Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-13 / 87. szám, hétfő

A CSKP XVI. kongresszusának vitája FRANTIŠEK FITRA elvtárs, a dél-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára A dél-csehor­szági kommu­nistáiknak a kongresszu­som résztvevő küldöttsége fe­lelősségtelje­sen kijelenthe­ti, hogy a 'ke­rület dolgozói is hozzájárul­tak a párt és a kötársaság eredményei­nek eléréséhez. Derűlátással tölt el bennünket az a ludat, hogy a szocialista közösség szi­lárd részei vagyunk és sokoldalú testvéri együttműködést folytatunk a Szovjetunióval. A szocialista interna­cionalizmus elmélyítésére alapozzuk a bonyolult intenzív gazdasági fejlődés problémáinak megoldását. Nagyra értékeljük a Központi Bi­zottság beszámolóját, mely bíráló igé­nyességgel mérte fel a XV. kongresz- szus óta végzett munkánkat. Kerüle­tünkben is több mint 26 százalékkal növekedett az ipari termelés. Az évi terveiknek megfelelően alakult a gaz­daságosság és a hatékonyság. A terv által előirányzott nyereséget túltelje­sítettük, az exportfeladatoknak is ele­get tettünk és két és félszeresére nö­vekedett az első minőségi osztályba ■besorolt termékek részaránya. A mezőgazdasági termelés intenzi­tása is 10 százalékkal nőtt. így pél­dául egy ötöddel több vágóállatot ad­tunk el és meghozta az első eredmé­nyeket a szarvasmarha-tenyésztés rendszeres fejlesztésének szentelt össz­pontosított figyelem. Száz hektárnyi mezőgazdasági területre 83,5 szarvas- marha jut, míg az ötéves tervidőszak elején 75 jutott. A jdvőben a szarvas- marha-tenyésztés Intenzifi'kálásába az eddiginél nagyobb mértékben akarjuk bevonni a tudományos-műszaki hala­dást. Ezt az előttünk álló igényes fel­adatod és a korlátozott beruházási eszközök teszik szükségessé. A fepii mezőgazda sági műszaki (kutatóintézet a Šumavai szakágazati vállalat szak­embereivel együtt korszerű fejőgépe- ket tervez, amelyek lehetővé teszik, hogy egy állatgondozó minimális erő- Jeszítéssel egy óra alatt 30—35 tehe­net fejjen meg. Fontos feladatnak tartjuk a tömeg- takarmány-termelés gyorsabb intenzi- fikálását. A Cseh Szocialista Köztársa­ság kenetében mi értük el az átlagos szénahozam legnagyobb növekedését. Enneik ellenére a termelés színvonala nem felel meg a szükségleteknek. Meg kell mondanunk, hogy ebben szerepet játszik a mezőgazdasági gépipar nem kielégítő tevékenysége is. A kerület egy lakosára számítva 257 kilogramm húst termeltünk, s így nagyobb részt vállaltunk a köztársa­ság többi területének ellátásából. Ugyanakkor a gabonatermesztésben el­ért eredményeink miatt növekedett függőségünk a központi takarmány- alaptól. Ezt a helyzeteit meg kell vál­toztatni. A lehetőségekre rámutat a chelöicei Béke Efsz példája, amely megszerezte kerületünkben A legjobb takarmánytermesztők címét. A Központi Bizottság példáját kö- vetve a kerületben is igényesen és bí- rálóan értékeltük eredményeinket, kü­lönös figyelmet: szentelve azoknak a területeknek, amelyeken nem értüik el a kívánt eredményeket. Elemeztük a fogyatékosságok okait, s rámutattunk a megoldás módjára is. A túlsúlyban levő pozitív eredmények ellenére van­nak olyan ágazatok és vállalatok, ame- Jyek nem küzdöttek megfelelő inten­zitással és eredményesen céljaink el­éréséért. Kerületünkben is kedvezőt­lenül alakúit a munkaidő kihasznált­sága, nem emelkedett a müszaikszám, nem értük el a termelésben a terve­zett strukturális változásokat, annak el­lenére, hogy az évi tervet teljesítet­tük. Az építőanyagoik gyártásában, a gépiparban és az építőiparban nem teljesítettünk néhány feladatot. Sok gondot okozott a piac folyamatos ellá­tása. A kerületi párlkonferenciánk is részletesen foglalkozott a fogyatékos­ságok kiküszöbölésével. Kerületi párt- szervezetünk teljes mértékben támo­gatja gazdasági és társadalmi fejlődé­sünk fő irányvonalait. A d#taBnéntum- mal kapcsolatos vitában foglalkoztunk azzal is, hogyan használhatnánk ki ha­tékonyabban a kerület természeti, gazdasági feltételeit és nyersanyagfor­rásait. így például korszerűsíteni kel­lene egyes fafeldolgozó 'kapacitásokat. ís prachaticei Jitona rekonstrukciójá­val pedig növelhetnénk a bútorex­portot. Az előttünk álló igényes feladatok megkövetelik a nemzeti bizottságok tevékenységének javítását, elsősorban az egyes területi egységek komplex gazdasági fejlesztésében. Teljes mér­tékben támogatjuk a Központi Bizott­ság beszámolójának azt a részét, amely kiemeli, hogy tökéletesíteni kell a nemzeti bizottságok irányításának egész rendszerét, s a köztársaságok kormányainak közvetlenül hatéko­nyabban Ikell egybehangolniuk a mi­nisztériumok és a nemzeti bizottságok munkáját. A tudományos-műszaki haladás érvé­nyesítésével kapcsolatban nagyon je­lentősnek tartjuk, hogy a Központi Bi­zottság támogatásával felépül a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia dél- csehországi biológiai központja, amely­nek profilja teljes mérlékben megfe­lel majd a kerület gazdasági struk­túrájának és felső oktatási intézmé­nyeinek. A kerületben következetes harcot folytatunk a lakosság szocialista ön­tudatának kialakításáért. Ez a neve­lési folyamat pozitív eredményekhez vezetett. Megszilárdult a lakosság er­kölcsi-politikai egysége, felelősségér­zete és a gazdasági propaganda po­zitív szerepet játszott az ötéves terv feladatainak teljesítésében. Tudatosít­juk azonban, hogy a gondolkodásmód megváltoztatásának folyamata nem va­lósul meg olyan ütemben, mint aho­gyan azt szeretnénk. Sok kollektívánk­ban még nem teremtettük meg a fel­tételeket olyan légkör kialakításához, amely támogatná a lelkiismeretes ál­dozatos munkát, és hatékonyabban lépne fel a hanyagság és a fegyel­mezetlenség ellen. Még határozottab­ban akarunk küzdeni a kényelmes, konfliktusmentes életre való törekvés és elsősorban az ilyen irányzatoknak a termelési és munkakolleiktívákban való érvényesítése ellen. Ideológiai munkánk legfontosabb feladatának tartjuk, hogy minden munkahelyen igényes bíráló légkört teremtsünk a •szervező, irányító és személyzeti mun­kával szoros egységben. BEE>RICH SUTÉRA elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, a Bratislavai Hydrostav vállalat igazgatója Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszu­sának határo­zata és a 6. öt­éves terv fel­adatul adta számunkra, hogy a nyugat­szlovákiai kerü­let területén energiater­melő kapacitá­sokat helyez­zünk üzembe, illetve építését kezdjük meg. E prog­ram teljesítésében jelentős előnyt él­veznek a Jaslovské Bohunice-i atom­erőmű-építkezések. A V—1-es atom­erőmű két blokkja már teljes kapa­citással bekapcsolódik a hazai áram- termelésbe. A V—1-es atomerőmű épí­tőinek úttörő munkája, valamint a tervezés, a gépi-technológiai berende­zések gyártása és az építés során ki­fejtett szoros csehszlovák—szovjet együttműködés nyomán jött létre. Az építkezés előkészítése, kivitelezése és az áramtermelő blokkok üzembe he­lyezése elválaszthatatlanul összefügg a nemzetközi brigádok létrejöttével, amelyek csehszlovák és szovjet szak­emberekből állnak. A munkakezdemé­nyezésnek ez az új formája új mun­kasikerek elérésére ösztönzi a cseh­szlovák atomerőmű-építési program megvalósítóit. A V—1-es atomerőmű építése köz­ben nagyon sok nehézség leküzdésére volt szükség. Az építkezési pártbizott­ság állandó és rendszeres segítsége, valamint a felsőbb pártszervek részé­ről kapott rendszeres segítség és a kommunisták akaratereje tette lehe­tővé az építkezés során felmerülő leg­nehezebb akadály leküzdését is. A közel 400 kilométernyi nagy tel­jesítményű gázvezeték és a hozzá tar­tozó kompresszorállomások felépítése fkiváló minőségben és rövidített határ­időben ugyancsak a vállalat szakost tott kollektíváinak sikereiről tanúsko­dik. Mindig büszkeséggel szólunk majd azokról az építkezéseikről, amelyek ré­vén hozzá járultunk a távoli szibériai földgázlelőhelyek kitermelhetővé téte­léhez, és ahhoz, hogy ezt az értékes nyersanyagot eljuttathatják Csehszlo­vákiába, az NDK-ba és néhány nyu­gateurópai országba, örülünk annak, hogy mindkét tüzelőanyag energetikai programunk megvalósítása során ered­ményesen alkalmaztuk néhány kutató- intézetünk kutatási eredményét, főleg a Bratislavai .Hegesztési Kutatóintézet, a Mélyépítési Kutatóintézet és a Szlo­vák Műszaki Főiskola kutatási mun­kája nyomán született új ismereteiket. Az atomerőmüvek és a gázvezeté­kek építése során egyaránt kihasznál­juk a szovjet építőik gazdag tapaszta­latait. Jelenlegi feladataink közül nagy igényeket támaszt kommunistáink és az egész kollektíva tevékenységével szemben a Jaslovské Bohunice-i V—2- es atomerőmű és a dunai vízlépcső- rendszer építése. Nagy felelősséget ró kollektívánkra a mochovcei atomerő­mű építésének előkészítése csakúgy, mint a Szovjetunió-—NSZK közti tran­zitgázvezeték negyedik szakaszának építése. Közismert, hogy az atomerőművek építése olyan innovációs folyamat, amelynek végrehajtásához az anyagi- műszaki bázis szerkezetének igényes meg változtatásál a van szükség. Főleg az építőiparban és a gépiparban kell e szerkezeti változásokat végrehajtani. Az atomerőművi kapacitások építésé­neik hatékonysága és az atomerőmű­vek előnyeinek kihasználása megköve­teli, hogy e sóik szakágazatot és ága­zatot érintő társadalmi tevékenység sikerességéhez már a tervezési folya­mat során teremtsük meg a szükséges előfeltételeket. Az eddigi atomerőmű- építési tapasztalataink, azokkal együtt, amelyeket a Szovjetunióban és a többi szocialista országban tett tanulmány- utaink során szereztünk e tárgykör­ben, azt bizonyítják, hogy e kapaci­tások építését nálunk ís nagyobb haté­konysággal és gyorsabban hajthatnánk végre. Ehhez azonban egy szilárd rendszer megteremtésére van szükség. E rendszer feladata lenne, hogy az egész atomerőmű beruházási komple­xumot a társadalmi munkamegosztás nagyobb hatékonyságának elve alapján irányítsa. Fő feladata lesz azoknak a veszteségeknek a kiküszöbölése, ame­lyek az építkezési folyamat kezdeti stádiumában keletkezett lemaradások­ból, valamint a kooperációs feladatok nem teljesítéséből adódnak. E fogya­tékosságok felszámolása például hoz­zájárulhat abhoz, hogy lerövidüljön az építkezési dokumentációs tervezet készítésének ideje. Az atomerőműveik építésének folya­matában jelentős helyet kap az elő­készítési fázis, vagyis a beruházási és tervezési előkészítés. Erre a szakasz­ra sajnos az a jellemző, hogy a kü­lönböző szervek nem mindig kezelik a feladat súlyának megfelelően ezt a kérdést. Ez a következetlenség ab­ban nyilvánul meg, hogy kivételeket engedélyeznek az alapvető előírások teljesítése alól, ami végül Is a meg­valósításhoz szükséges feltételek ro­vására megy. A nem megfelelő terve­zési előkészítés következményeit az a tény sem enyhíti, hogy az ilyen jel­legű építkezéseket kiemelt építkezé­sekké nyilvánítják. Az építkezési mun­kák kivitelezői rendszere ily módon jelentős gazdasági kockázatnak van kitéve a komplex intézkedések értel­mében, még akkor is, ha a kiemelt feladatok nem teljesítését nem ó okozta. Az atomerőművek sikeres építésének egyik legfontosabb előfeltétele a ki­vitelezési dokumentáció komplex elő­készítése. Azért, hogy hozzájáruljunk a tervezőkapacitás fejlődéséhez, eddig jóváhagytuk azt a gyakorlatot, amely­nek értelmében a szükséges dokumen­tációkat szakaszonként készítették el, holott ez nehezítette a saját megvaló­sítási feltételeink megteremtését. így például a V—2-es reaktorcsarnok épí­téséhez szükséges dokumentációt 130 szakaszra bontva kaptuk meg. Ugyan­akkor nehezíti munkánkat, hogy a fej­lődés további szakaszaiban nagyon sok változásra és kiegészítésre kerül sor. A műszaki haladás alapján meg­született változásokat objektív szük­ségszerűségnek tartjuk. A tervezetben utólagosan eszközölt változások azon­ban a technológiai alapadatok nem megfelelő koordinálásából, azok hiá­nyosságából és főleg abból erednek, hogy nem állnak a tervezők rendelke­zésére a kellő időben. Hogy ez mennyire komoly problé­ma, azt a következő ténnyel igazol­hatom: a V—2-es atomerőmű építésé­hez szükséges tervezetekben az utóla- / gos változtatások száma elérte az ez­ret. A V—2-es erőmű reaktor csarnoká­nak dokumentációs tervezetében már a háromszázadik módosításnál tartunk. Az egész tervezetből kitűnik viszont, hogy a V—1-es atomerőműnél lénye- fffrriaen igényesebb építkezésről van szó, *6mni az új biztonsági előírásokból és a szigorúbb ökológiai követelmények­ből adódik. Mindez növeli az építke­zési szerkezetek munkaigényességét is, ami viszont több dolgozót és jobb minőségű munkát követel. Az atomerőműépítés folyamatosabbá tételét az is nehezíti, hogy fogyaté­kosságok vannak a kohászati és a gépipari termékek szállításában. Ne­hezíti helyzetünket a szállítói—meg­rendelői kapcsolatok alacsony színvo­nala is. A szállítói-megrendelői kap­csolatok alapvető eszköze — a gazda­sági törvénykönyv — ugyan tartalmaz olyan rendeleteket, amelyeknek értel­mében az alszállítóknak kötelezővé lehet tenni a kiemelt építkezésekkel kapcsolatos feladataik előtérbe helye­zését, de a rendeleteket a gyakorlat­ban nem nagyon érvényesítik. Jelenleg a V—2-es atomerőmű épí­tése folyik Jaslovské Bohunicén. Az állami terv értelmében e beruházáson az idén 2 milliárd korona értéket Ikell beépíteni, ebből az építőipari munkák részaránya több mint 500 millió ko­ronát tesz ki. Az építési ütemtervből nagyon igényes feladatok elvégzése hárul ránk. Az építkezési pártbizottság kezdeményezésére az építkezés vala­mennyi résztvevője csatlakozott a kö­zös szocialista vállaláshoz, amelyet pártunk XVI. kongresszusa tiszteletére tettek. A kötelezettségvállalás telje­sítése során az acélszerkezeteik vítko- vicei gyártóival, valamint az ostravai Kohószerelő Vállalat dolgozóival együtt ez év első negyedében nagyon nagy munkát végeztek el, s az ütem­tervben rögzített feladatokat túltelje* sítették. Sikeresen haladnak a tecli* nológiai berendezések szerelésével is, mégpedig a Škoda Művek dolgozóinak aktív segítségével. Fő feladataink közé soroljuk a du­nai vízlépcsőrendszer csehszlovák sza­kaszán végrehajtandó építési feladat tokát, hiszen a munkák zöme ezen a beruházáson a 7. ötéves tervidőszak*- ban kerül megvalósításra. Büszkéik vagyunk arra, hogy részesei lehetünk ennek a hatalmas nemzetközi építke­zésnek. Befejezésül hadd szögezzem le: brts* tosítom a kongresszust afelől, hogy a Hydrostav egész kollektívája, amely­ben több mint 1200 a kommunista, ké­szen áll a kongresszus beruházásokkal! kapcsolatos határozatának teljesítésére és azoknak a feladatoknak a megvaló­sítására, amelyek a csehszlovák ener­getika további fejlesztéséből adódnak számára. JANA FAJMONOVÁ elvtársit©, a Karlovy Vary-i Alapiskola igazgatóhelyettese A gyermekek­ről, az Ifjúság­ról való gon­doskodás a szo­cializmus fej­lesztésének ré­sze. A fiatalok közös nevelő­munkánk tü­körképei és a társadalom­nak viszonoz­zák mindazt, amit rájuk for­dítottunk. - Hi- Uf szén ma az is­kolapadokban a jövő munkásai, föld­művesei, mérnökei, tudósai ülnek, akik az ezredforduló táján társadalmunk aktív dolgozói lesznek és akiket már ma fel kell készítenünk a fejlett szo­cialista társadalomban való munkára. Ezért annak, aki a fiatalok oktatá­sával és nevelésével foglalkozik, rend­kívül igényesnek kell lennie az ifjú­sággal szemben, fontos, hogy ne szé­pítsük meg számukra a valóságot, szüntelenül aktív tevékenységre, a munka tiszteletére és a nehézségek leküzdésére neveljük őket. A párt­szervek a mi, nyugat-csehországi ke­rületünkben is rendszeres figyelmet szentelnek a fiatalok oktatásának és nevelésének. A nevelés azonban nem korlátozódhat csupán az iskolára. Pó­tolhatatlan a család szerepe is a fia­talok erkölcsi tulajdonságainak és jellemének formálásában. Szükséges a jövőben is tovább bővíteni a ter­melő üzemek, a társadalmi szerveze­tek és az iskola közötti együttműkö­dést. A Karlovy Vary-1 Makszim Gorki i lFolytatás az 5. oldalon) 1981. IV 13.

Next

/
Thumbnails
Contents