Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-19 / 116. szám, kedd

Peter Colotka elvtárs beszéde IDŐSZERŰ FELADATOKAT VITATTAK MEG 7Folytatás az 1. oldalról./ irányelvek a feltételekhez mér­ten a nyitrai járás választási programjában is benne foglal­tatnak, amely szerint az ipar további fejlesztésón, a lakás­építés folytatásán, a járulékos beruházásoik javításán kívül különösen igényesek és meré­szeik a feladatok elsősorban a mezőgazdasági termelés növe­lése terén. A mezőgazdasági termelést 29,1 százalékkal, eb­ből a növénytermesztést 32 százalékkal kell növelni. Beszéde további részében Co­lotka elvtárs azokkal a felté­telekkel foglalkozott, amelyek lehetővé teszik társadalmunk fejlesztése gazdasági és szociá­lis programja irányelveinek megvalósítását. Többek között ezeket mondotta: „Amikor je­lenlegi és jövőbeni fejlődésünk bármely problémájáról — a munkatermelékenység növeke­déséről a nyersanyagok na­gyobb mértékű értékesítéséről, népgazdaságunk exportképessé­gének növeléséről, a termelés biztosításáról — beszélünk, törvényszerűen táruí vezérfo­nalként elénik a tudományos- műszaki haladás széles körű, gyorsabb és következetesebb érvényesítéséinek szükségessé­ge. Ezt a feladatot ismételten kiemelte s rendkívül sürgető­nek jelölte meg a CSKP XVI. kongresszusa is. A tudományos- műszaki haladás kérdéseinek hatékony megoldása, a tudo­mányos-technikai forradalom Összekapcsolása a szocializmus vívmányaival ezáltal egyik kulcsfontosságú, nemcsak al­kalmi, hanem hosszú távú stra­tégiai feladatunk. Ez a terület óriási lehetőségeket teremt a jó képességű és tehetséges em­berek önmegvalósításához szo­cialista társadalmunk további sokoldalú fejlesztése javára.“ A továbbiakban Colotka elv­társ az oktató-nevelő munka minőségéivel, társadalmunkban a fiatalok felkészítésével és távlataival foglalkozott. „A >CSKP XVI. kongresszusán elfogadott program — mondot­ta — a nevelés és a művelődés terén is új, egyre összetettebb feladatok elé állít bennünket. A fő és az új elv, mely az egész programot áthatja, a jó minőség és hatékonyság köve­telménye minden területen, nem utolsósorban az oktató­nevelő munkában. Az új, szo­cialista ember formálásában jelentős szerepet tulajdonított a kongresszus a szocialista is­koláknak. Ezt a feladatot az isikola csak akkor teljesítheti, ha tevékenységében következe­tesen a marxizmus—leninizmus elveiből Indul (ki, elsajátítja a tudomány és technika nemcsak hazai, hanem a KGST-tagálla­mok által szerzett legújabb ismereteit és vívmányait, s át­veszi más országok tapaszta­latait is. Iskoláink ezen igényes fel­adatainak teljesítése során tel­jes mértékben támogatni fog­juk azokat a pedagógusokat, akik minden igyekezetükkel a fiatal szocialista nemzedék ne­velése színvonalának növelésén fáradoznak. Jó példaként hoz­ható fel erre az önök mező­gazdasági főiskolája is, amely fennállása 35 éve alatt 14 000 főiskolai képzettségű szakem­bert adott mezőgazdaságiink­nak. Társadalmunk és Nyitra életében is fontos küldetése van a pedagógiai főiskolának, amely szlovák és magyar ta­nítási nyelvű alapiskoláink számára nevel szocialista pe­dagógusokat. A főiskolákon végzett nevelő munkával kapcsolatban hang­súlyozni szeretném « diákok tudományos-műszaki tevékeny­sége elmélyítésének és fejlesz­tésének sz ük ség es ség ét, hogy már az iskolában megnyivánul- hasson azoknak a képessége, akik a továbbiakban közvetle­nül az igényes tudományos munkának szentelik tevékeny­ségüket a gyakorlati éleiben a legújabb tudományos isme­retekből merítenek s ezeket saját tapasztalataik általánosí­tásával hatékonyan gazdagítani fogják. Komoly társadalmi, azt is mondhatnám életünk érzékeny kérdése a főiskolák végzős hall­gatóinak elhelyezése. Elsősor­ban növelnünk kell a káderek szakmai szín­vonalát. Ez az érem egyik ol­dala. Figyelembe kell azonban venni a másikat is. Néhány, hangsúlyozom, néhány fiatal úgy gondolja, hog^ csak Bra­tislavában vagy a kerületi köz­pontokban lehet élni. Gazdag történelmünkből számos haladó értelmiségit ismerünk, aki a népe iránti szeretetből képes volt hazánk legeldugottabb ré­szében letelepedni, s ott terjesz­teni a kultúrát, a művelődést, mégpedig olyan körülmények között, melyeket ma már csak az irodalomból ismerünk. Ilyen tettrekészséget, ilyen küldetés iránti érzéket várunk el a mai bátor és ambiciózus fiataloktól is. Ennek mielőbb így kellene lennie, hiszen ma már hazánk­ban nem beszélhetünk úgyneve­zett eldugott helyekről. A fej­lett úthálózat, .közlekedés, a kulturális létesítmények, üzle­tek hálózata, a televízió, a rá­dió, a lakásépítés stb. kiegyen­lítik az életkörülményeket Szlo­vákia és az egész CSSZSZK kü­lönböző területei között. Ha­zánknak mindenütt szakkép­zett emberekre van szüksége. Végül is az életkörülmények to­vábbi kiegyenlítésének feltéte­le egész országunkban az, hogy képzett emberek vegyenek részt aktívan a termelésben, dolgoz­zanak a kulturális és társadal­mi élet minden területén. A CSKP megalapításának 60. évfordulója alkalmából hálával emlékezünk a párt nagy forra­dalmi harcaira, alapító tagjai­ra, a burzsoáziával való osz­tályösszetűzések résztvevőire, azokra az elvtársakra, akik a nemzeti felszabadító harcban, az illegalitásban, a frontokon, a Szlovák Nemzeti Felkelésben, a felszabadításunkat követően lerakták szocialista jelenünk alapjait. Értékelve az iparosí­tás, a kollektivizálás, valamint a kultúra és művelődés terén bekövetkezett forradami válto­zások nagy eredményeit, a párt és a dolgozók milliói munká­jának óriási vívmányait, hang­súlyozzuk, hogy ezeket az ered­ményeket a fejlett szocialista lársadalom építésének útján kell tovább tökéletesítenünk, anyagi és szellemi gazdagsá­gunkat tovább növelnünk. Hangsúlyozzuk tehát a fejlő­dés folytonosságát, a nemzedé­kek egymáshoz kötődésének el- engedhetetlenségét, azt, hogy az új, következő nemzedék elé az éltet új feladatokat állít, amelyeket ma kell ’megoldania. Egyes fialalok azt mondják, ma nincs elég lehetőség a forra- dalmiság, a merészség, az ön- feláldozás és a képességek olyan mértékű bizonyítására, mint ahogyan azt az említett idősebb nemzedék tehette. Va­lóban így van ez? A jelenlegi feladatok talán kevésbé forra­dalmiak, kisebb rátermettséget, kevesebb tudást, alkotó- és ál­dozatkészséget követelnek? Ta­lán kevesebb lehetőséget te­remt a mai kor a fiatalok egészséges ambíciói érvényesí­téséhez? Habozás nélkül és egyértel­műen mondhatjuk: nem kevésbé igényes feladatokat oldunk meg, mint három-négy évtized­del ezelőtt, sőt feladataink bi­zonyos értelemben még össze­tettebbek, igényesebbek, nehe­zebbek és ehhez mérten forra­dalmiak is. Kedves fiatal barátaim, jól gondolkodjunk el a CSKP XVI. kongresszusán elfogadott prog­ram feltett, amelyet — mivel a dolgozók legsajátabb érdekeit fejezi ki — joggal nevezhetünk az egész Nemzeti Front, egész népünk programjának. Gondol­kodjunk el azon, milyen óriási lehetőségeket teremt e program a rátermett, szakképzett embe­rek számára, azoknak, akik már dolgoznak és önöknek, fiatal barátaim, akik jövendő foglal­kozásukra készülnek. Nem von­zó például a korszerű gépipari vagy vegyipari termelés fejlesz­tése? Hasonlóak az építőipar, a közlekedés és más ágazatok feladatai, a nagy célok, ame­lyeket a tudomány, az oktatás­ügy, a kultúra, az egészség­ügy, életünk minden területér} tűzünk magunk elé. Külön ki­emelem a mezőgazdaságot, mert éppen önöknek, a mezőgazda- sági főiskola pedagógusainak és hallgatóinak kell megvaló­sítaniuk a mezőgazdaság to­vábbfejlesztésének és el'őreha- ladásának programját. Könnyűeknek tekinthetjük-e azonban feladatainkat e téren? Maguk is jól tudják, hogy pél­dául a gabonaneinűek négy ton­nás hektárhozamának minden további mázsával való növelé­se a tudomány, a tudás követ­kezetes érvényesítését, jó mun­kaszervezést és fegyelmet kö­vetel. Hasonló a helyzet a ta­karmányok, a burgonya, a cu­korrépa, de a tejhozam, vala­mint az állathaszno^ság terén is. Nagy igényeket támaszt az emberekkel szemben a gépesí­tés, az Ipari trágyák és a vegy­szerek ésszerűbb és jobb ki­használása, a költségek csök­kentése, a hatékonyság és mi­nőség követelményének megva­lósítása. Van tehát lehetőség a tudás, rátermettség, szakképzettség és politikai fejlettség bizonyításá­ra. Nemzedékeink közös céljai­nak megvalósításáért van tehát mit tennünk. E célok megérté­séhez és eléréséhez Ite kell győznünk a merevséget, a ké­nyelmességet, az átlagosságra való hajlamot. Józan, tárgyila­gos hozzáállásra, s emellett mindig lorradalmi lendületre van szükség. E téren nagy és pótolhatat­lan feladat hárul a szocialista ember nevelésére. örülünk, hogy az oktató-nevelő munka színvonala az önök mezőgazda- sági főiskoláján és pedagógiai főiskoláján javul, hogy jó ered­ményeket érnek el. Igaz, nem elégedhetünk meg az elértek­kel, munkánkat ezeken az isko­lákon is a jövő igényes krité­riumával kell mérni, s melye­ket a CSKP vezetésével kell ki­alakítanunk és saját munkaak­tivitásunkkal elérnünk. Kedves barátaim, ha tehát teljes felelősségtudattal követ­kezetesen az előttünk álló fel­adatok teljesítésénél munkálko­dunk, ez ugyanolyan forradal­mi tett lösz, mint az előző nemzedékek — a párt alapító tagjainak, a szociális és nem­zeti szabadságért küzdőknek, a Szlovák Nemzeti Felkelés részt­vevőinek, az iparosítás, a kol­lektivizálás és a szocializmus úttörőinek érdemei és tettei. BARÁTI LÁTOGATÁS [ ČSTK) — Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Prágában fo­gadta a szovjet Honvédelmi Szövetség (DOSZAAF) Központi Bizottsága na k küldöttségét, amelyet Alekszandr Pokriskin marsall, a Szovjetunió három­szoros hőse, a DOSZAAF Köz­ponti Bizottságának elnöke ve­zet. . A szívélyes légkörű fogadá­son részt vett Eugen Turzo, a CSKP KB osztályvezetője és Váelav Horáftek altábornagy, a Honvédelmi Szövetség Központi Bizottságának elnöke. Ott volt Alekszandr Botvin, a Szovjetu­nió csehszlovákiai nagykövete. (ČSTK) — Miloš Jakesnek, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titárának vezetésével Jú­lius Vargának, a CSKP KB osz­tályvezetőjének, továbbá a me­zőgazdasági és élelmezésügyi és az erdőgazdasági és vízgaz­dálkodási minisztereknek rész­vételével ülést tartottak tegnap Prágában a kerületi pártbizott­ságok mezőgazdasági és élelme­zésügyi titkárai. A résztvevők behatóan meg­vitatták a CSKP XVI. kongresz- szusán a mezőgazdaság, az élel­miszeripar, az erdőgazdaság és a vízgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatban elfogadott határo­zatok teljesítését. Kiemelték a feladatok teljesítése és ennek ellenőrzése terén végzett párt- munka fontosságát, továbbá a dolgozók kezdeményezése fej­lesztésének és a kádermunka javításának jelentőségéi. Ezenkívül megtárgyalták az idei terv teljesítésének helyze­tét és az 1982. évi terv javas­latának kidolgozásával össze­függő feladatokat. Értékelték továbbá ä tavaszi munkák me­netét és az aratási előkészüle­teket. Az együttműködés tanácskoztak (ČSTK) — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök teg­nap Prágában fogadta Kovács Bélát, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövetét. A két ország sokoldalú együttmű­ködésének további elmélyítésé­ről tanácskoztak. NICOLAE CEAUSESCU VEZETÉSÉVEL MA ÉRKEZIK HAZÁNKRA A ROMÁN SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG PÁRT- ÉS ÁLLAMI KÜLDÖTTSÉGE /Folytatás az 1. oldalról) tatták, s a jilavai, a caransebesi, a vacaresti börtönbe, később pedig a politikai foglyok Tirgu Jiu-i táborába zárták. A nemzeti és a szociális szabadságért indított antifasiszta és antiimperialista forradalom 1944 augusztusában bekövetkezett győzelmét követően intenzív tevékenységet fejtett ki a párt és a kommunista ifjúság tevékenységének újjászervezése érdekében az új feltételek között. Tevékenyen részt vett ez időszak minden nagy osztályharcában; ekkor bízták meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkári tisztségével. A Román Kommunista Párt 1945 októberében megtartott or­szágos konferenciája a központi bizottság tagjává választotta. At­tól kezdve Nicolae Ceausescu elvtárs szüntelenül a párt irányító szervének tagja. 1948 és 1950 között mezőgazdasági miniszterhelyettes volt, és lényegesen előmozdította a párt agrárprogramjának kidolgozását és végrehajtását. Politikai tevékenységével egyidejűleg növelte elméleti, politi­kai képzettségét és szaktudását. A katonai akadémia különtanfo- lyamainak hallgatója volt. Elvégezte a bukaresti gazdasági főis­kolát és a Román KP KB Stefan Gheorghiu politikai és társada­lom-tudományi akadémiáját. 1954-ben a Román KP KB titkárává választották, 1955 decembe­rében a Román KP VII. kongresszusán a Román KP KB Politikai Bizottságának tagjává választották. A Román KP KB 1965 márciu­sában megtartott plenáris ülése méltatta gazdag tapasztalatait, és a párt első titkárává választották. Az 1965 júliusában megtar­tott IX. pártkongresszus óta a Román KP KB főtitkára. Az egész nemzet akaratával összhangban 1974. március 28-án a Nagy Nem­zetgyűlés ünnepi ülésén megválasztották a legmagasabb tisztség­be: a Román Szocialista Köztársaság elnökévé. Nicolae Ceausescu 1968 novembere óta a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjá* nak elnöke. Ö az ország fegyveres erőinek főparancsnoka és Ro­mánia Védelmi Tanácsának elnöke. A külpolitikában Románia Nicolae Ceusescu vezetésével következetesen síkraszáll a függet­lenség, a nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás politikájáért, minden szocialis­ta országgal s a fejlődő országokkal való barátság és együttmű­ködés fejlesztésére, a világ minden országában fenntartott kap­csolatok bővítésére törekszik. Nicolae Ceausescu a Román Társadalom és Tudományos Aka­démia tiszteletbeli elnöke. Ezenkívül a bukaresti és számos kül­földi egyetem díszdoktora. Érdemeit számos romániai és külföl­di érdemrenddel, kitüntetéssel, és