Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-23 / 95. szám, csütörtök

A CSKP hatvan éve -- bélyegeken

Postai küldemények bérmentesítésére való értékjegy, rajzzal díszített, ragasztós hátú, többnyire fogazott szélű, kis papírdarab a bélyeg. Ritka karriert futott be eddig is: írtak már róla bűnügyi regényt és tudós monográfiát, használták üzleti spekulációk sajátos valutájaként, de ismeretek terjesztésére is.

Főleg az utóbbit tartja fontosnak Harviscsák István elvtárs, a rozsnyói (Rožňava) Járási Építőipari Vállalat nyugdíjasa, az ifjú filatelisták klubjának vezetője.

— A bélyeggyűjtés lehet érdektelen apróságokkal való bí- belődés is — magyarázza, — de ma már egyre többek számára mást jelent. Meggyőződésem, hogy szellemi értékekkel gazdagítja a filatelistákat a bélyeggyűjtés, melyet mi tudatosan a nevelés és az ismeretek terjesztése szolgálatába állítottunk.

Magyarázatát bizonyítja a filatelisták legutóbb megrendezett járási kiállítása. A Bányászmúzeum termeiben két hétig olyan gazdag, érdekes és értékes anyagot tekinthettek meg a látogatók, amely 33 gyűjteményből válogatva került a táblákra és az asztalokra. Labancz István elvtárs, a múzeum igazgatója, Štefan Burco elvtárs, a járási pionírház igazgatója, valamint Ľudovít Raschka, Csobády József, Ludányi Imre és Jozef Gajdos elvtársak segítettek neki a válogatásban és a rendezésben.

A kiállítást pártunk megalapításának 60.

évfordulójára emlékezve rendezték meg. Sikerrel szolgálta a politikai ismeretek terjesztésének, népszerűségének ügyét.

— Sikerült a válogatás — indokolja szerényen Harviscsák elvtárs, és megjegyzi, — de csak azért, mert a gyűjtőket évekkel korábban is érdekelte a munkásmozgalom, pártunk története, tevékenységükben a szocialista szemlélet volt az irányadó.

Ö maga, akárcsak mások, gyermekkorában kezdte a gyűjtést. Az album azonban gyakran keze ügyébe került akkor is, amikor az asztalosműhelyben bizalmiként tevékenykedett. Politikai meggyőződése, kommunista mivolta arra késztette, hogy az albumba elsősorban politikai témájú bélyegeket gyűjtsön. Amióta pedig nyugdíjas, már nemcsak a maga kedvtelésére foglalkozik ezzel, másokat is erre ösztönöz.

A kiállításon ő is szerepelt, a gyűjteményéből összeállított „A CSKP hatvan éve“ elnevezésű válogatással. Puskás Imre és Júlia Spernogová „35 szabad év“ címmel mutattak be válogatást gyűjteményükből. A krasznahor- kai (Krh. Podhradie) Kún Mária

£ ViSACSKP

A klubvezető, Harviscsák István elvtárs

„A szovjet nép győzelme“, Rudolf Kerekes „Az ember és a világűr“ címmel. Leánya, Edit „A bányászat múltja és jelene", a csucsomi (Čučma) Szőlős János „A sport egészségünk alapja“ című válogatással tették érdekesebbé a kiállítást. A rozsnyói Robert Kšeňák „Barátaink országa“, Milán Ziak „Sporttal a nemzetek barátságáért“ elnevezésű válogatás is tetszést aratott.

— Mindegyik kiállító jól szemléltette pártunk küzdelmét, a kommunisták erőfeszítéseit — magyarázza.

— Hogyan lehet az ilyesmit szemléltetni?

— Számos lehetőség van erre. Például az első munkás köz- társasági elnököt, Gottwald elvtársat ábrázoló bélyeg mellé odatehetjük azokat a bélyegeket, melyeken szocialista építkezéseink láthatók. És viszont: egy- egy létesítményt bemutató bélyeg körülvehető azoknak bélyegarcképeivel, akik abban a korban szervezték, irányították népünk munkáját.

Elmondja, hogy a tematikus gyűjtemények, válogatások ösz- szeállítása a katalógusok átnézésével kezdődik. Ezekből szemelik ki a számunkra érdekes témákat. Ez meglehetősen gépies munkának látszik, de korántsem az, mert ekkor jelentkezik a kutatási igény.

— Ez persze politikai ismeretek nélkül nem ment — állapítja meg — a pártkongresszusok, jelentősebb évfordulók, társadalmi események és változások sorában kellett jártasnak lenni annak, aki az összefüggéseket, a kapcsolatokat szemléltetni kívánta. A kiállítók tehát politikai önművelődéssel foglalkoztak előbb.

Persze, nem irányítás nélkül. A pioníroknak, az ifjú filatelis- táknak, mint klubvezető, ő adott tájékoztatást. Elmondta saját munkásmozgalmi tapasztalatait, könyveket, irodalmat ajánlott nekik.

— Segítettem nekik, hiszen nemcsak filatelista, hanem kommunista is vagyok — szögezi le.

Egyébként az ifjú filatelisták klubja Szlovákiában második helyezést ért el a Szlovák Filatelisták Szövetsége Központi Bizottságának értékelése szerint.

HAJDÜ ANDRÁS

Foglalkozás a legfiatalabb bélyeggyűjtőkkel, a pionírokkal

(A szerző felvételei)

Engem a gyár nevelt

Jó politikoi munka — jó gazdasági eredmények

Szikora István több mint egy évtizede vezeti a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt üzemi klubját. A klubhoz tartozik az agitációs központ is. Munkájáról mindig többes számban beszél. Számára meghatározó a közösségben való gondolkodás. Ezt ő így fogalmazta meg:

— Engem a gyár nevelt fel. A munkások között lettem az, aki vagyok: kommunista és közösségi ember. Kenyerem javát már megettem, de igazán örülni ma is csak akkor tudok, ha valamit tettem a közösségért. Ha a gondjaimra bízott emberekben sikerült felébresztenem a felelősségtudatot. Mire gondolok? Elsősorban a vállalt feladatok lelkiismeretes teljesítésére. Ehhez persze az is szükséges, hogy képességükkel, törekvéseikkel egybevágó feladatot kapjanak.

Szikora István egyébként a járási pártbizottság aktivistája és előadója. A beszélgetés sorún újra és újra felhangzik ez a fogalom: politikai öntudat. Mint mondja:

— Nagyon fontos, hogy a gazdasági tevékenységhez a jó politikai légkört, környezetet is megteremtsük. Tudják az emberek, hogy mit miért csinálnak. Megértsék és világosan lássák a távolabbi célokat is. Kiváltképpen fontos ez a fiatalok esetében. Gyárunkban a szép eredményeket nagy részben annak is köszönhetjük, hogy jó politikai munkát végzünk, elsősorban a fiatalok körében.

— A politikai-nevelési tervben olvastam egy ilyen feladat megfogalmazását is: Az általános műveltséget elmélyítő tevékenység.

— A tartalmas közösségi élet enélkül elképzelhetetlen. Itt jegyzem meg azt is, hogy a pártszervezet, a gazdasági vezetés és az üzemi klub között nagyon jó az összhang, szoros a kapcsolat. Kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Állandóan szem előtt tartjuk a jó munkahelyi légkör megteremtését és természetesen a megtartását.

— Tehát a tudás, a hozzáértés, a szemléletváltás meghatározó a káderek kiválasztásában. Milyen segítséget nyújthat ebben az üzemi klub és az agitációs központ?

— Politikai-nevelő munkánkban kiemelt feladatunknak tartjuk e szemlélet kialakítását. Hiszen a korszerűbb technika alkalmazása nemcsak a vezetőktől, hanem a dolgozóktól is magasabb politikai és szakmai képzettséget igényel. Üzemünkben több mint 250 fiatal dolgozik, ezért fordítunk sok energiát a fiatalok nevelésére. Az utánpótlást is elsősorban az ő soraikból biztosítjuk.

E célból hozták létre az üzemi művelődési, szak-, sport- és egyéb bizottságokat. Nagy szerepet tulajdonítanak az önművelésnek. A körültekintő feladatmeghatározás hatékony segítséget nyújt az ideológiai és politikai munkához is. Természetessé vált nálunk a város és az üzem együttműködése, így segítik egymást például a különböző vetélkedők, versenyek előkészítésében, és nem utolsósorban a politikai és szakmai továbbképzésben. Új kezdeményezések is születnek. Ilyen egyebek közölt a tapasztalatcsere szakmai és közművelődési kérdésekben.

— Ebben nem kis szerepet játszik a szocialista munkabri- gádmozgálom is — mondja Szikora István. — És a fiatal párttagok személyes példamutatása. Ma már elértük azt, hogy a fiatalok szabad idejük egy részének eltöltését is közösen tervezik, főleg itt, a klubban. Sport- versenyeket, politikai, szakmai vetélkedőket szerveznek. Előadások hangzanak el.

— Például?

— Most folyik a felkészülés a „Mit tudsz a pártról?“ vetélkedőre. Három előadás hangzott már el a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedésekről. Ezzel kapcsolatban két kérdéscsoport keltette 'fel főleg a résztvevők érdeklődését, az uj bérezési rendszer és a munka minőségének javítása.

A teljességhez tartozik, hogy minden hónapra esik legalább két előadás. Márciusban például ilyen címmel tartottak előadásokat: Nők a békéért. Az ideológiai nevelés minden munka hatékonyságának és minőségének záloga. Áprilisban a CSKP gazdaságpolitikájáról és a XVI. pártkongresszusról tartanak előadást. Több előadás hangzik majd el a választásokkal kapcsolatban. Június 18-án ismertetik például a Füleki Városi Nemzeti Bizottság választási programját.

TÖRÖK ELEMÉR

Kommentáljuk

A SERKENTÉS BEVÁLT ESZKÖZE

A pártalapszervezetek egyik állandó feladata a pártonkívüliek megnyerése a kommunista párt által kitűzött célok megvalósításában való aktív részvételre. Minden kommunistának tudatosítania kell, hogy egyben agitátor is, hiszen magatartásával, fellépésével s főleg mindennapi kötelességeinek végzésével befolyásolja környezetét. A pártalapszervezetek tömegpolitikai munkájának jelentőségét a CSKP XVI. kongresszusa is kiemelte. Rámutatott, hogy a tömeg- politikai munka keretében fokozni kell az agitáció, mindenekelőtt a személyes agitáció hatékonyságát.

Ez a párt tagjaitól alapos felkészültséget, munkahelyük, környezetük eredményeinek és feladatainak ismeretét, a felmerülő kérdések objektív megítélését követeli meg. Továbbá azt, hogy ne legyenek elnézőek a hibák elkövetőivel, a hanyagsággal, a felelőtlenséggel szemben. Az eredményes személyes agitáció egyik alapfeltétele a helyes reagálás az emberek javaslataira, véleményére.

A személyes agtiáció során nem feledkezhetünk meg arról, hogy a látszatra kis ügyek is nagy gondot jelentenek és sok bosszúságot okoznak azoknak, akiket érintenek. Ez a nyilvános pártgyűléseken is tapasztalható, ahol az emberek a legkülönbözőbb kérdéseket vetik fel, méghozzá teljes nyíltsággal.

A személyes agitáció szervezése, irányítása az alapszervezetek egyik igényes feladata. Ahol megfelelő gondot fordítanak a személyes agitációra, ott az eredmények sem maradnak el. Így van ez például azon falusi pártalapszervezetek esetében, amelyek a személyes agitációt jól kihasználják arra, hogy a dolgozókat megnyerjék a Nemzeti Front választási programja teljesítésében való aktív részvételre. A pártalapszervezetek által kiválasztott agitkettősök rendszeresen felkeresik a választópolgárokat, tájékoztatják őket az eredményekről és a további feladatokról, tervekről. A lakosság észrevételeit, javaslatait pedig továbbítják a párt- alapszervezethez, a helyi nemzeti bizottsághoz, [ól bevált a lakosság megnyerésének ez a formája többek között Muzs- lán (Mužla), Csallóközaranyoson (Zlatná na Ostrove), Nagymácsédon (Veľká Mača) és Paláston (Plášťovce).

Ez idén a szokottnál is nagyobb feladatok várnak az agit- ketlősökre, hiszen választásokra készülünk. Értékelik a választási programok teljesítését, s meg kell hallgatniuk az emberek véleményét arról, mit szeretnének megvalósítani az elkövetkező időszakban. A most záruló időszak általában sikeresnek mondható, hiszen a legtöbb helyen nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták a választási programban megszabott feladatokat. Persze, akadnak olyan helyek is, ahol nem mindent sikerül megvalósítani abból, amit szerettek volna. A személyes agitáció során ezt sem szabad elhallgatni. Nyíltan és tárgyilagosan rá kell mutatni a tervek nem teljesítésének objektív és szubjektív okaira egyaránt. Ugyancsak őszintén kell beszélni lehetőségeinkről. Az anyagi feltételek általában szerényebbek, mint a korábbi években voltak, de ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy kevesebbet várunk az emberektől. Éppen ellenkezőleg: lehetőségeink jó kihasználásával, tartalékaink feltárásával, az eddiginél is nagyobb aktivitással kell elérnünk céljainkat.

A kérdések őszinte felvetése és tárgyilagos megválaszolása alapfeltétele annak, hogy a személyes agitáció a kezdeményezésre való serkentés egyik hatékony eszköze legyen. FÜLÖP IMRE

PONTOSSÁG, FEGYELEM

Dušan Skurák, szakaszvezető rövidesen letölti tényleges katonai szolgálatát. Búcsút mond parancsnokának, barátainak és alárendeltjeinek. A búcsúzás nem lesz könnyű, megszokta az embereket, a környezetet. Becsületes munkát végzett, az alakulatban azok közé az altisztek közé tartozott, akik lelkiismeretességükkel, a parancsok pontos teljesítésével mindig példát mutattak.

Dušan a kétéves katonai szolgálat alatt helytállt. Katonái az altiszti iskolában mind kitűnő és nagyon jó értékelést szereztek. Politikailag fejlett, öntudatos, hazaszerető és a harci technikát jól kezelő elvtársakat készített fel néphadseregünk alakulatai számára.

A két év alatt maga Dušan is sokat fejlődött, új ismereteket szerzett, megtanult az emberekkel dolgozni, jelleme megszilárdult — mindezt a továbbiakban is kamatoztathatja majd. Minket elsősorban az érdekelt, milyen tapasztalatokat gyűjtött és mit üzenne utódjainak.

— Senki se gondolja, hogy a katonaélet pihenést jelent — mondja. — A társadalom sokat vár tőlünk, s nem okozhatunk csalódást. Ezért, azt ajánlanám a fiataloknak, hogy a fegyelmezetlenségről, meg- fontolatlanságról szokjanak le, még mielőtt bevonulnak. Ha a kezdettől pontosan és idejében teljesítik a parancsokat, megtartják a szabályokat és előírásokat, nem lesznek problémáik. A nehézségeket is vállalni kell, hiszen a hadseregben nem nyolcórás a munkaidő. A két év folyamán állandóan készenlétben kell állni. Tapasztalataim szerint elsősorban azok kerülnek összeütközésbe a parancsnokkal, akik lusták, nemtörődömök.

Dušan Skurák számára élményt jelenteit, hogy valamennyi problémát a kollektívában együtt oldottak meg.

— A katonaság alatt az ember nemcsak társait ismeri meg, hanem önmagát is. Őszintén beismerem, hogy az első időben sok olyan tulajdonságomat kellett leküzdenem, amelyet a kollektíva nem fogadott el, amely fékezte eredményességünket. Később is, amikor parancsnok lettem, számtalanszor meggyőződhettem a kollektíva erejéről, arról, hogy milyen pozitívan hat az emberekre. Talán a legbefolyásosabb kollektíva a Szocialista Ifjúsági Szövetség. Ha ennek keretében valaki megsérti az együttélés normáit, a közösség szigorúan és igazságosan felelősségre vonja. Az ifjúsági szervezetnek fontos szerepe van u katonák elméleti oktatásában is.

Dušan a szakaszparancsnoki teendőkkel is eredményesen megbirkózott.

— Ebben a beosztásban elsősorban tekintélyt kell szerezni. Ehhez elsősorban ismeretek kellenek, és az a képesség, hogy ezeket megfelelő formában át tudjuk adni. Ahhoz, hogy a szakasz tagjainak nevelésében sikereket érhessek el, jól meg kellett ismernem jellemüket, hibáikat és pozitívumaikat is. A legjobban a kötetlen beszélgetések váltak be. Az altiszt állandó kapcsolatban áll a katonákkal, már csak ezért is mindig meg kell őket hallgatni, ha segítséget, vagy tanácsot kérnek. A személyes példamutatást is meg kell még említenem.

Dušan Skurák a polgári életben egy lakásszövetkezet dolgozója, a katonaság után is visszatér oda.

IMRICH MODROCKÝ

1981.

IV. 23.