Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-28 / 176. szám, kedd

LIBANON AZ IZRAELI FELTÉTELEK MEGHIÚSÍTJÁK A TŰZSZÜNETET Jasszer Arafat nyilatkozata ^ Peresz bírálja a kormány politikáját Ar. NSZK több mint egymillió polgára írta már alá a/, ún. kret’eldi felhívást, amelyben követelik u bonni kormánytól, hogy vonja vissza beleegyezését a NATO-döntésébe, mely szerint az NSZK te­rületén közepes hatótávolságú amerikai nukleáris rakétákat he- tyeznek el. Az aláírásuk gyűjtése tovább folyik (Telefoto — CSTK) (ČSTK) — A Dél-Libanonban péntek délután óta érvényben levő tűzszünetet ez ideig alap­jában megtartják, de megfigye­lők véleménye szerint nem való­színű, hogy hosszabb ideig el­tart. Izraeli repülőgépek vasár­nap és hétfőn is több ízben meg­sértették Libanon légiterét, és kiprovokálták a palesztin és bal­oldali erők légelhárításának tü- zét. Szórványos lövöldözések voltak az ország déli részén, a szeparatista Haddad őrnagy ún. szabad Libanonja határán is. ]asszer Arafat, a Palesztina! Felszabadítási Szervezet végre­hajtó bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy Izrael a Ll- banon-ellenes kétheti agresszió­Meg jegyezzük Csak a felét ismeri? Az AFP francia távirati iroda jelentése szerint az NSZK külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher a múlt héten, szombaton a bajor rádióban felhívta a Szovjetuniót, „fejezze ki készségét ne csak a tárgya' lásokra, hanem a leszerelés­re is”. Rádióbeszéde végén pedig kijelentette, hogy a (nyugatnémet) szövetségi kormány az amerikaiak tár­gyalási szándékában soha­sem kételkedett. lehetséges e, hogy a nyu­gatnémet diplomácia vezető­je eddig mit sem tudna ar­ról még Willy Brandt nemrégi moszkvai tárgyalá­sai után sem —, miszerint a Szovjetunió célja a fegy­verkezési hajsza megfékezé­se, a fegyverzet csökkenté­se és a tömegpusztító fegy­verek megsemmisítése vagy­is végeredményben a fokoza­tos teljes leszerelés? Gen­scher szavaiból úgy tűnik, mintha a Szovjetunió célja csak a tárgyalás lenne. S közben azután valahogy fur­csán hangzik a fentebb em­lített kurta kijelentése rá­dióbeszéde befejező részé­ben „az amerikaiak tárgya­lási készségéről“, amelyben fel sem veti, hajlandók é egyáltalán az amerikaiak akár a legparányibb fegyver- zetcsökkentésre! Igaz, lehetséges e, hogy ez a külügyminiszter ne ismer­né a legújabb konkrét és konstruktív béke javaslato­kat, amelyeket az SZKP XXVI. kongresszusa óta is­mer az egész világ, az NSZK lakossága is?! Vagy éppen azért szólt így, hogy a saját országában is állandóan nö­vekvő békemozgalmat, amely erélyesen támogatja a szov­jet békejavaslatokat, félreve­zesse, megtorpanásra bírja? Bizonyára, de igyekezete tel­jesen reménytelenl A múlt hét szombatján a szovjet békepolitikával nem­csak Genscher „foglalkozott”, hanem szólt erről sokkal il­letékesebb személyiség is, Dmitrij Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi minisz­ter. A moszkvai Pavdában megjelent cikkében többek között leszögezi — s szov­jet részről már ki tudja há­nyadszor! —, hogy „a Szov jetunió a nemzetközi bizton­ság megszilárdítását szorgal­mazza a világ valamennyi térségében kölcsönösen elfo­gadható megoldások alapján, az egyenjogúság és vala­mennyi fél egyenlő biztonsá­ga mellett anélkül, hogy va­lamelyik fél előnyökben ré­szesülne". Ezzel szemben Reagan elnök s legközelebbi munkatársai már több mint fél éve azt hajtogatják, hogy az USA-nak újból a legerő­sebb fegyverzetű állammá kell válnia, s újból vezető szerepet kell elfoglalnia az egész világon. S mi több, konkrét politikai intézkedé­seikkel nyíltan követik is ezt a célt, tekintet nélkül a megismételt szovjet békekez­deményezésekre, de még sa­ját szövetségeseik érdekeit s*ra véve figyelembe. (yn) Ünnepi nagygyűlés Las Tunasban KUBA A BOLDOG JÖVŐÉRT HARCOLD NÉPEK PÉLDAKÉPE Fidel Castro beszéde (CSTK) — Las Tunas kelet­kubai tartomány fővárosának terén több mint 100 000 ember gyűlt össze, hogy megünnepelje a Moncada laktanya elleni tá­madás 28. évfordulóját. A 28 év­vel ezelőtti támadás, amelyet Fidel Castro vezetésével 160 ha­zafi hajtott végre, Fulgencio Batista diktatórikus rezsimje elleni győzelmes felszabadító forradalom kezdetét jelentette. A nagygyűlésen részt vett Fi­del Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, az Államtanács és a Minisztertanács elnöke, a Kubai Kommunista Párt, a kormány képviselői, valamint Humberto Ortega nicaraguai honvédelmi miniszter, Victor Tirado, a San­dinista Nemzeti Felszabadítási Front nemzeti vezetőségének tagja és más személyiségek. Üdvözlő beszédet Humberto Ortega nicaraguai honvédelmi miniszter mondott. Hangsúlyoz­ta, hogy a Moncada laktanya el­leni támadás, amely Batista ön­kénye (megdöntésének 'kezdetét jelentette, megteremtette az alapot a nyugati félteke első szocialista államának létrehozá­sához. Elmondta, hogy Kuba nemcsak a sandinista forrada­lom példaképévé vált, hanem a latin-amerikai népek felszabadí­tó harcának, valamint a világon az imperializmus ellen, a béké­ért és a boldog jövőért harcoló népek példaképe ma és a jövő­ben is az lesz. Az ünnepi beszédet Fidel Castro tartotta. Hangsúlyozta, hogy Kuba népgazdasági helyze­te 1959. januárja óta most a leg­jobb. A meclianizációna'k, a na­gyobb munkafegyeleimnek és a bérreformnak köszönhetően 12 százalékkal nőtt a munka ter­melékenysége. Az említett idő­szakban az átlagos bér 14 szá­zalékkal, az ipari termelés szin­tén 14 százalékkal emelkedett. A második félévben folytatódni fog az említett kedvező fejlődés. Fidel Castro elmondta, hogy 36 országban 8000 kubai szak­ember dolgozik. Ebből csupán Nicaraguában és Angolában 1200 orvos és 3600 pedagógus van. Csehszlovákiában, Magyar- országon és az NDK-ban 12 000 kubai munkás szerez szakképe­sítést. A kubai államfő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben az országban négyszer pusztí­tott súlyos járvány, köztük a cukornád gombás megbetegedé­se. Ez a cukornádültetvények­nek csaknem egyötödét meg­semmisítette. Az utóbbi időben több ezer ember vírusos megbe­tegedésben szenved, s ez ember­életet is követelt. Kuba mindent megtesz az említett betegségek megelőzésére és 43 millió pesos értékben gondoskodik a beteg­ségek fölszámolásáról. A kubai vezető nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a járvá­nyok összefüggnek az Egyesült Államokban végrehajtott vegyi és biológiai fegyverkísérletek­kel. Az Egyesült Államok ezeket a fegyvereket annak idején Vietnamban is használta. han nem érte el célját, és a PFSZ határozott állásfoglalása kikényszerítette a tűzszünetet. Végül is Izrael — ha közvetet ten is — kénytelen volt tárgyal­ni a PFSZ-szel. Az izraeli veze­tés továbbra is olyan feltétele­ket támaszt, amelyek lehetetlen­né teszik, hogy tartós legyen a jelenlegi tűzszünet: nem hajlan­dók megszüntetni a felderítő be­repüléseket Libanon területe fö lőtt, a Dél-Libanonban állomá­sozó palesztin erők 'katonai utánpótlását a tűzszünet meg sértésének minősíti, és szeretné megakadályozni, hogy támadá­sokat intézzenek Haddad enklá véja ellen, amivel gyakorlatilag bizonyítja, hogy a szeparatisták által uralt területet gyakorlati­lag már Izrael részének minő­síti. A jelenlegi tűzszünet nem Iz­rael ,,megbékélésének“ és nem az amerikai diplomácia erőfeszí- ‘^seinek az eredménye, hanem palesztin ellenállási mozga­mi határozott kiállásának, hangsúlyozta Arafat, és emlé­keztetett arra, hogy a tűzszünet még nem jelent békét az egész Közel-Keleten, mivel az egy olyan Igazságos rendezés ered­ménye lehet, amely tiszteletben tartja a palesztin nép törvényes jogait. A tegnapi libanoni sajtó csa­lódottan értékeli a négyoldalú arabközi bizottság vasárnap be­fejeződött bejrúti ülését. A zá­rónyilatkozat nem felelt meg az elvárásoknak, és a sajtó minde­nekelőtt arra mutat rá, hogy semmilyen megállapodás nem született a biztonsági intézkedé­seik megerősítéséről az ország­ban. A baloldali sajtó rámutat arra, hogy a bizottság legköze­lebbi, szeptemberi találkozója előtt a falangistáknak a gyakor­latban 'kell tanúbizonyságot ten­niük arról, hogy komolyan gon­dolják legutóbbi kijelentéseiket az Izraellel való kapcsolatok megszakításáról és hajlandósá­got kell mutatniuk arra, hogy készek tárgyalni á baloldallal. — Simon Peresz, az Izraeli Munkáspárt elnöke, Begin kor­mányfő legnagyobb ellenfele a legutóbbi parlamenti választáso ikon az izraeli rádióban élesen támadta a kormány jelenlegi po­litikáját és hibának minősítette Bejrút bombázását. Peresz szerint a I.ibaYion elle­ni legutóbbi izraeli támadást csak a Vietnam elleni amerikai agresszióhoz lehet hasonlítani. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek van elég belső, főleg gazdasági problémája, amelyeket a hadi­állapot miatt nem lehet megol­dani. A koreai nép hazája egyesítéséért küzd Az amerikai csapatok kivonása hozzájárulna a kapcsolatok normalizálásához (ČSTK) — Korea békés egye sítésének legfőbb akadálya to­vábbra Is az USA katonai je­lenléte a Koreai-félszigeten, amit a pekingi vezetés nyíltan támogat — írja tegnapi számá­ban a moszkvai Pravda. A ko­reai néppel való szolidaritás hónapja befejezése alkalmából írt cikk megállapítja, hogy Dél­ÉSZAK ÍRORSZÁG A BRIT KORMÁNY TOVÁBBRA IS HAJTHATATLAN Folytatódik az éhségsztrájk (ČSTK) — A Belfast melletti Long Kesh internáló táborban már második hete van élet és halál között Kieran Doherty és Kevin Lynch, akik 67., illetve 66. napja tartják éhségsztrájk­jukat további hat társukkal együtt azt követelve, hogy biz­tosítsák számukra a politikai foglyokat megillető jogokat. A Thatcher kormány tovább­ra sem hajlandó egy lépést sem tenni az éhségsztrájkot folyta­tó foglyok ügyében. Amint azt Gerry Adams, a Sinn Fein Párt ideiglenes szárnyának alelnöke kijelentette; az éhségsztrájk csak akkor érhet véget, ha a brit hatóságok közvetlenül a foglyokkal kezdenek tárgyalni az általuk támasztott öt fellé tel alapján. A brit kormány ka tegorikusan elutasítja az ilyen követeléseket. Koreában jelenleg 40 000 ame­rikai katona tartózkodik, ame­rikai rakéta-, légi és haditen­gerészeti támaszpontok működ­nek. Az amerikai csapatok ki­vonása a Koreai-félsziget déli részéről, valamint a tömegpusz­tító fegyverek hatalmas készle­teinek felszámolása vitathatatla­nul hozzájárulna az ország északi és a déli része kapcso­latainak normalizálásához. A koreai nép — írja a Pravda — kitartóan harcol hazája egyesí­téséért. A Koreai Munkapárt ta- valy októberben megtartott 6. kongresszusa olyan javaslato­kat terjesztett elő, amelyek ez irányban realista kezdeménye­zést jelentenek. BELIZE FÜGGETLENNÉ VÁLIK (ČSTK) — Belize, az amerikai (kontinensen levő utolsó brit gyarmat az idén, szeptember 21-én nyeri el függetlenségét — jelentette be vasárnap Geor­ge Price miniszterelnök. Price azt is elmondotta, hogy a füg­getlenség megadása után „bi­zonytalan