Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-02 / 128. szám, kedd

Nincs változás? A XVIII. JÖKAI-NAPOK KISSZlNPADAINAK VERSENYÉRŐL ehetőség szerint mindig tartózkodom a címbeli­hez hasonló, kérdésekbe burkolt megállapításoktól. Ezút­tal azonban aligha vetem el a sulykot, hiszen a Jókai-napokon versenyben látott négy együttes teljesítménye bizonyos értelem­ben nem haladta meg a tavalyit. Mindannyian résztvevői voltak a tavalyi seregszemlének, ám az idén felfogásban, stílusban, for­manyelvben még sem hoztak újat. Ez nem is lenne baj, ha mind a négy csoport a tavalyi stílustörekvés tökéletesített, pontosabb, gondolatilag megha- tározottabb változatát mutatja be. Ugyanígy elégedettek lehet­nénk, ha elfeledkeznénk a kis- színpadi mozgalomra éveken át jellemző kísérletező kedvről, amelynek eredményeként min­dig akadt két-három együttes, amely ha nem is tökéletes for­manyelven beszélve, de mégis vállalta az útkeresést, a kísér­letezést. Ez az idén elmaradt, s talán nem is lenne annyira szembetűnő, ha mindegyik kis- színpad olyan mértékben tud­ta volna fokozni teljesítményét, hogy az meghaladja a tavalyit. Ha csak nem ült a nézőtéren rossz szándékú előítélettel a né­ző, el kellett ismernie, hogy a kassai (Košice) Szép Szó Ifjúsá­gi Színpad az idei seregszemlé­re is pontosan olvasható forma­nyelven megfogalmazott, gondo­lati töltésével mindvégig egyen­letes feszültséget keltő, nyelv, tánc, zene sajátos szintézist megteremtő produkcióval érke­zett. A leginkább Bartók Béla előadásában, a zeneszerző Can­tata Profana című művének elő- hangjaként ismert román kolin- daéneket, A szarvassá változott fiúk balladáját szintetizálták Szilágyi Domokos Játékok I., Já­tékok II. verseivel. Ahogy a Bar­tók-mű többrétűsége értelem és érzelem azonos fokú befogadás­ra képes állapotát kívánja a hallgatótól, ugyanezt igényli a színpadon a Szép Szó. Mondják: a jóban is lehet hibát találni, mert a tökéletesség fogalmát a Vá ilasztási HÉ ákoztató ;; ŕ • ;• ’.i/VV y f. v‘ ■" A szavazás módja Tekintettel arra, hogy a sza­vazást két nap alatt fogjuk le­bonyolítani (jóllehet nyilvánva­ló, hogy a választópolgárok túl­nyomó többsége már az első na­pon él ezzel a jogával és köte­lességével), a törvény szerint a szavazás június 5-én tizennégy órakor kezdődik és huszonkét órakor ér véget. A másik napon, június 6-án reggel hétkor kez­dődik és tizennégy órakor feje­ződik be. A hnb tanácsa, ameny- nyiben a szükség úgy diktálja, meghatározhatja a szavazás kezdetének korábbi időpontját is. A szavazóhelyiségben a vá­lasztópolgár a szavazókörzeti választási bizottság tagjainak átadja igazolólapját, esetleg személyi igazolvánnyal, útlevél-i lel vagy más elfogadható ok­mánnyal igazolja magát. A vá­lasztók névjegyzékén feltünte­tik megjelenését, majd megkap­ja a szavazólapokat. Mindenki személyesen szavaz, más sze­méllyel nem helyettesíthető. A: szavazóhelyiség elrendezése olyan, hogy érvényesülhessen a szavazás titkosságának elve. A helyiség erre a célra elkülöní­tett részében a szavazón kívül senki sem lehet jelen. Kivételt képeznek azok a szavazók, akik segítségre szorulnak, mivel írástudatlanok vagy testi hiba következtében önmaguk képte­lenek a szavazólapok lekezelé­sére. Az ilyen személynek joga igénybe venni más választópol­gár segítségét. A választásra jogosult a sza­vazólapokon érintetlenül hagy­ja azoknak a jelölteknek teljes nevét, akikre szavazni óhajt. A' szavazólapok lekezelését köve­tően szavazólapjait bedobja a szavazatgyűjtő urnába. Ági dialektikus materializmus nem ismeri. Ám, ha ez a hibakere­sés egyenlő a rossz szándékkal, lehetetlen elfogadni, bármilyen tetszetős köntösbe is burkolja következtetéseit. A Szép Szó egy évtizedes munkássága, az a fajta jelenlét, amelyet az össze­tett szó felbontásával — jelen és lét —• érthetünk meg legin­kább. A Szép Szó megalakulása óta a „jelenben“ gondolkodva törekszik az objektív „lét“ lehe­tő legteljesebb birtokbavételére. Az idén nemcsak a generációs váltásból, hanem a rendezőcse­réből is — Gágyor Ildikó veze­tésével — megerősödve került ki. Nem feledkezve meg a sajá­tos stílus, forma, a legegyeteme­sebb tartalom saját hagyomá­nyukká vált lényegéről. Az ősi- ség, a népi kultúra, a népi tár­sadalom legmélyebb rétegeiben merítkező, a népszokások, a népzene kultikus formanyelvét a modern színházművészet tel­jességre törekvő tartalmának és formájának részévé tette. Ez a tény magában hordozza (eddig sem volt másképp) a zsűri által felvetett továbblépés mindenko­ri lehetőségét. A verseny második helye zettje a mar.celházi (Mar­celová) Jókai Mór Kis- színpad, amely Mátyás király lopni megy címmel a népmese feldolgozását mutatta be. Ter­mészetesen nem volt ez akár­milyen, egyszerű színpadi adap­táció. A tavalyi következetlen­ségből tanulva, a stílust ponto­rózsaszín ing, kendő, a „megü­tik a dobot“ kimondása után megszólaló dob, mozgással il­lusztrált szöveg) megszabadí­totta volna. Hűen a választott formához, stílusban sokat tisztulva láthat­tuk viszont a nánai (Stúrovo- Nána) Jelenlét Kísszínpadot. Eugene Labiche Ilyen a világ cí­mű egyfelvonásosát mutatták be. Mindvégig tartva magukat a szerző által megírt darab gon­dolatiságához. Hogy csupán a negyedik helyet szerezték meg, annak elsősorban a rendezői el­képzelés meghatározatlansága volt az oka. Színészileg jól megoldott figurák mozogtak, egy lassú, időnként enerváltnak ható játékban. A dinamikusabb játék, a színészek karakterizáló képességének jobb kihasználása, a darab mai értelmezése, több rendezői ötlet bizonyosan na­gyobb sikert hozott volna az együttesnek. Ez késztet arra, hogy biztassam az együttest, ne szakítson az egyfelvonásosok bemutatásával. Olyan lehetőség ez a rendszeresen dolgozó kis- színpad számára, amelyen nem­csak a csoport, de közönségük is felnőhet az igényesebb dara­bok, a tudatosabb dramaturgiai és rendezői munka eredményei­nek befogadásához. Dániel Er­zsébet rendezői erénye, hogy az említett hibák ellenére is stí­lust, eszközeiben minden tekin­tetben érvényes játékstílust adott az együttesnek. Kell, hogy tovább lépjen a mondanivaló tisztaságáig, a stílus tartaloirr­A Szép Szó Ifjúsági Színpad előadásának egyik emlékezetes jele­nete (Gyökeres György felvétele) sítva alkották meg ezt az elide­genítő effektusokban bővelkedő, a csehszlovákiai magyarság anyanyelvi „kultúrájának“ fül­bántó romlásairól a szatirikus színház eszközeivel szóló pro­dukciót. Az előadás legnagyobb hiányosságának a játszók moz­gásának merevségét, és a fe­gyelmezetlen játékmodort tar­tom. Mindenesetre eredeti tö­rekvésként tartjuk számon a Jó­kai Mór Kisszínpad vásári ko­médiák mintájára alkotott, mégis a mai emberről, a ke­retjátékban a dél-szlovákiai fal­vak közéletének, emberi kapcso­latainak fonákságairól is szóló játékukat, amelyet Soóky László rendezett. Sokat vitatott műsort mutatott be a Komáromi (Komárno) Ma­gyar Tanítási Nyelvű Gimnázi­um irodalmi színpada, Gáspár Tibor rendezésében. Ez a közép­iskola egyike azon keveseknek, amelyben rendszeres, az iskolai színjátszás legjobb hagyomá­nyaira építő munka folyik. Az együttes célja, hogy az anya­nyelvi nevelés, a magyar iroda­lom óráin tanultak elmélyítését, egyenletesebb érvényű tulajdon- bavételét szolgálja. Bizonyára nem állok egyedül a vélemé­nyemmel, hogy a csoport ezt a feladatát az idén is maradékta­lanul teljesítette. Sajnos adós maradt a színházi megformálás­sal. A Rostélyos ablakán című népballada-összeállítas anyagá­ban hordozza a színházi eszkö­zökkel való megjelenítés lehető­ségét. Sajnos ez a tartalmában, mondanivalójában igényes ösz- szeállítás nem öltött olyan szín­padi formát, amely az irodalmi oratórium, közhelyeitől {virág, mai való megtöltéséig. Potenciá­lisan a nánai kisszínpad is a mozgalom újítóinak sorába tar­tozik, hiszen az egyszerűség, a sallangoktól mentes játék ala­pot jelent a súlyosabb mondani- valójú egyfelvonásosok (legye­nek azok akár szatirikus játé­kok) sikeres bemutatásához. A két alakításért adott díjat annak a két csoportnak a tagja kapta, amely a humort, az iró­niát választotta gondolatai közvetítőjének. A női alakítás díját Nágel Erzsébet, a nánai Je­lenlét Kisszínpad tagja kapta Prunette szolgálólány megfor­málásáért. Teljesítményének ér­tékét leginkább a tudatos épít­kezés, beszédének a karikí- rozás ellenére is mindvégig ért­hető állapota és mozgásának la­za, egyéni jellege adta. A férfi alakítás díját a marcelházi Né­meth István kapta, Johann von Kovács szerepében nyújtott tel­jesítményéért. A helyzetek és a hős figurája megkívánta jellem- paródia eszközeivel el tudta hi­tetni a nézővel, hogy egyszer obsitos vitéz, máskor kisstílű tolvaj, majd haknizó, dilettáns színész. V égezetül nehéz lenne bár milyen előjelű következ­tetést és jövendölést pa­pírra vetni. A látott kisszínpa­dok többsége olyan helyzetben van, amelyből feltétlenül ki kell lépnie, ha a jövőben sikerre számít. Tehetségük, a játszók színészi képességei kívánja, hogy rendezőik világlátása, vé­leménye ne csak a vitákban, de a színpadon is tükröződjön. Ez lesz a változás. DUSZA ISTVÁN- UJ FILMEK­A MENYASSZONY (NDK-beli) Egy rendkívüli asszonysors tárul elénk Günther Rücker és Günther Reiseh filmjében, A menyasszonyban, melynek cse­lekménye a harmincas években játszódik. Főhőse Hella Lindau, német kommunista asszony, akit hazaárulás vádjával tízévi bör­tönbüntetésre ítélnek. Mit kell elszenvednie ebben a pokolban? Hol van az emberi tűrőképesség határa? Hogyan és miért volt képes Hella elviselni a borzal­makat? Honnan merített erőt, bátorságot? Ezeket a kérdése­ket vetik fel a film alkotói, s döbbenetes erejű művükben vá­laszt is kapunk rájuk. tönben is lehet és kell is har­colni. Ha másképp nem, hát emberséggel, példamutatással, összetartó, egymást védő kö­zösség kialakításával. Hiteles, meggyőző és nagy hatású film A menyasszony. Nélkülöz mindenfajta hamis pátoszt, józan, higgadt stílusú mű. Gondolati tisztaság jellem­zi, s ez a szerkezet tisztaságán val és fegyelmezettségével pá­rosul. Az alkotók Hella Lindau alakját nem emelték hősi talap­zatra, esendő emberként ábrá­zolták, aki fél, kétségbeesik, szeret, lelki válságba kerül, de mindig talál annyi erőt, hogy Találkozás a Jegyházban: Jutta Wachowiak és Regimantasz Ado= majtisz Hella illegális párttevékeny­ségéért kerül fegyházba, s bün­tetését a legsúlyosabb fegyen- cek között kell letöltenie. Ah­hoz, hogy a rács mögött is meg­őrizze emberi méltóságát és testileg-lelkileg teljesen össze ne törhessék, hallatlan belső erőre volt szüksége; ezt a szün­telenül meg-megújuló erőt szi­lárd meggyőződése és a vőle­génye iránt érzett nagy szere- tete táplálta. Ebből merített erőt, ez segítette elviselni meg­aláztatását, a fizikai és erköl­csi szenvedést. Hella a fegy­házba csak időnként eljutó hí­rekből — és saját mozgalmi ta­pasztalataiból — próbálja meg rekonstruálni, mi is történik odakint a világban, s rájön ar­ra, hogy a hatalomra jutott, majd a háborút kezdő hitleri Németország ellen még a bör­újból talpra álljon. Bár a tör= ténet nem bővelkedik esemé* nyekben (szinte mindvégig a fegyház szűk világában va* gyünk), mégis kellő feszültség get teremt (a feszes szerkezet is hozzájárult ehhez). Az alko* tás megrázó képet ad a hitleri Németországról, a nácik fana-s tizmusáról, jellembeli torzulá* sairól és érzelmi sivárságáról. A film értékei között kell em*' líteni néhány élményszámba menő színészi produkciót is, el* sősorban a címszerepet játszó Jutta Wachowiak alakítását. Mé* lyen átélt játékáról csupán fel* ső fokon lehet szólni. Láthatjuk a filmben a szovjet-litván Regb mantasz Adomajtiszt és a cseh Slávka Budínovát is. A megrázó erejű alkotást a tavalyi Karlo* vy Vary-i filmfesztivál nagydí* jával jutalmazták. FESZTIVAULÖZETES Júniusban az idén is megren­dezik a nyári filmszemlét, mely jelentős jubileum, pártunk meg­alapításának 60. évfordulója je­gyében zajlik le. A rendezvény ünnepélyes megnyitására június 11-én Trnaván kerül sor; bemu­tatják Martin Holly Lovasok az éjszakában című szlovák film­jét. Az ezt követő napokon ha­zánk 64 városában (19 szlová­kiaiban) estéről estére egy-egy új filmet nézhet meg a közön­ség. A június 11—29 között lezajló szemle műsorán 14 ország 17 alkotása szerepel, jobbára szó­rakoztató filmek (vígjátékok, kalandtörténetek, krimik). Ha­zánkat három új mű képviseli; az említett filmen kívül Václav Vorlíček munkája, a Kiforrott a bor és a Jan Schmidt rendezte Popkoncert. A szocialista orszá­gok produkciói közül az érdek* lődők az alábbiakat láthatják: a Veszélyben a legénység és a Száguldó huszárcsapat (szov» jet), A hasonmás (bolgár), a Ki beszél itt szerelemről? (ma* gyár), a Jövőre a Balatonnál (NDK-beli), a Tigris, a boksz- bajnok (jugoszláv), A tettes visszatér (lengyel), valamint a Ki a milliomos? (román) alko­tásokat. A nyugati országok filmjei közül az alábbiak szerepelnek műsoron: Sastoll, a fehér ló (angol), A gorilla (francia), Egyetlen lehetőség (kanadai), Viilanylovas és A San Francis- có-i nyomozó (amerikai), Élet és halál határán (nyugatné­met). A nyári filmszemle június 29­én ér véget, Písekben. —ym — MÉM 1981. VI. 2. LOVASOK AZ ÉJSZAKÁBAN — ez a címe Martin Hollý munkáján nők, melyet a nyári filmszemle ünnepélyes megnyitása álkalmá- fjL ból Trnaván mutatnak be

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents