Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-11 / 136. szám, csütörtök

Tartalékot rejtő erőforrás A SZOCIALISTA MUNKABRIGÄDOK JELENTŐSÉGÉRŐL EGY FÖLDMŰVES SZÖVETKEZETBEN Tizenheten vannak, a szőlészetben dolgoznak és már valamennyien megszerezték a bronzjelvényt. Szocialista munkabrigádjuk vezetője Alexander Török, a hetven hektáros szőlészet agronómusa. — A csoport 1976-ban kezdett versenyezni a-.megtisztelő címért, és nem túlzok, amikor azt mondom, hogy a brigád megléte nélkül az én munkám ls nehezebb lenne. Az emberek így ugyanis nagyobb felelősséggel viszonyulnak a feladatokhoz. Fontolgatják, hogyan javíthatnának a termelési folyamatokon, nem várnak mindenben utasításra, a problémákat igyekeznek- maguk megoldani. És, ami talán a legfontosabb, azok teljesítményére is pozitívan hatnak, akik jelenleg még nem tagjai a brigádnak. A munka során már nem is tudatosítjuk, hogy brigádtag és brigádon kívüli dolgozik egymás mellett. Így szinte törvényszerűen született meg a kollektíva döntése, hogy a szőlészet további dolgozóit is felveszik a tagok sorába. Konkrét példát is említett a munka iránti szocialista viszony, az igyekezet igazolására. A legutóbbit, amikor csütörtökön kapták meg a dinnyepalántákat és péntek estig nem tudták befejezni az ültetést. — A további kétnapos tárolást nagyon megsínylették vol« na a palánták. Az emberek maguk jöttek a javaslattal, hogy szombaton is munkába állnak. S talán mondanom is felesleges, hogy akik vállalták a rendkívüli műszakot, azok között nem brigádtagok is voltak. Ezzel adódott a további kérdés: hogyan kerül a dinnye a szőlőbe? Nos úgy, hogy a szőlészet fejlesztésével számolva a már betelepített résznél nagyobb területet kerítettek be, és parlagon hagyni a földet merénylet lenne a földművesszövetkezet kasszája ellen. . Ezért vállalta a szőlészet dolgozógárdája a dínnyetermesztést is. Tudják, hogy ez nagyobb bevételt jelent a szövetkezetnek, nesm szabad elszalasztani a lehetőséget, még akkor sem, ha a többletmunkáért nincs előre megígért ós meghatározott közvetlen anyagi hasznuk. Mindamellett tudatosítják, hogy a földművesszövetkezet termelési feladatainak csak úgy tehet eleget, ha minden munkaszakaszon igyekeznek a maximumot nyújtani. Ezért álltak elő a javaslattal, hogy alkalmazzák a bérezésnek új formált, és első lépésként a szőlészetben alakítsanak önelszámoló gazdasági egységet. Ezzel szeretnének másokat is ráébreszteni, hogy a régi elavult formákkal az új feltételek között már nem lehet megállni a helyet. Látják és tudatosítják, hogy az egyéni érdekek itt messzemenően összefonódnak az egész közösség érdekeivel. Ugyancsak a domadicei részlegen található egy további brigád is. Vezetője, Jozef Cierntj mérnök, telep-zootechnikus, tagjai a helyi sertéstelep tenyész- illetve hízóállatait gondozók. — Brigádom tizennégy tagú, és a tagok több mint fele kiemelten felelősségteljes feladatkört lát el. Anélkül, hogy csökkenteném a hízósertések körüli munka jelentőségét, elsősorban mégis a "fajtatenyészetben dolgo-" zók munkáját szeretném kiemelni. Az igyekezet és akarat is közrejátszik, hogy tenyészanyag-előállítási tervünket már hagyományosan túlteljesítjük. Az idén például a tervezett 475-ön kívül további húsz tenyészállat eladását vállaltuk. Persze, a hízósertések gondozói sem végeznek tessék-lássék munkát, hiszen az első négy hónap sertéshús-eladási tervét 151,2 százalékra teljesítettük, s minden feltétel adott, hogy az év folyamán a 270 tonnán felül vállalt 20 tonna húst is kitermeljük. Mindezt annak ellenére, hogy az állattenyésztők nem a legjobb feltételek közepette dolgoznak, és az abraktakarékossági feladatoknak is eleget tesznek. Az eredményesség feltételei között a zootechnlkus az első helyen a brigádszellemet emelte ki. Az emberek tudatosítják, hogy egy közösséghez tartoznak, eredményeikre mások is odafigyelnek, és ez növeli felelősségérzetüket. A brigádon belül az emberek egymásra is jobban hatnak. A termelési értekezleteken mintegy szükségét érzik a véleménynyilvánításnak. Szemtől szembe mondják, hogy ki teljesítette és ki nem a rábízott feladatokat, magyarázatot kérve a felületes munkára. Számos példa bizonyítja, hogy egy-egy dolgozó eredményei a személyre szóló kritika alapján sokat javultak. Ha problémája van a tagnak, a brigád kész segíteni, de ha nem tudja valaki okát adni „gyengélkedésének", akkor a brigád az, amelyik teljes erővel fellép az egyén ellen. Ä két szocialista munkabrigádon túl az 1640 hektár szántón gazdálkodó szántói (Santovka) Forrás Egységes Földművesszövetkezetben még további három tevékenykedik, összesen 66 taggal. — Szövetkezetünk dolgozóinak hatoda brigádtag — mondta Michal Berkes, a káderosztály vezetője. — Ez bizonyára jobb arány a járási, de a kerületi és a szlovákiai átlagnál is, mi mégsem vagyunk elégedettek. Kevésnek tartjuk, mivel a brigádmozgalomban rejlő erő a tartalékok hasznosításában óriási jelentőségű. A szocialista munkabrigádok nagyítólencsék a termelésben előforduló problémák, hiányosságok idejében való felfedezésére és megoldáséra. Nem véletlen, hogy bori részlegünkön már minden bizonfiyal a közeljövőben egy újabb, ötvenhat tagú brigádot alakítunk meg. Szavai mögött konkrét példák sorakoznak. A földművesszövetkezet dolgozói a CSKP XVI. kongresszusát és a pártjubileumot 1,3 millió korona értékű vállalással köszöntötték, és az érték felét a kisebbségben levő brigádtagok vállalták. A szántói hízómarha-telepen, ahol az állattenyésztők egyik brigádja dolgozik egy kilogramm az állatok napi súlygyarapodása, míg máshol harmadával kisebb, és bizonyára az sem véletlen, hogy a fejési átlag is azon a telepen kisebb, ahol még nem alakult címért versenyző kollektívává az állatgondozók esoportja. A gépjavításban is nagy előnyt jelent, hogy a javítók brigádba tömörültek. — A versenyző kollektíván belül jobban érvényesül az önkritikus szellem. A tagok kölcsönösen nevelik egymást, törvényszerű, hogy „tegnap te vállaltál rendkívüli műszakot, ma -rajtam a sor", mert a gépnek mennie kell. A közösség csak azt tűri meg soraiban, akire számíthat, de a tag is tudja, hogy szükség esetén a kollektíva mellé áll, segíteni fogja. A brigádoknak egyben megfelelő alapot kell adni a versenyhez, hogy összemérhessék erejüket. Mi nagyon ügyelünk arra is, hogy a szövetkezeten belül folyó versenyt rendszeresen és megfelelő szinten értékeljük s az arra érdemes kollektívák az erkölcsi és anyagi elismerést is megkapják. Nincs év, hogy brigádjaink mindegyike ne menne el két-három napos kirándulásra, amelyre családtagjaikat is magukkal viszik. Így teszünk, dolgozunk egymás és az egész közösség érdekében. EGRI FERENC Á kísérlet sikerrel járt A mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásának új módszere 1981. VI. 10. Három évvel ezelőtt az SZSZK Kormánya és az Egészségügyi Minisztérium egy kísérletet vezetett be a komáromi (Komárno) járásban: a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ellátásának új módszerét — az üzemi egészségügyi ellátást. Az eddigi eredményekről dr. Matej Bogártól, a Komáromi Járási Egészségügyi Intézet igazgatójától kértünk tájékoztatást, aki tagja az egészségügyi dolgozók azon csoportjának, amelyik a kísérletet a gyakorlatban érvényesíti. — Sok nehézséggel néztünk szembe a kísérlet megkezdésekor. Saját erőnkből, az orvosok számának növelése nélkül kellett megoldanunk a feladatot. Számos probléma merült jel: megjelelő helyiségeket találni, új rendelőket létesíteni a különben is túlterhelt orvosi gárdával. De amint látni, munkánk nem volt hiábavaló. Az első szövetkezeti orvosi rendelő 1979 augusztusában létesült ögyallán (Hurbanovo, ahol 1200 szövetkezeti tagot és idénymunkást lát el az üzemi orvos. Néhány héttel később pedig már további falvakban — Csallóközaranyoson (Zlatná na Ostrove), Alsópéteren (DolnJ Peter), Izsán (IZa), Búcson (BúC), Dunamocson (MoCa), Bátorkeszin (VojniceJ és a járás más, közös szövetkezetek központi községében — kezdődött meg a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak üzemi orvosi ellátása. Ma már elmondható, hogy az ország legdélibb járásában az egészségügyi dolgozók felszámolták az utolsó „fehér foltot" ls. Bogár elvtárstól a sikeres munka eredményein kívül azt ls megtudtuk, milyen előnyökkel jár az egészségügyi szolgáltatások új formája a mezőgazdasági dolgozók számára. A szövetkezeti tagok elsőbbségi jogot élveznek a vizsgálat során, hogy azt követően, ha egészségi állapotuk megengedi, mielőbb visszatérhessenek munkahelyükre. Sokat jelent, hogy kialakult az együttműködés az üzemi orvosok és a szövetkezetek vezetőségei között. Nagyobb lehetőség nyílik a szűrővizsgálatok elvégzésére, az egészségre káros munkahelyeken dolgozók, a munkaképtelenség alakulásának megíigyelésére. A pácienseknek rövidebb ideig kell várakozniuk az orvosi rendelőkben, központosították a betegek nyilvántartását, az üzemi orvos közvetlenül részt vehet a szociális bizottság ülésein. A Kiváló munkáért érdemrenddel kitüntetett járási egészségügyi intézet nagy figyelmet szentel ennek az új munkamódszernek. Igyekezetét méltányolja a járási mezőgazdasági igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága is. Kézzelfogható bizonyítéka ennek, hogy e szervek szintén hozzájárulnak az egészségügyi létesítmények építéséhez, korszerűsítéséhez. — Állandó kapcsolatban állunk a mezőgazdasági üzemek vezetőivel — mondja befejezésül Bogár doktor. — Ahol például sok az üzemi baleset, azonnal elemezzük az okokat. A különböző egészségnevelési akciók közül különösen eredményesek a dolgozókkal való beszélgetések, amelyeken a szövetkezetek vezetőin kívül az üzemi orvosok is részt vesznek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a komáromi kísérlet sikerrel járt és „zöld utat" kap hazánk más járásaiban is. STANISLAV ILLÉS ELŐTÉRBEN A TAKARMÁNYBETAKARÍTÁS A presovi járás mezőgazdasági feladatairól A PRESOVI JÁRÁS mezőgazdasági üzemei közel 69 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak, amelyből több mint 38 600 hektár a szántóterület. Lényegében ez a járás a kelet-szlovákiai kerület legnagyobb mezőgazdasági területtel rendelkező járása. A növénytermesztésben mindenekelőtt a sűrű vetésű gabonaneműek termesztésére összpontosítanak; szántóterületük több mint a felén termesztik e növényeket. Ugyanakkor szlovákiai viszonylatban ez a járás az étkezési burgonya legnagyobb termesztője, és jelentős helyet joglal el járási viszonylatban a takarmánytermesztés is. A szántóföldi növények közül még silókukoricát, takarmányrépát, keverékeket és évelő takarmányokat termesztenek. Tömegtakarmány-termesztésük jelentős mértékben a réteken és a legelőkön folyik, ami az adott feltételeik közepette természetes. Mezőgazdasági földterületük több mint 40 százalékát alkotják a rétek és legelők. Vajon milyen eredményeket mutat fel a felsorolt feltételek között a járás növénytermesztése? — erről beszélgettünk JÁN HANUDEE MÉRNÖKKEL,-a járási mezőgazdasági, igazgatóság termelési igazgatóhelyettesével. — Járásunk földművesei nem a legjobb földeken gazdálkodnak, és az (itt uralkodó időjárási feltételek sem teszik lehetővé olyan terméshozamok elérését az egyes növényekből, mint a déli járásokban. A múlt év ráadásul rendkívül kedvezőtlen volt növénytermesztésünk számára, ami [különösen a burgonya hektárhozamainak alakulásában nyilvánult meg. Gabonáiból tavaly például hektáronként átlagosan 2,71 tonaia termett, holott 1976-ban és 1977-ben már 3,5—3,6 tonnás hektárhozamokról adhattunk számot. Ez az itteni agroftkológial feltételek között már a maximum, éppen ezért Ilyen szemszögből kell megvizsgálnunk az állattenyésztési eredményeket is. Burgonyából — ha mindenütt helyesen alkalmazzuk az agrotechnikát — átlagosan 15—17 tonna terem hektáronként. A múlt év természetesen a már említett okok miatt kivétel volt. — Hogyan készültek fel az idei feladatok teljesítésére? — Lényegében mindéin növényből a lerv szerinti területen vetettünk, A sűrű vetésű gabona 19 386 hektárt foglal el, a technikai növények 1350 hektárt, burgonyát 3620'hektáron termesztünk stb. Az idei évre — okulva a múlt évi tapasztalatokból — földműveseink rendkívül Jól felkészülteik. Ez már a tavaszi munkák első szakaszában megnyilvánult. Olyan minőségben végezték el a tennivalókat, hogy hozzájáruljanak a minden eddiginél nagyobb feladatok teljesítéséhez. Gabonából például 3,5 hektáros hektárhozamokkal számolunk, enneik keretében búzából 3,75 tonnát akarunk elérni hektáronként, burgonyából a tervek szerint 17 tonnás hektáronkénti hozamot kell elérnünk, és sorolhatnám tovább az elvárásokat. Elmondhatom, hogy a tavaszi munkák második szakaszában is jól haladnak a teendők, elsősorban a gabonameműek és a burgonya gépi és vegyszeres növényvédelmére gondolok. Az ősziek növényápolásával már végeztünk, s a vége felé közeledik a tavasziak és a burgonya növényvédelme is. Sajnos, az idén is növémyvédőszer-hiánnyal küszködünk, különösen a burgonya ápolásához hiányoznak bizonyos herbicídek és egyéb vegyszerek. — Amint látom, már ebben a járásban is teljes ütemben folyik a takarmánybetakarítás. — Valóban így van. El kell azonban mondanom, hogy az idén nagy gondot fordítunk a minőségre, persze, a mennyiségi szempontot sem hanyagoljuk el. Kidolgoztuk a takarmánybetakarítási és -tartósítási ütemtervet, számolva betone minden lehetőséggel, hogy ne érhessen bennünket semmilyen meglepetés. Ha kedvez az időjárás, akkor elsősorban a széna és szenázs készítésére összpontosítunte Ezek olyan eljárások, amelyek révén — ha az összes eljárást a követelményeknek megfelelően végezzük — a lehető legjobb minőségű takarmányt nyerjük. A takarmány minősége attól is függ, hogy az egyes növényeket kaszálásra érett állapotban takarítjuk-e be. Ennek megállapításában segít a földműveseknek a PreSovi Agrokémiai Vállalat keretében működő agrolaboratórium. Ha pedig nem kedvez a szénakészítésnek az időjárás, akkor a maximális mértékben kihasználjuk a szárítóberendezéseket. Ez, persze, már csak a legutolsó megoldás lenne. A tegtermett növény hiánytalan betakarítása járásunk mezőgazdasági üzemeinek dolgozóitól nagy erőfeszítést követel. Az évelő takarmányokon kívül, amelyeket egyébként 6161 hektáron termesztünk, idejében kell betakarítanunk a 2491 hektáron termeszlett őszi és tavaszi keverékeket, az állandó fűfélékből pedig 7000 hektárnyi terület termésének betakarításával és szárításával, illetve tárolásával számolunk. A XVI. pártkongresszus idevágó határozata is célul tűzte, hogy a takarmánytermesztést a gabonatermesztés rangjára kell emeint. Mit tesz a preSovi járás ennek érdekében? — A takarmánytermesztés fejlesztését elősegítő intézkedéseket fogadtunk el, s a földművesek már érvényesítik is ezeket a gyakorlatban. E programok megvalósítása megköveteli a fegyelmezettséget, s nem csupán a ta kann ;t n y t erm esz lésben, hanem a termelés többi szakaszán ls. A terv szerint egy számos állatra szémaértékben számítva 2,5 tonna takarmányt kell előállítanunk. — Röviden összegezve elmondaná az állattenyésztési feladatalkat is? — Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy 1976-tól állandóan nökekedik a tejhozam, amely tavaly tehenenként már elérte a 2400 litert. Sajnos, ez a hozamnövekedés még mindig niincs összhangban az elképzeléseinkkel. Az idén — a tervek értelmében már 2550 literes tehenenkénti tejhozamról akarunk beszámolni. Igényes feladatok várinak állattenyésztőinkre a hústermelésben ís; 9880 tonna hús eladásával számolunk, ami 47 tonnával több, mint amennyit a tavaly elértünk. Hogy melyek a hús- és tejtermelés növelésének tartalékai, azok Ismeretesek számunkra is. Tudjuk, hogy elsősorban a takarmánytermesztésben kell jó eredményeket felmutatnunk, de vannak tartalékaink a takarmányozási technikában, a legújabb tudományos ismeretek alkalmazásában és a tehénállomány minőségének javításában is. Mezőgazdasági üzemeinkben már főleg a tej-hústípusú fejőstehenek tartására kezdenek összpontosítani. Persze, mint már h<«igsúlyoztam, ezekinek a szándékoknak a valóra váltásához intenzívebb rét- és legelőgazdálkodásra van szükség, amelyhez a feltételek megteremtése a mezőgazdasági üzemek többségének részéről már folyamatban vau. Rét- és legelőgazdaságokat al tkítunk ki, amelyekből eddig már öt van. Azzal Is számolunk, hogy növeljük a rétek és legelők termésének téli időszakra tárolt mennyiségét. Míg tavaly 5200 hektárról takarítottunk be ilyen célra fűtermést, az idén már 1800 hektárral nagyobb területtel számolunk. E téren elsősorban a rendszeres trágyázással akarunk hozamnövekedést elérni. Reméljük, hogy ezeknek az elképzeléseknek a megvalósításával mezőgazdasági üzemeinknek sikerül leküzdeni az állat© tenyésztés stagnálását, és biztosítani e téren ls a nagyobb termelékenységet. JOZEF SLUKA