Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-04 / 130. szám, csütörtök

A slušovicei példa LÁTOGATÓBAN A CSSZK EGYIK LEGFEJLETTEBB EFSZ-ÉBEN Takarmányheiakaríiás — tanulságokkal Hárman is győzik a szárítást £ Újítottak — és felesle? ges lett egy villanymotor £ Lucernarendek nyakfájás; nélkül % Nemcsak ismerik, meg is tartják a szénakészílés egyszeregyét A Munka Érdemrenddel ki­tüntetett Slušovicei Egységes Földmüvesszövetkezet hírneve messze túljutott a gottwaldovi járás határán. Mezőgazdasági szakemberek, hazai és külföl­di delegációk gyakran láto­gatnak el ebbe az 5809 hek­tár földterületen gazdálkodó példás szövetkezetbe, hogy sa­ját szemükkel győződjenek meg arról, milyen eredmé­nyekre képes egy korszerű mezőgazdasági termelőszövet­kezet. František Cuba agrármérnök, az efsz elnöke tájékoztat a szö­vetkezetről. Elmondja, hogy a mai efsz tíz kisebb szövetkezet földte­rületének és gazdaságainak egyesülésével jött létre, s a gottwaldovi járás tizenhét községének földterületén gaz­dálkodik. Az efsz 2085 dolgo­zója közül 120 felsőfokú, 325 pedig középfokú szakképzett­séggel rendelkezik. A szövet­kezet állóalapjainak értéke 396 millió korona. A slušovicei szövetkezet egyik azonnal szembe tűnő vo­nása a szervezettség. A tulaj­donképpeni termelőegységek mellett a szövetkezet fejlesz­tésében fontos szerepet tölte­nek he a nem termelési mun­kaszakaszok, mint például a Az első találkozás A közelmúltban beszámol­tunk arról, hogy a komáromi [Komárno) Jednota fogyasztá­si szövetkezet két üzemegysé­gének, a 19-190-es számú cse­megeüzletnek és a Pokol ven­déglőnek kollektívái barátsá­got kötöttek a Szovjet Duna- hajózási Vállalat Minszk nevű hajójának legénységével. Az első találkozás nem vá­ratott sokáig magára: a barát­ságkötés után alig telt el pár hét, s jött az értesítés, hogy a Minszk a komáromi kikötő­ben horgonyoz. A két kollek­tíva lázasan készült a találko­zóra, élükön Mészáros Eszter­rel és Blahovics Gáborral. Ér­tesítették Kender Lászlót, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szövetkezeti alap- szervezetének elnökét. A meg­beszélt időpontban várta őket a hajózási kirendeltség előtt Dmitrij Emiljamovics Szemeny- nyuk, a Szovjet Dunahajózási Vállalat vezető dolgozója és Dariko Sztyepan -Jevdokimo- vics, a hajó első tisztje. Öröm­mel üdvözölték egymást és el­sétáltak a kikötőbe, a hajó­hoz. Itt Alemajev, Alexandr Ivanovics kapitány köszöntötte őket. Megtekintették a géphá­zat és a parancsnoki hidat. Megtudták, hogy a Minszk to­lóhajót 1963-ban építették Ausztriában. A hajóval való ismerkedés után a klubhelyiségben aláír­ták és kicserélték a barátság­kötésről szóló dokumentumot. Aztán a Pokol vendéglőbe mentek, s a komáromiak mu­tatták be munkahelyüket szov­jet barátaiknak, akik elisme­réssel szóltak az üzemről. Fe­lejthetetlen órákat töltöttek együtt. SZTRECSKÖ RUDOLF műszaki és beruházási, a bio­lógiai és kemizálási üzemegy­ség, továbbá az efsz gazdasá­gi csoportja, amelynek fel­adatkörébe a tervezés és az elemzőmunka, valamint a dol­gozók és a gazdaság anyagi érdekeltségével, a korszerű számítástechnika segítségével történő szervezés és irányítás tartozik. Ezekhez az irányítási munkaszakaszokhoz tíz terme­lőegység kapcsolódik. A Slušovicei Efsz állatte­nyésztői évente 5,5 ezer ton­na húst és 7 millió liter tejet termelnek. Az átlagos évi tej­hozam tehenenként már eléri az 5000 litert. Harminc évvel ezelőtt ezen a vidéken a 1,2 tonnás gabonahozam már jó eredménynek számított. És ma? Már 5,6 tonnánál tarta­nak, sőt, búzából meghaladták a 6 tonnás hektárhozamot. 1963-ban az efsz jövedelme alig haladta meg az egymil­lió koronát. 1980-ban a slušo­vicei efsz-tagság 750 millió ko­rona bevételt produkált! A szövetkezet sikereitől el­választhatatlan a mezőgazda- sági termelést elősegítő szol­gáltatások fejlesztése. A slu- šoviceiek építették fel a vi­dék legnagyobb növényneme­sítő állomását, amelynek az a különlegessége, hogy vegetá­ciós csarnoka évi négy ter­mést biztosít. Büszkeségük a tenyészállat-nemesítő állomás, amely nemcsak a saját, de az észak-morvaországi kerület* számos efsz-ét, állami gazda­ságát látja el kitűnő fajták­kal. Nagy gondot fordítanak a korszerű takarmányozásra. Egyik üzemegysége ásványi eredetű, vitamindús takar­mánykiegészítő anyagot állít elő. Agrokémiai üzemükben viszont folyékony műtrágyát gyártanak. Talajvizsgáló labo­ratóriumukba az egész ország­ból — Szlovákiából is — kül­denek elemzésre talajmintá­kat. A szerteágazó gazdasági tevékenységet ipari televízió segítségével diszpécserszolgálat irányítja. Az adatfeldolgozást és a könyvelést szovjet gyárt­mányú számítóközpont végzi. ■ A gottwaldoviak a városuk­ban járó idegennek nemcsak a Svit cipőgyár hagyományaival, de a városközpontban levő korszerű háromemeletes zöld­ségházzal is eldicsekednek. A zöldségház a Slušovicei Efsz tulajdona. A többi közt arról nevezetes, hogy mindig friss és ízlésesen csomagolt árut kap itt a vevő. Az itt árusí­tott zöldségből a slušoviceiek bevétele tavaly 44 millió kó- rona volt. A szövetkezet ha­talmas üvegházaiból és zöld­ség pa r ce 1 lá i r ó 1, te le f on h I vas­ra, 45 perc alatt az áruházba szállítják a friss zöldséget. A szövetkezet nagy kiterje­désű területén más saját léte­sítményei is vannak, a lakos­ság szövetkezeti boltokban vá­sárolhat, sőt, a benzinkutak is a szövetkezet tulajdonában vannak. Az efsz építkezési üzemegysége korszerű, össz­komfortos garázsos lakásokat épít. A slušovicei viszonyokra jellemző, hogy itt minden efsz-tag azonnal kaphat la- kástl A szövetkezet életében je­lentős szerepet tölt be a párt- szervezet. A párttagok mind példásan végzik munkájukat a rájuk bízott szakaszokon. Va­lamennyi üzemegységben van pártalapszervezet. A Slušovicei Efsz ma dina­mikusan fejlődő korszerű me­zőgazdasági vállalat. Franti­šek Cuba így összegezte a szövetkezet mai helyzetét: — Mindenekelőtt elértük, hogy, a mezőgazdasági terme­lés fejlesztése érdekében moz­gósítottuk a helyi erőforráso­kat. Hozzájárultunk több, gaz­daságilag gyengébb efsz szín­vonalának javításához. A mun­kaerőgazdálkodás szempontjá­ból igényes gottwaldovi ipari agglomerációban elegendő szá­mú képzett munkaerőnk van, s minden dolgozónk számára állandó munkalehetőséget biz­tosítunk, s több, a széles kö­rű vevőközönség által igényelt fontos terméket állítunk elő. A Slušovicei Efsz eredmé­nyei is bizonyítják, hogy meg­felelő irányítással, korszerűsí­téssel, gépesítéssel mezőgaz­daságunk nagy teljesítmé­nyekre képes. Délutánra járt az idő, a gyá­rakban és üzemekben már vé­get ért a nappali műszak, a hi­vatalokban letelt a munkaidő, amikor Kulcsár Zolnán mérnök­kel, a kálnai (Kalná nad Hron- nom) Augusztus 29. Egységes Földmüvesszövetkezet növény- termesztő ágazatának vezetőjé­vel határszemlére indultunk. — Nagyon összetorlódtak a teendők. Elhúzódott a kelés ide­je, a cukorrépa sorközi munkái és a kukorica boronálása túlsá­gosan egybeesett az első kaszá­lással. Azt is, ezt is haladékta­lanul végezni kell. Az éppen vé­get ért munkaelosztásban is ko­moly gondokat okozott, hogy másnapra kit hova osszunk be, mert bizony minden emberre, gépre akár kétszeres feladat is jutna e napokban. Annak ellené­re, hogy a munkaerőt és a gépe­ket is igyekszünk a lehető leg­gazdaságosabban kihasználni. A legfontosabb teendő, persze, mégiscsak a takarmánybetakarí­tása, s főleg ennek folyama­tos menetére ügyelnek. Zöldliszt és széna lesz az első kaszálás­ból, így a takarmánytémával a meleglevegős szárítónál kezd­tük az ismerkedést, ahol Csup- ray Árpád csoportja volt szolgá­latban. — Tizenkétórázunk, hatkor jön a váltás. A munkában eddig nem volt fennakadás, a napi normát valószínűleg túl is tel­jesítjük. A műszak alatt pihenés­re nem nagyon jut idő, hiszen a szárító megállás nélkül üzemel, és hármunknak van mit csinál­ni, hogy a nyersanyag adagolása és a szárítmány elraktározása is folyamatos legyen — mondta a müszakvezető, de már el is kö­szönt, mert időközben Ondrej Nad kollegája rakodógépével a közeli szecskahegyből újabb ku­pacot emelt át az adagolóba, s azt haladéktalanul el kellett te­ríteni. — Nem betegedett meg senki, ez a rendes létszám — oszlaita el Diószegi József a szárító ve­zetője gyanúmat. — Az idén egy műszakban már csak hár­man dolgoznak, sőt még egy fél munkaerővel kevesebben, mivel a HON kezelője a takarmány- pogácsázóban is előkészíti az alapanyagokat. Munkaszervezés kérdése az egész, és ha ez jó, akkor ilyen létszámmal is fo­lyamatos a termelés. Az igaz, így több munka jut egy ember­re, mintha öten, esetleg hatan lennének, de a teljesítménnyel együtt a bérek is növekednek. Bemutatta a csoport harmadik emberét is, František Valášek gépészt, aki „mellékállásban“ a kész terméket is elraktározza. Anélkül persze, hogy ez akadá-. lyozná fő feladatának ellátásá­ban. A hűtőből a granulátum egyenesen egy pótkocsiba kerül, ezt kell időközönként elvontat­nia a közeli raktárba, ahol öm­lesztve tárolják a szárítmányt. A takarmányszárítóban más újdonságokkal is eldicsekedtek. Újítottak a hűtőrendszeren, és anélkül, hogy csökkent volna a hűtés hatásfoka, kiiktattak a munkából egy másfél kilowattos villanymotort. Ezzel évenként közel ötezer kilowattóra villany­áramot takarítanak meg. A szin^ te beszerezhetetlen variátortá- nyérok miatt sem fáj többé a fe­jük, mert azokat saját készítésű bordás hengerrel helyettesítik, az eredetinél lényegesen olcsób­ban. És azzal is sokat megtaka­rítottak, hogy a tartalék granu­láló berendezés egy használtan vett és hazai gyártmány, amely­nek generáljavítását munkafel­ajánlásukban a szárítóban dol-> gozó fiatalok vállalták. Az olcsóbb és ésszerűbb meg^ oldások feltételei között elsőd-: legesen az aktivitást és a leg-, újabb ismeretek hasznosításán nak szükségét emelte ki a szá-* rító vezetője, s érdekes, hogy vagy fél órával később az újbar- si (Nový Tekov) határban elte-* rülő lucernatáblán szinte ugyan* azt mondta Bogár Imre főgépe-: sítő is. — Figyelemmel kell kísérni q legújabb dolgok megjelenését és főleg mindig nyitott szemmel kell járni. Mindenhol találkozik az ember hasznos és ésszerű dolgokkal. Ezeket az új, szerke­zetileg egyszerű és praktikus kaszálógépeket it, ífey fedeztük fel. A vágószerkezet kopírozza a talajt, és hagyományosan, ol* lószerű vágással szeli ketté a szárat. Nem zúzza szét mint a rotációs kés, így a növény fej­lődése gyorsabb. És nézze, ho< gyan mennek — mutatott a traktorok irányába. — Hárma, sebességgel, és mégis milyen szépek, s egyenletesek a rendek, A traktor elejére szerelhető kaszálógépet Nagy Imre és Kiss Lajos traktoros is szívesen fo« gadta. Az utóbbi mondta. — Számomra talán már a harmincadik lucernaszezon az idei. Dolgoztam a traktor olda­lára és hátuljára szerelhető rendvágóval is, de Ilyenhez még nem volt szerencsém. Ügy igaz, hogy ledolgozom e hosszabbí­tott műszakot és nem fáj a nya­kam, mert nem kell állandóan oldalra vagy hátra tekingetni. A gép az orrunk előtt vágja a rendet, így annak is nagyobb az esélye, hogy idejében észrevesz- szűk a lucernában megbúvó kö­vet, vasdarabot. És az is jó, hogy az §lsc rend vágásakor se gyúrjuk le a növényt, mivel a traktor a levágott részen halad, és a gép a rendet a két kerék­nyom közé rakja. — Itt szép a lucerna, széná­nak hagyjuk meg, s vigyázunk majd, hogy legalább olyan Je­gyen a minősége mint a tavalyi­nak — összegezte a nap tapasz­talatait az ágazatvezető, s hogy szavainak nagyobb hitelt adjon, egy kis kitérővel még megnéz­tük a közeli telep mellett álló tavalyi szénakazlat. — Száraz, nincs beázva és rajta a levél — mutatta a kezébe vett maréknyi szénát. — A másik kazalban is ugyanilyen a széna minősége. S elmondja, hogy miként szervezik a szénagyűjtést, ho­gyan vigyáznak a jó minőség megtartására. Nem kétséges, rendkívüli aligha volt a felsoro­lásban, hiszen a szénakészííés egyszeregye közismert, minden­hol részleteiben ismerik. Más kérdés persze, hogy betartják-e, hogy bizonyítékul vehetik-e oly bátran a tavalyi szénát mint Kálnán. Feltéve persze, ha^ ilyentájt egyáltalán még van mivel bizonyítani... EGRI FERENC SOMOGYI MÁTYÁS Nyitrán az Egészségügyi Középiskola II. osztályának tanulói segí­tenek a kertészetben. Felvételünkön Mária Kukučková és Iveta Pišková paradicsompalántákat készítenek elő ültetésre MATIS PAVEL xneznek Uborkaszüret az üvegházban (Archív felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents