Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1981-05-13 / 111. szám, szerda
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZ 10 V Á KIA KOMMUNIS T A P Á RT J A KÖZPONTI BIZ 0 TTS ÁGA NAK NAPI LAP JA 1981. május 13. SZERDA BRATISLAVA XXXIV. ÉVFOLYAM 111. szám Ára 50 fillér Járható utakon Napjaink gazdasági és társadalmi életének egyik legjellemzőbb vonása, hogy a további haladás döntő forrását a tudományos műszaki ismeretek gyors gyakorlati érvényesítésében, a tudományos-technikai forradalom következetes megvalósításában látjuk. Ezt Gustáv Husák elvtárs is kiemelte a CSKP XVI. kongresszusán elhangzott beszámolóban, amikor rámutatott, hogy „A tudományos műszaki fejlesztés megvalósítása az egész társadalmunk valóban forradalmi feladata. Csak a tudományos és műszaki ismeretek alapján fejleszthetjük a leghala döhb szakágazatokat, az elektronikát és a mikroelektronikát, a komplex gépesítést és az automotizálást, csak ezek alapján számolhatjuk fel a nehéz fizikai munkát, szélesíthetjük ki a haladó technológiai eljárásokat, tökéletesíthetjük az irányítást és a munkaszervezést.'1 A kongresszuson elhangzott feJszólalások úgyszintén széles körben feltárták az ezzel kapcsolatos feladatokat és lehetőségeket. A határozatokból és az egész kongresszus anyagából különösen kitűnik a tudományos műszaki fejlesztés feladatainak komplex jellege, a célok eléréséhez vezető utak sokrétűsége. Elsősorban az a követelmény, hogy szorosabb, szervezettebb kapcsolatokat kell kialakítani az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint technológiai eljárások és a termékek töké létesítésére irányuló vállalati fejlesztés, illetve a tudósok, a kutatók, az újítók és a feltalálók, az ésszerűsítő brigádok munkálja között. A tudományos műszaki fejlesztés irányvonala a kitűzött célok szempontjából is igen sokrétű, hiszen egyaránt vonatkozik a nagyobb használati értékű, progresszív termékek gyártására, a takarékosabb és hatékonyabb termelési eljárások bevezetésére, a* energia és a nyersanyagok, főleg a hazai származású alapanyagok jobb hasznosítására, s általában a termelékenység és a gazdaságosság színvonalának lényeges mértékű emelésére. Ezek a célok végső fokon a belkereskedelem jobb ellátására, külkereskedelmi mérlegünk javítására, a társadalom életszínvonalának megőrzésére ég továbbfejlesztésére, valamint a távlati gazdasági és társadalmi fejlődéshez szükséges szilárd alapok megteremtésére irányulnak. Az is természetes, hogy e sokoldalú célok megvalósításában nem nélkülözhetjük a tudományos-műszaki nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket, különösen a KGST-országok- kai, elsősorban pedig a Szovjetunióval. Egyes szakágazatokban, például az atomenergetikában, a mikroelektronikában és a számítástechnikában a kölcsönös tapasztalatok átadása, a gyártásszakosítás és a nemzetközi munkamegosztás nélkül bizony csak nagyon lassan juthatnánk előbbre, sőt egyes esetekben a nemzetközi együttműködés az előirányzott tudományos műszaki haladás elérésének nélkülözhetetlen alapfeltétele. Így van ez például az egyik legfontosabb szakágazatban, a mikroelektronikában is, ahol a szovjet tudományos intézetekkel való szoros együttműködés tette lehetővé a magas fokon integrált áramköri lapkák, a mikroproprocesszoros technika alapegységeinek gyártásához szükséges elektrolitográf kifejlesztését a Csehszlovák Tudományos Akadémia Műszertechnikai Intézetében Brnóban, i ezzel az említett elektronikai alkatrészek gyártásának beve zetését a TESLA konszern vállalataiban, Rožnovban és Piešťa- nyban, valamint a prágai Híradástechnikai Kutatóintézetben. A csehszlovák-szovjet tudományos-műszaki együttműködés legújabb eredményeinek köszönhető, hogy a CSKP XVI. kongresszusa utáni időszakban már reális képet nyerhettünk a csehszlovák népgazdaság elektronizálásának várható üteméről, céljairól és az ezzel összefüggő gazdasági-műszaki eredményekről. Napjainkban már eléggé közismert, hogy az elektronizálásban a munkaerő-, az energia- és az alapanyag megtakarítás szempontjából óriási lehetőségek vannak. Ezek kihasználása az adott technikai és káderfeltételektől függ. A CSKP XVI. kongresszusán elhangzott egyes felszólalásokból arra következtethetünk, hogy a műszaki feltételek megteremtése jó úton halad. Az említett elektronlitográfiai áramköri gyártástechnológia további kiszélesítésével lehetővé válik a szerszámgépek vezérlő- berendezéseinek, a rabotok és manipulátorok irányítórendszereinek, az automatizációs és egyéb számítástechnikai berendezések hazai alkatrészekből történő gyártása, illetve ezek kivitelével a szocialista nemzetközi munkamegosztás keretei között lényegesen bővíthető az elektronikai ipar alkatrész-alapja. jelenleg mintegy huszonötezerre becsülik az integrált áramkörök lehetséges felhasználási területeinek a számát. Olyan fontos területek tartoznak ide, mint például az atomerőművek, a kohászati, vegyipari és más termelési egységek automotikus irányítási rendszerei, de ugyanúgy érvényesülhetnek a szórakoztató elektronikában, a rádió-, tévé- és magnókészülékek gyártásában, valamint a háziasszonyok munkáját megkönnyítő, automatikus vezérlésű háztartási gépekben. A becslések szerint az elektronizálással több mint 300 ezer dolgozó és a villamos energiának mintegy 15 százaléka takarítható meg a nyolcvanas étrek végéig a csehszlovák népgazdaságban. A tudományos- műszaki fejlesztés útjai tehát járhatók. Az viszont, hogy milyen eredményeket fogunk elérni ezeken az utakon, az elsősorban attól függ, hogy az illetékes gazdasági szervek és szervezetek milyen határozott lépéseket tesznek a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak megvalósításában, valamint attól is, hogy miként érvényesítik ezen a téren a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő komplex intézkedéseket. Ezért napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy a tudományos kutatóintézetekben, a műszaki fejlesztés különböző szintű munkahelyein, valamint az egyes vállalatokban működő pártszervek és -szervezetek maximális figyelmet szenteljenek a tudományosműszaki fejlesztésre vonatkozó kongresszusi határozatok saját feltételeikre történő lebontásának, s hogy ezen az alapon a gazdasági vezetés az FSZM és a SZISZ alapszervezeteivel, vala-. mint a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság csoportjaival együttműködve megteremtse a teljesítésükhöz szükséges szervezési, anyagi, személyi és egyéb feltételeket. MAKRAI MIKLÓS Befejeződött az FSZM központi szerveinek együttes ülése aktív és elkötelezett részvétel A PÄRT PROGRAMJÁNAK TELJESÍTÉSÉBEN Jövő év áprilisában egybehívják a X, országos szakszervezeti kongresszust ÍČSTK) — A Szakszervezetek Központi Tanácsának, a Cseh és a Szlovák Szakszervezeti Tanácsnak együttes ülését tegnap Prágában vitával folytatták. A szakszervezeti tagok kifejez ték elhatározásukat, hogy teljesítik a CSKP XVI kongresszusé nak határozatait. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi, vállalati képviselői, az intézményeik és iskolák, az egyes szakszervezeti szövetségek képviselői a kongresszus előtti időszakban kibontakoztatott szocialista versenymozga- lomról szóltak, amelybe a dolgozóiknak csaknem 85 százaléka bekapcsolódott. A felszólalóik a műszaki fejlesztés felgyorsításának, a munkatermelékenység növelésének, a termelés anyag- és enerigaigényessége csökkentésének kérdéseire, az exportgyártmányokkal szemben támasztott minőségi követelmények kielégítésére összpontosították figyelmüket. Foglalkoztak a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás tökéletesítésében való részvétellel, a munkakörülmények és a környezet javításával. Rámutattak a politikai nevelő tevékenység színvonala szüntelen emelésének a szükség- szerűségére és ennek a munkahelyek mindennapi gyakorlati feladataira való irányítására. Hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni a szakszervezeti szakaszod és a szakszervezeti bi- zalmik helyzetét és szerepét. Karel Hoffmann, az SZKT elnöke előterjesztette a káderváltozások javaslatát, Az SZKT 12. plenáris ülése az elnökség javaslatára a Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökségének tagsága alól felmentette Jolana Bakošovát, Eva Strnadovát és Vera Wawreckovát. A plenáris ülés ugyanakkor egyetértett azzal, hogy az SZKT póttagjait, Gustáv Husák fogadta Paavo Matti Väyrynent (CSTK) — Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke tegnap fogadta a prágai várban Paavo Matti Väy* rynent, a Finn Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes megbeszélés során nagyra értékelték a csehszlovák—finn kapcsolatok eddigi pozitív fejlődését és egybehangzóan megállapították, hogy minden területen megvannak a lehetőségek további bővítésükre és elmélyítésükre. Mindkét fél kifejezte óhaját, hogy kihasználják ezeket a lehetőségeket, ami megfelel a két ország népe érdekeinek, a békés együttélés elveinek a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmánya szellemének. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet problematikájáról tartott eszmecsere újra igazolta a két ország mélyreható érdeklődését a nemzetközi feszültség enyhülése, a lázas fegyverkezés beszüntetése, a béke és a népek biztonságának megszilárdítása iránt. A fogadáson részt vett Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter, František Salda, a köztársasági elnöfc irodájának vezetője, Ján Husák és Antti Karppinen, a két ország nagykövetei. Mária Bohusovát és Marie Frý- burtovát megválasszák az SZKT tagjává. Az SZKT titkárává, az SZKT Elnökségének és Titkárságának tagjává megválasztották Zoltán Kramec elvtársat, az SZKT tagját, a Slovenská Lup- ca-i Állami Erdőgazdaság eddigi igazgatóját. Az SZKT elnökségének tagjaivá a következő elv- társakat választották: Mária Bo- húsúvá, az SZKT póttagja, a Zvolení Erdőgazdasági Kutató* intézet anyagbeszerző osztályának vezetője, Marie Frýbortová, az SZKT póttagja, a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karának tudományos dolgoj zó ja, Anna GetmanCuková, az SZKT tagja, a prágai Sokolov. Mozdonygyár marósa, Terezie Kounovská, az SZKT tagja, a Jabloneci Autóféikgyáró Vállalat rakovníki üzeme szakszervezeti bizottságának elnöke, Jan Loberšiner, az SZKT tagja, a Dél-csehországi Kerületi Szaik- szervezeti Tanács elnöke és František Vála, az SZKT tagja, a Vasutasok Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának: elnöke. A résztvevők jóváhagyták az FSZM gazdálkodásáról szóló összefoglaló jelentést és az SZKT gazdálkodásának eredményeit. 1980-ban több mint 49Ö millió koronát fordítottak az (Folytatás a 2. oldalon) MOSZKVA ÜLÉSEZIK A KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA (ČSTK) —- Moszkvában megkezdődött/ a KGST Végrehajtó Bizottságának 99. ülése. A tanácskozáson a KGST tagországok miniszterelnök-helyettesei vesznek részt, akik egyúttal a Végrehajtó Bizottság tagjai is: Andrej Lukanov Bulgária. Rudolf Rohlíček Csehszlovákia, Flavio Bravo Kuba, Gerhard Weiss az NDK, Mie- czysiaw Jagielski Lengyelország, Nicolae Constantin, Románia, Nyikolaj Talizin a Szovjetunió és Huynh Ton Phat Vietnam képviseletében. Jelen van Szlobodan Gligorijevics, Jugoszlávia állandó KGST-képviselő- je és Nyikolaj Fagyejev, a KGST titkára. A Végrehajtó Bizottság háromnapos ülésén megvitatják a ''szocialista gazdasági integráció nyolcvanas évekre vonatkozó komplex programjának a teljesítését, valamint a tagállamoknak az 1981—85-ös évekre szóló népgazdasági tervei egyeztetésének eredményeit. A rés*t- vevők továbbá áttekintik a mű* szaki-tudományos együttműkö-: dés tökéletesítésének lehetősé-? gélt, mindenekelőtt a termelési folyamatok progresszív Irányítását, a termelési kooperáció és a szakosítás kérdéseit. A napirenden szerepel ezenkívül az elektronikai technológiai berendezések, az ásványkincsek felszíni bányászatát szolgáló korszerű technika, a távolsági földgáz- és kőolajvezetékek építéséhez szükséges berendezések korszerű gyártásának a kérdése, valamint a tüzelőanyagok és az energia gazdaságos kihasználását szolgáló intézkedések. A NEMZETI FRONT JELÖLTJE Bizalomra érdemes 'A Magasépítő Vállalat 05-ös számú losonci (Lučenec) üzemének dolgozói az elmúlt ötéves tervidőszakban nem kevesebb, mint 764 millió korona értékű munkát végeztek különböző létesítmények, lakóházak építésénél. Ennek köszönhetően járáshatárokon belül és azokon túl összesen 3200 új lakást vehettek birtokukba boldog tulajdonosaik, s olyan rég várt közlétesítményeket adtak át rendeltetésüknek, mint a nagykürtösi (Veľký Krtíš) posta és áruház, valamint a losonci pártbizottság székhaza. A szécsénkel (Sečianky) születésű Mráz László technikusként dolgozott üzemnél, s jószerivel a melésben, az építő és relő munkások között tötte pályajutása első évtizedét. Ott volt a legnagyobb beruházások kivitelezésénél Füleken (Fiľakovo), Losoncon és Nagykürtösön. A fiatal szakember nemcsak szakmailag, hanem erkölcsileg is bizonyított a hatalmas iramú építőmunka elmúlt két tervidőszakában. Talán ezért nem ért váratlanul senkit sem a közelmúltban a hír, hogy a harmincadik életévén alig túljáró építészmérnököt műszaki igazgatóhelyettesnek nevezték ki. A mindennapi feladatok mellett egy sor társadalmi megbízatása volt az utóbbi években. Most azonban minden korábbinál felelősségteljesebb megbízatás várja: képviselőnek jelölték a Nemzetek Kamarájába. Vajon mit szól (Folytatás a 2. oldalon I
