Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-16 / 140. szám, kedd

AFGANISZTÁN A Nemzeti Hazafias Front alakuló kongresszusa (ČSTK) — Az afgán társa­dalom valamennyi osztályának és rétegének, a munkásoknak, parasztoknak, az ifjúságnak és a nőknek, az értelmiségnek és az egyháznak a képviselői vesznek részt a Nemzeti Haza­fias Front Kabulban tegnap megkezdődött alakuló kong­resszusán. A tanácskozáson részt vesz Babrak Karmai, az Afganisztánt Népi Demokrati­kus Párt KB főtitkára, a forra­dalmi tanács elnöke, Szultán Ali Kestmand kormányfő és más vezetők. Bab rak Karmai beszédet mondott, amelyben hangsúlyoz­ta, hogy az alakuló kongresz- szus munkája eredményeként egy olyan frontnak kell létre­jönnie, amely egyesíti az afgán társadalom valamennyi osztá­lyát és rétegeit, a szervezete­ket, a nemzeteket és a nemze­tiségeket, az ország hazafias erőit, amelyek az ország fej­lesztését és az új Afganisztán felépítését szorgalmazzák. A Nemzeti Hazafias Frontnak hozzá kell járulnia az ország védelmi képessége megszilárdí­tásához és a tömegek mozgó­sításához — mondotta Karmai. Afganisztán nemzetei és törzsei ennek a frontinak megalakítá­sát öntudatosan támogatják. NÉHÁNY aSS MSORBAN MIGUEL D‘ESCOTO nicaragual külügyminiszter NDK-beli hiva­talos látogatása során kollégá­jával, Oskar Fischerrel nem­zetközi kérdésekről és a két­oldalú kapcsolatokról tárgyalt. OLA ULLSTEN svéd külügy­minisztert varsói hivatalos lá­togatása során fogadta Józef Czyrek lengyel külügyminisz­ter. VARSÓBAN a Kultúra és Tu­domány Palotájában tegnap megkezdődött a Műépítészek Nemzetközi Szövetségének 14. kongresszusa. A résztvevőket Ilenryk Jablonski, az államta­nács elnöke és Jerzy Majev/ski varsói polgármester köszöntöt­te. Leonyid Brezsnyev is üdvöz­lő táviratot intézett a résztve- vőkhöz. KHALED szaúd—arábiaí ki­rály tegnap négynapos hivata­los látogatásra Géniből Madrid­ba érkezett, ahol fogadta őt János Károly király és Calvo Sotelo kormányfő. NORVÉGIÁBAN az atombom­bák elleni mozgalom kezdemé­nyezésére tegnap akcióhét kez­dődött, melynek keretében szorgalmazzák a NATO lázas fegyverkezésének leállítását és atommentes övezet megterem­tését Skandináviában. A Nemzeti Hazafias Front megalakítása mindig Is az ANDP célja volt. A párt az áp­rilisi forradalom győzelme után azonnal hangsúlyozta lét­rehozásának szükségességét an­nak ellenére, hogy Anvin idejé­ben elhajlás történt a helyes vonaltól. A front a forradalom kivált­sága és az egész népé. jelen­tős lépés a nép egységének és a demokrácia fejlesztésének megszilárdítása felé — mon­dotta befejezésül Babrak Kar­mai. A Nemzeti Hazafias Front alapszabályzatának javaslatával a küldötteket Szaleli Moham­med Zairai, az ANDP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára ismertette meg. DlVSZ-nyilatkazat (ČSTK) «>■* A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nyilatko­zatot adott ki a Nagy Hunvédő Háború kirobbanása 40. évfar dulójáuak alkalmából. A nyilat­kozat többek között leszögezi: tudatosítani kell, hogy az impe­rializmus azóta sem vesztett ag­resszív lényegéből. A reakciós körök céljaik megvalósítása ér­dekében különféle koholmá­nyokkal, rágalmazásokkal és Ideológiai diverzióval a második világháború lényegének megmá­szására törekszenek. A DÍVSZ nyilatkozata felhí­vással fordul a világ ifjúságá­hoz, hogy fokozza harcát a bé­kéért, a feszültség enyhüléséért, a leszerelésért, a lázas fegyver­kezés leállításáért és a békés jövő biztosításáért. A dokumentumok tanúskodnak HAIG TÁRGYALÁSAI HUANG HUÁVAL (ČSTK) — Alexander Haig, amerikai külügyminiszter, aki négynapos kínai látogatáson tartózkodik, tegnap immár má­sodízben tárgyalt vendéglátójá­val, Huang Hua kínai külügy­miniszterrel. A megbeszélések középpontjában a nemzetközi kérdések mellett a kétoldalú kapcsolatok időszerű problé­mái, mindenekelőtt az USA és Tajvan meglehetősen rendezet­len kapcsolatai szerepeltek. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecserét mindkét fél „hasznosnak“ minősítette, a részleteket azonban gondosan titkolták. Az amerikai delegá­ció egyik tagja mindössze any- nyit mondott, hogy a nemzet­közi kérdések értékelésében eléggé megegyező álláspontot képvisel a két fél. Haig kije­lentette, hogy az USA Kínát „közeli és értékes barátjának“ tekinti. Hozzáfűzte, hogy Wa­shington és Peking érdekei sok tekintetben párhuzamosak, és politikájuk is gyakran kiegé­szíti egymást. Ilaig szerint Kí­na és az USA „egyeztetni“ akarja fellépését a nemzetközi politikai színtéren. A kínai külügyminiszter a két ország kapcsolatait „straté­giai“. fontosságúnak minősítet­te. Felszólította a washingtoni kormányzatot, hogy a még fennálló nézeteltéréseket „óva­tosan és megfelelő módon“ pró­bálja áthidalni. Haig tegnap délután találko­zott Po l-pouin miniszterelnök- helyettessel, akivel főleg gaz­dasági kérdésekről, ezenbelül a Kínának nyújtandó esetleges további amerikai gazdasági se­gítségről tárgyalt. Ezt követő­en Haig megbeszélést folytatott a két ország katonai együttmű­ködéséről Keng Piao hadügy­miniszterrel. PORTUGÁLIA HAJLANDÓ KISZOLGÁLTATNI KATONAI BÁZISAIT A PENTAGONNAK (ČSTK) — Luiz Azevedu Coutinho portugál hadügymi­niszter tizenkét napos amerikai látogatásáról hazatérve Lisz- szabonban közölte: Portugália kész tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal, melyek témája a Pentagon rendelkezé­sére bocsátott portugál katonai objektumok kibővítése lenne. Az Egyesült Államokat min­denekelőtt az Azori-szigeteken levő Lajes légi támaszpont és a Lisszabontól délre fekvő Be­ja gyakorló repülőtér érdekli. A jobboldali portugál kormány szó nélkül tűri, hogy Lajest gyakorlatilag korlátlanul és el lenőrzés nélkül használják az amerikai repülőgépek. Coutinho biztosította az USA-t arról, hogy ebben az ügyben nem tör­ténik változás, és Portugáliá­nak nem lesz kifogása az el­len, hogy Lajest támaszpont­ként használja az úgynevezett intervenciós gyorshadtest. A ja­vasolt tárgyalások tehát telje­sen formálisak lesznek, és csak megerősítik a jelenlegi status quot. (ČSTK) — A The Times ftiíí brit napilap tegnapi szá­mában azt írja, hogy a nyilvá­nos dokumentációs hivatal ar­chívumában a közelmúltban megtalált dokumentumok jutói ta n ú s kod nak: Na g y- B r i ta n n i a röviddel a második világhábo­rú után nukleáris és biológiai támadást tervezett a Szovjet­unió ellen. A dokumentumok­nak 194B januárjától júliusig terjedő keltezésük van, és azoknak a több mint százezer lakosú szovjet városoknak a jegyzékét tartalmazzák, ame­ly** • az angliai, ciprusi és pa­kisztáni támaszpontokról elér­hetők voltak a bombázó repü­lőgépek számára. Az 1946 jú­liusában a vezérkari főnökök elé terjesztett dokumentumokat az a különbizottság dolgozta ki, melyeknek elnöke sir Hen­ry Tizard, vezető tudós és a kormány tanácsadója volt. A The Times szerint a jegv- zék 58 olyan szovjet várost je­lölt ki célpontul, amelybeu ab­ban az időben a Szovjetunió városi lakosságának 77,5 szá­zaléka élt. ULSTERI ÉHSÉGSZTRAJKOLÚK SIKERE AZ ÍR PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKON (CSTK) — Az ír Köztársaság­ban közzétették a június 11-én megtartott parlamenti választá­sok végleges eredményeit. Ezek szerint egyetlen párt sem szerezte meg az abszolút több­séget, amely feljogosítaná az új kormány összeállítására. A Fiamui Fail, Charles Haughey eddigi miniszterelnök pártja 78-at szerzett meg a 166 man­dátum közül. A Fine Gael, a második legnagyobb polgári párt 62, az ír Munkáspárt pe­dig 15 képviselői helyhez ju­tott. A független jelöltek — köztük az észak írországi bör­tönök két foglya — 8 mandá­tumot szereztek. Az ír parla­ment alsóházának új képviselői között van a 25 éves Keiran Dolierty, aki az észak-írországi Long Kesh internáló táborban 25. napja folytatja éhség- sztrájkját és a 26 éves Patrick Agnew, aki szintén ennek a tá­bornak a foglya. Az ír Köztár­saság alkotmánya engedélyezi részvételüket a választásokon. * # • Long Kesh észak-írországi internáló tábor éhségsztrájkot folytató öt foglyához tegnap csatlakozott a 29 éves Paddy, Quinn is. A foglyok követelik, hogy London szüntesse meg az erőszakot és a megtorló in­tézkedéseket az északír tarto­mányban, és az Észak-írország szabadságáért* harcoló bebör-» tönzötteket ismerjék el politi­kai foglyoknak. A tiltakozó éh-' ségsztrájknak már négy halá­los áldozata van. SZUZUKI BRÜSSZELBEN TÁRGYAL (ČSTK) — A nyugat-európai körúton tartózkodó Szuzuki Zenko japán kormányfő tegnap kétnapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. A belga fő­városban először Mark Eyskens belga kormányfővel a kétolda­lú kapcsolatok kérdéséről tár­gyalt, majd találkozott Gaston Thornnal, az Európai Közössé­gek Bizottságának elnökével. A Közös Piac képviselőjével el­sősorban a közösség államai és a távol-keleti #tszág közötti árucsere kérdéséről tárgyalt, amely, mint ismeretes, nem problémamentes. A nyugat-* európai „tízek“ az ázsiai part­nerrel folytatott k«re«k®delem- ben az idei év első négy h(% napjában 4,4 milliárd dolláros deficitet értek el, s ezért árra próbálják rávenni Japánt, hogy csökkentse autóexportját a nyu­gat-európai országokba. FÜLÖP SZIGETEK Ma: elnökválasztás (ČSTK) — A Fülöp-szigete- ken, Camarines Norte tarto­mány Daet városában a rendőr­ség lőfegyverét használva ve­tett véget a mintegy 4000 fős tüntetésnek. A tüntetés részt­f VIETNAM TÁRGYALÁSI JAVASLATA (ČSTK) — A vietnami kül­ügyminisztérium jegyzékben fordult a kínai külügyminisz­tériumhoz, amelyben Peking fegyveres provokációinak azon­nali megszüntetését követeli. Vietnam a határtérségben ta­pasztalható feszültség ellenére azt javasolja, hogy a lehető legkorábbi időpontban újítsák fel a tavaly Peking által egy­oldalúan megszakított vietna­mi—kínai tárgyalásokat. A vietnami fél júliust vagy au­gusztust jelöli meg a megbe­szélések harmadik fordulójá­nak időpontjaként. vevői a ma sorra kerülő elnök* választás bojkottálására szólí­tottak fel. A rendőrség közlése szerint négy tüntetőt a jendő-- rök lelőttek, nyolcán megsebe­sültek. Ferdinand Marcos államfő rádióbeszédében felszólította a Fülöp-szigetekieket, hogy ne hallgassanak a választások bojkottálására felszólító felhí­vásra. Várható, hogy a mai eN nökválasztáson, melyet tizen­két év óta első ízben tartanak meg Marcos elnök győz. A vá­lasztások bojkottálását ellenzé­ki politikusok, diák- és szak- szervezetek szorgalmazzák. TAPASZTALATOK, MELYEKET NEGYVEN ÉV UTÄN SEM LEHET ELFELEDNI úl szó 1981. VI. 18. Archibald King, Massachu­setts amerikai szövetségi állam képviselőházának tagja a Bos­tonba érkező szovjet vendége­ket (akik között az alábbi so­rok szerzője is ott volt), a kö* vetkező szavakkal fogadta: „Az egyik ok, amiért örülök az önök látogatásának, az, hogy az ame­rikaiaknak majd beszélnek ar­ról, mi az a háború, mekkora emberáldozat árán arattak győ­zelmet a fasizmus felett. A prob­lémák, amelyekkel az ameri­kaiak jelenleg találkoznak (itt a Reagan elnök hatalomra jutá­sa utáni lázas fegyverkezés nö­vekedésére gondolt — Sz. B.) abból erednek, hogy népünk nem élte át a háború borzal­mait, és országunkra sosem hulltak ellenséges bombák. Ta­lán épp ezért nem él egyesek­ben annak a nagy veszélynek a tudata, amelyet a háború di­csőítésének politikája von ma­ga után. Nem tudatosítják, mi­lyen esztelenek a hatalmas fegyverkezési kiadások, termé­szetesen a szociális fejlődés programjának rovására“. Napjaink Amerikájában, ame­lyet áthat a sovinizmus, nem mindennap hallhat az ember ilyen szavakat, amelyek a mi gondolkodásunkat tükrözik. A Kongresszus fekete bőrű tagja választói gondjainak él, akiktől a fegyverkezés elrabolja az Is­kolák és a kórházak fenntartá­sára szükséges összegeket. Ab­ból az országból ■ érkeztünk, amely ezekben a napokban em­lékezik történelme egyik legtra­gikusabb évfordulójára — a hitleri katonai gépezet negyven évvel ezelőtti támadására a Szovjetunió ellen. Az amerikaiaknak is megvolt a maguk Pearl Harborje, de utá­az esetleges atomháború lehet­séges következményei kutatásá­ban. Nézzék — mondja, a sze­münk láttára ütik fel fejüket a neokonzervativisták és a mili­taristák. Egymás után tartanak beszédeket a televízióban ke­resztény prédikátorok szerepé­ben. Ez az egész egy fantaszti­kus rákos daganathoz hasonlít, Játék a tűzzel na az amerikai városokban nem volt egyetlen elsötétítés sem. A háború valahol az óceá­non túl tombolt. Emlékeztettük amerikai hall­gatóinkat arra, hogy a szovjet haza el>ben a háborúban húsz­millió fiát veszítette el, hogy ti­zenhétezer szovjet város dőlt romba, és újra kellett kezde­nünk a felújítást, gyakorlatilag a semmiből. Mindemellett aka­ratlanul is arra gondoltunk, hogy a sors az amerikaiakat megmentette a hasonló tragé­diáktól. Nem kísértik-e túlzot­tan ezt a szerencsés sorsot az­zal, hogy azt a militarista poli­tikusok és tábornokok kezébe adják? Boston közelében él a nyolc­vanéves tudós, George Kistia- kowski, aki elismert tekintély amely a háborús láz eredmé­nye. Nem állítható egyértelműen, hogy az emberek, akik a jelen­legi amerikai kormányt alkot­ják, teljes mértékben elfelejtet­ték a második világháború bor­zalmait. Igyekeznek a szemét­dombra dobni az amerikaiak vietnami „piszkos háborújának“ eredményeit, és a' „vietnami komplexus“ áthidalásáról be­szélnek. Ezzel egyidőben „anti- amerikaiakn.ak“ nevezik mind­azokat, akik fellépnek az erő­politika megismétlődése ellen. Caspar Weinberger, a Penta­gon főnöke a következőképpen fogalmazta meg az úgynevezett új stratégia célját: biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok „bármilyen kiterjedésű, bármilyen időtarta­mú háborút folytathasson a számára létfontosságú területek bármelyikén“. Németország és Japán militarizálása óta a har­mincas években ilyen nyílt for­mában még sosem helyezték a háborús készülődést az állam- politika alapelvei közé. Ma is épp úgy, mint a harmincas években a szovjetellenségnek valamiféle ködfüggönyszerep jut. Mint ahogy ezt a közel­múltban helyesen hangsúlyozta Olof Palme, a svéd szociálde­mokraták vezetője, az ismert közéleti és politikai személvi- ség: „A politika amerikai pré­dikátorai az erő pozíciójából veszélyeztetik a békét nemcsak a fegyverek halmozásával, de gondolkodásukkal is“. Erre nap­jaink Amerikájában több mint elég bizonyítékot találhatunk. A Pentagont a mindhatóság légköre veszi körül — a hadse­reg szükségleteit mindenképpen kielégítik Az amerikaiaknak ál­landóan azt bizonygatják, hogv a fegyverkezési versenyben ép­pen úgv győzni lehet, mint a háborúban. Még a nukleáris há­borúban is, mivel a „korlátozott háború“ doktrínája mögött az a csábító lehetőség rejlik, hogv egy konfliktus sorsát az euró­pai hadszíntéren lehet megol­dani — Nvugat-Európa lakosai­nak nukleáris öngyilkossága árán. Ezért tesznek olyan óriá­si erőfeszítéseket annak érdeké­ben, hogy az európai NATO- tagállamok területén elhelyez­hessék a Pershing—2 rakétá­kat. Ezek a fegyverek elérhe­tik a Szovjetunió területét. A nukleáris konfliktus jelen­legi jósai abban bíznak, hogy az emberek akaratát megbénít­hatják a hazugságok és a gyű­lölet mérgével, megfoszthatják őket emlékezőtehetségüktől az antiszovjetizmusnak nevezett injekciók nagy dózisaival. Épo ezért most különösen jelentő­sek a megemlékezések a szov­jet nép negyven évvel ezelőtti hősiességéről és önfeláldozásá­ról. Nem azért emlegettük ezt, mintha bosszúra vagy visszafi­zetésre készülnénk, hanem azért, hogy megakadályozhas­suk a veszélyes lépéseket és következményeiket, figyelmez­tessük azokat, akik a korszerű fegyverek Irányító pultja mö­gött ülnek. Ma, jobban mint ed­dig, szükség van mindazok energikus erőfeszítéseire, akik a katasztrófa lehetőségeinek ki­zárására törekednek. „A tárgya­lások elutasításának, a katonai erő dicsőítésének politikája a józan ész elutasításának politi­kája,“ hangsúlyozta Ismételten az elmúlt napokban Leonyid Brezsnyev. SZPARTAK BEGLOV, ex APN politikai szemleírója BB9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents