Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-09 / 84. szám, csütörtök
A CSKP XVI. kongresszusának vitája íFolytatás a 4. oldalról) <1 bőbe és a szocializmus ügyében kifejtett fáradhatatlan harcáért. Tudjuk,, hogy ez milyen bonyolult munkát jelent, s hogy eredményei mit jelentenek az egész emberiség számára. A ml munkánk sohasem volt könnyű, s feladatainkat rendkívüli intézkedések nélkül, elsősorban a munkaszüneti napokon végzett jelentős mennyiségű munka nélkül nem is tudtuk voina teljesíteni. Tudtuk azonban, bogy a jövesztési feladatok hiányos teljesítése kedvezőtlenül hatolt volna az egész népgazdaságra. Ezért gazdaságunk szükségleteinek fedezése érdekében mozgalmat indítottunk a csúcsteljesítmények elérésére és szilárdítottuk szocialista kötelezettségvállalásainkat. A kormányszervek nem kis figyelmet szenteltek a bérezéssel kapcsolatos és a szociális kérdések megoldásának. Ennek eredményeképpen mérsékelni tudtuk az egyes negatív hatások következményeit, ami főleg a dolgozók munkakezdeményezésében nyilvánult meg. A jövesztés geológiai feltételei fokozatosan romlanak, s ezzel össze függésben állandóan üjabb problémák keletkeznek. Ezeket korszerű technikával, áldozatkészséggel kell megoldani. Miivel a ‘műszaki megoldás nem mindig lehetséges, nagyon sok függ a bánya szóktól, azok tapasztalataitól, a feladatokhoz való viszonyulásuktól. Nem állunk ölhetett kézzel, hanem legalább ideiglenes megoldásokat keresünk, olyanokat, amelyek végrehajtására képesek vagyunk, s olyan emberi tulajdonságoktól függnek, mint a fegyelem, a következetesség, a személyi felelősség. Az általam vezetett kollektívában bárom alapvető feladatot tűztünk célul, amelyeket a terv teljesítése szempontjából kulcsfontosságúnknak tartunk. Elsősorban a nehezebbé váló jövesztési feltételek kedvezőtlen hatását akarjuk kiküszöbölni, vagy legalább korlátozni. Másodsorban a szakképzett dolgozók arányát akarjuk megnövelni a kollektívánkban. Harmadsorban pedig a munkaszervezés Javításával csökkenteni akarjuk a munkaszüneti napokon végzett munka mennyiségét. Ezek nemcsak a mi feladataink, hanem egyúttal az egész vállalat, sőt az egész medence feladatai is. A jövesztés bonyolultabb geológiai feltételei között az egyenletes teljesítményben látjuk a biztonságos és eredményes munka alapvető feltételét. Nem véletlen, hogy az egész 7. ötéves terv* időszakra a következő jelszót tűztük ki: A munka tökéletes előkészítése az egyenletes és magns szintű termelés biztosítéka. Ezt a munkahelyek és a műszaki be- rendezések körültekintő előkészítésével, valamint az emberek kellő felkészítésével akarjuk elérni. Kollektívánk ragjai aránylag már idősebb dolgozók, s a jelenlegi 60 személyből a tervidő- ' szak végére csak 8 —10 személy marad meg. A többieket előrehaladott koruk miatt, vagy egészségi okok következtében fiatalabbak fogják felváltani. Kollektívánk programjában tehát ennek a kérdésnek rendkívüli figyelmet szentelünk. Ez nem könnyű feladat, hiszen az új dolgozók színvonala nem mindig kielégítő. Nagy gondot fordítunk a hiányos munkaerkölcsü dolgozók nevelésére; s körültekintően törődünk azok kai, akik foglalkozási betegségben szenvednek. Dolgozóink egészségi állapotára kedvezőtlenül hat a sok túlórában végzett munka, s így gyakran a legjobb és a legtapasztaltabb dolgozók — vájárok, frontfejtők stb. — kényszerülnek a legfontosabb munkahelyek elhagyására. A túlórák kérdését alapvető problémaként akarjuk megoldani. A munkaszüneti .napokon végzett munka megszüntetése nem áll módunkban. Az elmúl évben például minden intézkedés ellenére 45 műszakot kellett ledolgozni a munkahét keretein kívül, hogy eleget tegyünk a tervezett feladatoknak. Elejét akarjuk venni e műszakok további növekedésének, s a lehetőségek szerint korlátozni szeretnénk azokat Erre egyetlen reális lehetőség mutatkozik, éspedig a termelési feladatok egyenletesebb teljesítése az egész munkahét folyamán, a tökéletesebb munka- szervezés és a munkahelyek jobb előkészítése alapján. A 7. ötéves tervidőszakra előirányzott programunk a többi bányászkolíektíva számára is segítséget jelent, amelyek hasznosítják a tapasztalatainkat. Ez a program nem old meg mindent, de mozgósítja a belső tartalékokat abban az irányban, hogy amit képesek vagyunk magunktól megoldani, arra ne várjunk felsőbb utasítást, ne halogassuk feleslegesen, objektív nehézségekre hivatkozva. Rossz gazdák lennénk, ha nem látnánk, hogy a bányászat kérdéseit komplex módon kell megoldani, éspedig a munkaerő biztosításától, a szociális kérdésektől, valamint a jöveszté- si beruházások megfelelő előkészítésétől kezdve egészen a jövesztés műszaki feltételeinek biztosításáig, amelynek a legnehezebb fizikai munkák megszüntetésére kell irányulnia. Ezzel összefüggésben az új dolgozók színvonala jelenti a legnagyobb problémát. Tudatosítani kell azt, hogy a mat bányász már nemcsak csákánnyal és lapáttal dolgozik, hanem több tízmillió koronát érő gépekkel és berendezésekkel is. Hanyagul végzett munkájával munkatársainak egészségét, sőt életéi is veszélyeztetheti. A munkaerő toborzását tehát nem lehet úgy megoldani, hogy olyanokat irányítsanak a bányába, akik más munkaszakaszokon nem feleltek meg. Ehhez a kérdéshez sokkal nagyobb felelősséggel kell viszonyulni. A kollektívában a dolgozók egy részét megnevelhetjük, megtaníthatjuk, de csak bizonyos arányok között vállalhatjuk ezt a feladatot. A szociális háttérről, elsősorban a lakaskérdésről nem akarok bővebben szólni, mert ezekről a kérdésekről már többször is tájékoztattuk a központi szerveket. Ennek ellenére e probléma megoldása elégtelen, s a 7. ötéves tervidőszakra sincsenek optimális kilátások. A túlórában végzett munka csökkentésére vonatkozó kormányhatározat teljesítéséhez így nincsenek meg a feltétetek sem a toborzás, sem a lakás- ellátás szempontjából. Az ostrava-karvinái medencében a jő- vesztés fejlesztéséhez számos további problémát is meg kell oldani. Ezek többnyire beruházási és műszaki jellegűek. Számos beruházás megvalósítása késik, s a régi berendezések újakra való felcserélése is lassan halad előre. Ezért gyakori a régi berendezések meghibásodása, ami akadályozza a napi feladatok teljesítését, amit azután műn kasziineti napokon keli pótolni. Biztosítani akarom a kongresszusi küldötteket, hogy az ostrava-karvinái medence dolgozóinak százezres kollfck tívája a jövőben is mindent elkövet a feladatok teljesítéséért. Kollektíváink mái ebben az évben is elértek 81 vállalati és 1.6 medencei csrúcsíeljesít- menyf. Ezt.'k közül sokat a CSKP XVI. kongreszusának tiszteletére hirdetettek meg és teljesítettek. Teljes mértékben egyetértünk azzal, amit' Husák elvtárs felszólalásában az ostrava-karvinái medence feladataival kapcsolatban mondott. Kollektíváink tudják a feladataikat. s ismerik, hogy a társadalom mit vár el tőlük. Pártunk és a CSKP Köz ponti Bizottsága bennünk, bányászokban mindig megbízhat. MARIÉ ŠEMÁKOVÁ elvtársit®, a Szocialista Munka Hőse, a varnsdorfi Velveta vállalat szövőnője mi] 1981. IV. 9, A nagy kérésiéinek örvendő bolyhos szövetek — mint a bársony, a kord- bársony és hasonlók — egyetlen hazai gyártója a varnsdorfi Velveta textilipari vállalat. A vállalatunkban dolgozó nők áldozatkész munkával járul- nak hozzá a termelési feladatok egyenletes és folyamatos teljesítéséhez. Hogy ez megvalósulhasson, ahhoz a tudományos- műszaki -ismeretek gyorsabb gyakorlati érvényesítésére és a dolgozók kezdeményezésének további fejlesztésére van szükség. Az észak-csehországi kerület már 15 esztendeje ápolja a baráti kapcsolatokat a szovjetunióból! Vlagyimíri terű- tettel. E baráti kapcsolat ápolása közben őszinte együttműködési kapcsolat jött létre vállalatunk és a viaznyiki lenfeldolgozó kombinát dolgozói között. Már a hetvenes évek elején széles körű tapasztalatcsere bontakozott ki a két vállalat között. Konkrét és meggyőző bizonyíték erre a határidő előtti tervteljesítésre irányuló versenymozga- liom, amely 1975-ben kezdett kibontakozni. jómagam is tettem vállalást a 6. ötéves tervidőszakra megszabott feladataimnak határidő előtti teljesítésére, s ugyanakkor munkatársaimat is erre hívtam fel. A mozgalom a Szovjetunióban, leghfíbb barátaink országában született, E mozgalom ismételten igazolta azt a tényt, hogy a szovjet nép munkahősiességéből mindig van mit tanulnunk. A viaznyiki lenfeldolgozó kombinátban e mozgalbm úttörője Rímma Alexandrovna Gavrilovova, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja. Már öt évvel ezelőtt megismertette velem vállalásának lényegét. Vállalása megvalósításával a 10. ötéves tervidőszakban két ötéves, tervidőszak feladatait teljesítette a saját munkaszakaszán, mégpedig a legkiválóbb minőségű áru elő állításával. Példájával nagyon sok kő vetői nyert meg a mozgalomnak. Büszke vagyok arra, hogy példájának követői közé sorolhatom magamat. Az ő tapasztalataiból merítve mertem vállalni, hogy 16 gép helyett 22 gépet kezeljek, s ösztönzésére tettem felajánlást, hogy a 6. ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítem. Akkor öt szövőnő csatlakozott hozzám, később pedig további három. Csupán szocialista munkabrigádunkban két szövőnővel kevesebbre van szükség azáltal, hogy több gép kezelését vállaltuk. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy termékeink kiváló minőségűek, s közben a gépek teljesítményét is maximálisan kihasználjuk. Mindennek megvalósítását a munkaszervezés felülvizsgálása és módosítása tette lehetővé. Bebizonyosodott, hogy a szövőnők sok mindenre képesek, ha őszintén szeretik munkájukat. A határidő előtii tervteljesítésre irányuló mozgalom érvényesítésével hamarosan újabb kedvező tapasztalatokra tettünk szert. Rájöttünk, hogy az eddig szilárdnak és megválto- zatlannak minősített teljesftménynor mák növelhetők. A mozgalom gyakorlásának fontos előfeltétele a gazdasági dolgozók irányító munkájának állandó tökéletesítése. Nem követhetik a mozgalmat ott, ahol hibák vannak a tervezésben, ahol a gépkezelők nem ismerik napi feladataikat, s nem tudják, mit várnak el tőlük egy hónap, negyedév vagy év alatt. Éppen ezért vállalatunkban mar huzamosabb ideje állandóan lebontjuk a főbb tervmutatókat üzemi és részlegi feltételekre, konkrétan minden egyes dolgozóra es gépre, s a tervleljesítést naponta ellenőrizzük. A határidő előtti terv teljesítésre ösztönző felhívást vállalatunk párt- és szakszervezeti, valamint gazdasági vezetősége egyaránt megvitatta, fő elveit általánosította, s támogatja a verseny további üzemekre történő kiterjesztését. Ennek eredményeként talált felhívásunk nagy visszhangra, s példánkat nemcsak szövőnők, hanem a fonó- és kikészítőben dolgozó nők is követték. A mozgalom népszerűsítésében nagyon nagy szerepet töltött be a deöíni járási pártbizottság, valamint az Ostí nad Lábéin i kerületi pártbizottság. Hatékony és tartós politikai szervező munkájukkal nagyon nagy mértékben hozzájárultak a szocialista versenymozgalom eme új formájának járási, illetve kerületi in éré tű el tér jeszt éséhez. A mozgalom érvényesítésének kezdete azonban nem volt olyan könnyű. mint az az első pillanatban tűnik. Olyan nehézségekbe ütköztünk, amelyekkel mindig szembe találja magát az ember, ha valami újat akar érvényesíteni. Né- 1 lányán csak azt látták igyekezetükben, hogy a több keresetért „hajtunk“, mások féltek a lehetséges kudarctól. Mi viszont kitartottunk, és nagyon sok to-, vábbi dolgozót is megnyertünk ügyünknek. Ma már örömmel szögezhetjük le, hogy a haladó munkamódszereinknek köszönhetően a varnsdorfi Velveta vállalatban 67 dolgozó teljesítette határidő előtt a 6. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat, mégpedig nagyon so kan jelentős időelőnnyel. A mozgalomnak köszönhető, hogy az eredetileg tervezettnél 22-vel kevesebb dolgozóra volt szükség vállalatunkban. A Pamutipari Termelési-Gazdasági Egységben 131 dolgozó teljesítette határidő előtt, pontosabban 1979 végéig a 6. ötéves tervidőszak feladatait, 771 volt azoknak a dolgozóknak a száma, akik 1980 háromnegyedévének végén tettek eleget ezeknek a teendőiknek — tehát a határidő előtti feladatteljesítők száma 1147 dolgozó. A deöíni járásban 997-en tettek felajánlást a határidő előtti tervteljesítés- . re az elmúlt ötéves tervidőszakban. Vállalásukat valamennyien teljesítették. S a mozgalmat nem csupán a textiliparban követték, hanem egyéb ágazat vállalataiban is. A dolgozók kezdeményezésének ez az új formája jelentős mértékben hatott a gazdasági feladatok teljesítésére is. A Velveta vállalat pártszervezeteinek év-* záró taggyűlései, valamint a deéíni já* rási pártkonferencia résztvevői egy-> aránt nagyra értékelték dolgozóinknak ezt a jelentős kezdeményezését. A szó-, cialista munkaverseny különböző formáiba dolgozóink 91 százaléka kapcsolódik be, s 128 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyerő* séért, illetve megvédéséért. A dolgozók kezdeményezésének köszönhetően teljesítette vállalatunk ha* táridő előtt a 6. ötéves tervidőszakra meghatározott feladatait. Az árualapok-* ba történő szállításainak már 1979-ben eleget tudott tenni, csakúgy, mint a nem szocialista országokkal szembeni exportkötelezettségeinek. A versenymozgalmat a 7. ötéves terv. időszakban is tovább fejlesztjük, s a jövőben is ki akarjuk használni szov* jel barátaink gazdag tapasztalatait. A Rimma Alexandrovna kollektívájának felhívására válaszolva vállaltuk, hogy V. I. Lenin születésének 115. évforduló* iáig teljesítjük a 7. öteves tervidőszak, ra előirányzott feladatainkat. Meggyőződésem, hogy a 7. ötéves tervidőszak feladatainak határidő élőt* ti teljesítését a népgazdaság minden területén állandóan szorgalmazni kell, mert ez az egyetlen útja annak, hogy megvalósítsuk a XVI. pártkongresszuson kitűzött feladatokat. JOSEF KORČÁK elvtárs, o CSKP KB Elnökségének tagja, c* CSSZK kormányának elnöke Már XV kongresszuson kitűzött feladatok jóváhagyása során tudtuk, hogy e feladatok nehezeik, s nem fogjuk őfeet 'könnyű feltételek között megvalósí- tatni. A valóra váltásukért vívott küzdelem a vártnál nehezebb volt. Elképzeléseinket az élet nem egy esetben (korrigálta. A kitűzött céloktól, való eltérést akaratunktól független ikörülmények okozták, de sok esetben a határozottság és a következetesség hiánya, az új felfé- telekikel való szembenézés terén tapasztalható eltérő mértékű aktivitás és az volt az ok, hogy nem mindenütt tudtaik egyformán megfelelni a gyorsan növekvő igényeknek. Gyengéinket inem rejtjük véka alá, de van mire büszkének lennünk, és van mit a párt legfelsőbb fóruma elé tárni. Joggal állapíthatjuk meg, hogy a XV. párt- kongresszuson kitűzött alapvető feladatokat a CSSZK becsülettel megvalósította, és hozzájárult a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlesztéséhez. A cseh nemzetnek, köztársaságunk lakosai millióinak áldozatkész munkájával jelentős értéik született. Meggyőzően tanúskodik erről életünk kulcsion tosságú területének, a gazdaságnak fejlődése. A hatodik ötéves tervidőszak éveiben Csehországban sikerült biztosítani a népgazdaság további fejlődését, ha a tervezettnél lassúbb ütemben is. A társadalmi össztermék terjedelme 17,7 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem átlagosan 3,3 sza. zulékkal emelkedett évente, növekedése 44,7 milliárd koronát tett ki, s ezt • több mini 98 százalékban a munka tár- sadalmi termelékenységének növekedése fedezte. Az anyagi-társadalmi fogyasztás 25,8 százalékkal, a személyi fogyasztás, 8 százalékkal emelkedett. E számok mögött konkrét kollektívák és egyéneik rendkívüli erőfeszítéseit kell látnunk. Az átfogó adatok természetesen nem tudatnak mindent, mögöttük számos fogyatékosság is meghúzódhat. A döntő a valódi érték, a fellelhető tartalékok hasznosítása és a fejlődés lehetősége. Ebből a bíráló szemszögből igyekszünk levonni a ikövetkezte- téseket a jövőre nézve. A cseh kormány által Irányított gazdasági életben a mezőgazdasággal és az építőiparral együtt fontos helye van a könnyűiparnak. Ez hagyományos ágazat, számos terméke, például a cseh porcelán, üveg, díszműáru és textil világszerte híressé tette hazánk nevét. Az üveg- és textilgyáraik, a bőr- és faipari, valamint más üzemek dolgozói nem egy fontos fejezetet írtaik munkásmozgalmunk történetébe és a CSKP hatvanéves történetébe is. Most is bizonyítják forradalmiasságukat á munka frontjának élvonalában. A számos régebbi és új probléma ellenére az ágazat dolgozói a hatodik ötéves tervidőszakban is becsülettel teljesítették feladataikat. Kevés ágazatnak sikerült a termelés terjedelmének tervét 101,1 százalékra teljesíteni. Külön elismeréssel tartozunk azért, hogy az ágazat dolgozói minden évben exportfeladataik teljesítésével kisegítették azokat a reszortokat is, amelyek nem hozták létre a tervezett deviza(Folytatás a 6. oldalon)
