Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1981-06-18 / 142. szám, csütörtök
A szaratovi mozgalom tegnap, ma és holnap Kommentáljuk Alig akad valaki, aki ne ismerné azt a megnyugtató ér zést, amely akkor tölti el az embert, ha munkáját ellenőr xik, s kifogástalannak találják. A megnyugváson kívül biz tonságot és bátorítást is jelent a pozitív eredményt nyugtázó ellenőrzés. Növeli az ellenőrzött egyén vagy közösség iránt támasztott bizalmat, s további becsületes helytállásra serkent. Mindezek ellenére általában bizonyos izgalom vesz raj tünk erőt, ha munkánkat értékelik, ellenőrzik. Ez rendszerint még akkor is fennáll, ha tudva tudjuk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk a ránk bízott feladatok minél jobb elvégzése érdekében. Am azt is tudjuk, hogy aki dolgozik, az tévedhet. A melléfogás fölismerése pedig nem mindig könnyű. Sőt, olykor segítség kell hozzá. Ilyen segítségnyújtásnak kell tekintenünk a rendszeres ellenőrzést is. A hibák sorozatos elkövetése, a tévedések halmozódása majdnem mindig ott fordul elő, ahol huzamosabb ideig elmarad vagy nem elég következetes és alapos az ellenőrzés; illetve ott, ahol nem vonják le a kellő tapasztalatokat az ellenőrzés során felderített fogyatékosságokból, s nem foganatosítanak megfelelő intézkedéseket a mielőbbi meg oldásra. A kommunista párt szervei és szervezetei különösen nagy fontosságot tulajdonítanak az ellenőrzésnek. Jelentőségét a XVI. pártkongresszus is kiemelte. A CSKP Központi El lenőrző és Revíziós Bizottságának tevékenységéről szóló beszámoló egyebek közt rámutatott „... az ellenőrzés a pártszervek és szervezetek irányító és szervező munkájának oszthatatlan része. A rendszeres és hatékony ellenőrzés elő segíti a párt politif. '^nak érvényesítését, nagy jelentőségű a kommunisták nevelése szempontjából, és a társadalmi folyamatokról való tájékozódás fontos forrása.“ A pártszervezetek ellenőrző tevékenységének hatásköré foen mindenre ki kell terjednie. A termelésben dolgozó kom munistákat tömörítő pártszervezeteknek a gazdasági tiszt ségviselók munkáját is ellenőrizni kell. Ennek legbeváltabb formája a tisztségviselő meghívása a pártbizottság axrtn éleseire, melyeken termelési, gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. Ilyen alkalomra a párton kívüli gazdasági tisztség viselőket is meghívja összejöveteleire a pártbizottság. A tisztségviselők beszámolói alapján a pártbizottság a tagsági gyűlést is tájékoztatja a termelési feladatok teljesítéséről. Azokban az üzemekben, vállalatokban, ahol a termelési feladatok teljesítésének ez a módja természetessé vált, a gax dasági eredmények sem maradnak el. Elsősorban a kommunisták feladatainak teljesítését ellenőrzik a pártszervezetek. Ma már minden párttag és tag jelölt teljesít konkrét feladatot, mégpedig rendszerint nem is egyet. Ezek a feladatok összhangban állnak az egésst pártalapszervezetre háruló feladatokkal, az üzem, a vállalat termelési feladataival. Vagyis az egyes tagok konkrét pártfeladatainak a teljesítésétől függ az egész alapszerve zet munkájának eredményessége, a munkahelyi feladatok teljesítése. A pártfeladatok teljesítésének ellenőrzését tehát az alapszervezetek állandóan szem előtt tartják. Bár állandó jellegű feladatról van szó, ezekben a napok ban, hetekben mégis különös figyelmet érdemel ez a kér dés. A pártalapszervezetek ugyanis júniusban számolnak be a tagságnak az egyes tagok feladatai teljesítésének ellenőrzéséről. Az ellenőrzés során nyilván fogyatékosságok is fel színre kerülnek, s ez szükségessé teszi a bírálat és az önbí rálát érvényesítése kedvező légkörének megteremtését, azaz a hibák megszüntetése feltételeinek létrehozását. Természe tesen a jól végzett munka méltányolása sem maradhat el, ami lelkesít az újabb feladatok vállalásában és teljesítésé ben. FÜLÖPIMRE repülőgépgyár igazgatója. — Az alkatrészek és a huzalok ezreit az üzem minőségi jelzésével láttuk el. Valamennyi sikert azzal értük el, hogy minden munkásnak megváltozott a munkához való személyes felelőssége és kommunista viszonya. Ma már csaknem 2000 munkás és mester viseli a minőségi jelzőt. Rendszerünk eredményeit legjobban a JAK 40 típusú repülőgép gyártásán lehetne illusztrálni. Rövid idő alatt lényegesen megjavulnak mutatóik: az első generáljavításig eltelt idő a kétszeresére növekedett, az üzemeltetési megbízhatóság pedig a háromszorosára. A gazdasági nyereség kétmillió rubelt tett ki. A repülőgépet sikeresen használják 19 államban, köztük Csehszlovákiában is. Az NSZK-beli General Air Nord. H. Koch cég vezérigazgatója a következőket mondta: — Hosszú útvonalakon a JAK 40 pótolhatatlan. Minden félelem nélkül mondhatom, hogy ilyen repülőgéppel a világ egyik országa sem rendelkezik. A mozgalomnak nagy figyelmet szentel a szaratovi területi pártbizottság. A pártszervezet határozata alapján létrejött a műszaki haladással foglalkozó tanács, amely a termékek minőségének tervezett növelésével kapcsolatos kérdéseket vitatja és oldja meg. A pártalapszerve- zetekben különbizottságok alakultak. Feladatuk az, hogy a munkásokban kifejlesszék a munkához való kommunista viszonyt. Többezer újítót a legjobb dolgozó elismerő címmel tüntettek ki. A legjobb kollektíváknak odaítélték a jó minőségű brigád, szakasz, műhely, cég címet. — Körülbelül 10 évvel ezelőtt az állami minőségi jelzést csak az üzem két terméke nyerte el — mondotta V. Guszev, a szara- tovi területi pártbizottság első titkára. — Ma már 1024 terméket gyártanak ezzel a jelzéssel. Csupán a tizedik ötéves tervidőszak alatt a legjobb minőségű termékek részaránya a tizenhat- szorosára emelkedett. A dzser- zsinszki gépgyár, a Nitron szövetkezet, a Szerszámgépgyártó üzem és más üzemek szép eredményekkel dicsekedhetnek. A viszgálatoknak alávetett termékek 50—90 százaléka elnyeri a legmagasabb minőséget jelző ötágú csillagot. A. VOROTNYIKOV tartottak, amelyek során értékelték az eredményeket. Az SZKP Központi Bizottsága két alkalommal, 1963-ban és 1967- ben értékelte a szaratovi rendszer hatékonyságát. Az üzemben azóta sok minden megváltozott. Az eredeti rendszernek nemcsak a neve, hanem a tartalma is átalakult. Jelenleg három létfontosságú ciklust foglal magába: a termékek tervezését, gyártását és működését. A rendszernek tizenegy funkcionális alrendszere van. Ide tartozik a selejtnérkü- li munka alrendszere, a standar- dizáció, a minőség és a hatékonyság tervezése, a metrológiai biztosítás, a szervezési, műszaki intézkedések, a nevelőmunka, az oktatás, és a gyakorlat. Valamennyi problémával a koordinációs tanács foglalkozik. A tanács tagjai az üzem fő szakemberei, a megrendelők képviselői, valamint a pártszervek és a szakszervezetek képviselői. A fő -intézkedéseket, amelyek -a komplex rendszer alapját képezik, evente bevonják az üzem tudományos munkájának, a termelés, és az üzem szociális fejlesztésének egységes tervébe. Az elmúlt év óta a repülőgép- gyárban bevezették a minőségi mutatók tervezését. A kollektíva nemcsak a végrehajtásért és a folyamatosságért felel, hanem # reklamációk, a termelési hibák, és a selejtek okozta károk csökkenéséért, valamint az üzemi ellenőrzések eredményeiért és « technológiai előírások betartásáért is. Az, üzem szakemberei észrevették, hogy a komplex rendszer bevezetése óta sokkal jobban érvényesül a termelés auto- matizációja és gépesítése és sokkal nagyobb mértékben jutnak érvényre a haladó technológiai folyamatok. Az üzemben számos programozható megmunkálógépet szereltek fel, amelyeken többezer féle alkatrészt gyártanak. Az ellenőrző berendezések fejlesztésében és tökéletesítésében a Volga-menti kollektívák .segítségére siettek a moszkvai, a rigai és a szaratovi tudományos kutatóintézetek. — Huszonöt év alatt a rossz munka okozta károk annyira csökkentek, hogy jelenleg az össztermelés 0,14 százalékát alkotják, norma-órákban kifejezve — mondotta A. Krioohizsín, a Negyed évszázaddal ezelőtt alakult a szaratovi repülőgép- gyárban á selejtnélküli munkáért, a Jó minőségű alkatrészek, huzalok és aggregátorok gyártásáért indított mozgalom. Az ellenőrzés mércéjévé a munkás lelkiismerete vált. Ez a kezdeményezés nem korlátozódott csupán a gépgyártásra: fokozatosan más ágazatok is áttértek rá. A mozgalom követőkre talált az építkezéseken és a közlekedésben, a vegyészek és a mezőgazdászok körében, a tudományos kutató intézetekben és a konstrukciós irodákban. így jött létre az a rendszer, amelyben egyesült az egymással kölcsönösen összefüggő műszaki, gazdasági és szervezési intézkedések komplexuma, s amely 8 termelés műszaki színvonalának valamint a szakmai mesterség fokozásának fő tényezőjévé vált. Ez a rendszer nemcsak a Szovjetunióban, hanem a szocialista közösség más országaiban, így Csehszlovákiában is elterjedt. Hogyan működik ez a rendszer ma Szaratovban? Milyen új tapasztalatokat szereztek a Volga-mentiek? Melyek a munka minősége növelésének további útjai? Ellátogatunk néhány szaratovi üzembe, meghallgatunk számos szakembert, tapasztalt' vezető dolgozót. Az első út természetesen a repülőgépgyárba vezet. Huszonöt év hosszú idő nemcsak az ember, hanem egy üzem életében is. A szaratovi gyár ezalatt az idő alatt láthatóan megváltozott. A törzstagok mosolyogva emlékeznek arra, amikor a korábbi években a gyártott termékek minőségéért á műszaki ellenőrzési osztály és a megrendelők voltak a felelősek. A cégek gyártották a termékeket, az ellenőrök határozták meg jók-e. Órákon át tárgyaltak arról, hogy a hibás alkatrészek vagy huzalok fogyatékosságai nagyon vagy kevésbé térnek-e el a műszaki dokumentációtól, s meg lehet-e őket menteni. Ezzel nagyon sok időt veszítettek. Ennek ellenére a hibás termékek száma nem volt kevés. A statisztika azt mutatja, hogy a technológiára szánt idő 40 százalékát a hibák eltávolítására fordították. Ekkor ötlött fel a gondolat, hogy egy olyan intézkedés komplexumot kellene kidolgozni, amely biztosítaná valamennyi alkalmazott selejtmen- tes munkáját. Ennek alapja a munkásokba, az anyagi értékek közvetlen előállítóiba vetett bizalom volt: lehetővé telték számukra, hogy saját maguk ellenőrizzék termékeiket. Bevezették az értékelés kritériumát — az első alkalomra elfogadott termékek százalékát. Az üzemben minden héten minőségi napokat „Nem művelt csodát, de.. Mit eredményezett a pártfeladót teljesítése? — Igen, ez volt a legnehezebb, a szemléletváltozás elérése. Fontos, hogy ma már miiv. denki érti az íratlan társadalmi szabályt, akinek óvoda, bölcsőde kell, és lehetősége van, az épít. Persze, nem árt azonban, ha néha figyelmeztetik a leli©' tőségre. Ilyen eset: A Novodev termelőszövetkezet építkezik, régi irodaháza helyett is újat épít, ha a régit majd átalakítják, 60 óvodás gyermek kaphat benne helyet. Egyébként saját hatáskörében is építtet 120 férőhelyes óvodát, 30 férőhelyes bölcsődét a városi nemzeti bizottság a Bástya 11. lakótelepen. — Erről hadd mondjam el én — szól közbe a pártelnök, — nincs olyan hét, hogy legalább egyszer, gyakrabban azonban kétszer is az építkezésre ne látogatna Weizer elvtárs. Nem kétséges tehát, hogy az év utolsó negyedében ezt a létesítményt is átadjuk rendeltetésének. Végül megkérdem. Weizer elv társtól: — Elégedett saját pártfelad;i- tának teljesítésével? Nagyon szigorúan néz reám. — Még nem. Itt a kimutatás, még mindig ötszáz kérelmet tartunk nyilván. Nem lehetek elégedett. Szóval, -nem művelt csodát, tlr> a tagkönyvcsere idején kétszer annyi volt az igénylők száma, jnint most, pedig közben másfél ezerrel is gyarapodott a város lakosainak száma, akiknek bizonyos része óvodáskorú, vagy bölcsődei gondozást igénylő gyermek. Nem is csodatevésre kapott megbízatást. Viszont ezek az adatok beszédesen bioznyítják, hogy mit eredményezett pártfeladatának teljesítése. HAJDŰ ANDRÁS A bratislavai Mélyhűtő Vállalat 01 es számú üzemében az idei tavaszi évad alatt több mint 400 tonna spenótot dolgoznak fel, amelynek fele kivitelre kerül. A termelés során új, korszerű gépi berendezést használnak, mint például a csigaadagolót, amely a gépsorra adagolja a nyersanyagot. Ezt eddig kézzel végezték. Felvételünkön Marian Garaj (baloldalt) és Leonard Portié a villanyszerelést végzik az új adagolón {Blažej Palkovič felvétele —• CSTK] ELLENŐRZÉS - SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Nagyon komoly pártfeladatot kapott a tagkönyvcsere idején Weizer András elvtárs, az Érsek- újvári (Nové Zámky) Városi Nemzeti Bizottság iskolaügyi osztályának dolgozója: „Az óvodák es a bölcsődék építése terén mutatkozó lemaradást be kell hozni. Sőt, az építés ütemét fokozni kell!“ Ugyanis, a közel 35 000 lakosú városban nagy gond volt a dolgozó édesanyák gyermekeinek óvodákban, bölcsődékben, való elhelyezése, 1008 kérelmet tartottak nyilván. Az akkori helyzetet így jellemzi Dudás Károlyné, Mészáros Anna, a vnb pártszervezetének elnöke: — Tudtuk, hogy máról holnapra nem lehet változásra, fordulatra számítani, bár az illetékes szervek több, helyes és jó intézkedést elfogadtak. Kétség sem fért ezeknek a várható sikeréhez, de mert olyan közügyről volt szó, melyben a munkásnők is érdekeltek, pártfeladatnak minősítettük a közvetlenebb irányítást. Főleg az intézkedések megvalósításához szükséges segítséget, az építés ütemének fokozását. Azért bízták a feladat teljesítését Weizer elvtársra, mert gazdag tapasztalatokkal rendelkezik, már nem egyszer bizonyította, hogy a szervezésben következetes, szívós. Egyébként a tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetéskor megemlítette néhányszor: „Nehéz ügy ez elvtársak“, de végül is a „Megpróbálom“ szó helyett ezt mondta: „Vállalom“. A jelenlegi helyzetet viszont így jellemzi a pártszervezet elnöke; — Közel felére csökkent a nyilvántartott kérelmek száma. A lemaradást már pótoltuk, behoztuk, és egyre biztatóbb jelentéseket kapunk az építkezésekről. Weizer elvtárs nem művelt csodát, de pártfeladatát, folyamatosan, példásan teljesíti. Persze, nemcsak jelentésekből ismerik a helyzetet. A pártszervezet, melynek 26 tagja és 2 tagjelöltje van, negyedévenként rendszeresen ellenőrzi, értékeli a megbízatások, a feladatok teljesítését. — Aki irányít, ellenőriz is, ez a lenini munkastílus egyik alap- követelménye — magyarázza a pártelnök, — és azért jó ennek következetes érvényesítése, mert az esetleges problémák megoldásában segíthetünk annak az elvtársunknak, akinek erre szüksége van. Különösebb, rendkívüli segítségre eddig még nem volt szüksége Weizer elvtársnak, mégis helyesnek, fontosnak tartja az ellenőrzést, az értékelést. — Megnyugtató, erőt adó érzést nyújt — véli, — ha mások is tudnak a sikrekről, a gondokról. Olyan elvtársi kézfogás-félének tartom az ellenőrzést, mintha megszorítanák a kezem, és bíztatnának, hogy csak így tovább... Erre a bíztatásra bizony szüksége volt, bármennyire is magabiztosan kezdett hozzá a feladat teljesítéséhez, mert néha nehéz helyzetbe került. — Ilyen volt — emlékszik vissza, — amikor megtudtam, hogy az állomás melletti lakótelepen az óvoda építését, melynek átadása már amúgy is késett, a Mélyépítő vállalat nem fejezi be. Megoldást azonban talált. Furcsa ugyan, de igaz: az Elek- trosvit nemzeti vállalat átvette az építkezést. Sőt, hamarosan befejezi, és 120 óvodás, 30 böl- csődés gyermeknek az elhelyezésére hamarosan sor kerülhet. *— Bizony igaz, hogy mindig osztályszempontból kell hozzákezdeni a problémák megoldásához — magyarázza. Jól értelmezett munkáspolitikával, mert elsősorban a munkásgyermekeknek építünk, és támogatást, segítséget is elsősorban a munkáskollektíváktól, az üzemektől várhatunk. így lett ebből az építkezésből is Z-akciós munkahely. Felsorol néhány adatot: a Vu- nár szerszámkészítő üzem és a Jednota fogyasztási szövetkezet közös összefogással 60 gyermeknek épített óvodát, a konzervgyár, a Tesla nemzeti vállalat üzeme szintén. A Remeslo- sluzba termelőszövetkezet megvásárolt egy házat, átalakította és ebben a házban ma már 20 férőhelyes óvoda működik. A Mäsokombinát üzemének dolgozói az idén kezdtek hozzá 60 férőhelyes üzemi óvodájuk építéséhez. Az egyik, megszüntetett alapiskola épületét a Milex és a ČSAD üzemének dolgozói vették át, az év Végére befejezik az átalakítási munkálatokat, további 60 gyermeknek lesz ott óvodája. — Ahány üzemet említettem — mondja, — annyi pártelnök, annyi szervező segített a feladat teljesítésében. Megemlítem neki, hogy gyakorta vitatott kérdés még napjainkban is: Ki építsen óvodát? Érti a célzást, az utalást. Kezével int, hogy ne is folytassam.