Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-23 / 120. szám, szombat

NAPIRENDEN A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS KÉRDÉSEI (Folytatás az 1. oldalról.I Jött találkozóikon megkötött megállapodások megvalósítását. A két miniszterelnök megtár­gyalta az 1981—1985-ös évekre szóló csehszlovák—szovjet ke­reskedelmi egyezmény küszöbön álló aláírásával kapcsolatos kér­déseket, és értékelte a Cseh­szlovákia és a Szovjetunió kö­zötti termelési szakosítás és kooperáció 1990-ig szóló hosszú távú fejlesztési programjának teljesítését. Megállapodtak, hogy kidolgozzák a szükséges intéz­kedéseket a szakosítás és a kooperáció fejlesztésére a mű­szaki haladás meggyorsítása ér­dekében a két ország fö ipari ágazataiban. Figyelmet szentel­tek a közös tervezési tevékeny­ség céltudatos tökéletesítésének, megállapítva, hogy a legköze­lebbi időben meg kell kezdeni az 1985 utáni együttműködés konkrét kérdéseinek kidolgozá­sát. A nemzetközi problémákat érintő véleménycsere kapcsán a felek megállapították: létfon­tosságú a harc elmélyítése azon új nagy békekezdeményezések megvalósításáért, Amelyeket az SZKP XXVI. kongresszusán ter- terjesztettek elő, és amelyek a béke erősítésére, az enyhülés elmélyítésére és a lázas fegy­verkezés megállítására irányul­nak. A tárgyalófelek hangsú­lyozták a testvéri szocialista or­szágok egységének és összefor- rottságának a rendkívüli jelen­tőségét a béke és a nemzetkö­zi biztonság ügyének előrehala­dására, az összes állam közötti kölcsönösen előnyös, egyenjogú együttműködés elmélyítésére nézve. A szovjet és a csehszlovák miniszterelnök találkozója iga­zolta nézeteik azonosságát a megtárgyalt kérdésekben és kö­zös igyekezetüket, hogy tovább kívánják fejleszteni és szilárdí­tani a Szovjetunió és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság testvéri, baráti kapcsolatait és együttműködését. Ľubomír Strougal hivatalos baráti látogatásra hívta meg Nyikolaj Tyihonovot Csehszlo­vákiába. A szovjet miniszterel­nök a meghívást köszönettel elfogadta. A megbeszéléseken továbbá részt vettek: szovjet részről — A. Antonov, Ny. Bajbakov és Ny. Talizin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tesei, Ny. Komarov, a Szovjet­unió külkereskedelmi miniszte­rének első helyettese, Ny. Ino- zemcev, az Állami Tervbizott­ság alelnöke; csehszlovák rész­ről — Václav Hüla, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök-helyettes, az Ál­lami Tervbizottság elnöke és Zdenék Šedivý, az Állami Terv­bizottság alelnöke. A moszkvai Kremlben tegnap ebédet adtak Ľubomír Strougal tiszteletére. Az ebéden, amely szívélyes és baráti légkörben zajlott le, Nyi­kolaj Tyihonov és Ľubomír Strougal rövid pohárköszöntőt mondott. ft * ft Ľubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök tegnap Moszkvá­ból hazautazott Prágába. A Vnu- kovói repülőtéren Nyikolaj Tyi­honov, Nyikolaj Bajbakov és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. • * ft A csehszlovák kormányfő tegnap délután visszaérkezett Prágába. A Ruzynei repülőtéren fogadására megjelent Karol La­co és Jindrich Zahradník, a szövetségi kormány alelnökei, valamint további csehszlovák képviselők. Jelen volt Alekszandr Botvin, a Szovjetunió prágai nagykövete. KÖZÖS NYILATKOZAT A CSKP ÉS AZ RKP, A CSSZSZK ÉS AZ RSZK KÖZTI TESTVÉRI BARÁTSÁG ÉS SOKOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉRŐL Élénk érdeklődés a választási gyűlések iránt (Folytatás az 7. oldalról.) területegység gazdasági és szo­ciális fejlesztési céljainak ele- r éséhez. A bizottság a továbbiakban megállapította, ligoy a kitűzött határidőn belül megválasztották a Nemzeti Front választási bi­zottságait, amelyek száma Szlo­vákiában 2517 és 17 764 tagot tömörítenék. Politikai, szociális és nemzetiségi összetételük a választási demokrácia magas fokát mutatja. Ugyancsak a ki­tűzött határidőn belül megala­kult a 17 053 választókerületi bizottság, amelyek tagjainak szánna 85 357. A választókerületi bizottságok a megszabott határ­időn belül Szlovákiában regiszt­rálták a Nemzeti Front 62 696 képviselőjelöltjét. A Nemzeti Front illetékes szerveinek javaslatára létesített körzeti választási bizottságok száma 5025, tagjaiké 34 864. összetételük összhangban áll a Csehszlovák Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának az idei ál­talános választások lebonyolítá­sára vonatkozó irányelvével. Ugyancsak a kitűzött határ­időn belül sor kerüli a válasz­tói névjegyzékek ellenőrzésére. Ezen a napon Szlovákiában 3 460 483 választót regisztrál­tak. Az előző választásokhoz ké­pest a választók száma 229 704- gyel növekedett. A végleges számot június 4-én 19 órakor a választói névjegyzék lezárása* kor állapítják meg. Jelenleg a lakosság élénk ér­deklődése közepette folynak a választási gyűlések. Május 20- ig Szlovákiában 3145 ilyen gyű­lést tartottak, amelyeken több mint 585 000 személy vett részt, a vitál)an több mint 15 150 sze­mély szólalt fel. A lakosság ér­deklődése a társadalmi felada­tokra és a helyi problémákra irányul, s ezt egybekapcsolják a CSKP XVI. és az SZLKP legu­tóbbi kongresszusán elfogadott program támogatásával. Ülést tartott az SZNT Elnöksége [ČSTKJ — Megtartotta 52. ülését tegnap Bratislavában a Szlovák Nemzeti Tanács Elnök­sége Viliani Salgovičnak, az SZNT elnökének vezetésével. Az elnökség Stefan Lazar szlo­vák belügyminiszter jelenlété­ben megtárgyalta a Nemzeti Front választási programjai tel­jesítésének eredményeiről szó­ló jelentést. A Nemzeti Front választási programjai a 6. ötéves tervidő­szakban fontos politikai és gaz­dasági dokumentumokként elő­segítették a fejlett szocialista társadalom építése programjá­nak megvalósítását, amely prog­ramot a CSKP XV. kongresszu­sa hagyott jóvá. Pozitív ered­mények születtek gazdasági és szociális területen, valamint a politikai, kulturális és a szer­vező munka terén. A nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front szervezetei együttműködésének elmélyítése hozzájárult az esz­mei nevelő munka hatékonysá­gának növeléséhez és a szocia­lista ember formálásához. A gazdasági szervezetek, a föld- művesszövetkezetek és más in­tézmények aktívan bekapcsol lódtak a választási programok teljesítésébe, így ezek a prog­ramok hatékony eszközeivé vál­tak a szocialista demokrácia fejlesztésének, a szocialista rendszer megszilárdításának. Megvalósításuk előmozdította a sürgető társadalmi és helyi szükségletek kielégítését, a la­kossági szolgáltatások, a közel­látás, a közlekedés, a lakáskul­túra, a szociális és az egészség- ügyi ellátás javítását. A lakos­ság önkénte^ munkája a 6. öt­éves tervidőszakban a Z-akció keretében csaknem 8,2 milliárd korona érték létrehozását ered­ményezte. Mintegy 9000 köz­hasznú létesítményt adtak át. Felavattak 499 óvodát, 38 isko­lai étkezdét, 21 napközi otthont, 51 alapiskolát és 66 bölcsődét. A CSKP XVI. kongresszusá­nak határozataival összhang­ban a következő időszakban az a col, hogy a Nemzeti Front választási programjai elősegít­sék a területegységek átfogó gazdasági és szociális fejleszté­sét, a helyi anyagi és pénztar­talékok felhasználását a társa­dalmi feladatok megvalósításá­ra és a lakosság szükségletei­nek kielégítésére. ( (Folytatás az 1. oldalról.) tásszakosítással (kapcsolatos tárgyalások és akciók mielőbbi befejezés-évei úgy, hogy jelen* tős mértékben növekedjék az így kifejlesztett áruk cseréje. Mindkét fél megerősítette elhatározását, hogy továbbra is hozzájárul a KGST-tagállamok ikomplex programja és az együttműködés hosszú távú cél­programjai megvalósításához azzal a céllal, hogy jobban ki­elégíthessék az alapvető nyers­anyagok, alapanyagok, energia- hordozók, gépeik, berendezések és korszerű technológiák irán­ti igényeket a KGST va­lamennyi tagországa gyors fej­lesztése, a gazdasági fejlődés színvonalának kiegyenlítése, a szocializmus és a kommuniz­mus építésének érdekében. A két ország párt- és állami vezetői ismét megerősítették a két párt és állam szilárd el­határozását, hogy a jövőben is szorgalmazni fogják a hagyo­mányos testvéri barátság elmé­lyítését és a kölcsönös együtt­működés sokoldalú fejlesztését a csehszlovák és a román nép, a szocializmus, a béke és a nemzetközi együttműködés ér­dekében. II. Gustáv Husáknak és Nicolae Ceausescunak a nemzetközi helyzetről folytatott vélemény- cseréje során mindkét vezető nyugtalanságát fejezte* ki a nemzetközi helyzet rosszabbo­dása miatt, ami nagy veszélyt jelent a béke megőrzésére és az enyhülési folyamat folytatá­sára, a nemzetközi biztonság és együttműködés, a nemzetek függetlensége és a haladás számára. Ez a helyzet az im­perialista erőpolitika, a konf­rontáció és a lázas fegyver­kezés fokozásának következ­ménye. A ikét vezető megállapította, mind erősebben jut kifejezés­re a nemzetek elhatározása, hogy szembeszállnak az im­perializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás politiká­jával és maguk döntenek sor­sukról. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság a többi szocialista országgal együtt ha­tározottan szembeszáll azokkal a próbálkozásokkal, melyek célja a nemzetközi enyhülési folyamat aláásása, az államok közti együttműködés fejleszté­séneik fékezése, szembeszáll mindazokkal a lépésekkel, ame­lyek bonyolíthatnák a helyze­tet, és azt szorgalmazza, hogy valamennyi ország egyesítse erőfeszítéseit a feszültség fo­kozásának leállítása, a politi­kai enyhülés és békés együtt­működés fejlesztése érdekében. Mindkét fél hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai 1980. május 15-én' Varsóban fik. fogadott nyilatkozata és az 1980. december 5-én Moszkvá­ban elfogadott közlemény je­lentőségét és Időszerűségét. Csehszlovákia és Románia a Varsói Szerződés többi tagál­lamával, a többi szocialista or­szággal, valamennyi békeszere­lő országgal, a világ demokra­tikus és békeszerető erőivel együtt kész szorgalmazni a Varsóban és Moszkvában elfo­gadott dokumentumokba fog­lalt javaslatok megvalósítását. Mindkét ország megkülön­böztetett figyelmet szentel a szocialista országokkal való barátság, szolidaritás és együtt­működés megsz i lárd í t ásá nak. Mindkét ország következetes politikája a független, a fejlő­dő és el nem kötelezett orszá­gokkal való • együttműködés állandó elmélyítésére irányul. S zo rga 1 ma zzák kap c so la ta ifc bővítését a fejlett kapitalista államoikkal a békés egymás mellett élés szellemében. Meg­győződésük, hogy az ilyen kapcsolatok egyetlen szilárd alapja a függetlenség és nem­zeti szuverenitás, az egyenjo­gúság, a területi egység, a határok sérthetetlensége elvei­nek tiszteletben tartása, az erő alkalmazásáról vagy az erővel való fenyegetésről történő le­mondás, minden nemzet joga arra, hogy szabadon fejleszt­hesse politikai, gazdasági és társadalmi rendszerét minden külső beavatkozás nélkül. kA két fél újra állást foglalt až európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentumában foglalt valamennyi megállapodás szi­gorú és következetes megtartá­sa mellett. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a madridi konferencia sikeres befejezésé­nek s annak, hogy Madridban olyan záródokumentumot fo­gadjanak el, amely új erős ösztönzést adna a helsinki Zá­róokmányba foglalt valameny- nyi megállapodás és elv meg­valósításának, a Helsinkiben megkezdett folyamat folytatá­sának. Kifejezték elhatározásu­kat, hogy tevékenyen szorgal­mazzák az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdé­seivel foglalkozó konferencia összehívását. E konferencia összehívásának jó alapját meg­vetették azok a szovjet javas­latok, amelyek az SZKP XXVI. kongresszusán hangzottak el. Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu elvtársaik ismét hangsúlyozták, hogy a jelenle­gi nemzetközi kapcsolatok kulcskérdése a fegyverkezési verseny azonnali leállítása, ikonkrét leszerelési, mindenek­előtt nukleáris leszerelési in­tézkedések elfogadása, mivel ezektől függ az emberiség bé­kéje, biztonsága és haladása. Ezzel kapcsolatban mindkét fél ismételten támogatásáról biztosította a Szovjetunió le­szerelési javaslatait. Mindkét félnek az a vélemé­nye, hogy az új amerikai köze­pes hatótávolságú nukleáris ra­kéták Európában való elhelye­zéséről szóló NATO-döntés a kontinensen tovább fokozza a békének, az európai népek ci­vilizációjának és puszta lété­nek veszélyeztetését. Támogat­ják a Szovjetuniónak az Euró­pában államásozó nukleáris rakétafegyverek mennyiségi és minőségi moratóriumára és a tárgyalások megkezdésére, e fegyverek gyártásának és e!- he 1 yezé sének megsz ü n le té sé re, csökkentésére és fokozatos lik­vidálására tett javaslatát. Ezzel egyidőben a ikét fél ki­emelte a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet csöik- kentéséről folyó bécsi tárgya­lásokon a mielőbbi konkrét haladás elérésének szükséges­ségét, és hangsúlyozta azokat a kostruktív erőfeszítéseket és javaslatokat, amelyeket ennek érdekében a tárgya Iá sokon részt vevő szocialista országok tesznek. Csehszlovákia és Románia következetesen állást foglal olyan Intézkedések elfogadása mellett, amelyek fordulatot je­lentenének a lázas fegyverke­zés korlátozásával és leállítá­sával összefüggő kérdések megoldásában nemcsak Euró­pában, hanem az egész vilá­gon, valamint mellette áll a leszerelést, mindenekelőtt a nukleáris leszerelést szorgal­mazó konkrét intézkedések megvalósításának. A felek nagy súlyt helyez­nek az új típusú és rendszerű tömegpusztító fegyverek fej­lesztésének betiltására, az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltására, a ra­diológiai és vegyi fegyverek betiltására és arra, hogy ne használjanak nukleáris fegy­vereket az ilyen fegyverekkel nem rendelkező és ezeket te­rületükön nem állomásoztató országok ellen. Csehszlovákia és Románia nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ-közgyűlés 1982-re terve­zett rendkívüli leszerelési ülés­szakának, és meggyőződését fe­jezi ki, hogy ez hozzájárul konkrét haladás eléréséhez az általános és teljes leszerelés te­rén. Mindkét ország aktívan részt vesz a rendkívüli ülésszak előkészítésében. Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu elvtársak ismét meg­erősítették, hogy a kél ország ak­tívan szorgalmazza a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok meg­változtatását, a nemzetközi ke­reskedelemben meglevő vala­mennyi akadály és diszkriminá­ciós intézkedés felszámolását. Mindkét fél nyugtalanságának adott hangot a közel-keleti fej­leményekkel kapcsolatban. Á konfliktus békés eszközökkel történő megoldását szorgalmaz­zák, az igazságos és tartós béke mellett foglalnak állást amit csak úgy lehet megvalósítani, ha Izrael kivonul az 1967 ben megszállt valamennyi arab te­rületről, megoldódik Palesztina arab népének problémája, elis­merik önálló független állam alapítására való jogát, és a tér­ség valamennyi országának biz­tosítva lesz függetlensége és in­tegritása. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Román Szocia­lista Köztársaság határozott tá­mogatásáról biztosította Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei­nek harcát, amelyet az imperia­lizmus, a gyarmatosítás, az új­gyarmatosítás, a fajá megkülön­böztetés, az idegen uralom és kizsákmányolás ellen, minden nemzet szuverenitásáért, sza­badságáért és társadalmi hala­dásáért vívnak. Mindkét fél hangsúlyozta az el nem kötelezett országok mozgalmának fontos szerepét mint a jelenlegi nemzetközi po* litika pozitív, aktív tényezőjét. Csehszlovákia és Románia nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete feladata növekedésének és hoz­zájárulásának a béke és a biz­tonság megszilárdításához, a leszerelés eléréséhez, valamenv- nyi nemzet biztonsága, nemzeti függetlensége és együttműködé­se biztosításához. III. A megbeszélések során véle­ménycserét folytattak a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom fő kérdéseiről is. Gustáv Husáik és Nicolae Ceau- sescii elvtársak hangsúlyozták, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom állandóan erősödik és szélesedik, egyre na­gyobb befolyása van a fontos nemzetközi problémák megoldá­sában. Mindkét fél aláhúzta kommu­nista pártjai elhatározását, hogy továbbra is hozzájárulnak a kommunista és munkáspártok egysége és elvtársi együttműkö­dése megszilárdításához a mar­xizmus—leninizmus, az interna­cionalista szolidaritás és kölcsö­nös támogatás elvei alapján. Mindkét fél meggyőződését fe-* jezte ki, hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzet bonyolult felté­telei mellett égetően szükséges, hogy valamennyi kommunista és munkáspárt szorgalmazza a leg­szélesebb néptömegek egységet és mozgósítását az imperializ­mus veszélyes politikája elleni harcban. Mindkét fél rámutatott a pár­beszéd és együttműködés fej­lesztésének jelentőségére a szo­cialista és szociáldemokrata pártokkal, valamennyi haladó és demokratikus szervezettel és más társadalmi erőkkel és moz­galmakkal, amelyek a lázas fegyverkezés leállítására és a háborús veszély felszámolására, a békére és enyhülésre, a népek közti megértésre összpontosít­ják tevékenységüket. Mindkét fél teljes megelége­dését fejezte ki a látogatás és a tárgyalások eredményeivel kap­csolatban. Kifejezte szilárd meg­győződését, hogy ezek jelentő­sen hozzájárulnak Csehszlová­kia Kommunista Pártja és a Ro­mán Kommunista Párt, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság saság közti testvéri barátság további elmélyítéséhez és a sok­oldalú együttműködés fejleszté­séhez, ami teljes mértékben megfelel mindkét ország népe vágyainak, a szocializmus, a ha­ladás, a béke megszilárdítása, az enyhülés és a nemzetközi együttműködés érdekeinek. 1981. V. 23. GUSTÁV HUSÁK, Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz- poonti Bizottságának főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnökg NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke A választási programok teljesítésének eredményei

Next

/
Thumbnails
Contents