Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-01 / 77. szám, szerda

úl szó 1981. IV. 1. Eredményes ötéves időszak Bulgária fejlődésében A BKP XI. kongresszusa óta öt év telt el, s ma, a XII. kongresszuson ki­jelenthetjük, hogy ezek az évek gyü­mölcsözőek voltak, népünk a párt ve­zetése alatt jelentős mértékben előre­haladt az érett szocialista társadalom építésében — jelentette ki beszédének bevezető részében Todor Zsivkov. A továbbiakban egyebek közt emlékezte­Todor Zsivkov előadói beszéde tett arra, hogy a párt valamennyi ko­rábbi kongresszusa választ adott az időszerű problémákra, és kitűzte a tár­sadalmi fejlődés további feladatait. Zsivkov ezután a kongresszusi irányel­vek vitáját értékelte. I. A párt tevékenységének fő eredményei a párt programja és a hetedik ötéves terv teljesítésében Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a BKP KB pozitívan értékeli az elmúlt évtized eredményeit. Közölte, hogy a BKP-nek a fejlett szocialista társada­lom építésére vonatkozó programja ki­tűzése óta a nemzeti jövedelem több mint kétszeresére nőtt, a beruházások elérték az 52 milliárd levát, és az állőalapok megkétszereződtek. Kiemel­te a hetedik ötéves terv eredményeinek rendkívüli jelentőségét. Az elmúlt öt év során a nemzeti Jövedelem a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 24 milliárd levával nőtt, s ez a növekedés elsősorban a munkatermelékenység fo­kozásának az eredménye. Mindezt nem volt könnyű elérni — folytatta Zsivkov. A bonyolult nemzet­közi feltételeket leszámítva objektív nehézségek és szubjektív hiányosságok és hibák is mutatkoztak, ám Bulgária történelmében még nem élte át a fej­lődés ilyen gyümölcsöző időszakát. A megnövekedett gazdasági poten­ciál, a termelés szerkezetében beállt pozitív változások és a nemzetközi munkamegosztásban való aktív részvé­telünk a nép életszínvonalának emelé­sét célzó program szilárd alapja lett, amelyet a párt fogadott el. Zsivkov ezek után hangsúlyozta, hogy a BKP szociális politikájának a Jelszava mindig: mindent az emberért, mindent az emberek Jólétéért. A BKP KB első titkára kijelentette, hogy a Központi Bizottság megvitatás­ra és Jóváhagyásra a XII. kongresszus elé terjeszti az irányelveket, amelyek tervezetét több millió dolgozó vitatta meg. Zsivkov ezt követően részletesen fog­lalkozott az ország társadalmi-gazdasá­gi fejlődésének és a BKP munkájának a leglényegesebb problémáival. II. A gazdaságpolitika fő irányai és kérdései A Központi Bizottság jóváhagyásra a következő társadalmi és gazdasági fő feladatokat terjeszti a kongresszus elé: a nyolcadik ötéves tervidőszakban folytatni kell a nép szüntelenül nö­vekvő anyagi, szellemi és szociális szükségletei átfogó kielégítésének irányvonalát a népgazdaság intenzíveb­bé tétele, az új gazdasági szemlélet következetes érvényesítése alapján. Felhívta a figyelmet arra, hogy az extenzív fejlesztés lehetőségei már lé­nyegében kimerültek. Hangsúlyozta, hogy az intenzív fejlesztésnek nemcsak az egyes ágazatokat, hanem az egész anyagi termelést és a nem termelő szférát is magába kell foglalnia. Ennek fő irányai: a termelés komplex auto­matizálása, a komplex gépesítés és a kétkezi munka korlátozása, a hazai és a külföldi pozitív tapasztalatok tanul­mányozása és érvényesítése. Mindez megköveteli beruházási politikánk gyö­keres átépítését. A tervezésről szólva Zsivkov hang­súlyozta, hogy helyesebb összhangot kell találni a centralizmus és a de- centralizmus között, ami biztosítaná a demokratizmus további fejlődését. A központi tervezésnek mindenekelőtt a hosszú távú gazdaságpolitika indoklá­sára és formálására, a fejlődés ütemé­nek és arányainak meghatározására, a népgazdaság és az egész társadalmi mechanizmus harmonikus fejlődését meghatározó feltételek biztosítására kell összpontosítania. Gazdaságpolitikánk eredményes le­het, ha következetesen és általánosan bevezetjük az új gazdasági szemléletet — hangsúlyozta a továbbiakban Zsiv­kov. A szónok ezután a gazdasági ága­zatok fejlesztésének fő irányaira tért át és leszögezte, hogy a fejlődésnek kiegyensúlyozottnak és harmonikusnak kell lennie. Folytatódni fognak a gaz­daság progresszív szerkezeti változá­sai, miközben megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk azon ágazatok fej­lesztésére, amelyek valamennyi szférá­ban intenzifikáló hatással vannak, ki­elégítik a lakosság szükségleteit a jobb minőségű áruk tekintetében, fokozzák a nemzetközi munkamegosztásban való még hatékonyabb részvételünk lehető­ségeit. Különösen felelősségteljes feladatok várnak a gépiparra. A termelésnek e téren 50—55 százalékkal kell növeked­nie. Ugyanakkor javítjuk a gépipari termelés szerkezetét, mindenekelőtt az elektronikai termékek, az ipari robo­tok és a korszerű mikroprocesszoros berendezések és rendszerek gyártásá­nak szerkezetét. A vegyiparra is fontos feladatok várnak. 1985-ig a vegyipari termelés­nek mintegy 50 százalékkal kell növe­kednie. Zsivkov a következőkben a mezőgaz­daság fejlesztésének fő irányairól szólt. Hangsúlyozta, hogy elsőrendű időszerű feladat a gabonaprobléma és az állat- tenyésztés gyors ütemű fejlesztésének megoldása. Bulgária külgazdasági kapcsolatairól szólva a BKP KB első titkára hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi gazdasági integráció a gazdaság intenzívebbé té­telének Jelentős tényezője és hogy a nyolcadik ötéves tervidőszakban a kül­kereskedelmi árucsere növekedése na­gyobb lesz, mint a nemzeti jövedelem növekedése. III. Társadalmi fogyasztási alapok — szociális és kulturális politika A BKP sosem tartotta öncélúnak a szocialista gazdaság fejlesztését. Ez a nép anyagi és szellemi szükségletei minél jobb kielégítésének eszköze — hangsúlyozta. — Létrejöttek a feltéte­lei annak, hogy a szociális vívmányo­kat valamennyi osztály és v társadalmi csoport városban és falun egyaránt egyenlően használhassa ki. Zsivkov em­lékeztetett rá, hogy a BKP KB már 1976 Júliusi ülésén a társadalmi ala­pok létrehozását és kihasználását érin­tő új hozzáállás kidolgozására és ér­vényesítésére összpontosította figyel­mét, ami jobban figyelembe veszi az ország reális lehetőségeit, és hatéko­nyan szabályozza a lakosság munkaak- tivitását. Az elmúlt tíz évben a társa­dalmi fogyasztási alapok abszolút ér­téke több mint megkétszereződött, és 1980-ban elérte az 5,5 milliárd levát. A nyolcadik ötéves tervben ezek az alapok lassabban fognak növekedni, de abszolút értékük nagyobb lesz. Todor Zsivkov a továbbiakban a tár­sadalombiztosítás, az egészségügyi el­látás, a tudomány és az oktatásügy te­rén végrehajtandó feladatokat részle­tezte, majd a kultúra fejlődésének eredményeiről szólt. IV. A politikai rendszer tökéletesítése és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése Az értékelt Időszakban a párt mun­kájának egyik fő iránya a politikai rendszer megszilárdítása, fejlesztése és tökéletesítése, a szocialista demokrácia fejlesztése volt. A BKP vezetésével a néphatalom valamennyi szerve gazda­godott, és aktívabb tevékenységet fej­tett ki. A vezető szervek és a helyi népi tanácsok kihasználták a néppel való közvetlen kapcsolat megszilárdí­tásának új formáit. A Bolgár Mezőgaadaságl Népi Szö­vetség és a társadalmi szervezetek na­gyobb részt vállaltak az ország irányí­tásában. A BKP KB első titkára ezután a po­litikai rendszer, az anyagi-műszaki bá­zis és a társadalom szociális-osztály- szerkezete közötti kölcsönös összefüg­gést taglalta. Ezzel kapcsolatosan kije­lentette: A társadalmi rendszer terén bevezetésre kerülő intézkedéseknek el­sősorban a hiányosságok kiküszöbölé­sére és stratégiánk megvalósításának biztosítására kell Irányulnia. Emlékeztetett arra, hogy a bolgár politikai rendszer valamennyi dolgozó számára egyenlő lehetőségeket biztosít és hangsúlyozta: aki jobban dolgozik, nagyobb Jutalomban és nagyobb társa­dalmi elismerésben részesül. Előre kell haladnunk politikai rend­szerünk káderpolitikájában is, azon a területen, ahol valóban nagy sikereket könyvelhetünk el — mondotta Zsivkov, majd hangsúlyozta: rendkívül gondosan kell kiválasztani és felkészíteni a pár­ton kívüli vezető kádereket. Bulgáriá­ban több ezren vannak, akiket világné­zetük és erkölcsi magatartásuk alapján pártonkívüll kommunistának nevezhe­tünk. Előttük meg kell nyitni az utat az irányító szervekbe. Fokozni kelt a nemzetgyűlés és a képviselők, az államtanács, a miniszter- tanács, az egyes minisztériumok és a néphatalom kerületi szerveinek szere­pét politikai rendszerünkben — szögez- te le Todor Zsivkov. A Bolgár Mezőgazdasági Népi Szövet* ség fontos helyet kap politikai rendsze- rünkben. Az elmúlt időszakban a BKP, és a szövetség teljes mértékben együtt** működött a fejlett szocialista társada­lom építéséből adódó feladatok telje­sítésében és a világbékéért folytatott harcban. A BKP az ország gazdasági és politikai életében a szövetség még ak­tívabb szerepével számol. Ezt követően a Hazafias Front tévé* kenységével foglalkozott és hangsú­lyozta, hogy a front az egész bolgár népet a párt politikája. köré tömöríti. A bonyolult nemzetközi helyzet arra kényszerít minket, hogy szüntelenül gondot, figyelmet és eszközöket fordít­sunk az ország védelmi potenciáljának megszilárdítására, a bolgár néphadse­reg harci felkészültségének fokozására és a belügyminisztérium szervei tevé­kenységének tökéletesítésére — muta* tott rá Zsivkov. V. A BKP helyzete és feladatai A BKP a főbb elméleti problémákat illetően világos álláspontra helyezked­ve, az elmúlt évtized során szerzett új tapasztalatokkal gazdagodva, az érett szocialista társadalom építése eredmé­nyes irányításának fokozott képességé­vel kezdheti meg XII. kongresszusát. Todor Zsivkov megállapította, hogy a párt marxista—leninista érettsége meg­nyilvánult a kongresszusi előkészüle­tek során is, amikor az irányelvek vi­tája az egész nép ügyévé vált. A Központi Bizottság szüntelenül gon­dot fordít a párt összetételének javítá­sára. A párt sorainak megszilárdításá­ban jelentős szerepe volt a tagkönyv- cserének. A kommunisták többsége be­csülettel megállta helyét. Semmiféle tisztogatást nem hajtottunk végre, de ennek ellenére az értékelt időszakban 38 452 személyt zártak ki a pártból, akikre nem voltak jellemzők a kommu­nista elengedhetetlen tulajdonságai. A párt soraiba ugyanakkor 108 065 új ta­got vettünk fel. A BKP-nek jelenleg 825 876 tagja van. Todor Zsivkov meghatározta a követ­kező időszakra az ideológiai munka fel* adatait, és a következő kérdésekről szólt: az ideológiai munka offenzív Jel­legének fokozása, az ideológiai munka mint a párt és a nép közötti szellemi összekapcsolódás fő formája. A szónok hangsúlyozta, hogy az új problematika alapvető változásokat Igényel a propa­ganda és az agitáció hangnemében és stílusában. Javítani kell a marxizmus— leninizmus propagálását, szüntelenül fi­gyelemmel kell követni és magyarázni kell a nemzetközi helyzet alakulását, miközben elsőrendű feladat marad to­vábbra is a burzsoá propaganda, a jobb­oldali és balos nézetek elleni meggyő­ző és kompromisszum nélküli harc el* méleti síkon és a gyakorlatban egy­aránt. VI. A nemzetközi helyzet alakulása és a BKP külpolitikai tevékenysége A bolgár nép és a kommunista párt fokozott tevékenysége a fejlett szocia­lista társadalom építésében bonyolult, ellentmondásos és változó nemzetközi helyzetben valósult meg. Zsivkov hang­súlyozta a béke és az enyhülés erői­nek nagy sikereit az elmúlt évtizedben, és kiemelte annak a békeprogramnak a Jelentőségét, amelyet az SZKP XXIV. és XXV. kongreszusa dolgozott ki és hir­detett meg. A szónok leszögezte, hogy a BKP ezt a programot sajátjaként fo­gadta el. A BKP KB első titkára továbbiakban emlékeztetett a Szovjetunió és a többi szocialista ország konkrét javaslataira, amelyek a béke megszilárdításának po­zitív tényezőivé váltak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béke megőrzésé­nek kérdése egyre Inkább az egyes né­pek ügyévé válik. Todor Zsivkov a továbbiakban érté­kelte az enyhülési politika eredmé­nyeit. Am hangsúlyozta, hogy az impe­rialista körök most fokozzák aktivitá­sukat, s a Kína hegemonlsta politiká­jában rejlő veszélyekre hívta fel a fi­gyelmet. Megállapította, hogy a szocialista or­szágok rendkívül Jelentős sikereket ér­tek el az elmúlt évtizedben, fokozódott összeforrottságuk, akcióegységük ős testvéri együttműködésük. A nemzetkö­zi kommunista mozgalomról szólva megállapította, hogy az sikeresen fej­lődik. A BKP és a Bolgár Népköztársaság külpolitikai irányvonaláról Todor Zsiv­kov megállapította: minden erőfeszíté­sünk a nemzetközi életben a további enyhülésre, a világbéke megszilárdítá­sára és a fejlett szocializmus építése kedvező nemzetközi feltételeinek ki­alakítására Irányul. Hangsúlyozta, hogy a BKP külpolitikai tevékenységé­ben a szocialista közösség összeforrott- ságának és egységének megszilárdítá­sára fordítja fő figyelmét, s ezzel kap­csolatosan hangoztatta: Szabadságunk és függetlenségünk, sokoldalú fejlődé­sünk szorosan összekapcsolódik a test­vérországok, hű és önzetlen barátaink sorsával. A szocialista internacionalizmus el­veitől vezérelve testvéri szolidaritá­sunkról és támogatásunkról biztosítjuk a Lengyel Egyesült Munkáspártot és va­lamennyi lengyel hazafit, Mély meggyő­ződésünk, hogy a lengyel kommunisták pártja és a lengyel nép határozottan szembeszáll a hazai és a nemzetközi reakcióval, kivezetik Lengyelországot a válságból, és biztosítják az ország to* vábbl eredményes fejlődését. Tevékenységünk legfőbb elve az ér* tékelt időszakban az SZKP-hez, a szov* Jet államhoz és a szovjet néphez fűző­dő testvéri kapcsolataink sokoldalú1 megszilárdítása volt — hangsúlyozta* Beszédének következő részében Zsiv­kov elvtárs a balkáni helyzettel fog­lalkozott. Megelégedéssel állapította meg, hogy a jelenlegi nemzetközi hely* zetben ebben a térségben viszonylagos, nyugalom van. Emlékeztetett Bulgária elvi és következetes politikájára, amely, hozzájárult a balkáni országok közötti kapcsolatok javulásához. Zsivkov ezután Bulgária és az egyes balkáni országok viszonyát értékelte. Hangsúlyozta, hogy a sokoldalú bolgár—román kapcsola* tok eredményesen fejlődnek, s a bol* gár—jugoszláv kapcsolatokban Is elő* rehaladás történt. Bulgária minden erő­feszítést megtesz a bolgár—albán kap* csolatok teljes normalizálásáért. Meg« elégedését fejezte ki a bolgár—görög, illetve a bolgár—török viszony hely-* zete felett. E témával kapcsolatban a BKP KB első titkára külön hangsúlyozta, hogv Bulgária a helsinki Záróokmány szelle­mében kész kétoldalú megállapodásokat kötni a szomszédos államokkal. A meg­állapodások magukba foglalnák a jó­szomszédi kapcsolatok kódexét, a terü­leti igényekről való lemondást, vala­mint azt, hogy az egyezményt aláíró államok nem bocsátják rendelkezésre saját területüket a másik fél elleni ak­ciókra. Todor Zsivkov Bulgária és a tőkés országok viszonyát elemezve hangsú­lyozta, hogy az a békés egymás mellett élés elvén alapul. Megállapította, hogy haladás tapasztalható a fejlődő orszá­gokkal való kölcsönös kapcsolatok te­rén Is. Zsivkov ismételten hangsúlyozta, hogy a BKP tevékenységének fő Iránya a Jövőben Is a testvéri kommunista és munkáspártokkal való sokoldalú együtt­működés további bővítése és elmélyíté­se lesz. A Központi Bizottság beszámolóján nak végén Todor Zsivkov megállapítot­ta, hogy Bulgária az egész emberiség szabadságáért küzdő országok élcsapa­tában biztosan halad a kommunizmus felé. A szocialista Bulgáriának becsüle­tes ős hű barátai, szövetségesei van­nak. Nem kell féltenie határait, sem népe munkájának eredményeit. 3

Next

/
Thumbnails
Contents