Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-22 / 94. szám, szerda
CÍM: a folyamatos építés A Bratislava! Magasépítő Vállalat idei feladatairól Szlovákia jővárosa, Bratislava, napról napra változik. Gyarapodik, szépül, egyszóval új ruhát ölt magára és szemünk láttára válik hazánk második legnagyobb városává. A szlovák metropolis építésének döntő részét a Bratislavai Magasépítő Vállalat dolgozói végzik. Éppen ezért fordultunk kérdéseinkkel RUDOLF BRÍDZIK mérnökhöz, e vállalat igazgatójához, hogy mondja el, mi vár építői kollektívájukra az esztendő hátralevő részében. — Milyen elhatározással kezdték a 7. ötéves tervidőszak első évét? — Maradtak még adósságaink a múlt évből, amit az idén igyekszünk majd behozni, s arra törekedni, hogy a jövőben ne ismétlődjenek meg. Figyelmünket továbbá a termelés előkészítő szakaszában a munkaszervezési és irányítási folyamatok minőségi javítására irányítjuk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szükséges alapanyagok, termékek és berendezések időben és előírt minőségben való beszerzését sem. Gondolnunk kell a szociális feltételek javítására is. Éspedig megfelelően ellátott, téli időszakban is használható szociális létesítmények építésével. Komoly problémánk, ami ebben az évben megoldásra vár, a Lúky építkezési terület kazánházai építésének biztosítása, melytől jócskán függ a lakásegységek folyamatos átadása. — A 6. ötéves tervidőszakban a Bratislavai Magasépítő Vállalatnak 22 822 lakást kellett befejeznie. Ezt a tervet 135 lakással még túl is teljesítették. Milyen feladatok várnak vállalatukra a 7. ötéves tervidőszakban? — A következő öt évben Bratislavában 22 152 lakást kell átadnunk. Ebből 1981-re 3908 jut, miközben az egy lakásra eső beépített terület 84,7 négyzetméterről 1983-ig 107,5 négyzetméterre nő. A komplex lakásépítésben ötmílliárd korona értékű munkát végzünk el. Ebből a járulékos beruházásokra 960 millió koronát, közművesítésre pedig majdnem 1,1 milliárd koronát használunk fel. — A komplex lakásépítésen kívül más nagy célberuházásokon is dolgoznak. Megemlítene néhányat közülük? — Ezen a téren is igényes feladatok állnak előttünk. Először is a már épülőfélben lévő beruházásokat említeném. Épül a ružinovi kórház és rendelőintézet, a kramáre-i tudományos- kutató intézetek, az OMNIA és Stavoprojekt épülete, egy nagy cipőbolt és a Pasienky-i sport- létesítmény. A közeljövőben fővárosi és szlovákiai méretekben is jelentős beruházásokba kezdünk. Hadd soroljak fel néhányat közülük: a Béke téren 200 millió koronás befektetéssel épül fel az A szálló, e beruházás felének megfelelő összeget vesz igénybe a František Zupka szakszervezeti iskola felépítése. Gépipari szakközépiskolát a Požeň lakótelepen, sportközpontot Petržalkán építünk. Százötven millió korona beruházással több szaktanintézet készül. Továbbá ide sorolható még a Csehszlovák Állami Bank épülete, a Vzorodev szolgáltatási háza, két épület az állami szervek részére, és a saját termelési alapunk fejlesztését szolgáló több létesítmény. A felsorolt beruházásokon ebben az ötéves tervidőszakban 700 millió korona értékű munkát kell elvégeznünk. — S végül arra szeretnék választ kapni: milyen kulcsfontosságú feladatok várnak a vállalat egyes üzemeire ebben az évben? — Az egyes számú üzem idei tervében 1656 lakás építésének megkezdése, 1682 szerelése és 1529 befejezése szerepel. Megkülönböztetett figyelemmel kísérik majd a kazánházak, technológiai berendezések és trafo- állomások építését, mivel ezek a létesítmények közvetlenül be- folyásolják a lakások használhatóságát. Feladataik közé tartozik a szalagszerű üzemeltetés résben a lakásépítés menete szerint kell teljesíteniük a kitűzött programot. Ebben a folyamatosság alapvető feltétele a szerelés idejében elvégzett előkészítése és annak megkezdése. Az üzemnek különleges figyelmet kell szentelnie a hővezeték építésének, főleg a Lúky építkezési terület harmono- gramjának betartásával összhangban. — Az épületelem-gyártó üzem a 4285 lakás szereléséhez szükséges panelok gyártását végzi. Náluk a szervező munka alapja a technológiai fegyelem betartása a termelés során és a gépi berendezések karbantartásában. A házelemgyártásban nincs kellőképpen megszervezve a formaberendezések tisztítása. A formák rosszul záródnak és így a házelemek a megengedettnél nagyobb eltérésekkel készülnek, ami az előregyártott elemek érA lúkyn újabb háztömb épül szervezésének javítása. Ebben elsősorban a szalagszerű építés folyamatossága és szakaszainak meghatározása, a technológiai fegyelem kérdése, a tervdokumentáció ismerete és az ésszerűsítési mozgalomról való gondoskodás a fontos. — A kettes számú üzem fő feladata ebben az ötéves tervidőszakban a járulékos beruházások építése. Már az idén 14 ilyen létesítményt kell befejezni, három kivételével mindet saját kapacitásukkal építik. Konkrétan három alapiskola, nyolc óvoda és bölcsőde és három üzlet felépítéséről van szó. A célberuházások közül a ružinovi kórházon és rendelőintézeten 24 millió korona terjedelmű munkát kell elvégezniük. — A hármas üzem lényegében a lakásépítést végzi. Ebben 1800 lakás építésének megkezdése, 2603 szerelése és 2356 átadása vár rájuk az idén. Ezenkívül a járulékos beruházások 22 létesítményét kell befejezniük. A közművesítésben az üzem legfőbb feladata a kazánházak, átvevő- és trafoállomások idejében történő felépítése, hogy azok ne akadályozzák a technológiai berendezések felszerelését. A munkaszervezés kérdésében nagy javulást kell elérniük a Mlynské Nivy-i Házelemgyár építési-újjáalakítási munkálatain. — A négyes számú üzem fő feladatai közé tartozik a közmű- hálózaton dolgozó munkások számának növelése. A cölöpve9MTÜ HÉÉÉ mm A ha/e Lakónegyed M. Majerová utcája madártávlatból (A szerző felvételei) tékét nagyban csökkenti, és növeli a felületi javítások épületen végzett munkaigényességét. — Az épületszerelő üzem feladatai a fő építési munkákat végző üzemeken keresztül adottak. Elsősorban lakásépítésről, járulékos beruházásokról és saját beruházásainkról van szó. jobb együttműködést várunk el az épületszerelő üzem és a fő építési munkákat végző üzemek között az építkezések befejezésében és a szemmel látható vagy rejtett fogyatékosságok eltávolításában. Nagyon szükséges, hogy már ebben az évben áthelyezzük raktárainkat a Fő- révi útról Petržalkába. — Az építőipari gyártóüzem a Bajkál utcai és a Petržalka-i Panelgyár átalakításán, továbbá a lakások, járulékos létesítmények és saját beruházásaink befejezésén dolgozik. Ennyi az egyes üzemeink ez évi tennivalóinak sora. Látható, hogy igényes feladatok várnak ránk, melyek megoldása egész embereket kíván. —jšn— Teljes ütemben folynak a tavaszi munkák A Szovjetunióban már teljes ütemben folynak a tavaszi mezőgazdasági munkák. A legutóbbi hírek szerint már csaknem 15 millió hektáron a földbe került a tavaszi gabona. A munkák eddig 14 szövetségi köztársaságban kezdődtek meg. Különösen gyors ütemben folynak Ukrajnában, ahol ősszel 6 millió, most tavasszal pedig 7 millió hektáron vetettek gabonát. A takarmányellátás biztosítása szempontjából fontos szerepe van a kukoricának. Ebben az évben a kukoricaföldek 70 százalékán iparszerű technológiával termelnek, ami lehetővé teszi a hozamok jelentős növelését. Az új eljárásokat főként a moldovai és az észak-kaukázusi mezőgazdasági dolgozók alkalmazzák. A káderképzés jól szervezett rendszerének köszönhető, hogy a gépesítők gyorsan elsajátították az új gépek használatát, ami lehetővé teszi az iparszerű technológiák teljes mértékű érvényesítését a gyakorlatban. (CSTK) Kommentáljuk Miért behozatalból? Az elmúlt Időszakban a párt- és a gazdasági szervek sokat foglalkoztak mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési problémákkal, kérdésekkel. A CSKP XVI. kongresszusán elhangzott beszámoló is ezt bizonyította. A kongresszuson felszólalók ugyancsak felhívták a figyelmet néhány olyan kérdésre, amelyek megoldása nem tűr halasztást. Ilyenek például a burgonya-ellátási problémák; a cukorrépa-termesztésben is hasonló gondok merültek fel. Luboinír Štrougal elvtárs a CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányáról szóló beszámolójában többek között megállapította: „Helytelen lenne, ha a burgonyafogyasztási szükségletet behozatalból fedeznénk“. A felszólalók egyetértettek ezzel a megállapítással, és példákkal bizonyították: hazánkban kedvezőek az éghajlati és a talajviszonyok az elegendő és jó minőségű burgonya termesztésére, a burgonyabehozatal indokolatlan. Hol szorít tehát a cipő? Elsősorban az illetékes kutatóintézetek részéről történt mulasztás. Szlovákiában a Veľká Lomnica-i Burgonyatermesztési Kutató Intézetben nem állítanak elő megfelelő minőségű vetőburgonyát. A felmérések azt bizonyítják, hogy zsugorodik a burgonyatermő terület, s ráadásul rosszul gazdálkodunk a meglevő vetőburgonyával is. Az SZSZK mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának határozata szerint még a múlt év őszén le kellett volna szállítani a vetőburgonyát a déli körzetekbe, ennek ellenére az utolsó szállítmány — 800 tonna vetőburgonya — a Liptovský Miku- lás-i Állami Gazdaságból még csak április elején érkezett meg a Bratislava-vidéki, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és komáromi (Komárno) járásba. Mulasztás történt a déli járásokban is, inert — amint a járási mezőgazdasági igazgatóságok főagronómusai elismerték —, csak huzavona után vették be a tervbe a korai burgonya termesztését. Pedig a Duna és az Ipoly mentén, s más déli körzetekben nagyon kedvezőek a feltételek korai burgonya termesztésére. A kongresszusi beszámolókban hangzott el az is, hogy a mezőgazdasági üzemek sem az 5., sem a 6. ötéves tervidőszakban nem teljesítették a cukorrépatermesztési tervet. Csökkent a cukorkivitel mennyisége, így persze jelentős mennyiségű devizával lett szegényebb az ország. Pedig, ha a cukorrépa termesztésére jobban felkészülnek a mezőgaz- sági üzemek, akkor az utóbbi években nem csökkent volna a hozama. Számos felmérés bizonyítja, hogy a legtöbb mezőgazdasági üzemben kevés szerves trágyát juttattak a földbe, rosszul végezték el a talajművelési munkákat. Az egyik Ipoly menti efsz elnöke nemrég elárulta, hogy a cukorrépa hektárhozaina azért lett 10 tonnával kevesebb a tervezettnél, mert nem permetezték a földet gyomirtószerrel, és a szükségesnél kevesebbszer saraboltak. Szerinte pénzt és üzemanyagot takarítottak meg. Az ilyen szemlélet helytelenségét nem kell különösebben bizonyítani. A felhozott példák is bizonyítják, hogy az elmúlt időszakban számos mulasztás történt. Ezért Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a XVI. kongresszuson kiemelten hangsúlyozta, hogy javítani kell a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum egész irányítását. Üj szemléletre és olyan káderekre van szükség, akik a kitűzött feladatok hiánytalan teljesítésére törekednek. Olyanokra, akik elősegítik a tudomány és a technika vívmányainak gyors felhasználását a mező- gazdaságban és az élelmiszeriparban is, s hozzájárulnak, hogy a lakosság élelmiszerellátását főleg hazai forrásokból elégítsük ki. BALLA JÓZSEF MINDEN PERCET KIHASZNÁLNAK Mezőgazdaságunk dolgozói igyekeznek kihasználni a kedvező tavaszi időjárás minden percét. Kora reggeltől késő estig, szombaton és vasárnap is dolgoznak. Ezért egy cseppet sem csodálkoztam, hogy az Üj Bodva-i földművesszövetkezet irodájában nem találtam senkit; minden vezető a határt járja, irányít, szervez. Hutkay István, az efsz, alelnöke, a pártszervezet elnöke maradt csupán az irodában, mert itt is rengeteg a munka. — Minden szempontból jól felkészültünk a tavaszi mimikákra. — mondja Hutkay elvtárs. — Eddig minden tervezett munkát pontosan, agrotechnikai időben elvégeztünk. Az árpát 555 hektáron egy hét alatt vetettük el. Takarmányrépát negyven hektáron vetettünk, három nap alatt földbe került a mag. A vetés fennakadás nélkül folyhatott, nemcsak a 'kedvező időjárásnak köszönhetően, hanem azért is, mert a mag kitünően előkészített talajba került. Féltünk viszont, hogy a kemény tél kárt tesz az ősziekben. Az ellenőrzés megállapította, hogy sehol sem kell kiszántanunk az őszi vetést, húsz hektáron azonban alávetést kellett végeznünk. Az ősziek szépen fejlődnek. Az egyik legfontosabb feladatunk az elegendő takarmány termesztése. Kilencvenöt hektáron évelő takarmányt vetettünk, ezt a munkát is befejeztük. Elvégeztük a talajelőkészítést a kukorica alá is, tizenharmadikán megkezdtük a kukorica vetését, ezt követően pedig a silókukorica vetését kezdjük meg. A kukorica vetésével párhuzamosan folyik a növényvédelmi munkák elvégzése. Jelenleg a búzát permetezzük, a repce gyomirtását repülőgép végzi. Levelet vesz elő a fiókból. A járási pártbizottság köszönő levelét olvasom, melyben gratulálnak a tavaszi munkák sikeréhez és további jó munkát kívánnak. — Mi csak a kötelességünket végezzük — mondja —, de az elismerés jólesik. Most dolgozunk a járási és kerületi párt- konferenciák határozatainak lebontásán, sőt megkezdtük pártunk XVI. kongresszusa határozatának tanulmányozását is. A XVI. pártkongresszus tiszteletére a Szepsi Állami Gazdaság és a bodollói földművesszövetkezet részvételével megalakítottuk az úgynevezett I. Kooperációs Körzetet. Ennek a társulásnak a célja az anyagtakarékosságon kívül a gépek jó kihasználása. A tervek szerint az egyes idénymunkák során kisegítjük egymást gépekkel. Felajánlásunk szerint ez a szerződés két millió korona megtakarítást jelent népgazdaságunknak. — Silótakarmánnyal kitünően el voltunk és el vagyunk látva — mondja Hutkay elvtárs — olyannyira, hogy a környező szövetkezeteket is ki tudtuk segíteni a tél folyamán. A növénytermesztés terén jól állunk, az állattenyésztési ágazatunkban azonban gondjaink vannak, különösen a szarvasmarha-állományt illetően. A szövetkezet és a pártszervezet vezetősége keresi a megoldást, hogy a téren is tudjuk teljesíteni a kitűzött adatokat. FECSŰ PÁL 1881. IV. 22. 4
