Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1981-06-01 / 127. szám, hétfő
1981. » VI. 1. 5 Idény után a jégkorongozóknál _________AUTÓ HELYETT KERÉKPÁR __ A „kis öszvér“ mestáRsis (ČSTK) — Az egész világon befejeződött a jégkorongidény, hiszen csütörtökön este New Yorkban az NHL elnökének, ]ohn Zieglernek kezéből Denis Potvin, a helyi Islanders csapatkapitánya átvette a Stanley Kupát. A birtokba vételhez szükséges negyedik győzelmet a sorrendben ötödik találkozón aratta a New York-i együttes a Minnesota csapata ellen. Míg a tengerentúli jégkoron- gozók és a szurkolók a Stanley Kupa sorozatának emlékeit idézik, Európa már készülődik a Kanada Kupa küzdelmeire. A csehszlovák jégkorongozók hétfőn ellenőrző összpontosításon adtak egymásnak találkát Sla- nýban és hamarosan jégre lép a szovjet válogatott is, pedig a világbajnok hazájában csak nemrég fejezték be a bajnoki küzdelmeket. Nagy gondban vannak a svédek, egy újabb sor játékos mond búcsút Svédországnak és megvált tisztétől az edző, Bengt Ohlsson is. Bár a szovjet jégkorongozók tetszetős módon nyerték Svédországban a világbajnokságot, nem pihennek babérjaikon. Borisz Majorov erről így nyilatkozik: — Nem lehetünk elégedettek az elért sikerekkel, az egyesületekben is magasabb szintűvé kell tenni a jégkorongozást. ToSzokatlan időben, szokatlan helyen és szokatlanul sok változást eredményezve tartotta meg a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) idei kongresszusát. Mint ismeretes erre a várva várt eseményre a Kanári Szigeteken került sor és azok; akik a sísport szerelmesei közé tartoznak — legyen akár az alpesi, akár az északi számokról szó — várakozással tekintettek az esemény elé. Mint a múltban úgy most is több és jelentős változásra lehetett számítani. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy valamennyi változás, újítás ezúttal valóban a sísport népszerűsítését, továbbfejlesztését szolgálja. Kezdjük talán a sort az északi számokkal, amelyekben a szocialista tábor — elsősorban a Szovjetunió és az NDK — versenyzői huzamosabb idő óta hangadók, az évente megrendezésre kerülő összecsapásokon ők dominálnak, jelenlétük mindig rangot jelent, és hozzájárul az egyes rendezvény színvonalához. A FIS hivatalosan jóváhagyta a sífutó Világ Kupa szabályzatát, nyolc évi előkészítő munka és két nem hivatalos VK megrendezése után, mind a férfiak mind a nők részére. Két versenyt Csehszlovákiában is megrendeznek, mégpedig a Tátra Kupa keretében, március 19-én a férfiak 15 kilométeres, március 20-án pedig a női 10 kilométeres távon. A női 20 kilométer valószínűleg már 1984-ben szerepel az olimpián, az alpesi kombináció azonban csak 1988-ban jöhet szóba. 1984-ben első ízben rendezik meg, mégpedig Svájcban, a síugró csapat világbajnokság küzdelmeit. Az északi összetettben is hasonlót szándékoznak lebonyolítani, eddig azonban nem akadt vállalkozó. Az 1983 évi sírepülő világbajnokságot a modern harrachovi sáncon bonyolítják le. Tárgyaltak, vitáztak arról is, hogy az alpesi számokban a világbajnokságot a páratlan években rendezzék meg, így nem ütköznének az olimpiai játékokkal. Határozat még nem született, (ČSTK) — Szombaton, június 6-án immár 22. alkalommal rendezik meg az Inter stadionjában a Pravda—Televízió—Slov- naft elnevezésű nemzetközi atlétikai viadalt. A rendezőkhöz egyre érkeznek a nevezési listák, a legutóbbi a jamaikai Kingston városából érkezett. Ennek értelmében Bratislavában rajthoz kellene állnia a moszkvai olimpia 200 méteres női síkfutása harmadik helyezettjének, Marlene Otteynek is. E távon övé a világ ötödik legjobb eredménye. vábbi figyelmet kell szentelnünk az edzéseknek és az újabb tudományos megállapításoknak. A szovjet jégkorongozók sikerének egyik titka, hogy az ellenfél keménységét gyorsasággal és kombinációs készséggel tudják ellensúlyozni. Azt azonban nem lehet elhallgatni, hogy a hátvédek teljesítményében hiányosságok vannak. A védekező játéknak az egyesületekben és a válogatottban, .elde felszólították az 1986 évi VB rendezőit, hogy szükség esetén már 1985-ben eleget tehessenek a követelményeknek. Az alpesi számokban is akad újítás bőven. A szovjet versenyzők elmúlt idényben aratott sikereiről mindig időben beszámoltunk. Mint ismeretes Alexander Zsirov a Világ Kupa összetett versenyében az előkelő harmadik helyen végzett ás második lett az óriásműlesiklásban. Vlagyimir Andrejev a műlesiklásban a hetedik, Valerij Cigánov a lesiklásban a hatodik helyet szerezte meg. Ennek köszönhetik, hogy az 1982 —-83-as idényben első ízben a Szovjetunióban is rendeznek Világ Kupa összecsapást. Hosszú éveken át Val d’Ise- reben kezdődött az alpesi sí- indény. Ezen is változtattak és a következő évad nyitására a svájci Laaxban kerül sor. Mivel az óriásműlesiklás kezdett a műlesikláshoz hasonlítani úgy tervezik, hogy belátható időn belül az óriásműlesikló versenyek távját 500—600 méterre növelik mint volt ez korábban, s így közelebb hozzák a lesikláshoz. Az elmúlt idényben előfordult számtalan és néJarmila Kratochvilová, aki csak a minap állított fel a 200 méteres síkfutásban 22,50 mp- cel új országos csúcsot, ezt a rekordot az említett versenyen meg szeretné javítani, s ehhez a jelek szerint kitűnő segítőtársat kaphat Ottey személyében. Az említett jamaikai női versenyzőn kívül a távoli országból Colin Bradfordot is várják, aki Quarrie mögött a 200 méteres vágtában a második legjobb versenyző és a tavalyi nyári olimpiai játékokon e tá< von a hetedik helyen végzett. A P—T—S atlétikai verseny sőrendű figyelmet kell szentelnünk és már a legközelebb új, kiváló játékosokat kell találnunk, akik alkalmasak a legigényesebb védőfeladatok megoldására is. Újoncok bevetésére kerül sor a Kanada Kupa küzdelmeiben is — fejezte be nyilatkozatát Borisz Majorov, a Szovjetunió Minisztertanácsa Testnevelési és Sport Bizottságának jégkorong alosztályvezetője. hány súlyos kimenetelű bukás arra késztette a FIS felelős tisztségviselőit: foglalkozzanak azzal a gondolattal, hogy a jövőben egy különbizottság működjék és állást foglaljon az esetleges balesetek kérdésében és gondoskodjon a problémák megoldásáról. A sok utazás elkerülése érdekében korlátozták országonként a versenyek színhelyének számát illetve úgy határoztak, hogy öt rendezvény maximum három helyen kerülhet sorra. Ott ahol három éven át nem rendeztek Világ Kupa versenyt, erre csak akkor adnak engedélyt, ha előtte az Európa Kupa sorozatba tartozó eseményt bonyolítanak le. Az elmúlt idényben ugyanis bebizonyosodott: ahol hosszabb szünetet tartottak, a rendezők nem álltak feladatuk magaslatán. A választások minden közjáték nélkül zajlottak. Marc Hodler, aki harminc esztendeje tölti be a FIS elnöki tisztségét, ismét bizalmat kapott és az elnökségben a visszavonult jugoszláv Kozjancsics helyére honfitársa Dougan került. Különben minden maradt a régiben. (kollár) szervezői igyekeznek biztosítani négy amerikai versenyző rajtját, élükön az olimpia utáni időszak legjobb hármasugrójával, William Banksszel, aki márciusban 17,26 méteres eredményt ért el. Kívüle számítanak Dedy Cooper rajtjára, aki tavaly a 110 méteres gáton 13,34 mp-es idővel a világ harmadik legjobb versenyzője volt. Rajthoz várják a világ egyik legjobb vágtázóját, Steven Wil- liamst, egyéni csúcsa 10,07, illetve 20,16 a 100 és a 200 méteres vágtában. A főcím idézőjelbe tett része egy ázsiai mondásból származik, amely így hangzik: „A kerékpár egy (kis öszvér, amelyet az ember füleinél fogva vezet és haladását az biztosítja, hogy a lábával folyamatosan hasba rúgja ..." A „kis öszvér“ reneszánszát #li, 'mert a kerékpár napjainkban világjelenség. Ezt néhány évvel ezelőtt Dániában járva kezdtem tudatosítani, amikor „karamboloztam“: mentem az odensei járdán, s egyszer csak a földön éreztem magam; mellettem egy kerékpár és gazdája feküdt; szitkozódott és én rájöttem, hogy igaza van: a járda nemcsak a gyalogjárók részére van Dániában ... 1. Hasonló szabályokkal találkozhatna az ember Berlin és Amszterdam utcáin, a francia, a nyugatnémet, az amerikai és más városokban: a járda külső felén egy vastag fehér vonal jelzi, hogy ez a rész a kerékpárosok, a bicikli szerelmeseinek az útvonala. Mert a kerékpár napjainkban egyenlő az egészséggel. Ezt az amerikai orvosok által több mint tíz évvel ezelőtt kimondott elméletet manapság milliók va* lósítják a meg a gyakorlatban. Gyalogolni jó — mondta Móricz Zsigmond. Nem tudta mennyivel jobb biciklizni. Mert a közlekedési eszköz sokkal hatásosabb a civilizáció betegségei elleni harcban, mint a marokszámra szedett tabletta, orvosság. Hogy mennyire biciklikon- juktúra van a világon, azt a következő számok is bizonyítják: Olaszországban százezer igazolt kerékpárost és százezer biciklis turistát tartanak nyilván, minden negyedik embernek van kerékpárja, s ez körülbelül 14 millió kétkerekűt jelent. Az NSZK-ban 20, Franciaországban 12, Angliában 10, az USA-bam 75 millió kerékpárt jegyeznek. A lakosság és a kerékpárosok számának aránya Hollandiában a legjobb: 13 millió állampolgárra 11 millió bicikli jutl Hogy Csehszlovákiában hány kerékpár közlekedik útjainkon, nem tudjuk. Az viszont egy ikicsit elszomorító, hogy az egészséget szolgáló bicikli — hiánycikk. Az ENSZ egyik kiáltványa hangsúlyozza; a kerékpár virágkorát éli napjainkban. Az egészség és az egészségesebb életkörnyezet szimbóluma lett és zsúfolt nagyvárosok központjában a gyorsabb közlekedést szolgálja. Az ENSZ felmérés több tekintetben Is rámutat a kerékpár előnyeire. Egy személygépkocsi gyártásához szükséges anyagból 100 kerékpárt lehetne piacra dobni. És ez nem éppen elhanyagolható érvelés! Ráadásul Itt van a dolog anyagi oldala. Amíg egy kerékpár évi üzemeltetése és karbantartása nagyjából 50 dollárt tesz ki, addig a gépkocsié 1170 dollárt. A nagyvárosok öi’ök siráma a parkolóhely. Egy személygépkocsi helyén 20 bicikli is „álldogálhat“. Az ENSZ statisztikusai kiszámították, hogy egy esztendő alatt kilencmilliárd liter benzint lehetne megtakarítani, ha a három kilométernél rövidebb távolságokra kerékpárral járnának az emberek. 2. Az agyat zsibbasztó városi nyüzsgés ellensúlyozására napjainkban egyre több „országúti egyesület“ alakul. A bicikli-tulajdonosok tiltakoznak és jogokat követelnek maguknak. Párizsban például megrendezték a kerékpárosok napját. A környezet védelmének jegyében kerekeztek egy, két- és háromszemélyes biciklik azon az úton, ahol máskor az autók lépésben közlekednek. Az év 365 napjából 364 az olaj, a benzingőz, a füst és a bűz jegyében zajlik le... Több országban ma már a modern várostervezés egyik alapja, hogy olyan utak és terek épüljenek, amelyek a forgalomtól védve lakótelepek, iskolák és gyárak környékét hálózzák be, s amelyek kulturált lehetőségeket biztosítanak a kerékpározáshoz. Sőt, néhány amerikai államban törvénybe iktatták: autópályát: építésekor egy sávot a kerékpárosok részére tartsanak fenn. Több szovjet városban arról elmélkednek, hogy a belvárosban csak biciklin lehetne közlekedni, az autókat kitiltanák. Nemrégen Kopppenhágában több mint 10 000 kerékpáros tüntetőleg a városháza elé hajtott, és követelte a polgármestertől, hogy bővítsék a kerék- párút-hálózatot, mert a meglevő 10 kilométer elenyészően kevés számukra. A polgármester ígéretet tett, s a 10 ezer „bringás“ megnyugodva hazakerekezett — a városban veszteglő autósok nagy örömére. Mert a nagyvárosi ember csak autóban gondolkodik, jobb esetben villamosban, metróban, autóbuszban. A -civili záció pedig röhög a markába ... 3. Hazánkban az életszínvonal emelkedésével azonos arányban növekedik a gépkocsipark is. Az új gépkocsitulajdonosok ezrei teszik zsúfolttá a városi és az országúti közlekedést, lenézve a gyalogosokat, kerékpárosokat, a túrázókat. A felgyorsult életritmus, a nagyvárosi ártalmak a zaj, és koromfüst a társadalom egészségét megmozdulásra késztetik. A munkahelyi testnevelés, és a kocogómozgalom, valamint a szervezett és egyéni „ellenakciók“ a természetes mozgásra épülnek — csakhogy a bicikliről mintha megfeledkeztünk volna. Pedig... Pedig Pierre de Coubertin, a modern olimpiai játékok megteremtője is megmondta: „A kerékpározás kifejezetten az egészséges sportturizmus eszköze .. A Szovjetunióban például az összes turistaság közül a kerékpáros turizmusnak van a legnagyobb tábora. Olaszországban kerékpáros találkozókat rendeznek évente, s legutóbb csaknem 10 ezren jöttek össze. Kötelezően húsz kilométert kellett megtenniük a résztvevőknek. 4. Az orvosok a kerékpározás előnyeit a következőképpen foglalják össze: 1. az ember reflexműködését edzésben és használható állapotban tartja (egyensúlyozás, térlátás, mozgáskoordináció); 2. serkenti a légzést és a vérkeringést, ideges szívzavarok esetén elég csak felülni a kerékpárra, s máris gyógyhatást érünk el; 3. a kerékpározás statikailag kíméli a lábat, az ortopéd betegségek esetén kitűnő „járógép“; 4. az ízületek kílazításá- nak és rendszeres mozgatásának a reumatikus megbetegedések megelőzésében van nagy szerepe; 5. a kerékpározás a szorongás ellen is kitűnő sport. Hogy miért jó még kerékpározni? Az egyik űrhajóst 11) így beszélt erről: „Kerékpáron teljesen szabad az ember, és az arcán érzi a szelet, nem a rossz szelet, amely süvít, hanem a lágy szelet, amely olyan, mint a simogatás, és illatokat érez, nem a benzinbűzt, hanem illatokat, aztán van ideje megnézni a fákat, felhőket, mindent. Reggel kerékpározom, amikor friss a levegő és az égbolt még tiszta ...“ H. Ford, a korszerű autóipar megteremtője — olvasom az egyik könyvben — is a bicikli hívévé szegődött: „Semmi sem tart olyan friss és vidám hangulatban, mint naponkénti ötkilométeres kerékpározás...“ Ki érti, hogy mégsem biciklit gyártott. 5. De vissza a „bringához". Az egyik világhírű festőművész azt mondta, hogy csak akkor maradsz fenn, ha úgy szereted a fát, mint önnmagadat. A kerékpárosok szeretik a fákat. A fák szeretik a kerékpárosokat. Az ember szereti a fákat, a természetet? A kérdőjelen el- gondolkodhatunk .., TOMI VINCE Vasziljev, a szovjet jégkorong-válogatott csapatkapitánya a világ és az Európa-bajnokot megillető kupával (ČSTK fölv.) Világ Kupa verseny a Szovjetunióban Stenmark, Zsirov és Ph. Mahre az alpesi síszámokban a Világ Kupa összetett verseny nagy egyéniségei A P — T — S atlétikai versenye előtt