Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-25 / 97. szám, szombat

__________Hiedelmek nélkül az időjárásról______(7)____________ Ai idöjúrás hatása ai élő sierveielre A vágsellyei (Sala) Duslo vál­lalat megkezdte a CD antioxi- dáns gyártását; ez a gumiipar fontos adalékanyaga, jelentős mértékben növeli a gumi élet* tartamát. Az új gyártási eljá­rást a Bratislavai Szerves Technológiai Kutatóintézet munkatársai szovjet szakembe­rekkel együttműködve fejlesz­tették ki. Egy tonna CD anti- oxidáns előállítása 60 000 ko­ronába fog kerülni, míg a tő* kés országokból behozott anti- oxidáns tonnájáért 100 000 ko­ronát kellett fizetni devizában. A képen: Jozefína TvrdoSová a Szerves Technológiai Kutatóin* tézet fizikai laboratóriumának munkatársa. (Peter Simonöík felvétele — CSTK) Népi hímzések A színpompás bolgár népvi­seletek századok óta a nép íz­lésének, esztétikai érzékének tanúi. Ezek a hímzett csipkés ruhaneműik ma jelentős helyet foglalnak el a bolgár export­listán. A Népművészek Szövet­sége, a Bolgár Művészeti Alap és a népművészeti szakszövet­kezetek gazdag választékot kí­nálnak ebből a külföldön egy­re inkább keresett áruból. A bolgár népművészet a mai művészet ihletője is. Szamoiko- vi és szófiai népi hímzések elemeit felhasználva bővítette például az elmúlt években mintaválasztékát az együk francia textilgyár. A hímzések díszítő elemei az antik kor itt élt népeinek geo­centrikus szemléletéről is árul­kodnak. A legszebb ing-hímzé­sek például asztrológiai jele­ket tartalmaznak, mások vi­szont a néphit szerint mágikus erővel rendelkező hatalmak jelképeit. * A múltról az utókorra ha­gyott legszebb darabokat nem­csak múzeumokban őrzik, dí­szei azok a mai ember ottho­nának is. (BUDAPRESS -- SOFIAPRESS) Múzeumi ritkaságok Rendkívül gazdag és érde­kes gyűjteménnyel rendelkezik Gőgi-Altáj megye körzeti mú­zeuma. A háromezer kiállítási tárgy között látható például egy — a jura-korszakból szár­mazó — dinoszaurusz csontvá­za, a Góbi-Altáj vidék faunáját bemutató állatok kitömött pél­dányai, köztük a foltos anti­lop. Nagy értékűek a múzeum ré­gészeti leletei is. ötezer éves­re becsült zöld nefritből ké­szült bárd, kő- és bronz-szer­számok találhatók a tárolók­ban. Sok látogatót vonz az a kiállítási terem is, ahol egy 200 kilogramm súlyú, fémből öntött hatalmas Buddha szobor látható. (BUDAPRESS — MON- CAME) Szputnyikok a történészek segítségére Védett ásatási területet je­löltek ki a Szovjetunió déli ré­szén fekvő Kalmük autonóm köztársaságban. A szarpinszki sztyeppékén mintegy 750, ősi települések nyomait őrző dom­bot találtak. Mesterséges hol­dakról készült felvételek is se­gítik a tudományos értékű le­letek tanulmányozását. A föld­felszínt ábrázoló képeiken kive­hetők a 10 méterig fekvő ré­gészeti objektumok. APN— I.V Az időjárás olyan bonyolult fizikai jelenségek eredménye, amelyek a Föld légkörében ját­szódnak le. Az időjárási jelen­ségek szüntelenül változnak, s nemcsak megérezzük őket és alkalmazkodunk hozzájuk meg­felelő öltözködéssel, hanem e változások kisebb-nagyobb mér­tékben az ember szervezetére is hatnak. Egyes időjárás-típusok bioló­giailag kedvezően, más típusok kedvezőtlenül hatnak az embe­rekre. A szakemberek kutatásai bebizonyították, hogy egyes na­pokon feltűnően megugrik a ha­lálos balesetek, az öngyilkossá­gok, a szülések száma, gyako­ribb az idegesség, az álmatlan­ság és a lelki depresszió. Eze­ken a napokon az utcákon és az üzemekben is nő a balesetek száma, a kórházakban számos beteg állapota rosszabbodik. Az ember és az időjárás A legjelentősebb időjárás-vál- tozások a légköri frontokban mennek végbe, ott, ahol a hideg és a meleg légtömegek összeüt­köznek. Ezeken a helyeken gyorsan megváltoznak a meteo­rológiai elemek, például a lég­nyomás, a hőmérséklet, a leve­gő nedvességtartalma vagy a szél erőssége. Ezeken a fronto­kon gyakori a felhős idő és az esőzés, s a légkörben levő elekt­romos töltések mennyisége is szüntelenül változik. Az orvosok és a meteorológu­sok együttműködése bebizonyí­totta, hogy a frontátvonulás esetén, különösen, ha hideg front vonul át, az emberi szer­vezetet nagyobb megterhelés éri. Ilyen esetekben gyakoribb a szívinfarktus, az agyvérzés, komplikációk következnek be a műtéteknél, a neurózisban szen­vedők és az asztmások roha­mot kapnak, a reumatikus fáj­dalmak fokozódnak. Egyes be­tegségek csak egy-egy időszak­hoz kötődnek. Például a nyom- bélfájdalinak tavasszal és ősz­szel jelentkeznek, amikor na­gyobbak a hőmérséklet és más időjárási elemek kilengései. A frontátvonuláson kívül gyor­san változik a hőmérséklet és a levegő nedvességtartalma főn, a hegyekből a völgybe fújó me­leg és száraz szél esetén. A főn is bizonyos hatással van az em­ber szervezetére. Általános fá­radtságot, fejfájást és depresz- sziót okoz, ami a gépkocsibale­setek számának növekedésében nyilvánul meg. Az - időjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatása nem olyan egyszerű, mint ahogy első pillantásra tűnik, hanem összetett, s több összefüggést még nem ismerünk. Nem vilá­gos például egyelőre, hogy az időjárás egésze vagy csak egyes elemei okoznak-e változásokat a beteg szervezetében végbeme­A XVI. pártkongresszus mun­káját nagy érdeklődéssel fi­gyelték párttagok és pártonkl- vüliek egyaránt. Ezzel is bi­zonyítva, hogy dolgozóink bíz­nak a párt vezető szerepében. Ez a bizalom jellemző a öo- dollói (Budulov) szövetkezet dolgozóira is. Pártunk politiká­jával való egyetértésüket első­sorban munkájukkal igyekez­nek kifejezni. Köteles Ágoston, a földművesszövetkezet elnöke és Bodnár Ferenc mérnök elé­gedett a- tavaszi munkák üte­mével. Jól felkészültek végzé­sükre, nincs Időveszteség, s ez az eredményekben is meg­mutatkozik. — Szövetkezetünk — mond­ja Bodnár mérnök — a leg­nagyobb a Kassa-vidék járás­ban. Csaknem 6300 hektár földterületen gazdálkodunk, ebből 4890 hektár a szántó. Ezer hektáron vetettünk őszi búzát, tavaszi árpát ugyan­csak ezer, zabot 320 és cukor­répát pedig 150 hektáron. Be­fejezéséhez közeledik a napra­forgó vetése is. A kukorica ve­tésével párhuzamban folyik az évelő takarmánynövények me­chanikus kezelése, valamint a rétek és legelők gondozása. —■ Nagy gondot okoz szö­vetkezetünknek, hogy sok a lapos és savanyú talajunk. Ez nő élettani folyamatokban. Egyes betegségekre feltehetően csak bizonyos időjárási elemek vagy két időjárási elem kombi­nációi hatnak. Egyes esetben a hőmérséklet, máskor a nyomás vagy a nedvességtartalom válto­zása, más esetben az elektro­mos töltések mennyiségének változása hat. Ezenkívül az ugyanabban a betegségben szen­vedő betegek nem reagálnak egyforma mértékben a változá­sokra. Egyes betegeknél ez a reakció erősebb, másoknál gyengébb, ami nyilván a beteg pillanatnyi egészségi állapotá­val függ össze. A beteg sem rea­gál mindig azonos intenzitással az időjárásváltozásra, mivel ál­lapota változik. Ezért az orvo­soknak ezen a téren — a meteo­rológusokkal együttműködve — még sok kutatást kell végezni­ük. Az állatok reagálása az időjárásra Az időjárás és a természet megfigyelése közben nem kerül­te el az ember figyelmét, hogy az egyes állatok különösen vi­selkednek az időjárásváltozás küszöbén. Ezt már a régi görö­gök és rómaiak is megfigyelték. A középkorban e jóslások száma felduzzadt, s nagyon sok irra­cionális elemmel és hiedelem­mel keveredett. Az, hogy egyes állatok és ma­darak furcsán viselkednek a kö­zelgő vihar, eső, forgószél vagy más időjárási kilengés előtt, nem csoda, és nem az állatok rend­kívüli képességeire utal. Szerve­zetük csak bizonyos mértékben és sajátosan reagál a nedvesség- tartalom és a légnyomás válto­zásaira vagy más meteorológiai elemre. A meteorológiai elemek hirtelen változására általában az időjárásváltozás előtt és alatt kerül sor. Például amikor ala­csony légnyomású képződmény közeledik csapadékkal és ziva­tarral, a levegő nedvességtar-’ talma megnő, a légnyomás csök­ken és a szél erősödik. Az állati szervezet érzékeny­sége az időjárás-változásokkal szemben attól is függ, mennyi­re befolyásolja az időjárás a lé­tért vívott harcot. Ha a válto­zásnak az állat élete szempont­jából döntő szerepe van, az ál­lat reagálóképessége annyira megnő, hogy ösztönszerűvé vá­lik. Az állatok többsége csak azért fél a zajokkal kísért vál­tozékony időjárás-jelenségektől, mert kellemetlen, sőt zivatar és erős szél idején számos kisebb és gyengébb állat elpusztulhat. Ezért, mihelyet megérzik a kö­zelgő veszélyt, azonnal rej­tekhelyre menekülnek. Egyes állatok, főleg a mada­rak furcsa viselkedése mindig az időjárás-változással függ ösz- sze. Például a páva vihar előtt ellen lecsapolással és mesze- zéssel védekezünk. Kidolgoztunk egy három évre szóló progra­mot, melynek lényege: az al­talajlazítás, meszezés, szerves anyagok pótlása istállótrágyá­val és foszfor pótlása. E mun­kák elvégzésére 5 millió 700 ezer koronát irányoztunk elő, az idén 2 millió koronát hasz­náltunk fel belőle. A szövetkezetnek eredmé­nyes az állattenyésztése is. Tehénállományunk 140 állat­ból áll, s a tavalyi tehenen­kénti évi átlagos tejhozam 3300 liter volt. jelentős a hí­zómarha-állományuk, és fon­tos szerepet játszik állatte­nyésztésükben a borjúnevelés is. Hathónapos korukig ne­velik a borjúkat, majd egy ré­szüket továbbtartásra és a ke­reskedelem számára adják át, évente 4000-et. Sertésállomá­nyuk 9000 állatot számlál, eb­ből 600 anyadísznó. A szövetkezethez növényter­mesztésre alkalmatlan dombos, hegyes területek is tartoznak. Ezeket a területeket juhte­nyésztésre használják. Az ál­lomány 2500 juh, de ezt még fejleszteni lehet, hiszen a juh­tenyésztés népgazdasági jelen­tősége egyre növekszik. FECSÚ PAf. ugyanazt a hangot hallatja, mint állandósult időben, mert más hangot nem tud kibocsá­tani. A fecskék viszont alacso­nyan repdesnek, ha a táplálé­kul szolgáló legyek a föld kö­zelében vannak. Nálunk eléggé elterjedt nézet, hogy ha ősszel a vadlibák dél felé vándorolnak, akkor rövide­sen beköszönt a kemény tél. Ez az állítás nem egészen állja meg a helyét. A vadlibák ugyan jelzik, hogy az északabbi vidé­keken, ahol nyáron tartózkod­tak, már megkezdődött a hideg, télies időjárás, de ez nem min­dig jelenti azt, hogy hozzánk is korábban érkezik meg a tél, és azt végképp nem, hogy kemény tél lesz. Az északi sarkkörről hi­deg légtömegek sokkal koráb­ban és gyakrabban árasztják el Észak- és Kelet-Európát, mint Közép-Európát. Éppen ezért ott a tél korábban kezdődik, mint nálunk, s általában keményebb, mint a Kárpát-medencében. A fecskék elköltözése alapján sem helytálló jósolni. Ha a fecs­kék megéreznék, hogy hirtelen tél következik be, minden évben idejében melegebb vidékre köl­töznének. Köztudott tény azon­ban, hogy néha a korai fagyok beálltával nagy mennyiségben hullanak el a fecskék, mégpe­dig nemcsak nálunk, hanem más európai országokban is. Az állatok ösztönszerűen, csak úgy készülnek a télre, hogy kicserélődik a tollazatuk és szőrzetük, s fészket raknak a téli alvásra. Ezt nem a tél megérzése irányítja, hanem több asztronómiai ok, például a nap­sugárzás erősségének csökkené­se. Ezt a hatást legjobban a fá­kon figyelhetjük meg, amelyek levelei lehullanak, bár a hőmér-1 séklet semmivel sem alacso­nyabb, mint tavasszal, amikor a fák rügyeznek és virágoznak. Az állatok reagálása az idő­járásra nagyon bonyolult és ed­dig nem eléggé feltárt terület. Az állatok viselkedésére az' idő­járáson kívül gyakran más té­nyezők is hatnak, amelyeket ne­héz megkülönböztetni. Ezért az állatok reagálása az időjárás előrejelzése szempontjából meg­bízhatatlan. Ezt az időjárás-vál­tozásnak csak más jeleivel együtt lehet figyelembe venni. Dr. PETER FORGÁC APR01IRDETES | ADÁSVÉTEL | ■ Skoda 100-as, végig garázsolt, kiváló állapotban eladó. Diósi, Samorín, Senecká 5. 0-626 ■ Egyéves, sárga foltos pointer nőstén, valamint nyolchónapos rö­vid szőrű német kan vizsla el­adó. Ára 1000 és 600 korona. Cím: Szabó János, Holice 100, Dunajská Streda-1 járás. 0-598 ■ Eladó F 127-es, 50 000 km-rel, karosszéria II. 1981, telefon Bra­tislava: 528-83. Ü-599 VEGYES ■ Nyugdíjas asszonyt keresünk kis háztartás vezetésére. Jelige: Bratislava. ~ 0 600 ■ Tőzegkockákban PCR paprika­palánta kapható. Telefon Samorín: 26-88. Czucz Jozef, Mierová 104. Ú-551 KÖSZÖNTŐ ■ Marsa 11 k Júliának, Veľké Koslhy, 60. születésnapjára szív-* bői jövő jókívánságait fejezi ki, valamint jó egészséget, boldog életet kíván Juliska Komáméból. 0-470 ■ Illés Bélát, Királyhelmecen (Král. Chlmec), 60. születésnapja alkalmából sok szeretettel köszön­tik, és nyugodt, békés, boldog éle­tet kívánnak felesége, 8 gyerme­ke, vejei, menyei és tizenegy uno­kája. 0-543 ■ Puss Vilmosnak, Csallóköz- csütörtökbe (Štvrtok na Ostrove), a legdrágább férjnek és édesapá­nak 60. születésnapja alkalmából jó egészséget és hosszan tartó, boldog életet kívánnak: felesége, Giziké, lánya Mártuska, veje, Zol­tán és a kis Yvette, aki a nagy­apát sokszor csókolja. 0-601 köszönetnyilvánítás ■ Köszönet mindazoknak, akik elkísérték Valkó Károlyt utolsó útjára Szelőcén (SeliceJ, április 16-án, 17.00 órakor. Külön köszönet az efsz-tagoknak és a vadászegyesületnek. A gyászoló család. 0-608 lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllílllll HIRDESSEN ÖN IS AZ ÚJ SZÓBAN ŠPORTKA jubileum! húzása 1956 m •••• •••••• •••••• •••••• • < •• ••••• •• •••••• :::: 1981 silili I. A két húzást 1981. május 7-én tartják. A szelvényeket 1981. április 27-e és május 5-e között kell leadni. II. A két húzást 1981. június 4-én tartják. A szelvényeket 1981. május 5-e és június 2-a között kell leadni. 0F-41 Jó szervezés — jó eredmények ÚJ szó 1981. IV. 25. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents