Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-16 / 90. szám, csütörtök

A CSKP XVI. kongresszusának vitája (Folytatás az 5. oldalról) nyugtalanít, hogy vannak még olyan fiatalok, akik a társadalomtól többet várnáik, mint amennyit ők munkájuk­kal a társadalomnak adnaik. Egyes fia tatok hozzáállása a művelődéshez, a családalapításhoz könnyelmű, elfe- csérlik képességeiket, erejüket és ide­jüket. Ezek a kedvezőtlen, ha nem is számottevő jelenségeik figyelmeztet­nek, hogy a fiatalok nevelése a szo­cializmusban sfim problémamentes, nem találják meg helyüket a társada­lomban automatikusan, hanem saját elképzeléseiknek, ismereteiknek és ta­pasztalataiknak a mindennapi mun­kában való szorgalmas keresésével és ellenőrzésével. A fiatalokat nemcsak a pozitív hatások befolyásolják, ha­nem környezetük negatív példái, teül- külföldi ellenségeink összpontosított támadásai is. Ezért már a pionírszervezetben, de még fokozottabban az ifjúsági szövet­ségben arra összpontosítsuk törekvé­seinket, hogy a fiúk és a lányok el­sajátítsák a tudományos világnézetet, a marxista—leninista tanítást, az is­kolában, munka- és lakóhelyeiken megismerjék a párt politikáját, szív- vel-lélekkel, tudásukkal és tetteikkel járuljanak hozzá anr.ak következetes megvalósításához. * Egyelőre azonban nem mindig si­kerül a kívánt hatást elérnünk. Ezért indokoltak a kongresszusi beszámoló hozzánk intézett bíráló szavai. Alap­szervezeteink és pionírcsapataink ma már gyakorlatilag mindenhol működ­nek, ahol fiatatok élnek és dolgoz­nak, de a tagjaikra kifejtett hatásuk színvonala nagymértékben eltérő. A tevékenység sok helyütt egyoldalú, nem a fiatalok igényeiből és érdek­lődéséből indul ki, egyes fiatalok szá­mára nem vonzó. Ha sikereket akarunk elérni, ha teljesíteni akarjuk a SZISZ II. kong­resszusának határozatait — azt pedig akarjuk — akkor el kell érnünk, hogy minden alapszervezetünk tevékenysé­ge rendszeres és sokoldalú legyen. Ez az egyik alapfeltétele, hogy egy­séges szervezetünk tevékenységét ha­tékonyabbá, színvonalasabbá tegyük. A következő pedig az állami szervek­kel és a Nemzeti Front tömegszerve­zeteivel való gyümölcsöző együttműkö­dés. A tapasztalatok mutatják, ha ez az együttműködés mindkét fél részé­ről rendszeres és céltudatos, meg­sokszorozza és egyesíti a nevelő ha­tást. Meggyőződésünk, hogy ezen igye­kezetünk megértésre talál most is, az általános választások előkészületi idő­szakában. Hiszen a választások, elő­készítésük és lebonyolításuk társadal­munkban minden állampolgár és fő­ként minden fiatal számára a szo­cialista demokrácia gyakorlati iskolá­ját jelenti. Az ifjúsági szövetségben nagy fi­gyelmet szentelünk a fiatalok munká­ra nevelésének is. A hatodik ötéves tervidőszakban és az idei év első hó­napjaiban fiataljaink munkahelyeiken számos szép eredményt értek el. Tud­juk azonban, hogy amit eddig tettünk és amiért elismerésben részesültünk itt, a kongresszuson is, nem lenne elegendő a fiataloknak a 7. ötéves terv feladatai teljesítésében való be­csületes részvételéhez. Ezért elsőren­dű feladatunknak tekintjük, hogy minden fiatal emelje az önmagával szembeni igényesség mércéjét, takaré­kosabb legyen, elsajátítsa és munká­jában alkalmazza a tudomány és tech­nika új ismereteit. Meggyőződésem, hogy a XVI. párt- kongresszuson elfogadott program az egész ifjú nemzedék programjává vá­lik. Hazánk fiataljai a kongresszus előtti aktivitásukat tovább fokozzák, minden erejűikkel a 7. ötéves terv fel­adatainak teljesítésére törekszenek. Biztosítom önöket; a Szocialista Ifjú­sági Szövetség és Pionírszervezete mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban teljesítse megtisztelő szere­pét, melyre a kongresszus Is rámuta­tott — Csehszlovákia Kommunista Pártjának közeli és főleg méltó har­costársa lesz. JAROSLAV HAJN elvtárs, az észak-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára A XVI. kong­resszus előtt a kerületekben, a járásokban és az alapszerve­zetekben érté­keltük az ered­ményeket. Az észak-csehor­szági kerület­ben is nagy igyekezettel ele­meztük mun­kánkat. Ennek célja az volt, hogy minél tárgyilagosabban felmérjük, mi a jó eredmények kulcsa és hol keressük a hibák és fogyatékosságok alapvető okait. Ennek az elemzésnek következtetéseit a kerületi pártkonfe- rercia határozatként fogadta el. A legfontosabbak közé tartozik, hogy az egész eltelt időszakban a pártszerve­zetek és a kommunisták törekedtek a kerületi pártszervezet eszmei, szerveze­ti, és cselekvési egységének megszilár­dítására. A pártszervek egyidejűleg felelősségteljes munkát végezve, gya­korlatilag minden ülésükön nagy fi­gyelmet szenteltek a gazdasági és a szociális kérdéseknek, hangsúlyt he­lyezve a fűtőanyag-energetikai bázis ős a beruházási problémák megoldásá­ra. Gyorsan növekedett és növekedni fog a szén fejtése és a villamos ener­gia termelése. Jelentősen fejlődött a kerület új ágazata, az uránérc-ipar. Példátlan fejlődésen ment át a vegy­ipar, dinamikusan fejlődött a gépipar, és a kohászat is. Sor került számos közlekedési és szociális jellegű beru­házásra. A 8. ötéves tervidőszakban a termékegységre eső költségek csök­kenése mellett az ipari termelés 21 százalékkal növekedett, mégpedig kizá­rólag a munkatermelékenység fokozá­sával. A kerületben 72 milliárd koronát fordítottunk beruházásokra. Az építő­ipari kapacitás összpontosításával és további intézkedésekkel 58 ezer lakást adtunk át rendeltetésének. A mezőgaz­daságban is több jó eredményt értünk el. A növénytermesztés 9, az állatte­nyésztési termelés 18 százalékkal nö­vekedett. A gabona termesztésében ke­rületi viszonylatban 3,9 tonnás hek­tárhozamot értünk el. A jő eredmények ellenére tudatában vagyunk annak, hogy nem mindenben feleltünk meg a társadalmi igények­nek és saját szándékainknak. Az Ipari és a mezőgazdasági termelés' növekmé­nye a 6. ötéves terv előirányzatánál alacsonyabb volt. A hatékonyság sem növekedett, főleg az utóbbi két esz­tendőben, az eredeti elképzeléseknek megfelelően. Nem sikerült mindenütt nagyobb mértékben kihasználni az ál­lóalapokat, a nyersanyagot, az alap­anyagot és az energiát, valamint a munkaidőt. Ennek, valamint az irányí­tó és szervező munka fogyatékosságai­nak következtében bizonyos eltérések mutatkoznak a 6. ötéves tervhez ké­pest. A legjobban az bosszant bennünket, hogy nem biztosítottunk elegendő mennyiségű szenet, Jóllehet vájáraink eleget tettek az ötéves terv eredeti, a XV. pártkongresszuson meghatározott feladataiknak. Nem sikerült azonban hiánytalanul teljesíteni a népgazdaság gyorsan növekvő szükségletei következ­tében megemelt feladatokat. Ezek és a további problémák, fogya­tékosságok a kerületi pártszervek in­tézkedéseinek szüntelenül tárgyát ké­pezik. Sokat közülük sikerül megolda­ni, Jóllehet megoldásuk még hatéko­nyabb és gyorsabb lenne, ha nem len­nének szélesebb összefüggéseik. Előtérbe kerülnek a beruházás fel­adatat, amelyeket a termeléssel és a kerület lakossága életének problémái­val együtt komplexen kell megoldani. Tekintettel arra, hogy sok feladatról van szó, a kerület ezeket már önere­jéből nem képes teljesíteni. Egész szo­cialista társadalmunk segítségére van szükségünk. Nagyrabecsüljük a CSKP KB, a kor­mányok, a minisztériumok és a többi központi szerv segítségét. Nagy vissz­hangra talált Jozef Lenárt elvtársnak a Szlovákia Kommunista Pártja kong­resszusán elhangzott megállapítása, hogy a szlovákiai kommunisták kong­resszusa nagy jelentőséget tulajdonít a csehszlovák fűtőanyag-energetikai bá­zis fejlesztésének, beleértve az Észak­csehországi Barnaszénmedence fejlesz­tését. Noha a kerületben az 5. és 6. öt­éves tervidőszakban 109 ezer lakást építettünk, a Csehszlovák Statisztikai Hivatal adataiból tudjuk, hogy a tar­tósan lakott lakásoknak csak 45 száza­lékos hányada épült nálunk 1945 után, míg a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban ez a hányad már eléri a 60 százalékot. Véleményünk szerint kerü­letünkben nagyobb figyelmet kell for­dítani a lakásépítésre, hogy behozzuk ezt a lemaradást és így stabilizáljuk a munkaerőket. Nagyon komoly probléma az olyan építkezések lemaradása, amelyeket a szénfejtés követelt meg, továbbá a köz­művesítés és a járulékos beruházások lemaradása. Olyan beruházások ezek, amelyek — egyszerűen szólva — az embereket szolgálják. Kerületünkben az ezzel kapcsolatos lemaradás értéke csak az elmúlt ötéves tervidőszakban 3,5 milliárd koronát telt ki. Ez a kö­rülmény annál kellemetlenebb, mivel a szénfejtés miatt az 5. ötéves tervidő­szakban 17, a hatodikban pedig 27 köz­séget, települést és várost kellett fel­számolnunk, ami megfelel csaknem egy járásnak. Hasonló lesz a helyzet a 7. ötéves tervidőszakban is, amikor a szénfejtés terjeszkedése következté­ben további 17 községet és települést számolunk fel 2626 lakással és termé­szetesen a megfelelő közmüvekkel, já­rulékos beruházásokkal, valamint más középületekkel együtt. Nem is beszél­ve több szociálpolitikai problémáról, ami ennek velejárója, s amelyeknek megoldásával nap nap után kell fog­lalkozniuk a párt szerveinek és a nem­zeti bizottságoknak. Ez az észak-csehországi kerület sajá­tos helyzete. Ezért számunkra nagy se­gítség a kerület fejlesztéséről szőlő dokumentum jóváhagyása és kormány- bizottság létesítése. Ez a gyakorlat tel­jes mértékben bevált és meghozta gyü­mölcsét. Tekintettel arra, hogy ehhez hasonló problémákat kell megoldanunk a 7. ötéves tervidőszakban is, a követ­kező években sem lehetünk e jelentős segítség híján. Ugyanakkor teljes mér­tékben tudatosítjuk, hogy mindannak, amivel társadalmunk hozzájárul a ke­rület fűtőanyag-energetikai bázisa fej­lesztéséhez és problémái — nem kevés van belőlük — komplex megoldásához, megfelelő hozammal kell járnia. Ezért leszögezem, hogy az ebből ránk háruló feladatokat felelősségteljesen teljesíte­ni fogjuk. A legutóbbi népszámlálás kimutatta, hogy kerületünk nyugati részéből, el­sősorban a mosti és a teplicei járás­ból folytatódott a lakosság kedvezőt­len elköltözködése. A mosti járásban a lakosság száma az elmúlt évtizedben 7 ezer, a tepliceiben több mint 5 ezer személlyel csökkent. Kerületünk­ben nemcsak a nem termelési szférá­ban, az egészség- és iskolaügyben, a szolgáltatásokban és a kereskedelem­ben hiányoznak munkaerők, hanem az új termelő létesítményekben is. Óva intő jelek tanúskodnak arról, hogy a helyzet orvoslásának bármiféle elodá­zása csak a nehézségek feltornyosulá­sával és kedvezőtlen politikai légkör kialakulásával járna. Ezért rendkívül becsüljük a párt központi bizottsága elnökségének, va­lamint a szövetségi kormány elnökségé­nek határozatát, amely elvszerűen foglalkozik kerületünkben a levegő ja­vításának problémáival, s ezzel kap­csolatban rövid és hosszú lejáratú ha­tásos intézkedéseket rögzít. Engedjék meg végül megállapítanom, hogy kerületünk kommunistáinak és dolgozóinak többsége nemcsak becsüle­tesen dolgozik, hanem ezen túl is el­kötelezettséget tanúsít, s ezzel önma­gának, valamint egész szocialista tár­sadalmunknak nem csekély értéket te­remt. Becsületes munkájuk, nagy fe­lelősségérzetük és mérhetetlen kezde­ményezésük alapján, a kerület minden kommunistája, pártfunkcionáriusa, egész kerületi pártszervezetünk, min­den becsületes dolgozónk nevében ki­fejezhetem meggyőződésünket, hogy nem fogjuk sajnálni erőnket a XVI. kongresszuson kitűzött feladatok telje­sítésében. KAREL HENEŠ elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, a libusíni Klement Gottwald Bánya brigádvezetője Ma, amikor gazdagabbak vagyunk az év­záró taggyűlé­seken és párt­konferenciá­kon szerzett ta­pasztalatokkal, elsősorban az a fontos, hogy ki tudjunk hasz­nálni minden jót s kiküszöbölni mindazt, ami előrehaladá­sunkat fékezi és bonyolítja. Az állami terv teljesítésének és túlteljesítésének egyik fontos feltétele, egyben a dol­gozók irányításban való részvételének jélentős formája a jól szervezett és irányított szocialista munkaverseny. Teljes mértékben tudatosítjuk mind­nyájunk, a kommunisták és a pártszer­vezetek szerepét. A kladnói bányákban a közelmúlt­ban emlékeztünk meg az első szocia­lista munkabrigád, a Nősek Bánya munkabrigádja megalakulásának 22. év­fordulójáról. Ez a munkabrigád a szov­jet tapasztalatok alapján jött létre. Az első brigádok megalakulásánál ott voltak a haladó munkások és techniku­sok, akik megértették, hogy sokat kell változtatni a munkában s a mun­kán kívüli tevékenységben. Kongresz- szusunkon jelen van Kníže elvtárs, az első szocialista munkabrigád egyik alapító tagja. Bizonyára egyetért ve­lem abban, hogy a szocialista munka­brigád megalapításának eredeti értel­me ma Is rendkívül időszerű. Egyre nő a brigádok szerepe a tervfeladatok tel­jesítésében, az intézkedések érvényesí­tésében. Elsősorban azért, mert le kell küzdeni a formalizmus mindennemű megnyilvánulását, változtatni kell a problémák megoldásához való hozzáál­láson és a kollektívák tevékenységében érvényre kell juttatni a hosszú távú koncepciót, amely az ötéves tervekből Indul ki. Ez számos konfliktust fog előidézni, s ezeket meg kell oldani, nem pedig csak magyarázni, sőt gyakran megkerülnL Még mindig vannak fogyatékosságok, melyek értéktelenné teszik a munka­törekvéseket és bonyolítják nevelő munkánkat. Nem csodálkozhatunk te­hát, ha az eredmény egyáltalán nem olyan, amilyet vártunk. Saját munkán­kat igényesebben, komolyabban önbí­rálattal kell felülvizsgálnunk. Bizonyos formalitás észlelhető abban is, hogy a kollektívák a különböző versenyek­be belső indíték, sőt felkészülés nélkül kapcsolódnak be. Még sokat kell tennünk a kollektí­vákban a nevelő munka javítása ér­dekében, el kell kerülnünk a hajrá- zást. a tervszerűtlenséget és a forma­lizmust. Figyelembe kell vennünk, hogy a fiatal dolgozónak a kollektívá­ban történő nevelése a család, az is­kola, a szakmunkásképzők, egyáltalán a társadalom nevelő hatásának a foly­tatása. A fiatal dolgozó életében az egyik legbonyolultabb időszak a szakmun­kásképző intézetből a mindennapi életbe való átmenet, ez egyénisége formálásának egyik legfontosabb sza­kasza. Gyakran ilyenkor dől el, mi­ként fog fejlődni a továbbiakban. Emellett sok függ tőle, egyben a mun­kacsoporttól, felettesétől, a pártszerve­zettől, az ifjúsági és a szakszervezeti szervezettől. A fiatalokra gyakorolt nevelő hatás­nak arra kell irányulnia, hogy ne csu­pán azt tudja megmagyarázni, miért nem teljesítette az egyre igényesebb feladatokat, hanem azokkal meg tudjon birkózni. Konszernünkben bevált az él­vonalbeli dolgozók klubjának tevékeny­sége, melynek fő szerepe a közvetlen tapasztalatcsere, az új és a gyengébb munkacsoportoknak nyújtott segítség. A jól szervezett szocialista verseny érdeme, hogy a kongresszus küldöttel előtt a Kladnói Kőszénbánya Konszern valamennyi dolgozója nevében kijelent­hetem: a 6. ötéves tervidőszak felada­tait becsületesen teljesíthettük. Terven felül 215 ezer tonna szenet bányász­tunk. Ehhez nagymértékben hozzájá­rult a komplex gépesítés. A szocialis­ta munkabrigádok mozgalma eddig is összefüggött a szovjet tapasztalatok el­sajátításával, s ugyanez a helyzet most, a modern szovjet fejtőgépek, bá­nyagépek, dúcológépek bevezetésekor is. A szovjet elvtársak önzetlensége az elméleti és gyakorlati tapasztalatok át­adásakor, az új gépek kezelésének megismerése a Szovjetunióban lénye­gesen meggyorsította a tervezett, sőt nagyobb teljesítmények elérését. Míg 1972-ben a jövesztésnek csak 4,2 száza­lékát végeztük szovjet gépekkel, 1980- ban már 35 százalékát. Ezzel kapcso­latban szeretném hangsúlyozni, milyen kedvező hatással van a fiatalok neve­lésére, a Szovjetunióhoz és az interna­cionalizmushoz való viszonyulásukra a szovjet gépekkel végzett munka. Sze­retném itt értékelőt az ostravai bányá­szok és technikusok önzetlen segítsé­gét Is. Klubjaink együttműködése jövő­re már tízéves hagyományra tekinthet vissza és hangsúlyozni kell, hogy a bá­nyászatban a válságos évek negatív kö­vetkezményeit éppen ez az együttmű- Ködés segített felszámolni. Mi, kladnói bányászok komoly aggo­dalommal figyeljük a lengyel szomszé­daink. barátaink országában zajló ese­ményeket. Közülünk sokan meggyőződ­hettek arról, hogy Lengyelországnak a szovjet hadsereg általi felszabadítása után a szocializmus három évtizedes építése sok jót hozott a lengyel dol­gozó népnek. Reméljük, hogy a lengye­lek, az igazi hazafiak, elsősorban a párt tagja! mindent megtesznek a je­lenlegi válság leküzdéséért. 1981. IV. 18. 6

Next

/
Thumbnails
Contents