási tervét. A minőségi mutatók közül sikerült teljesíteni a kocsiegység átlagos kihasználási tervét, valamint a mozdonyok összesített teljesítményi tervét. Kedvezőtlenül fejlődött azonban a kocsiegység körforgási ideje, amely a tervezett 4.06 nap helyett 4,18 napot ért el. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 173,3 millió tonna árut szállított, ami 9,8 millió tonnával több, mint az előző év első felében. A folyami áruszállítás teljesítménye 12 százalékkal növekedve 5,3 millió tonnát ért el. Ebben döntő szerepet játszott az energetikai szén szállítása a Chvaleticei Erőműbe. A tömegközlekedési eszközöket az első félévben 1301 millió személy vette igénybe, ami 6.4 millióval több, mint az előző év első felében. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 1,1 milliárd személyt, a vasút 207.4 millió személyt szállított. A telefonállomások száma 36 ezerrel növekedett. jelenleg 3186 ezer telefonállomás üzemel, ami 100 lakosra számítva 20,84 állomást jelent. BERUHÁZÁSOK Az első félévben a beruházási munkák és szállítások terjedelme (a Z-akciók nélkül) 56.0 milliárd koronát ért el, ami 2,6 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az évi feladatnak 41,0 százalékát teljesítették, ezen belül az építési munkákat 42,2 százalékos, a gépek és berendezések szállítását pedig 39,4 százalékos arányban. A beruházási munkák és szállítások terjedelme a CSSZK-ban 36,1 milliárd koronát, az SZSZK-ban 19,9 milliárd koronát ért el. Aránylag jobb eredményeket sikerült elérni a 2 millió koronán felüli építkezéseken, s főleg a kötelező feladatok teljesítésében. Az előbbiek esetében 42.0 százalékos, a kötelező feladatok teljesítésében pedig 45,1 százalékos volt az évi terv teljesítése. A hiányos területi és műszaki tervezési előkészítés,, valamint a munkaszervezés fogyatékosságai miatt egyes kapacitásokat nem sikerült a tervezett időben üzembe helyezni. Az első félévben többek között a következő új létesítményeket helyeztek üzembe: Kraj- ka Kraslice, Libavské údolí, ahol korszerűsítés következtében 13 millió 943 ezer m2 függöny és csipke évi gyártása vált lehetővé; a SUidenái Húsüzem építésének II. szakasza, ami 9,5 ezer tonna húskészítmény gyártását jelenti évente; két 110 MW-os turbógenerátor a fekete vági víztározós erőműben; új kőolajfinomító a Zálužíi Csehszlovák Szovjet Barátság Vegyipari Művekben, évi 3 millió tonna kőolaj feldolgozására; a hodonicei gabonasiló 50 000 tonna termény tárolására, valamint a 16 tantermes ipariskola Mostban. TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS A tudományos-műszaki fejlesztés eredményei — annak a legfontosabb feladatokra való összpontosítása, a tudományos és műszaki ismeretek bevezetésének és kihasználásának üteme és terjedelme — még mindig nincsenek összhangban lehetőségeinkkel és népgazdaságunk fejlesztési szükségleteivel. Növekedett ugyan az új termékek gyártása, ezek részaránya azonban a termelés egész volumenében, továbbá a termékek elért minőségi színvonala még mindig nem kielégítő. Ez azokra az ágazatokra is vonatkozik, amelyek feladata a műszaki haladás elősegítése, például a gépiparra és az elektrotechnikai iparra. A tudományos-műszaki fejlesztés állami tervének kutatási és fejlesztési feladatait 94,6 százalékra, az alkalmazásra előkészített kutatási eredmények tervét 90 százalékra teljesítették. A teljesítésnek ez a mértéke jobb volt, mint az előző év hasonló időszakában. Az alkalmazásra előkészített kutatási eredmények közül megemlíthetjük a módosított méretű és alakú kettős kerekek, a mikroötvözött acélokból készített varratnélküli csövek, valamint az ipari csarnokok és többszintes épületek gyártásának a bevezetését, egy integrált alakító gépsor üzembe helyezését lemezalkatrészek gyártására, továbbá a hibrid, többrétegű integrált áramkörök gyártási technológiájának a bevezetését, amelyek áramkörönként 100—300 elemet tartalmaznak. Az 1981-es év első öt hónapja alatt Csehszlovákia 13 megállapodást kötött a KGST-orszű- gokkal a tudományos-műszaki együttműködésről, ami négy megállapodással több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. KÜLKERESKEDELEM A terv külkereskedelemre vonatkozó alapvető célját, azt, hogy a kivitel megelőzze a behozatalt, az első félévben sikerült teljesíteni mind egészében véve, mind pedig a nem szocialista államokkal folytatott kereskedelem viszonylatában. A külkereskedelmi forgalom növekedési ütemei 1981 1. félévében, százalékban (1980 1. féléve egyenlő 100 százalékkal) Kivitel összesen 107,9 Behozatal összesen ebből: a szocialista országokba 109,3 a nem szocialista országokba 106,2 104,6 ebből: a szocialista országokból 109,5 a nem szocialista országokból 97,7 A külgazdasági kapcsolatokban stabilizáló tényező volt Csehszlovákia bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba, elsősorban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretei között. A KGST-országokkal folytatott árucsere-forgalom az elmúlt év első feléhez viszonyítva 8,5 százalékkal, ebből a Szovjetunióval kapcsolatosan 13,3 százalékkal növekedett. A szocialista országokkal folytatott kereskedelemre kedvezően hatott a szocialista integráció folyamata, amely feltételeket teremt az anyagi és természeti források hatékonyabb kihasználásához a nyersanyagtermelő kapacitások közös építésével. Tovább fejlődött a gyártásszakosítás és a kooperáció folyamata, éspedig főleg a gépiparban és a fémfeldolgozás ágazataiban. ÉLETSZÍNVONAL Az 1981-es év első felében ösz- szesen 6 millió 570 ezer személy dolgozott a népgazdaság szocialista szektorában (az efsz- ek nélkül), a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva tehát 0,7 százalékkal több. Az SZSZK-ban gyorsabb ütemben, 1,5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottság, míg a Cseh Szocialista Köztársaságban csak 0,3 százalékos növekedést ért el. Az új dolgozók növekményének nagyobb hányada továbbra is a nem termelési ágazatokba irányult. A lakosság pénzjövedelmei 1981 első felében 176,8 milliárd koronát értek el, ami 2,4 százalékkal volt több, mint az előző év első felében. A pénzjövedelmek növekményét 2,9 milliárd korona értékben bérjövedelmek. 0,4 milliárd korona értékben pedig szociális jövedelmek képezték. A pénzjövedelmek növekedése a CSSZK-ban 2,1 százalékos, az SZSZK-ban 3,2 százalékos volt. A népgazdaság szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) a dolgozók átlagos havi nomi- nélbére 2639 korona volt, s az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 1,9 százalékkal nőtt. A reálbér 1.3 százalékkal növekedett. A lakosság pénzbevételeinek felhasználása 1,2 százalékkal növekedett, a takarékbetétek és a pénzkészletek értéke 9,8 milliárd koronával lett nagyobb. A takarékbetétek növekedése kifejezetten nagyobb volt, mint az előző év első felében, ami részben a belkereskedelmi ellátás fogyatékosságaival magyarázható. Az állami takarékpénztárak 4,9 milliárd korona értékben folyósítottak kölcsönöket. A kiskereskedelmi forgalom dinamikája lassúbb volt a tervben előirányzottnál. Erre elsősorban az árukínálat nem megfelelő szerkezete volt kihatással, valamint az, hogy csökkent a fogyasztók érdeklődése egyes termékfajták, például személy- gépkocsik, bútorok és egyes textiláruk iránt. Becslés szerint a kereskedelmi szervezetek az első félévben 120,2 milliárd korona értékű kiskereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, ami 0,2 százalékkal haladja meg az elmúlt év első félévi szintjét. A CSSZK- ban körülbelül azonos szinten maradt, míg az SZSZK-ban 1,3 százalékkal nőtt. A belkereskedelem élelmiszerekkel való ellátásában nem voltak lényegesebb ingadozások, esetenként a választékban fordultak elő fogyatékosságok. Az iparcikkekkel való ellátásban bonyolultabb volt a helyzet. A lakosság kérésiül nem volt teljesen kielégítve különböző választékokból. például textiláruból, háztartási és sportfelszerelésből, s egyes vegyipari cikkekből. A személyautók vásárlása a hazai gyártás termékeire összpontosult. Az 1980/1981-es tanévben a középiskolák minden típusán összesen 388,6 ezer. a főiskolákon 151,5 ezer diák tanult nappali tagozatokon, további 170,4 ezer személy pedig foglalkozás melletti tanulás formájában növelte szakképzettségét, ennek több mint negyedrésze a főiskolákon tanult. Az első félévben a lakásépítés minden formájában összesen 25 661 lakást fejeztek be; a megelőző év hasonló időszakához viszonyítva 9479 lakással kevesebbet fejeztek be. Az egész évre előirányzott tervből a lakások 23.4 százalékát adták át, ami 4,1 ponttal kevesebb, mint tavaly. Ä kedvezőtlen eredményeket főleg az idézte elő, hogy az építőipari vállalatok teljesítményét nagyobb mértékben lekötötték az elmúlt év a beruházók részére átadott, de különböző fogyatékosságok miatt használatba nem vehető lakások befejező munkálatai. A befejezett lakások teljes számában 4920 volt a kommunális, 8833 a szövetkezeti, 3175 a vállalati, 8733 az egyéni építkezés keretében felépített lakások száma. Elkezdődött 39,2 ezer új lakás építése, ami 4,8 ezer lakással kevesebb, mint az elmúlt év első felében. Az 1981-es év első felében 121 ezer élő gyermek született, 6,7 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A természetes népszaporulat 31 ezer személyt képviselt. Csökkent a házasságkötések száma, a válásoké enyhén növekedett. Az SZSZK-ban kedvezőbben alakult a népesedés, mint a CSSZK-ban. június végén Csehszlovákiának 15 millió 313 ezer lakosa volt, ebből a CSSZK- nak 10 millió 300 ezer, nz SZSZK-nak pedig 5 millió 13 ezer lakosa.
