Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-23 / 146. szám, kedd

// Hosszabbított műszakok @ Mindenki a maga gépét javítja Kényszermegoldások az alkatrészgondok áthidalására Szőkülő kalásztengerek hul- lámzanak a júniusi szélben. Néhány hét mindössze, és munkába állhatnak a kombáj­nok, 'kezdődhet az aratás. A felkészülés a gabona betakarí­tására teljes erővel folyik. Mindenekelőtt a gépjavítók há- zatáján fokozódik napról-napra a munka üteme, tűnnek egyre rövidebbnek a megnyújtott mű­szakok is. Lám, Mészáros Sándor gép­javító és Balogh Béla traktoros is alig látszik ki az SZK—6- os adapteréből. A köszönést is csak az emeltebb hamgeróssé- gű ismétlés . után hallják meg és viszonozzák, annyira bele­merültek a javításba. Pedig már délután négy óra is el­múlt, és a műszak tizedik munkaórájában tartanak. vagy húsz, de a raktárból csak ötöt kaptak. — Talán a kollégám hoz. Nem, nem bevásárló, itt javít velem együtt — igazítja helyre a tévedést. — A tartalékgép­hez ment, hogy megnézze mi van még rajta olyan, ami ne­künk kell. Miroslav Knapec mérnök, a szímői (Zemné) Haladás Egy­séges Földművesszövetkezet íő- gépesítője először látja indo­koltnak. hogy közbeszóljon, he­lyére téve a gondolatokat. — Azt talán felesleges rész­leteznem, hogy mi a helyzet a német kombájnok alkatrész- ellátásában. Bizony hosszú len­ne azon dolgok jegyzéke, amik egyszerűen nincsenek, besze­rezhetetlenek. Amit csak lehet felújítunk, ilyen irányú tévé­1 ■ 1 ■ JB IQOnQDQOBBBO||H|l pllf . ­Iliig • & ív- mm ■ « -:.U • ||OjpP - fráiPÉSaflMl SjSi&r :wálufi. X WmM w ÉpWsPl Ém. m §§| njjferayts H % ... Ff SiPI ? Jfe 'áss®!? zi magfelvonóhoz azért sikerült valamit találni. Asztalos Imre és Erdei Tibor a kombájn javítása közben (A szerző lelvételei) — A csavarokat húzzuk meg, hogy aratás közben ne érjen meglepetés. Ez már, persze, csak amolyan „hibamegelőző“ munka, a javítással tulajdon-* képpen végeztünk. — Üresjáratban már ki is próbáltuk az arató-cséplő szer­kezetet. Kifogástalanul műkö­dik, nyugodt szívvel várjuk a gépszemlét. A kombájnnal egyébként első ízben fogunk aratni, de a kukoricában az el­múlt őszön már megismertük, és ha ezúttal is olyan jól fog „viselkedni“ mint a nehéz ta­lajon, akkor nem lesz baj. Erdei Tibor gépjavító már kisebb önbizalommal mutatja az E—512 es vágószerkezeté­nek ujjait, lám mennyire el­koptak. Megszámolja, hányat is kellene kicserélni, összejön kenységünk tavalyhoz viszo­nyítva megduplázódott. Nem ideális megoldás, de a szükség arra is rávitt bennünket, hogy egy kiselejtezett kombájnt ve­gyünk — pótalkatrésznek. Ettől a pótalkatrész-géptől érkezett vissza időközben Asz­talos Imre. Felemás sikerrel. Az övékénél jobb kaszaujjak azon sincsenek, de talált mást, kiegészítő részeket a magfel­vonóhoz. Az eredeti darabok­kal biztonságosabb lesz az üzemelés, mint a tavaly kény­szerből alkalmazott provizóri­kus megoldással. Még elmondják, a nehézsé­gek ellenére sem mondanak le a gép rendbetételéről. Együtt tavaly arattak először, és ak­kor a hazai versenyben a má­sodik helyen végeztek. )ó len­ne most előbbre lépni, - olyan eredménnyel, ami járási mé­retben is számottevő. • Kellemesebb téma irányába indulunk, s megérkezésünkig a főgépesítő még lezárja až előbbit, a kellemetlenebbet. — Rajtunk, a javítások mi-* nőségén igazán nem fog múl­ni, hogy egy-egy gépünk kifo­gástalan műszaki állapotban indul-e az aratásba. A kombáj­nokat azok javítják, akik majd dolgozni fognak velük, így kétszeres érdekük a gondos munka. Tény viszont, amint láttuk is, hogy javítóink nem egyszer csak diagnosztizálhat­ják a várható hibát, de pót- alkatrész hiányában megelőzé­sére nem tudnak semmit tenni. Remélem viszont, hogy az utol­só pillanatban megkapjuk a legfontosabb tételeket. Eddig is így volt, csak azt merni ér­tem, hogy miért történik mind­ez öt perccel tizenkettő előtt. Miért ikell hosszú heteken át sok-sok idegesség közepette dolgozni? Mert feladat csak egy van. Az, hogy az indulás napján minden gép üzemképes legyen. Elmondja azt is, hogy náluk a kambájnoskettősök egyike mindig gépjavító. így könnyeb­ben eltávolítják az esetleges hibákat. Ha pedig egyedül nem boldogulnak, akkor készenlét­ben lesz a műhelykocsi, szak­májának mesterével, Desat Fe­renc gépjavítóval. — Felkészülten várom az aratást. A kocsiban két ten tel­jesítünk majd szolgálatot. Fel­szerelésünk Jó, szinte vala­mennyi javítást, szerelést a határban js el tudunk végez­ni. És az idén a korábbiakhoz képest még gyorsabbak is le­szünk — mondja, és mutatja a beépített rövidhullámú adó­vevő készüléket, amellyel má­sodperceken belül kapcsolatot teremt a központtal. — A meghibásodást követően perce­ken belül indulhatunk a se- gélyttkérő helyre, ha éppen a határnak valamelyik távolabbi pontján tartózkodunk. — -Az idei aratásban ez új­donság lesz — veszi át a szót a főgépesítő. — Alapja a gyors tájékozódásnak, feltétele az operatív intézkedési lehetőség­nek. Gabonabetakarítás idején, amikor a szó szoros értelmé­ben versenyt kell futni az idő­vel, ez nagyon sokat jelent. Többek között gyorsabb mun­kát és kisebb veszteségeket, értékes többletkilókat a hoza­mokban, arpinek megmentése nemcsak szükséges, hanem el­engedhetetlen kötelesség. EGRI FERENC Gondokat okoz a változékony időjárás Intézkedések a korai burgonya felvásárlásának meggyorsítására 1981 VI. 23. A változó időjárás gondokat okoz a földműveseknek. Amíg egyes körzetekben a Medárd sok esőt hozott és gyorsan nő a gyom, más vidékeken még mindig kevés a csapadék a növények fejlődéséhez. Szlová­kiában eddig 149 883 hektár­ra juttattak mesterséges mó­don vizet, ez még mindig ke­vés. A járási és kerületi mező- gazdasági igazgatóságok ellen­őrzései azt mutatják, hogy számos mezőgazdasági üzem­ben még mindig nem üzemel­tetik több műszakban az öntö­zőberendezéseket. A kaszálás után sok mezőgazdasági üzem­ben nem öntözték meg az éve­lő takarmányokat, és ezért nem sarjadtak eléggé gyorsan újra. Meghálálná az öntözést a cukorrépa, a kukorica és más növény is. Napjaink legfontosabb fel­adata — amint Milan Kováč mérnök, az SZSZK Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma növénytermesztési osz­tályának vezetőhelyettese mon­dotta — a takarmányok lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása. A mezőgazdasági üzemek dolgozói minden lehe­tőséget felhasználnak a mun­kák meggyorsítására. Ennek eredménye, hogy az évelő ta­karmányok 87,6, a rétifü 51,8 százalékát takarították be, és a szárító üzemekben 71 098 tonna takarmánylisztet készí­tettek. A dunaszerdahelyi (Du­najská Streda], galántai (Ga- lanta), komáromi (Komárno), érsekújvári (Nové ZámkyJ já­rásban már másodszor kaszál­ják a lucernát. Amíg a betaka­rítás jól halad, gondokat okoz a széna utánszárítása, mert a korábban üzemeltetett ventillá­torok Több mint felét nem tud­ják használni. A ventillátorok berozsdásodtak, és javításukhoz nehéz beszerezni a szükséges alkatrészeket. A betakarításhoz szükséges gépek jelentős része szintén üzemképtelen, és az eddigi intézkedések az alkat­részellátásban még nem hoz­ták meg a várt eredményeket. A minisztérium termelési bi­zottsága részletesen foglalko­zott a piac korai burgonyával való ellátásával is. Meghatá­rozta, hogy az egyes kerületek időszakonként mennyi burgo­nyát adjanak el a felvásárló szerveknek. Szükségesek vol­tak ezek az intézkedések, mert a korai burgonyát a múlt hét közepéig mindössze a termelő- terület egy százalékáról — negyvenhat hektárról — ta­karították be. A bizottság ja­vasolta, hogy a mezőgazdasági igazgatóságok minél hamarább értesítsék a termelőüzeme­ket arról a kedvezményről, hogy 2,5 centiméteres átmérő­jű burgonyagumókat is elad­hatnak. Piacra kerülhet tehát az összes termés és a mező­gazdasági üzemek kedvező fel­tételek között értékesíthetik. A korai burgonya felvásárlását a gazdasági irányító szervek rendszeresen értékelik, és in­tézkedéseket tesznek rugalmas elszállítására. (baila) SS Telik a szénalároló (A szerző felvétele) Tokarmónyból nem lesz hiányuk Kevés géppel Is megy „Soha rosszabb takarmány-be­takarítást“ hangzott Palágyi Jánosnak, a Kenyheci (Hranič­ná pri Hornáde) Efsz fiatal fő- agronómuöának a megállapítá­sa a minap, amikor a betaka­rítás menetéről, helyzetéről ér­deklődtem nála. Hogy tények­kel is alátámassza kijelenté­sét, nekivágtunk a szépen zöl­dellő határnak és sorjába lá­togattuk azokat a táblákat, dűlőket, ahonnan az egyesült egységes földművasszövetkezet migléci és kenyheci gazdasági udvaraiba szinte menetrend szériáit érkeznek a megrakott szállítóeszközök. A nyártól is nyáriasabb ve­rői ényben tikkadó Hernád mentén a „sarokban“ volt a legnagyobb mozgás, azaz ott, ahol a folyó átszeli a cseh­szlovák—magyar országhatárt. A nemrég még növendékmar­hák legelőjeként használt, s ezért több szakaszra osztott 35 hektáros Felső-Balajti dűlő­ben megfigyelhettem a széna betakarításának szinte minden műveletét. Volt itt olyan rész is, amelyben még lábon állt a derékig érő, dús növény­zet; volt, ahol szikkadó ren­deket forgatott a gép; máshol pedig lépésről-lépésre haladt a vastag szénaréteggel alig bíró, laza tömböket kötözgető bálá­zógép. Az élősövénnyel körül­vett réten a begyűjtők a nyug­díjas Pataky Gyula, volt főag- ronómus vezetőjével dolgoztak. A rakodást végző, barnára sült fiatalemberekről azt is meg­tudtam, hogy valójában traktorosok, illetve gépjavítók. Mivel azonban most ez a mun­ka a legfontosabb, nem mond­tak nemet, amikor ide „vezé­nyelték“ őket. — Tavaly innen a gyakori eső és a sok víz miatt alig tudtunk valamit megmenteni, most viszont — legalábbis ed­dig — úgy tűnik, hogy kellő mennyiségű és jó tápértékű szénát tudunk begyűjteni — mérlegelt Palágyi János. Amikor a mennyiségről és a minőségről a betakarítás üte­mére terelődött a szó, már nem volt olyan elégedett. — Jó az idő, emberek is len­nének, csak a gépi ellátottság lenne jobb. Itt van például ez a tábla. Csupán 35 hektár, de nem merjük egyszerre leka­szálni az egészet, mert a je­lenlegi gépállományunkkal képtelenek lennénk folyamato­san végezni a teendőket. Hi' ánycikk a forgatógép, a gereb­lye. Ez is — mutatott a bálá­zógép irányába — főjavítás után van, mégis rengeteg vele a baj. Szerencsére az idén az időjárás kimondottan kedvez a begyűjtésnek, így a műszaki hiányosságok sem annyira gátlók. Ám azt, hogy ezután mindig csak akkor lesz eső és napsütés, amikor arra szüksé­günk van, semmi sem garantál­ja. Remélem viszont, hogy Mi­loš Jakesnek, a CSKP KB tit­kárának a napokban közzétett nyilatkozata értelmében, illet­ve a XVI. pártkongresszus irányelvei alapján a mezőgaz­dasági gépesítésben lényeges javulás lesz, megoldódnak a mai bosszantó problémák. A lóheretáblán intézkednie kellett az agronómusnak, mi­vel a begyűjtés menete nem­csak neki, másoknak is lassú­nak tűnt. Az is volt. Az ok: a kaszálógép nem tudott gyor­san haladni a helyenként meg­dőlt, sűrű növényzetben, így érthető, hogy a fonnyadt ló­here szenázsolása is „döcö­gött“. A migléci gazdasági ud­varon ezért nem telt olyan gyorsan a tárológödör, ahogy azt tervezték, s a tömörítő gé­pek is álltak. Ellentétben a lóherével, a lu­cerna betakarítása már ügye­sebben ment. A Perény felé vezető út mentén levő parcel­láról szemlátomást fogytak a rendek, a kenyheci gazdasági udvar tárolójában pedig, ahol Molnár Gyula, Molnár Béla, Makó Pál és Skovran József „raktározták“ a száraz állat­eledelt, egyre szűkebb lett a tér. Persze, ide a 133 hektá­ron termesztett növénynek csu­pán a kisebbik hányada ke­rült, míg zömét a helyi szárí­tóban dolgozták fel. Az agronómus elégedettsége érthető volt, hiszer június első felében már jól állt a szövet­kezet „szénája“. Ez pedig bíz­tató, igen kedvező feltétele a sikeres állattenyésztésnek, el­sősorban az eddiginél eredmé­nyesebb tejtermelésnek. GAZDAG JÓZSEF A trhovištei CSSZB Efsz földjein szervezetten folyik cs munka A kelet-szlovákiai síkság, il­letve a kerület egyik legna­gyobb közös gazdaságában, az 5800 hektáros trhovištei Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz földjein ezekben a napokban átlagosan több mint százhat­van ember tevékenykedik. Ahol csak lehet, gépi segítséggel végzik a soron levő munkát. Befejezés előtt áll az évelő takarmányok kaszálása. A 680 hektáros területről a hét köze­péig 537 hektáron kaszálták le a termést. Itt találkoztunk a szövetkezet közismert szak­emberével, egyben elnökével, Ivan Kováč mérnökkel, aki el­mondta, hogy már eddig 1512 tonna szénát, 761 tonna silóta­karmányt, 305 tonna szárított takarmányt takarítottak be. Közben egyéb területeken is jól halad a munka a szövetke: zetben. Az ötszáz hektáron ter­mesztett cukorrépát másodszor sarabolják, sikeresen folyik a répa egyelése is. A 650 hektá­ron termesztett kukorica sor­közi művelését közel 540 hek­táron elvégezték Ezen a vidéken csak ebben a szövetkezetben van a Magyar Népköztársaságból vásárolt borsókombájn, amely 14 ember munkáját végzi el. Szerdán munkához látott ez a gép is, és naponta 5 hektáros teljesít­ményt ér el. Az így kicsépelt borsóból közel 130 tonna mennyiséget adnak át a trebi- šovi Frucona konzervgyárnak feldolgozás céljából. Harminc asszony dolgozott a korai káposzta betakarítása kö­rül. Naponta tízezpr fej káposz­tát értékesítenek. — Közben már az aratásra is gondolunk — közölte az el­nök. — 15 saját kombájnunk már készenlétben áll, további 11 vendégkombájn segítségével is számolunk. A jövő hét ele­jén — ha valami közbe nem jön — hozzálátunk a 175 hek­táron termesztett őszi árpa aratásához. Egyébként a búzát 715, a tavaszi árpát 880 hek­táron kell learatnunk. A trhovištei szövetkezetben — a korábbi évekhez hason­lóan — az idén is szervezet­ten folyik a munka. Jól fel­készültek az idénymunkákra, cs-ak kedvezzen az időjárás. Akkor idejében raktárakba ke­rül az idei termés. (kulik)

Next

/
Thumbnails
Contents