időre“ hrit csapatok maradnak Belizében. „Terület- védelmi“ feladatok mellett a brit katonák a bel izei fegyveres erőket fogják felkészíteni. Belize (korábbi nevén Brit Honduras) 22 965 négyzetkilo­méternyi területű, lakosainak szánva 160 000. A függetlenség megadását az hátráltatta, hogy Guatemala területi követelések­kel lépett fel és katonai beavat­kozással fenyegetőzött. A Szovjetunió tárgyalásokat javasol Szergej Gorskov tengernagy cikke a moszkvai Pravdában (ČSTK) — A Szovjetunió nemcsak a legnagyobb ország, hanem a legnagyobb tengeri nagyhatalom is, amelynek kö­rülbelül 40 000 kilométeres ten­geri határa van. Természetes, hogy figyelembe vesszük orszá­gunk és a szocialistá országok lehetséges veszélyeztetését nem­csak szárazföldön, hanem az óceánok felől is — írja a moszkvai Pravdában Szergej Gorskov, a Szovjetunió haditen­gerészeti főparancsnoka a ha ditengerészet napja alkalmából. A jelenlegi katonai stratégiai helyzetre a világóceánon egyre jobban az Egyesült Államok ha­ditengerészetének agresszív és fokozódó jelenléte a jellemző a világóceán különböző részein, ahol az Egyesült Államok a csendőr szerepét tölti be. és nyomást gyakorol az amerikai érdekeknek nem megfelelő kor­mányokra. Az Egyesült Államok mindig nagy figyelmet fordított haditengerészete erejének foko­zására és intenzív felhasználá­sára az agresszív politika ér­dekében. Az Egyesült Államok számos esetben bevetette haditengeré­szetét az ún. lokális háborúk­ban, mint például Kóreában, In­dokínában, Egyiptomban, Liba­nonban és számos konfliktus­ban a Közel-Keleten. Az Iráni sah rezsimjének megdöntése az Egyesült Álla­mok számára ürügyként szol­gált arra, hogy a második vi­lágháború óta a legnagyobb számú haditengerészeti erőt ve­zényeljen a Perzsa-öbölbe és az Indiai-óceán térségébe. Itt összpontosul az ún. gyorshad­testek magva. A Diego Garcia szigeten lévő támaszponton fegyverekkel és hadifelszere­léssel ellátott hajók vannak. A Pentagon ez év májusában és júniusában a közel-keleti helyzet kiéleződésének követ­keztében haditengerészetének jelentős részét a Földközi-ten­ger keleti részére összpontosí­totta azzal a céllal, hogy Iz­raelt támogassa. Mindez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok egy­re jobban veszélyeztet más ál­lamokat a tengerek felől. A Szovjetunió nemegyszer ja­vasolta, hogy kezdjenek tárgya­lásokat az óceánok problémái­nak egyenjogú rendezéséről, tekintettel valamennyi tenger melléki nép érdekeire. E probléma rendezésének fontosságát emeli ki a Szovjet unió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népei­hez intézett fölhívása is. Azt ja­vasolja, hogy határozottan tö rekedjenek a tárgyalásokra, amelyek nem engednék meg, hogy a lázas atomfegyverkezés újabb fordulója kezdődjön meg, törekedjenek a becsüle­tes, egyenjogú tárgyalásokra mindenféle előzetes feltétel és diktátumra való törekvés nél­kül. Tengerészeti erőnket nem az agresszió, hanem hazánk és a szocialista országok biztonsá­gának védelme céljaira hoztuk létre. Feladata az, hogy hozzá­járuljon az általános béke meg­őrzéséhez, hangsúlyozza Szergej Gorskov tengernagy. Az amerikai hatóságok elné­ző magatartása a jobboldali szélsőséges szervezetek tevé­kenysége iránt azt eredményezi, hogy szaporodnak a fajüldözők támadásai Amerika színes bő­rű és haladó gondolkodású pol­gárai ellen. A hírhedt Ku-Klux- klan szervezet tagjainak száma az elmúlt két év során elérte a 12 ezret. Felvételünk a texasi Santa Fé városban a fajüldöző szervezet egyik provokatív ak­cióján készült. (Telefoto - CSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents