Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1981-05-30 / 126. szám, szombat
Az ifjúság kérdez - a párt válaszol Nem volt könnyű dolga a bra- tislaval 3-as és 7-es számú agi- tációs központ közös tanácsának, amikor ezt az akciót megszervezte, hiszen a hatáskörébe tartozó III. vávroskerületben 2 főiskola, 11 szaktanintézet működik, a 72 544 lakost számláló városkerület mintegy 40 százaléka fiatal, és már az akció meghirdetése is érdeklődést keltett körükben. A SZISZ üzemi és iskolai szervezeteinek politikai felelőseivel együttműködve, valamint 56 agitátor segítségével úgy készítette elő ezt az akciót a tanács elnöke, Lídia Reháková elvtársnő, hogy előzetesen ösz- szegyűjtötték a kérdéseket. A fiatalok egy kis cédulára felírták kérdésüket, melyre választ kértek, és az agitátorok két hét alatt össze is gyűjtöttek 12 563 kérdést. Három, késő estébe nyúló délutánon csak válogat tással foglalkozott az agitátorok tanácsa, kitűnt ugyanis: nagyon sokan ugyanazt a kérdést tették fel. Az egyik szabad szombat délelőttjén pedig hozzákezdtek a megmaradt ötezer kérdés csoportosításához. Nehéz volt, de végül is sikerült megállapítani, hogy milyen problémák foglalkoztatják a fiatalokat, és azok alapján, témakörök szerint csoportosították a kérdéseket Sok fáradságba került a válaszadáshoz szükséges adatok összegyűjtése js, valamint rendszerezésük, válogatásuk, hiszen célul tűzik ki: nem fognak senkit sem számhalmazokkal el1-, kápráztatni, de a tényeket ismertető, az érvelést alátámasztó adatokat feltétlenül közölni fogják. Végül a válaszadást a városkerületi nemzeti bizottság alelnökére, Kvetosíava Wagne- rová elvtársnőre bízták, aki volt pedagógusként szívesen vállalta ezt a feladatot, és kellő gonddal felkészült a beszélgetésre. Az üzemek és iskolák ifjúságát képviselve háromszáznál több fiatal volt jelen a városr kerületi művelődési központban, amikor Kvetosíava Wag- nerová elvtársnő ezekkel a szavakkal kezdte meg a válaszadást: — Rengeteg kérdést kaptunk, Választási tájékoztató Szavazókörzetek rÁ törvény megállapílása sze- Srint a községekben a szavazólapok átvételére és összeszámlá- lására — legkésőbb 30 nappal a választások előtt — szavazókörzetek (szavazókörök) létesülnek. Ezek a választókerületeknél kisebb területi egységek, amelyeknek egy-egy kijelölt szavazóhelyiségük van. A szavazókörzethez mintegy ezer választópolgár tartozik. A községektől távolabb fekvő településeken önálló szavazókörzeteket létesíthet a nemzeti bizottság, amennyiben ezen a településen legalább 50 választásra jogosult személy él. (Itt jegyezzük meg, hogy az elmúlt választási időszakban például a Népek Kamarája képviselőjének választókerületében átlag hetvenezer a Cseh Nemzeti Tanács választó- kerületeiben hozzávetőleg ötvenezer, Prágában pedig több mint nyolcezer választópolgár volt stb.) Különleges szavazókörzetek létesülhetnek — szintén legalább 50 választópolgár esetében — a kórházakban, szülészeteken, nyugdíjasok otthonában és ehhez hasonló szociális létesítményekben, hogy ezzel az itt levők számára megkönnyítsék a szavazást. Ilyen szavazókörzeteket hoznak létre a néphadseregben és más fegyveres alakulatokban, Illetve külképviseleti hivatalainkban, a csehszlovák tengerjáró hajókon. Ezekben a szavazókörzetekben csak a törvényhozó testületek képviselőit választják. Indokolt esetekben (betegség, mozgásképtelenség stb). a választási bizottságok tagjai mozgó urnával kereshetik fel az erre rászorulókat. lg) igen őszintén kérdeznek a fiatalok, és ezekre hasonló őszinte választ adunk. Elmondta a világ dolgai iránt érdeklődőknek, hogy az imperializmus nem papírtigris, hanem veszedelmes, erős és ravasz ellenség, de kénye-kedve szerint semmit sem tehet ma már, mert a Szovjetunió, a szocialista világrendszer olyan erő, mely képes következetes és józan békepolitikájával irányt szabni a történelmi fejlődésnek. Rövid és tárgyilagos válaszokat adott ezekre a kérdésekre: Mi történt hát Lengyelországban? Hogyan értékeljük mi a libanoni eseményeket? Melyek a KGST továbbfejlesztésének lehetőségei? Mivel magyarázható a francia baloldal sikere? És többeknek válaszolva megmagyarázta: a szocialista országok egysége, alapvető érdekazonossága nem jelenti az uniformizálást. Utána hangosan felolvasta ezt a kérdést: — Melyik történelmi korszakban kezdődött meg városkerületünk építése? Néhányan a hallgatók közül sugdolózni kezdtek, mert tájékozatlanságra vallott a kérdés, hiszen köztudott: az 5. ötéves tervidőszakban, amikor 15 milliárd koronás volt az építési beruházás és közel 12 000 lakást: építettek Bratislavában, főleg a keleti peremterületen, szerveződött városkerületté az új lakótelepek sora. Ismertette a 75 négyzetkilométer területű városkerület földrajzi helyzetét, határait, építésének rövid történetét. Felsorolta a legnagyobb ipari létesítményeket. Megemlítette, hogy a történelmi városközpont előnytelen és excentrikus helyzetét küszöbölte ki a peremvárosi kör létesítése, a városkerület tudatos, gyors fejlesztés' se. Ismertette a városkerület fejlesztésének vázlatos programját. Legjelentősebbnek a poliklinika építésének befejezését, az utak és a közlekedési hálózat korszerűsítését, az üdülőövezet bővítését minősítette. Vázolta, hogy a számítástechnikai eszközök tervezett alkalmazása a gazdaságszervezés és irányítás gépesítése, az üzemek korszerűsítése terén milyen feladato- ra számíthatnak a fiatalok. Utalt a XVI. pártkongresszus határozataira, Gustáv Husák elvtárs, pártunk főtitkára előadói beszédéből a tisztán fiatalokról szóló részeket idézve, majd elmondta, hogy a hivatásos népművelők száma 101, a városkerületben 5 ifjúsági klub, népi konzervatórium működik, összevonták a népi könyvtárakat, olyan korszerű, központi könyvtárakat létesítettek, melynek 30 alkalmazottja már nemcsak könyvkölcsönzéssel foglalkozik, hanem művelődést és szórakozást biztosító rendezvények szervezésével ís, a színészek és újságírók labdarúgómérkőzéseinek bevételeit hasznosítva a Pionírok utcájában fedett sportcsarnokot létesítettek. •— Több kellene, más is kellene — állapította meg, — egyetértünk a sürgető kérdésekkel, főleg annak a néhány száz fiatalnak a sürgetésével, aki az igényt megfogalmazva azt is megkérdezte, hogy miben és miként segíthetne. A Z-akció tervét ismertetve tájékoztatta a jelenlevőket: legközelebbi feladat fedett uszoda építése a Riazanska utcai alapiskola mellett. És ezzel a kérdéssel fejezte be: — Nem vállalná Városkerületünk ifjúsága ezt a feladatot? Hangos igenlés és taps volt a válasz. HAJDÜ ANDRÁS Megérdemelt kitüntetés A nemzeti bizottságok szocialista versenyében a kitüntetettek között szerepelt a Naszvadi (Nesvady) Helyi Nemzeti Bizottság is. A hír nagy örömet váltott ki a naszvadi lakosok körében. Harris Józseftől, a helyi nemzeti bizottság elnökétől aziránt érdeklődtem, hogy mivel is érdemelték ki tulajdonképpen a magas kormánykitüntetést. Megtudtam, hogy 1980-ban a lakosság hathatós segítségével hat akciót fejeztek be. Többek között felépítettek egy bölcsődét és felújították a sportpályát. 800 ezer korona értékben a gyermekeknek közlekedési játszóteret építettek. Az Anyala nevű településen aránylag nagyon rövid idő alatt felépítettek egy üzletet és büfét. — Az elért sikerek a lakosság, a tömegszervezetek és a helyi efsz hathatós segítsége nélkül nem* születtek volna meg — hangsúlyozta az elnök. A felsorolt sikereket a nasz- vadiak már az előző évek folyamán jól megalapozták, mégpedig céltudatos és hatékony politikai tömegmunkával. A képviselők rendszeresen látogatják választóikat, orvosolják pana szaikat, minden tőlük telhetőt megtettek a válaszási program sikeréért. Naszvad nagyon híres a fóliasátras zöldségtermesztésről. Az itt termesztett paprikát az egész országban elismeréssel emlegetik. Minden udvaron, kertben fóliasátrak állnak. A nagy fóliasátrak előtt azonban csaknem mindenütt szép csalá di házak. Csupán a legutóbbi választási időszakban az egyéni lakásépítkezés keretében 159 lakás épült a faluban. Ezenkívül 1980-ban nyolc család költözött szövetkezeti lakásba. Az új utcákban a lakosok és az efsz segítségével portala- nított utak és járdák épültek 1 300 000 korona értékben. Folyik a község közvilágításának korszerűsítése és a gázvezeték építése. Épül a szolgáltatóház, amely ebben az évben készül el és értéke meghaladja majd a kétmillió koronát. A községben egyelőre problémát okoz a gyermekek óvodai elhelyezése, csupán az igények egyharmadát tudják kielégíteni. Az említett bölcsőde felépítésével teljesen megoldódott a bölcsődeprogram. A képviselők mindent elkövetnek majd annak érdekében, hogy az elkövetkező választási időszak után ugyanezt mondhassák majd az óvodákról is. Nem szabad megfeledkezni a Z akció nem beruházásos részéről sem, hiszen ezen az szakaszon nyilvánult meg legjobban a lakosság nagyszerű hozzáállása, itt tettek bizonyságot a lakosok arról, milyen nagy áldozatokra képesek. A Z-akció nem beruházásos részében létesített érték csaknem 10 millió korona, amihez a lakosok, tömegszervezetek tagjai 721 000 óra ledolgozásával járultak hozzá. KOLOZS1 ERNŐ KIS BÁMÉSZKODHATUNK-E VALAMIT? Az igéket, abból a szempontból: járulhat-e hozzájuk nyelvtani, tárgy vagy nem, két nagy csoportra oszthatjuk: tárgyasakra és tárgytalanokra. Még talán az idősebbek is emlékeznek arra, hogy az iskolában mit tanultak erről: ha az igéhez kit, mit, kiket, miket stb. kérdésekre felelő szót tehetünk, az ige tárgyas, ha nem tehetünk, akkor tárgytalan. Az ír például tárgyas ige, mert tehetünk hozzá mit kérdésre megfelelő szót: levelet ír, leckét ír stb. De például a fésülködik tárgytalan, mert nem Illik hozzá a mit kérdésre felelő szó, nem Jésülködünk valamit, legfeljebb jésülhetünk, s ez nagy különbség. Ugyanis a jésül cselekvő és tárgyas Ige, a fésülködik meg visszaható, vagyis azt fejezi ki, hogy az alany saját magán végzi a cselekvést. A visszaható igékről pedig tudnunk kell, hogy ezek tárgytalanok. Vannak köztük olyanok is, amelyeknek visszaható mivoltát nem lehet megállapítani. Ezek már többnyire vagy belső cselekvést (epekedik) vagy kölcsönösséget (veszekedik), esetleg valami más, a. visszaható cselekvéssel igen kevés összefüggést mutató, inkább már csak huzamos tevékenységet jelölnek, de egyetlen közös sajátosságuk van: tárgytalanok. S ezek közül némelyiket az utóbbi időben egyre gyakrabban találhatjuk tárggyal, s nemcsak a mindennapi fesztelen társalgás nyelvében, hanem olykor cikkekben is. „Nemigen érünk rá az ilyesmit bámészkodni“ — olvastam nemrég az egyik riportban e mondatot, s természetesen meglepett az ilyesmit bámészkodni szókapcsolat. Ha a tárgyat is fontosnak tartjuk a közlésben, akkor a bámul tárgyas igét kell használnunk: „Nemigen érünk rá ilyesmit bámulni.“ De határozót is használhatunk a tárgy helyett: „Nemigen érünk rá ilyesmire bámulniA bámészkodik ige csak tárgy nélkül állhat: „Nemigen érünk rá bámészkodni“; esetleg határozóként tehetjük hozzá, amit helytelenül tárgyként tettünk: „Nemigen érünk rá ilyesmire bámészkodni “ Tehát mit bámészkodik nincs, csak mire bámészkodik kapcsolat lehetséges. Talán még a bámészkodik-nál Is gyakrabban használják tárggyal a rakodik igét. „Rakodták a szenet?" „Költözködnek, rakodják a holmijukat a kocsira“ — halljuk gyakran az ilyen szerkesztésű mondatokat. A rakodik is úgyszólván a képzése alapján tekinthető visszahatónak, akárcsak a bámészkodik, de a jobb nyelvérzékűeknek észre kell venniük, hogy tárgyat ugyanúgy nem kaphat ez sem, mint az. Nincs tehát mit rakodik kapcsolatunk, csak mit rak van. Vagyis, ha fontos a tárgy megjelölése, akkor a cselekvő jelentésű és tárgyas rák igét kell használnunk: „Rakják (le, fel vagy be) a szenet“; „Költözködnek, rakják a holmijukat a kocsira." Vagy egyszerűen tárgy nélkül használható a rakodik ige: „Rakodnak“; „Költözködnek; rakodnak a kocsira.“ Itt még határozóval sem fejezhetjük ki azt, ami a rakodás tárgyát képezi. Ügyeljünk tehát arra, hogy a visszaható álvisszaható igékhez, vagy alaki szempontokra egyszerűsítve a kérdést: a -kodik, -kedik, -ködik képzős igékhez ne tegyünk tár- gyat. JAKAB ISTVÁN ÁRTERÜLET VAGY VÍZGYŰJTŐ TERÜLET? Egy hazai földrajzkönyv állítása szerint: a Nyugat-cseh- országi kerület nagyjában a Mže folyónak és mellékvizeinek, valamint az Öhre felső szakaszának árterületét foglalja magába. Ez azt jelentené, hogy a Nyugat-csehországi kerület — vagyis Csehországnak körülbelül egynegyed része — néhány kisebb-nagyobb folyó árterületéből áll. Ha tudjuk, mi az árterület, azt is tudnunk kell, hogy az iménti állítás nem igaz, vagyis hogy nem a felsorolt folyók árterületéről, hanem valami egyébről van itt szó. . Mit is jelent az árterület szó? Az értelmező szótár szerint az árterület nagyobb ártér. És mi az ártér? Patakok, folyók mentén az a terület, melyet az árvíz el szokott önteni. Még pontosabban: ez az ősi vagy nyílt ártér. Ártérnek nevezzük a szabályozott, töltéssel ellátott patakoknak, folyóknak a rendes partja és a kissé távolabb emelt töltés közötti területet is, amelyet magas vízálláskor elönt a víz. Ennek az ártérnek másik megnevezése: hullámtér. Jelentheti az ártér, árterület sző továbbá azt a lapályos te* rületet, amelyet az árvíz elöntene, ha töltések, gátak nem védenék. Ennek a pontos meghatározása: mentesített ártér. Egy ország vagy egy tájegység folyóinak árterülete a körülményektől függően kisebb vagy nagyobb kiterjedésű lehet, de bármekkora is, az árterület fogalma nem alkalmas arra, hogy vele a földrajzban közelebbről meghatározzunk egy nagyobb összefüggő területet, az ország egy részének, mondjuk, egy tájegységnek vagy közigazgatási területnek a kiterjedését, fekvését. Ha egy közigazgatási terület csak az említett néhány folyó árterületét foglalná magába, akár csak nagyjában is, mint a mi mondatunk állítja, akkor ott vajmi kevés volna a város, a falu, s nemigen folyhatna ott rendszeres ipari meg mezőgazdasági termelés. Miről is van itt valójában szó? Nyilván a felsorolt folyóknak •— a Mže folyónak és mellékvizeinek, valamint az Ohre felső szakaszának — a vízgyűjtő területéről. Mi a vízgyűjtő terület? Az a terület, amelyről a vízfolyások ugyanabba a folyó- vagy állóvízbe folynak. A vízgyűjtő terület fogalmával meg lehet határozni egy természetes tájegységet és nagyjában egy közigazgatási területet is, hiszen az utóbbi egy vagy több tájegység részeit foglalja magába. Ha azt mondjuk, hogy a Nyugat-csehországi kerület nagyjában a Mže folyónak és mellékvizeinek, valamint az Ohre felső szakaszának vízgyűjtő területét foglalja magába, akkor világos, hogy az említett folyók völgyéről, mellékéről, mellékvizeinek völgyéről és e folyók közéről van szó, s mindez együttvéve természetesen jóval nagyobb összefüggő terület, mint ugyanezeknek a folyóknak az árterülete. A félreértést alighanem a cseh povodí vagy a szlovák povodie szó hibás értelmezése okozta. A povodie jelentése helyesen: ,vízgyűjtő terület’, 'folyamvidék’, ,vízmelléknem pedig .ártér’, .árterület’. Az ártér, árterület szlovák megfelelője: záplavové územie, inundačné územie, cseh megfelelője: inundační obvod. MAYER JUDIT 1881. V. 30. Ostrava U. városkerületnek 34 000 lakosa van. Az elmúlt öt évben jelentősen hozzájárultak a város fejlesztéséhez. A jelenlegi választási időszakban Michálkovicében 25 millió korona beruházással építették fel a városkerületi szolgáltatóvállalatot (Petr Berger felvétele — ČSTK)
