Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-06 / 105. szám, szerda

I lieiKft termélícsoBort nyorottin Múlt héten zárta kapuit Bnnóban a közszükségleti cik­kek 12. nemzetközi vására. Az idén csupán ötnapos sereg­szemle a szakemberek és a széles körű fogyasztótábor nagy érdeklődése közepette zajlott le. Ugyanis tö'bb mint szúz3zer ember, köztük mint­egy négyezer külföldi járta be a vásárterület pavilonjait, ikí- sárié figyelemmel a közszük­ségleti ipar újdonságait. A vásár nemcsak szemet gyö­nyörködtető bemutató, hanem egyben jelentős tárgyalásson zat színhelye volt. Az esemérw ■során megkötött kereskedelmi egyezmények értéke eléri a 2,6 milliárd koronát. Ebből a csehszlovák kivitel 2,2 mil­liárd, a behozatal pedig 400 millió koronát tesz ki. E ke­reskedelmi forgalom jelentős hányadát a szocialista orszá­gokkal bonyolítjuk le. A kül­földi résztvevőik közül a leg­nagyobb területen kiállító Szovjetunió vállalatainak kép­viselői Brnóba.n összesen 35 millió rubel értékű árucsere- forgalmi egyezményt írtak alá. Minden évben kiemelt fi­gyelmet fordítanak valamelyik termékcsoportra. A mostani vá­sáron a gépipari (közszükségle­ti cikkek voltak ilyen szerep­körben. Bő áruválasztékról volt szó, melynek majdnem teljes hazai kínálatát az álta­lános gépipari minisztérium négy termelési-gazdasági egy­ségének vállalatai mutatták be. E termékek állandó tökéletesí­tése a kor igényeinek megfe­lelően nem is olyan könnyű feladat. Viszont elengedhetet­len. Mert a hazai piacon való értékesítésük és az e téren egyre inkább növekvő kiviteli kötelezettségek ezt megkíván­ják. A belpiac szükségletének alakulására most és majd a közeljövőben néhány alapvető irányzat hat. Az elsődleges az, hogy csökkenő tendenciával ugyan, de állandóan növekszik a kiskereskedelmi forgalom. A legnagyobb növekmény a tar­tós fogyasztási cikkeknél ész­lelhető, amelyek a gépipari közszükségleti cikkek java ré­sziét képezik. E termékek jö­vőbeli eladási arányait nálunk háztartásaink magas ellátottsá­gi foka határozza meg legin­kább. Ennek alapján a követ­kező időszakban a meglevő tartós fogyasztási cikkek újak­kal, tökéletesebbekkel való fel­cserélése jelenti értékesítésük döntő terjedelmét. Viszont ez csak úgy érhető el, ha mind működési tulajdonságaikban, mind ipari formatervezésükben felülmúlják az előzőeket. Elmondható, hogy a Brnó- ban bemutatott gépipari köz­szükségleti cikkek választéká­nak egy része értékes techni­kai és formatervezési eleme­ket tartalmazott. Ezek már olyan haladó felfogásmód sze­rint készültek, ami a mai vi­lágszínvonal követelményeinek is megfelel. Teljes egészében azonban a tárgyalt termékek választékbővítése nem érte el a megkívánt arányokat, és az újdonságok száma sem mond­ható soknak. Az iparág rövid helyzetfel­mérése után nézzünk körül azokban a pavilonokban, ahol gépipari közszükségleti cikkek legnagyobb hazai kiállítói mu­tatták be újdonságaikat. A Merkúria külkereskedelmi vállalatunk a világ 120 álla­mával tart fenn kereskedelmi (kapcsolatokat. Közkedvelt ki­állított tárgyaik már évek óta a háztartási villanyfogyasztási ciikkek. Közülük is a porszí­vók. Az ismert ETA porszívó család régebbi és bevált típu­sai mellett három újdonsággal jelentkeztek. Egyikük az ETA 424-es porszívó, mely 600 W teljesítményű és külse­je ütésellenálló, aranyérmet ka­pott. Nem maradhatnak ki a sorból a házi barkácsolóknak készült villamos kéziszerszá­mok sem. Az új villamos fém­vágó ollók és menetvágók SIGMA inkább nehézgépipari berendezéseket kínál, minden tavaszi vásárra elhozza bemu­tatni a háztartásokban, hétvé­gi házakban és kertekben használható szivattyúkat és csővezetékeket. Az idén is négy figyelemre méltó újdon­sággal jelentkezett. A melegvi­zes körforgású szivattyúból csak tavaly 47 000 darabot gyártottak, de még így sem si­került kielégíteni a fogyasztók igényeit. Továbbfejlesztett vál­tozata iránt szintén nagy az Talán a főzés is jobban megy, ha ilyen szép edényeket használnak (R. Sturša felvételei) mellett nagy érdeklődés kísér­te az asztali körfűrészt és a COMBI UM jelzésű készletet, mely ikét sebességű villanyfú­róból és további kiegészítő fel­szerelésből áll, felhasználási területe pedig univerzális. A Motokov nagyobbrészt az őszi gépipari seregszemlén képviseli magát. A közszükség­leti cikkek vásárán csak a vi­lágszerte ismert csehszlovák tu­risztikai és sportkerékpárokat mutatta be, különböző korosz­tályok részére. Az OMNIA fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte Brnó- ban. Az idén 33 újdonsággal jelentkezett. Bemutatták töb­bek között a CALEX hűtőszek­rények új típusait, a hőszabá­lyozóval ellátott fogyasztókat és a TATRAMAT automata mo­sógépek legújabb példányait. Látványos képet nyújtott a SIGMA pavilonja és környéke. Működés közben láthatták az érdeklődők a vízzel teli me­dence ikerül elhelyezett szi­vattyúberendezéseket. Bár a érdeklődés. Újdonság a több célú hordozható gépcsoport, mely megállja a helyét az él­vonalbeli külföldi gyártók ha­sonló szivattyúival. Lutínban gyártják az elmeríthető egyor- sós EVDU nevű szivattyút. Nagy mélységből is felszívja a vizet és száz milliméter átmé­rőjű szűk furatokba is elhe­lyezhető. S végül említsük meg a legújabb szennyszivattyút. Nagyon könnyen mozgatható, felszerelése egyszerű, képes hosszabb ideig dolgozni még a szivattyúzott folyadékba me­rülve is, minden része kicse­rélhető és javítása a helyszí­nen elvégezhető. Tehát olyan t u 1 a j do n ságok ka 1 r ende lk ez i'k, melyek kielégítik a fogyasztók igényeit. Összegezésünkben csupán a kiemelt termékcsoport érdekes­ségeiről szóltunk. Mégis kí­váncsian várjuk, hogy a vásá­ron bemutatott közszükségleti iparunk újdonságai mikor je­lennek meg üzleteink pultjain. J. MÉSZÁROS KÁROLY DIFFERENCIÁLTAN A MEZŐGAZDASÁGBAN IS A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökélete­sítő komplex intézkedéseket egyaránt minden gazdasági ágazatban, tehát a mezőgazdaságban is érvényesíteni kell. A különbség csupán az alapelvek lebontásának módjá­ban vain, hogy az intézkedések messzemenően az adott ágazat eredményeinek javítását és gazdálkodásának hasz­nát szolgálják. A mezőgazdasági gyakorlatban jelenleg ilyen szempontból marad meg a módosított saját teljesít­ménymutató helyett a bruttó termelés típusú mutató. Másrészt viszont ugyancsak a fenti szempontból kívána­tos, sőt elengedhetetlen a differenciált bérezés alapelvé­nek érvényesítése, és az ezt feltételező üzemen belüli ön­álló elszámolási rendszerű egységek — ágazatok — kiala­kítása. A cél érdekében még nagyon sokat kell tenni a mező- gazdasági üzemekben, s ezek között is elsősorban az egységes földművesszövetkezetekben, jelenleg járásonként jó ha két-három szövetkezet található, ahol valamilyen formában már érvényesítik a differenciált jutalmazás el­vét. Sok helyen és sokan — vezetők és beosztott dolgo­zók egyaránt — még mindig makacsul ragaszkodnak a ki­taposott úthoz, és főleg a kényelmesebb megoldáshoz: Ennyit dolgoztál, ezért a munkáért a normák szerint ez jár, tehát ezt kapod. Te, ő, mindenki — egyformán. A módszer valóban egyszerű és problémamentes. Nem egy esetben ezért zárkóznak el, főleg az új bevezetésével járó gondoktól idegenkedők, a jövedelemelosztás eddigi rendszerének megváltoztatásától. Még akkor is, ha eset­leg már felismerték, hogy eljárásuk káros egyenlősdi, és a dolgozók kezdeményezőkészségének lanyhulásához ve­zet. v Olyan gyakorlat ez, amint az elkövetkező időszakban meg kell szüntetni. Gustáv Husák elvtárs mondta előadói beszédében a CSKP XVI. kongresszusán: „A munkáért járó jutalomnak szorosan össze kell kapcsolódnia a termelé­kenység, a hatékonyság, a gazdaságosság növekedésével és a termelés minőségének javításával. Határozottan fel kell lépni az egyenlősdi és a hamis „szociális“ hozzáállás ellen a bérezésben. Minden dolgozó életszínvonalának meg kell felelnie annak, hogy milyen mértékben járul hozzá a társadalom fejlesztéséhez“. Számtalan új, eddig nem alkalmazott eljárás, módszer bevezetését teszi szükségessé a fentiekhez igazodó gya­korlat. A szántó-, magágykészítő- vagy vetőgépkezelőknél a bér nagyságának meghatározásában a munka mennyi­sége mellett döntő szerepet kap a minőség, a munka igé­nyessége, a munkafeltételek nehézségi foka, de mindenek fölött az eredményesség. Ez utóbbinak kell alapul szol­gálnia a növénytermesztés és az állattenyésztés egészé­ben, de a gépjavító és egyéb központokban is. Mégpedig külön ágazatonkénti elszámolási alapelveken, hogy a bé­rek közvetlenebbül tükrözzék a munkával szerzett érde­meket, hogy azok, akik közvetlenül tettek többet a fel­adatok teljesítéséért, a jutalmazásra felhasználható esz­közökből is többet kapjanak. Vannak füldniüvssszövetkezetek, ahol ez már így van, ós a gyakorlat bizonyítja, hogy a dolgozók az érdem sze­rinti jutalmazást egyhangúlag üdvözlik, nem óhajtják vissza az egyenlősdit. (Kivéve azt a néhányat, aki min­denkor szívesen „Elmenne a munka temetésére“). Tény viszont, hogy csak ott van így, ahol a földművesszövet­kezet vezetősége szervező és irányító munkájával képes volt felnőni az újszerű feladatokhoz. Ahol a tervezés, a feladatok névre szóló kijelölése, a teljesítésükhöz szüksé­ges reális előfeltételek, az értékelés és a normarendszer alkalmazásának módja a termelésben egyáltalán lehető­vé teszik az érdemek pontos meghatározását és az ezek szerinti jutalmazást. Az első lépés tehát adott: a kellő feltételek megterem­tése a közvetlen irányításban. EGRI FERENC A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke 1981. május elseje alkalmából a Köztársasági Érdemrendet adományozta Kassa (Koši­ce j városának a kommunis­ta- és munkásmozgalom forradalmi hagyományainak ápolásáért, valamint a vá­ros szocialista építésében és fejlesztésében elért példás eredményekért. Kelet-Szlovákia metropolisát kitüntették Büszkék városukra m Háztartási villany fogyasztási cikkek a C pavilonban Kassát (Košice) nem vélet­lenül tartják hazánk egyik leg­gyorsabb ütemben fejlődő vá­rosának. Míg 1945-ben valami­vel több mint ötvenezer lako­sa volt, jelenleg számuk meg­haladja a kétszázötvenezret. Csupán az utóbbi tíz év alatt hatvanezren telepedtek le itt. A város területe kilencvenhú- romlól kétszáz négyzetkilomé­terre nőtt. A felszabadulás éveiben ti­zenegyezer lakást tartottak nyilván a városban, azóta több mint ötvenkétezer új lakás épült fel. Csupán a 6. ötéves tervidőszak éveiben közel 12 600 új lakást adtak át ren­deltetésének s ezzel a város teljesítette a lakásépítkezés ter­vét. Oj oktatási intézmények épültek. Az üzletek területe ötezerkétszáz négyzetméterrel, az éttermek kapacitása 810 székkel nőtt. Kassát a fiatalok városának is nevezik, hiszen fontos egye­temi várossá, jelentős kulturá­lis központtá fejlődött. Egye­teme, két főiskolája van, ti­zenhárom tanszékkel, illetve karral, ahol több mint tizen­egyezer fiatal képezi magát. A város tizenhárom középisko­lájában, négy gimnáziumában több mint tízezer diák tanul, Kassának negyvenkét alapisko­lája, tizenkét szakmunkáskép­ző iskolája, három művészeti népiskolája, nyolcvankét óvo­dája van. A városban működik egy állami színház, ennek stú­dió színpada, a MATESZ Thá­lia Színpada, bábszínház, fii­harmonikus zenekar, három múzeum, két képtár, kilenc filmszínház, tizenhat népműve­lődési intézmény, tizenöt könyvtár, számos sportlétesít­mény. Kassa gazdaságilag is jelen­tősen fejlődött. A felszabadu­lás előtt tizennyolc kisebb ipa­ri üzem, közel ezer kisiparos és sok magánkereskedő műkö­dött a városban. A Februári Győzelem után elkezdődött az üzemek, üzletek államosítása, illetve állami és szövetkezeti intézmények létesítése. Szlová­kia iparosítása keretében már a hatvanas évek folyamán több jelentős ipari üzem épült a vá­rosban. Az utóbbi évek alatt közel tizenkétezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A város fejlett iparral ren­delkezik. Míg 1960-ban bruttó ipari termelésének értéke 724,5 millió korona volt, a 6. ötéves tervidőszakban — a termelés 27,8 százalékos növekedése mellett — 69 milliárd 35 mil­lió korona értéket termeltek a város ipari üzemei. Ezek kö­zül kulcsfontosságú a Kelet­szlovákiai Vasmű, amely a vá­ros ipari termelésének 76 szá­zalékát állítja elő — évente több mint tíz milliárd korona értékű terméket gyárt. A város vállalatai, üzemei közül az értékelt időszakban a legjobb eredményeket a Nehéz­gépipari Gyár, a Szlovák Mag- nezitművek, a Vasmű, a Kovo- služba, a Baromfifeldolgozó üzem érte el. A város ipari lé­tesítményei közül tizenegy ex­portálja termékeit. A politikai és állami szer­vek pozitívan értékelik a vá­rosfejlesztésben elért eredmé­nyeket is. A lakosság kezde­ményezése, a jó szervezőmun­ka eredményeképpen a 6. öt­éves tervidőszakban 244 millió korona értékű munkát végez­tek, befejeztek 280 kisebb épít­kezést, melyeken a lakosság több mint huszonhét millió órát dolgozott társadalmi munká­ban. A városi nemzeti bizottság által irányított gazdasági ága­zatok szakaszán is fejlődést értek el. A helyi gazdálkodási üzemek öt év alatt 53,7 száza­lékkal bővítették a lakossági szolgáltatásokat. A rohamosan fejlődő város­ban még igen sok a tennivaló. Többek között szükségessé vált egy új kenyérgyár felépí­tése — a jelenlegi már képte­len hiánytalanul kielégíteni az igényeket. Nem kevésbé fontos a zavartalan ivóvízellátás ér­dekében egy újabb vízforrás és víztározó kiépítése, a levegőt szennyező magnezitüzem átte­lepítése a városon kívülre, a szemétégető felépítése, műem­lékvédelmi terület kialakítása a város központjában s ezzel összefüggésben a közlekedés teljes átszervezése. Az NF új választási prog­ramjában ezek a feladatok is szerepelni fognak. A város po­litikai és állami szerveinek ve­zetői tudatában vannak annak, hogy Kassa minden lakosa büszke a rohamosan fejlődő szépülő városra s mindent megtesz további fejlesztéséért. KULIK GELLÉRT Rohamosan fejlődik a város, az utóbbi években sokhelyütt épültek új, korszerű lakónegyedek {.Gazdag felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents