Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-30 / 101. szám, csütörtök
AZ ÜGY VOLT, H06Y... A Tartuffe a Magyar Területi Színház színpadán A XVII. századi szerző Jean- Baptiste Poquelin Moliere Tartuffe című komédiáját mutatta be a MATESZ Thália színpada. Előadás előtt a nézőtéren helyet foglalókat az őket szándékosan befolyásolni akaró rendezői elképzelés foglalkoztatta. Ki-ki színházi műveltségének mértékében fogadta be a nyitott színpad díszleteinek hangulatát, kereste a nézőtéren hagyott, lepelbe burkolt szobor funkcióját. Az első benyomások után alábbhagyott a várakozás izgaln , s meggyőződéssel vettem tudomásul, hogy egy hagyományosan értelmezett, a szerző világához hű és mindenkori tiszteletét hirdető előadást látok majd. Nem előítélet volt ez, csupán az előadás kezdete, az első benyomások kiváltotta várakozás. Végignézve a darabot, ugyanazt hoztam el és őriztem meg a mai napig. Nagy András László magyar- országi vendégrendező munkáját nem kell különösebben bemutatni Dél-Szlovákia színházat szerető közönségének. A hagyományos értelemben felfogott színházi rendezés jó ismerője- ként és következetes alkalmazójaként találkoztunk vele. A színházról megalkotott elképzeléseihez ragaszkodott Molier- rendezésében is, egészen az első rész végéig. Ám a második rész elidegenítési szándéka, aligha funkcionált a darab egészéhez mérten. A gazdag Orgon házból habarcsos ládában könyveket kihordó színházi műszakiak jelenete szórakoztató vol't, de különösebb mondanivalót nem hordozott. Felfoghatatlan, hogy csupán a második részben használ a rendező ilyen effektusokat. Következetlenségének eredménye a felemásság, amit egy konstruált műszóval, mo- dernkező konzervativizmusnak is nevezhetnénk. Ha hű maradt volna elképzeléséhez, amit az első rész hordoz, aligha születik Ilyen felemás előadás. A kö- vetkezetľenségek nemcsak a rendezés külsőséges, formai jegyeiben nyilvánultak meg. A darab értelmezésének kétségtelenül tetszetős igyekezete, hogy a képmutatás erkölcsi gyarlóságát nemcsak Tartuffe jellemében, de Orgonéban Is Igyekszik felmutatni. Ám Lengyel Ferenc Orgonja, egy másfajta egyéniséget képviselt. Olyat, aki inkább gyávaságból, mintsem tudatos ravaszságból fogadja házába Tartuffe-t. Pedig Tartuffe, Ats Gyula, Jászai Maridíjas, a Győri Kisfaludy Színház művészének megformálásában a hatalom szemhúnyásai közben tevékenykedő gazember, aki tetteivel a hatalom manipuláló tevékenységet is példázza. Kétségtelen, hogy színészi teljesítményének tekintetében Áts Gyula „beugrása“ László Géza betegsége miatt az együttes gazdagodását jelenti. Sajnos azt már nehezebb megállapítani, hogy ez a kényszerhelyzet mennyiben befolyásolta Nagy András László eredeti elképzelését. Vagyis azt, mennyit változott — kellett változnia — az előadásnak egy színészi karakterváltás nyomán. De nem is ez a feladatom, hogy ezt megállapítsam. A színészek teljesítménye eléggé hullámzó volt ahhoz, hogy egyértelműen elmarasztalható, vagy dicsérő véleményt mondhatnék. Kövesdi Szabó Mária (Dorine) és Tóth Erzsébet (Elmira) teljesítménye kiemelkedő volt. Kövesdi Szabó mindenképpen igyekezett azonos hőfokon játszani szerepét. Tóth Erzsébet játéka időnként áldozatul esett a rendezés statikus beállításainak. Ez utóbbi Mihályi Mária, Kiss Ágnes, Kiss László és Szőgyéni Tibor tehetségének, lelkesedésének, akarásának tudatossággal való feltöltése vitathatatlanul rendezői feladat. Egy előadás megteremtéséért a lehető legteljesebb tehetség-mozgósítást kell elérni a rendezőnek. Vitathatatlan a díszletek szokványossága. Olyannnyira, hogy Tartuffe leleplezését száj- barágó módon jelzik azzal, hogy leleplezik a szobrokat. Sőt Elmira, a feleség bizonyító eljárását Orgon is egy ilyen szobornak álcázva nézi végig, s miután meggyőződik Tartuffe gazságáról, róla is lehull a lepel. Nem véletlenül támadt tehát az a fonák gondolatom, hogy ebben a darabban a képmutatásnak szobrokat is állítanak. hiszen leleplezik azokat. Az úgy volt, hogy a XVII. századi szerző Jean-Baptiste Moliere megírta a Tartuffe-t, majd NEM k TÉTELES TUDÁST Matematikai lapok segítségével Lengyel Ferenc (Orgon) és Várady Béla (Cléante) jelenete az elő- adásból (Ján Kozák felvétele) semmi esetre sem járult hozzá a nem alkatuknak megfelelő szerepeket játszó színészek munkájához. Elsősorban Érsek György Rendőrhadnagyára, Berki Antal Lojális urára, Várady Béla Cleante-jára és V. Szabó Rózsi Pernelle asszonyára gondolok. Hasonló végeredménnyel, de más hatásfolyamattal volt ez jelen a színészi rutin, tapasztalatlanság hiányát még nehezen leküzdő fiataloknál. Leginkább az ő teljesítményükön szembetűnő a rendezői munka felemássága, amely kétségtelenül jellemzője az előadásnak. előadás után a király, annak ellenére, hogy nem sértette érdekeit, sőt kedvére valónak találta, betiltotta és ezzel együtt felemelte a társulat és Moliere évjáradékát. — Az úgy volt, hogy ... — kezdik magyarázkodásukat a képmutatók, miután leleplezték őket. Ebben a félmondatban benne egy igazság a színházakról is. A magyarázkodó előadás mégha a képmutatást magyarázza is, óhatatlanul képmutatóvá válik. Utalás: A király, XIV. Lajos véleménye a Tar- tuffe-ről. DUSZA ISTVÁN Helytálltak a magyar nemzetiségű tanulók A matematikai olimpia A kategóriájának II. fordulójáról Mint minden évben, Idén is részt vettek középiskolásaink különböző tanulmányi versenyeken — az olimpiákon. A matematikai olimpia 30. évfolyamába érkezett. Célja, hogy a matematikai műveltség emelését, közelebbről a tehetséges — és jó képességű tanulók matematikai előmenetelét minél hathatósabban támogassa. A matematikai olimpia kerületi bizottságai minden évben megrendezik a versenyeket, melyeken az A, B, G kategóriákban középiskolai tanulók nyerhetik el kitűnő feladatmegoldásukkal az egyes helyezéseket, a Z kategóriában pedig az általános iskolák versenyezhetnek. A nyugat-szlovákiai kerületben az A kategória II fordulójának versenyét Nyitrán, a B kategóriáét Trnaván és a C kategóriáét Léván (Levice) szokták megrendezni minden év tavaszán. Most ismertetjük az A kategória II. fordulójának (a 3. és 4. osztályosok) eredményeit. Az 1981. február 28-án Nyitrán megrendezett versenyben 103 tanuló Indult, közülük 12 tanuló lett eredményes, örvenévekben egyre több magyar ajkú diák sorakozott fel az élvonalba. Követendő a nyitraiak szervezése, ahol a feladatok megoldásával a tanárok a verseny után azonnal megismerkedhettek. Az eredményes tanulók: 1. Teleky Aba, Nyitrai Gimnázium 3. e osztály 2. Yveta Danešová, piešfanyi Elektrotechnikai Szakközépiskola 4. c osztály 3—5. Zsilinszky László Érsekújvári (Nové Zámky) Gimnázium 4. d osztály Lisz- kay Béla Komáromi (Komárno) Gépipari Szakközépiskola 4. d osztály Bar- talos Árpád, Nagymegyeri (Galovo) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium 4. a osztály 6—7. Peter Tarina, Topoľčany Gimnázium 3. a osztály Pápay György Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium 3. c osztály 8—9. Búkor József, Komáromi Gépipari Szakközépiskola 3. e osztály, Dušan Jurčák Trenčíni Gimná^i’irr, 4. b 10-12. Tomasek Sándor, Komáromi Gépipari Szakközép- iskola 3. c osztály, Samuel Plesník Nové Mesto nad Váhom-i Gimnázium 4. d osztály, František Horniak Lévai Gimnázium 3. b osztály. Közülük az első öt helyezett és a 6—7. helyezett Peter Tarina valamint a 8—9. helyezett Dušan Jurčák került be az A kategória országos versenyébe (a III. fordulóba), amely 1981. május 14—17-én lesz Prágában. Az országos fordulóban a nyugat-szlovákiai kerület magyar nyelvű iskoláit Zsilinszky László, Liszkay Béla és Bartalos Árpád képviseli. 0. Gy. Az új iskolai tantervek és utasítások is figyelembe veszik, hogy egyszerű figyeléssel (például a tanítási órán vagy a tévé képernyője előtt) semmilyen képességek sem alakíthatók ki a tanulóknál. Képességek csak különböző tevékenységek gyakorlásával formálhatók. Például az olvasási tevékenység az olvasási tevékenységet, a gondolkodási tevékenység gyakorlása a gondolkodási képességet alakítja ki stb. Képességek kialakítása nélkül tehát nem is beszélhetünk nevelőmunkáról. A képességfejlesztés feltétele, hogy a tanuló aktív résztvevője, és ne csupán passzív szemlélője legyen a pedagógus vagy más tanuló tevékenységének. A képességfejlesztés csak akkor eredményes, ha tudjuk, hogy a képességek egymásra épülnek. A magasabbrendű képességeket csak abban az esetben tudjuk kialakítani, ha az alacsonyabb rendűeket már elsajátítottuk. Például beszélni az olvasás vagy az írás tudása nélkül is lehet. Az olvasáshoz beszédre is szükség van. Az íráshoz olvasás és beszéd is szükséges. A gondolkodáshoz felfogás, megértés, és az is kell, hogy bizonyos ismeretekre visszaemlékezzünk. Az eredményes középiskolai matematikaoktatás sem nélkülözheti az előzőleg megállapítottakat, azaz a középiskolá- ban a matematika oktatása nem kezdődhet élőiről, az alapiskola törzsanyagára épül. Az alaptananyag önálló alkalmazása elengedhetetlenül szükséges a középiskolai továbbtanulás megkezdéséhez és zökkenőmentes folytatásához. Sajnos az önálló alkalmazást a továbbtanulni szándékozók egy része rosszul értelmezi, és ebből adódnak a félreértések, a középiskolai tanulmányi nehézségek. Sokan azt gondolják, az önálló alkalmazás azzal kezdődik, hogy valaki megmondja, mit kell csinálni: „ez a feladat, tedd ezt meg ezt“ (mit mivel kell szorozni, osztani stb.) Az ilyen önálló munka elégtelen, mert csak sablonfeladatokra korlátozódik és hiányzik belőle a legfontosabb, a gondolkodtató, a gondolkodást igénylő rész, az összefüggések önálló felfedezése és a matematika nyelvére való lefordítása. Az alaptananyag önálló alkalmazásának két elengedhetetlen feltétele van: 1. Teljesen önállóan kell tudni egy-egy alapfeladatot megoldani. 2. A megoldást félreérthetetlenül, mindenki számára egyértelműen tudni kell a matematika nyelvén kifejezni. A felvételi vizsgák tapasztalatai azt mutatják, hogy a pályázók egy része nem Ismeri eléggé a felvételi vizsgák követelményeit, a vizsgán szereplő feladatok nehézségi fokát. Nem készül fel eléggé a felvételi vizsgára és a középiskolai továbbtanulásra. A felvételi vizsga sikertelenségének nem az az oka, hogy a felvételi anyaga bővebb, mint az alapiskoláé (a kettő nem tér el egymástól), hanem az, hogy az alapiskolai matematikából csak néhány típus- példa megoldását hozzák magukkal a tanulók. A felvételi vizsgán ugyanis nem a tételes tudást, nem az alapiskolai tananyag felmondását kérik számon, hanem az önálló alkalmazási tudást vizsgálják. A felvételi vizsgákon tehát a feladatok helyes megoldásával kell a pályázónak bizonyítania, hogy rendelkezik a továbbtanulás megkezdéséhez és sikeres folytatásához szükséges mateRégészeti ásatások Leányváron Az idén is megkezdődtek a régészeti ásatások a komáromi (Komárno) járás nevezetes római kori lelőhelyén ez Izsa község melletti Leányváron. A Nyitrai Régészeti Intézet a Dunamenti Múzeum segítségével a negyedik ásatási évet kezdte az említett lelőhelyen. Már az eddigi évek ásatásai is szép------------, fal. tá rásra került többek között az északnyugati saroktorony, ahol jól elkülöníthetők voltak az egyes átépítési szakaszok, és a tábor északnyugati sarkától pár méterre egy 10. századi köznépi temető négy sírja is. A katonai tábor eddigi ásatása során sok római pénz, kerámia töredék (közte tetemes monnvi.nífffi terra sigilláta) dímatikai ismeretekkel és jártasságokkal. Gimnáziumunkban már régebben foglalkozunk a tanulók középiskolai felkészítésével. Sajnos a felkészítés korábban alkalmazott módszerei nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A múlt évi eljárás azonban nagyon jól bevált. A tavalyihoz hasonlóan ez idén is a matematikai lapokkal próbáljuk a felkészülés színvonalát emelni. 1 A matematikai lapok lényege az. hogy az iskolánkba jelentkező tanulóknak havonta egyszer 3—4 lapot (megoldást) kell határidőre március végétől június végéig beküldeniük. A lapokat kétszer is értékeljük. Az egyik értékelést a beküldés után 10—14 napon belül a lapokkal együtt küldjük vissza. A másik összesített értékelés, mely az összes lap és a tanév elején történő felmérés értékelését tartalmazza. A matematikai lapok több szempontból is segítik járásunk matematikaoktatásának színvonalemelési törekvéseit. A jövő oktatása, a programozott oktatás, elképzelhetetlen önállóság, önellenőrzés nélkül. Tanulóink bizonyos fokig tudnak ugyan önállóan dolgozni, de gyakran bizonytalanok, tanácstalanok egy-egy utasítás végrehajtásának, eredményének értékelésekor. Sokszor egyszerű utasítássorozat, program megvalósítása, a végrehajtás helyességének felülvizsgálása, elbírálása és a munka javítása komoly gondot jelent számukra. Az alaptananyag összefoglalásának és önálló alkalmazásának gyakorlása nemcsak a feladatmegoldó képességet fejleszti, hanem érthetővé teszi a tanult tételeket, törvényeket, szabályokat és így fejlődik a gondolkodás is. A lapok azonnali értékelése alapján minden tanuló tudomást szerez arról, hol helyezkedik el az iskolája és a járás tanulói között. Így teljesítménye rávilágít személyiségértékére is. Ez módosítja nemcsak a meglevő motivációs tényezőket, hanem újabbakat is mozgásba hoz (például siker, elégedettség, elégedetlenség stb.). Ez a folyamat belső energia- tartalékokat hoz mozgásba, és így vagy úgy, de fokozza a tanulási tevékenységet. A lapok ötletet, konkrét segítséget is adnak az eredményesebb tanításhoz, az önálló foglalkoztatáshoz. Az önálló anyagfeldolgozás és feladat- megoldás ilyen vagy hasonló formája minimálisra csökkenti a visszajelzésre szánt időt. Ilyen vagy hasonló eljárásokkal az egész osztály önállóan foglalkoztatható, megvalósítható az egyéni tanulás osztályközösségben. A lapok nem gátolják az alapiskolákban folyó oktatónevelő munkát, nem helyettesítik a szakköri foglalkozásokat, és időveszteség nélkül biztosítják a jobb felkészülést. Le** hetőséget adnak az egész jáj rás továbbtanulni készülő ta-* nulóinak, hogy bekapcsolódjanak a levelezésbe, az önálló és eredményesebb felkészülésbe függetlenül attól, hogy melyik középiskolába pályáznak és hozzánk küldik-e, vagy otthon adják-e be a megoldásokat. Az értékelt és visszakapott lapokból a tanuló, a szülők, a pedagógusok és az iskolaigazgató is értékes következtetéseket vonhatnak le. (A lapok iránt érdeklődőknek szívesen küldünk részletesebb felvilágosítást is.) PAPP ENDRE Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium szes mécses, bronz- és vaslelet került elő a földből, ezzel is gazdagítva ismereteinket egy letűnt, egykor igen fejlett kultúrájú világról. Az idén a római katonai tábornak főleg a déli, Duna felőli részét kutatják majd a régészek, hiszen pillanatnyilag itt a legsürgetőbb a munka. További értékes leletanyag előkerülésére számítanak. TRUGLY SÁNDOR $1 SZÓ 1981. IV. 30. 6
