Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1981-06-23 / 146. szám, kedd
// Hosszabbított műszakok @ Mindenki a maga gépét javítja Kényszermegoldások az alkatrészgondok áthidalására Szőkülő kalásztengerek hul- lámzanak a júniusi szélben. Néhány hét mindössze, és munkába állhatnak a kombájnok, 'kezdődhet az aratás. A felkészülés a gabona betakarítására teljes erővel folyik. Mindenekelőtt a gépjavítók há- zatáján fokozódik napról-napra a munka üteme, tűnnek egyre rövidebbnek a megnyújtott műszakok is. Lám, Mészáros Sándor gépjavító és Balogh Béla traktoros is alig látszik ki az SZK—6- os adapteréből. A köszönést is csak az emeltebb hamgeróssé- gű ismétlés . után hallják meg és viszonozzák, annyira belemerültek a javításba. Pedig már délután négy óra is elmúlt, és a műszak tizedik munkaórájában tartanak. vagy húsz, de a raktárból csak ötöt kaptak. — Talán a kollégám hoz. Nem, nem bevásárló, itt javít velem együtt — igazítja helyre a tévedést. — A tartalékgéphez ment, hogy megnézze mi van még rajta olyan, ami nekünk kell. Miroslav Knapec mérnök, a szímői (Zemné) Haladás Egységes Földművesszövetkezet íő- gépesítője először látja indokoltnak. hogy közbeszóljon, helyére téve a gondolatokat. — Azt talán felesleges részleteznem, hogy mi a helyzet a német kombájnok alkatrész- ellátásában. Bizony hosszú lenne azon dolgok jegyzéke, amik egyszerűen nincsenek, beszerezhetetlenek. Amit csak lehet felújítunk, ilyen irányú tévé1 ■ 1 ■ JB IQOnQDQOBBBO||H|l pllf . Iliig • & ív- mm ■ « -:.U • ||OjpP - fráiPÉSaflMl SjSi&r :wálufi. X WmM w ÉpWsPl Ém. m §§| njjferayts H % ... Ff SiPI ? Jfe 'áss®!? zi magfelvonóhoz azért sikerült valamit találni. Asztalos Imre és Erdei Tibor a kombájn javítása közben (A szerző lelvételei) — A csavarokat húzzuk meg, hogy aratás közben ne érjen meglepetés. Ez már, persze, csak amolyan „hibamegelőző“ munka, a javítással tulajdon-* képpen végeztünk. — Üresjáratban már ki is próbáltuk az arató-cséplő szerkezetet. Kifogástalanul működik, nyugodt szívvel várjuk a gépszemlét. A kombájnnal egyébként első ízben fogunk aratni, de a kukoricában az elmúlt őszön már megismertük, és ha ezúttal is olyan jól fog „viselkedni“ mint a nehéz talajon, akkor nem lesz baj. Erdei Tibor gépjavító már kisebb önbizalommal mutatja az E—512 es vágószerkezetének ujjait, lám mennyire elkoptak. Megszámolja, hányat is kellene kicserélni, összejön kenységünk tavalyhoz viszonyítva megduplázódott. Nem ideális megoldás, de a szükség arra is rávitt bennünket, hogy egy kiselejtezett kombájnt vegyünk — pótalkatrésznek. Ettől a pótalkatrész-géptől érkezett vissza időközben Asztalos Imre. Felemás sikerrel. Az övékénél jobb kaszaujjak azon sincsenek, de talált mást, kiegészítő részeket a magfelvonóhoz. Az eredeti darabokkal biztonságosabb lesz az üzemelés, mint a tavaly kényszerből alkalmazott provizórikus megoldással. Még elmondják, a nehézségek ellenére sem mondanak le a gép rendbetételéről. Együtt tavaly arattak először, és akkor a hazai versenyben a második helyen végeztek. )ó lenne most előbbre lépni, - olyan eredménnyel, ami járási méretben is számottevő. • Kellemesebb téma irányába indulunk, s megérkezésünkig a főgépesítő még lezárja až előbbit, a kellemetlenebbet. — Rajtunk, a javítások mi-* nőségén igazán nem fog múlni, hogy egy-egy gépünk kifogástalan műszaki állapotban indul-e az aratásba. A kombájnokat azok javítják, akik majd dolgozni fognak velük, így kétszeres érdekük a gondos munka. Tény viszont, amint láttuk is, hogy javítóink nem egyszer csak diagnosztizálhatják a várható hibát, de pót- alkatrész hiányában megelőzésére nem tudnak semmit tenni. Remélem viszont, hogy az utolsó pillanatban megkapjuk a legfontosabb tételeket. Eddig is így volt, csak azt merni értem, hogy miért történik mindez öt perccel tizenkettő előtt. Miért ikell hosszú heteken át sok-sok idegesség közepette dolgozni? Mert feladat csak egy van. Az, hogy az indulás napján minden gép üzemképes legyen. Elmondja azt is, hogy náluk a kambájnoskettősök egyike mindig gépjavító. így könnyebben eltávolítják az esetleges hibákat. Ha pedig egyedül nem boldogulnak, akkor készenlétben lesz a műhelykocsi, szakmájának mesterével, Desat Ferenc gépjavítóval. — Felkészülten várom az aratást. A kocsiban két ten teljesítünk majd szolgálatot. Felszerelésünk Jó, szinte valamennyi javítást, szerelést a határban js el tudunk végezni. És az idén a korábbiakhoz képest még gyorsabbak is leszünk — mondja, és mutatja a beépített rövidhullámú adóvevő készüléket, amellyel másodperceken belül kapcsolatot teremt a központtal. — A meghibásodást követően perceken belül indulhatunk a se- gélyttkérő helyre, ha éppen a határnak valamelyik távolabbi pontján tartózkodunk. — -Az idei aratásban ez újdonság lesz — veszi át a szót a főgépesítő. — Alapja a gyors tájékozódásnak, feltétele az operatív intézkedési lehetőségnek. Gabonabetakarítás idején, amikor a szó szoros értelmében versenyt kell futni az idővel, ez nagyon sokat jelent. Többek között gyorsabb munkát és kisebb veszteségeket, értékes többletkilókat a hozamokban, arpinek megmentése nemcsak szükséges, hanem elengedhetetlen kötelesség. EGRI FERENC Gondokat okoz a változékony időjárás Intézkedések a korai burgonya felvásárlásának meggyorsítására 1981 VI. 23. A változó időjárás gondokat okoz a földműveseknek. Amíg egyes körzetekben a Medárd sok esőt hozott és gyorsan nő a gyom, más vidékeken még mindig kevés a csapadék a növények fejlődéséhez. Szlovákiában eddig 149 883 hektárra juttattak mesterséges módon vizet, ez még mindig kevés. A járási és kerületi mező- gazdasági igazgatóságok ellenőrzései azt mutatják, hogy számos mezőgazdasági üzemben még mindig nem üzemeltetik több műszakban az öntözőberendezéseket. A kaszálás után sok mezőgazdasági üzemben nem öntözték meg az évelő takarmányokat, és ezért nem sarjadtak eléggé gyorsan újra. Meghálálná az öntözést a cukorrépa, a kukorica és más növény is. Napjaink legfontosabb feladata — amint Milan Kováč mérnök, az SZSZK Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának vezetőhelyettese mondotta — a takarmányok lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása. A mezőgazdasági üzemek dolgozói minden lehetőséget felhasználnak a munkák meggyorsítására. Ennek eredménye, hogy az évelő takarmányok 87,6, a rétifü 51,8 százalékát takarították be, és a szárító üzemekben 71 098 tonna takarmánylisztet készítettek. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda], galántai (Ga- lanta), komáromi (Komárno), érsekújvári (Nové ZámkyJ járásban már másodszor kaszálják a lucernát. Amíg a betakarítás jól halad, gondokat okoz a széna utánszárítása, mert a korábban üzemeltetett ventillátorok Több mint felét nem tudják használni. A ventillátorok berozsdásodtak, és javításukhoz nehéz beszerezni a szükséges alkatrészeket. A betakarításhoz szükséges gépek jelentős része szintén üzemképtelen, és az eddigi intézkedések az alkatrészellátásban még nem hozták meg a várt eredményeket. A minisztérium termelési bizottsága részletesen foglalkozott a piac korai burgonyával való ellátásával is. Meghatározta, hogy az egyes kerületek időszakonként mennyi burgonyát adjanak el a felvásárló szerveknek. Szükségesek voltak ezek az intézkedések, mert a korai burgonyát a múlt hét közepéig mindössze a termelő- terület egy százalékáról — negyvenhat hektárról — takarították be. A bizottság javasolta, hogy a mezőgazdasági igazgatóságok minél hamarább értesítsék a termelőüzemeket arról a kedvezményről, hogy 2,5 centiméteres átmérőjű burgonyagumókat is eladhatnak. Piacra kerülhet tehát az összes termés és a mezőgazdasági üzemek kedvező feltételek között értékesíthetik. A korai burgonya felvásárlását a gazdasági irányító szervek rendszeresen értékelik, és intézkedéseket tesznek rugalmas elszállítására. (baila) SS Telik a szénalároló (A szerző felvétele) Tokarmónyból nem lesz hiányuk Kevés géppel Is megy „Soha rosszabb takarmány-betakarítást“ hangzott Palágyi Jánosnak, a Kenyheci (Hraničná pri Hornáde) Efsz fiatal fő- agronómuöának a megállapítása a minap, amikor a betakarítás menetéről, helyzetéről érdeklődtem nála. Hogy tényekkel is alátámassza kijelentését, nekivágtunk a szépen zöldellő határnak és sorjába látogattuk azokat a táblákat, dűlőket, ahonnan az egyesült egységes földművasszövetkezet migléci és kenyheci gazdasági udvaraiba szinte menetrend szériáit érkeznek a megrakott szállítóeszközök. A nyártól is nyáriasabb verői ényben tikkadó Hernád mentén a „sarokban“ volt a legnagyobb mozgás, azaz ott, ahol a folyó átszeli a csehszlovák—magyar országhatárt. A nemrég még növendékmarhák legelőjeként használt, s ezért több szakaszra osztott 35 hektáros Felső-Balajti dűlőben megfigyelhettem a széna betakarításának szinte minden műveletét. Volt itt olyan rész is, amelyben még lábon állt a derékig érő, dús növényzet; volt, ahol szikkadó rendeket forgatott a gép; máshol pedig lépésről-lépésre haladt a vastag szénaréteggel alig bíró, laza tömböket kötözgető bálázógép. Az élősövénnyel körülvett réten a begyűjtők a nyugdíjas Pataky Gyula, volt főag- ronómus vezetőjével dolgoztak. A rakodást végző, barnára sült fiatalemberekről azt is megtudtam, hogy valójában traktorosok, illetve gépjavítók. Mivel azonban most ez a munka a legfontosabb, nem mondtak nemet, amikor ide „vezényelték“ őket. — Tavaly innen a gyakori eső és a sok víz miatt alig tudtunk valamit megmenteni, most viszont — legalábbis eddig — úgy tűnik, hogy kellő mennyiségű és jó tápértékű szénát tudunk begyűjteni — mérlegelt Palágyi János. Amikor a mennyiségről és a minőségről a betakarítás ütemére terelődött a szó, már nem volt olyan elégedett. — Jó az idő, emberek is lennének, csak a gépi ellátottság lenne jobb. Itt van például ez a tábla. Csupán 35 hektár, de nem merjük egyszerre lekaszálni az egészet, mert a jelenlegi gépállományunkkal képtelenek lennénk folyamatosan végezni a teendőket. Hi' ánycikk a forgatógép, a gereblye. Ez is — mutatott a bálázógép irányába — főjavítás után van, mégis rengeteg vele a baj. Szerencsére az idén az időjárás kimondottan kedvez a begyűjtésnek, így a műszaki hiányosságok sem annyira gátlók. Ám azt, hogy ezután mindig csak akkor lesz eső és napsütés, amikor arra szükségünk van, semmi sem garantálja. Remélem viszont, hogy Miloš Jakesnek, a CSKP KB titkárának a napokban közzétett nyilatkozata értelmében, illetve a XVI. pártkongresszus irányelvei alapján a mezőgazdasági gépesítésben lényeges javulás lesz, megoldódnak a mai bosszantó problémák. A lóheretáblán intézkednie kellett az agronómusnak, mivel a begyűjtés menete nemcsak neki, másoknak is lassúnak tűnt. Az is volt. Az ok: a kaszálógép nem tudott gyorsan haladni a helyenként megdőlt, sűrű növényzetben, így érthető, hogy a fonnyadt lóhere szenázsolása is „döcögött“. A migléci gazdasági udvaron ezért nem telt olyan gyorsan a tárológödör, ahogy azt tervezték, s a tömörítő gépek is álltak. Ellentétben a lóherével, a lucerna betakarítása már ügyesebben ment. A Perény felé vezető út mentén levő parcelláról szemlátomást fogytak a rendek, a kenyheci gazdasági udvar tárolójában pedig, ahol Molnár Gyula, Molnár Béla, Makó Pál és Skovran József „raktározták“ a száraz állateledelt, egyre szűkebb lett a tér. Persze, ide a 133 hektáron termesztett növénynek csupán a kisebbik hányada került, míg zömét a helyi szárítóban dolgozták fel. Az agronómus elégedettsége érthető volt, hiszer június első felében már jól állt a szövetkezet „szénája“. Ez pedig bíztató, igen kedvező feltétele a sikeres állattenyésztésnek, elsősorban az eddiginél eredményesebb tejtermelésnek. GAZDAG JÓZSEF A trhovištei CSSZB Efsz földjein szervezetten folyik cs munka A kelet-szlovákiai síkság, illetve a kerület egyik legnagyobb közös gazdaságában, az 5800 hektáros trhovištei Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz földjein ezekben a napokban átlagosan több mint százhatvan ember tevékenykedik. Ahol csak lehet, gépi segítséggel végzik a soron levő munkát. Befejezés előtt áll az évelő takarmányok kaszálása. A 680 hektáros területről a hét közepéig 537 hektáron kaszálták le a termést. Itt találkoztunk a szövetkezet közismert szakemberével, egyben elnökével, Ivan Kováč mérnökkel, aki elmondta, hogy már eddig 1512 tonna szénát, 761 tonna silótakarmányt, 305 tonna szárított takarmányt takarítottak be. Közben egyéb területeken is jól halad a munka a szövetke: zetben. Az ötszáz hektáron termesztett cukorrépát másodszor sarabolják, sikeresen folyik a répa egyelése is. A 650 hektáron termesztett kukorica sorközi művelését közel 540 hektáron elvégezték Ezen a vidéken csak ebben a szövetkezetben van a Magyar Népköztársaságból vásárolt borsókombájn, amely 14 ember munkáját végzi el. Szerdán munkához látott ez a gép is, és naponta 5 hektáros teljesítményt ér el. Az így kicsépelt borsóból közel 130 tonna mennyiséget adnak át a trebi- šovi Frucona konzervgyárnak feldolgozás céljából. Harminc asszony dolgozott a korai káposzta betakarítása körül. Naponta tízezpr fej káposztát értékesítenek. — Közben már az aratásra is gondolunk — közölte az elnök. — 15 saját kombájnunk már készenlétben áll, további 11 vendégkombájn segítségével is számolunk. A jövő hét elején — ha valami közbe nem jön — hozzálátunk a 175 hektáron termesztett őszi árpa aratásához. Egyébként a búzát 715, a tavaszi árpát 880 hektáron kell learatnunk. A trhovištei szövetkezetben — a korábbi évekhez hasonlóan — az idén is szervezetten folyik a munka. Jól felkészültek az idénymunkákra, cs-ak kedvezzen az időjárás. Akkor idejében raktárakba kerül az idei termés. (kulik)