érdeméremmel méltányolták. Első ízben 1971 májusában, majd pedig 1978 januárjában 60. szü­letésnapja alkalmából több mint 45 évi forradalmi tevékenysé­géért másodszor is megkapta „A Román Szocialista Köztársaság Hőse“ legmagasabb címet és a Szocialista Győzelem Érdemrendet. KÉTNAPOS SZEMINÁRIUM MODRÁBAN (ČSTK) — Modrában tegnap megkezdődött az előadók és a propagandisták kétnapos szlo­vákiai szemináriuma a szocia­lista társadalom továbbfejlesz­tésének időszerű gazdasági kér­déseiről. A tanácskozást az SZLKP KB propaganda- és agi­tációs osztálya szervezte. Célja, hogy felvértezze a propagandis­tákat és az előadókat a fejlett szocialista társadalom építése jelenlegi szakaszának elméleti és gyakorlati ismereteivel. Vitaindító beszédében Anion Kopšo, az SZLKP KB osztályve­zető helyettese kiemelte: az elő­adóknak nemcsak arra kell rá­mutatniuk, hogy a jelenlegi fel­adatok igényesek, hanem arra is, hogyan teljesíthetők és ho­gyan kell teljesíteni őket. Ezután Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttag­ja, az SZLKP KB titkára beszá­molót tartott a pártnak a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa után követett gaz­daságpolitikájáról. NEM KÖNNYŰ TEHER fFolytatás az 1. oldalról.) majd a Műszaki Egyetem el­végzése után friss diplomás­ként a párkányi (Štúrovo) papírgyárba került, de egy év múlva visszatért az Elekt- rosvitbe. Hogyne leple volna meg a jelölése! Nemcsak őt, ha­nem a feleségét is, talán csak a Csúzon (Dubník) élő szüleit nem, főleg az édesap­ját, akinek van képviselői múltja. A 96-os választókerület jelöltje, a Szövetségi Gyű­lés Nemzetek Kamarájában s ha választói bizalmat sza­vaznak neki, a SZISZ Nyu­gat-szlovákiai Kerületi Bi­zottsága képviselőjeként em­berek ezreit érintő problé­mákat vállal magára. Nem könnyű feladat vár rá. Már az sem könnyű, hogy oda kell állnia a választói elé. Miről fog beszélni? Egész bzitosan arról is, hogy a társadalmi összefogás, ha csodákra nem is, de arra ké­pes, hogy szebbé tegye a környezetet, építsen. Példa rá az ő kollektívájuk, az a huszonkét ember, aki az új üzemi óvoda építésén leg­alább ezer órát dolgozott. Jó érzés segíteni, vallja. Az öröm sokféle. De az is öröm, ha van egy brigád­akció, mondja, és nem kell könyörögni, elég annyit szól-* ni, hogy, srácok, gyerünk, és jön mindenki. Akkor sem kellett könyörögni, amikor szombatonként a termelés­ben dolgozott a csoportjuk, vagy amikor második mű­szakot vállaltak, mert ve­szélyben volt a terv ... Kikívánkozik a kérdés: mit gondol, miért éppen őrá esett a választás? Szinte nem is merte el­hinni, mondta, hiszen csak négy éve dolgozik a válla­latnál, még csak harminc­éves, ennélfogva a párttag­sága sem régi... Annál régebben dolgozik azonban az ifjúsági szerve­zetben, főiskolásként a fa­lujában, Csúzon, jelenleg pe­dig a vállalati szervezet ve­zetőségi tagjaként. Család és hivatás — ezt kell össze­hangolni. A feleség és a tíz­hónapos kislány a család — s a hivatás: a szakmája, amit nagyon szeret, és igen­csak ügyel rá, hogy bármi­lyen sok idejét foglalják le a funkciói, a kutatómun­kája se lássa kárát, de ugyanúgy hivatásának tekin­ti majd a 96-os választóke­rület képviseletét is. Tisztá­ban van vele, hogy össz­hangba kell hozni a család, a munkahely s a képvise­lői munkakör kötelességeit. Nem könnyű teher, de Ora- vecz Imre tudja ezt, és vál­lalja. KOPASZ CSILLA Í981. V. 19. 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents