Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-02 / 78. szám, csütörtök
ÉVEK ÓTA REMÉNYKEDNEK (de mikor kopnak kertet?) * 'mr-* W ilS lilfc ^ 38! iiofl Egy a sok ezer kertbarát közül (Gyökeres György felvétele) Víz áztatta parcellák között Éjf<ájboni is hangos a határ A Kertbarátok Szövetsége oroszvári (Bratislava—Rusov- cej szervezete a napokban tartotta évzáró taggyűlését. A szövetkezeti klubban kevésnek bizonyult az ülőhely, ám a beszámolókat követő szünetben megcsappant a jelenlevők száma. Miért? Vegyük sorra a hallottakat és a tapasztalatokat. Eredmények — feladatok A szervezet múlt évi munkájáról Nagy Ferenc elnök és Emil Hýroš titkár számolt be. Többek között megállapították, hogy a múlt évi békeünnepségek alkalmából megrendezett gyümölcs-, zöldség- és virág- kiállításon sikeresen szerepeltek: három arany-, öt ezüst- és három bronzérmet nyertek. Hat szakmai kirándulást és tizennégy szakelőadást szerveztek. Az év folyamán 1500 facsemetét ültettek ki, különféle alkalomból több mint kétezer órát dolgoztak társadalmi munkában. Jól működik az ifjú kertbarátok köre az alapiskolában, Jozef Plachý és Mária Herková vezetésével. A beszámolóban kitűzött feladatok közül: a szervezet vezetősége a tagok szakmai ismeretének gyarapítása érdekében különböző előadásokat és kirándulásokat szervez, gondoskodik arról, hogy a tagok az elismert gyümölcsfajtá-* kát termeszthessék, hozzájuthassanak a megfelelő műtrágyákhoz, s hogy megfelelően értékesíthessék a megtermett gyümölcsöt és a zöldséget. Szocialista felajánlásukat , — a CSKP megalakulásának 60. évfordulója és XVI. kongresszusa tiszteletére — nyolc pontba foglalták. Vállalták például, hogy a földművesszövetkezetben csúcsmunkák idején legalább 600 órát, s a Z-akció keretében készülő óvoda építése során szintén 600 órát dolgoznak társadalmi munkában. Lesz-e kertosztás? A gyűlésen megtudtuk azt is, hogy a helyi szervezetnek több mint nyolcszáz tagja van, a tagok közül azonban mintegy százhúsznak van csak kertje. Vagyis megközelítőleg 700-an várják a kertosztást. Az évzáró taggyűlésen e várakozók, reménykedők közül jelentek meg a legtöbben. S ha a szünetben sokan eltávoztak, annak egyedüli oka az volt, hogy biztatásnál többet most sem kaptak. A beszámoló ugyanis megállapította: átléptünk a kulminációs ponton, reális ígéretet kaptunk, várjuk a választ. A Felső-Csallóköznek kétségkívül legnagyobb mezőgazdasági üzeme a Gombai Állami Gazdaság, amely 5308 hektár szántóterületen gazdálkodik és 818 dolgozót foglalkoztat. — Éppen ezért a környéken is megkülönböztetett figyelmet élvez, ami abban is megnyilvánul, hogy a gyenge minőségű földterületen gazdálkodva is figyelemre méltó termelési eredményeket vallhat magáénak: Erről volt szó az elmúlt napokban megtartott üzemi termelési tanácskozáson, amelyen komplex módon, átfogóan értékelték nemcsak az elmúlt esztendő eredményeit, hanem az egész 6. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok megvalósítását is. Kulcsár Lajos fő üzemgazdász elsősorban a számok tükrében vizsgálta az ágazati irányítású gazdasági részegységek munkáját. Elmondotta, hogy búr a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt rendkívül nehéz, problémákkal teli esztendőt hagytak maguk mögött, mégis sikerült globálisan teljesíteni az állami gazdaság elé tűzött termelési feladatokat. Mindenekelőtt a növénytermesztési ágazat dolgozói tettek ki magukért. Tavaly például búzából a kavicsos talajon is rekord- termésnek számító 5*1 tonnás hektárhozamot értek el. Azonban az !s az igazsághoz tartozik — teszi hozzá Emil Sípos Tehát semmi konkrétum — már évek óta! És nyomban hozzá kell tennünk: nem a helyi szervezet vezetőségének mulasztása miatt! A szervezet már évek óta fáradozik, hogy feltárja a kihasználatlan, nagyüzemi termelésre nem, de kertészkedésre alkalmas földterületeket, s ezeket megszerezze tagjai számára. A község határában már feltártak annyi hektár ^Megművelhető földterületet, hogy a több száz várakozó igényét ki lehetne elégíteni. E területek tíz-húsz éve parlagon hevernek, de nem lehet kiosztani a tagoknak, mert ahhoz a felsőbb szervek jóváhagyására, sok-sok papírra és aláírásra van szükség. S úgy látszik, hogy az ezek beszerzéséhez vezető út nagyon kacs- karingós, idő- és türelemigényes. František Štefánik, a helyi partszervezet vezetőségének tagja is ilyesmire gondolt, amikor a vitában elmondta, hogy a pártszervezet vezetősége szinte minden második ülésén foglalkozott a kertek kérdésével — konkrétabb eredmény nélkül. A kertbarátok szervezetét támogatja a helyi nemzeti bizottság is, de a helyi vezetők közül senki sem állhatott a taggyűlés elé, mondván: most tavasszal a következők kaptak kertet... Rugalmasabb Ügyintézést! Döngetnek tehát egy nagy kapun, de ezt nehezen nyitják. A helyi vezetők egybehangzó megállapítása: kevés támogatást kapnak a városkerületi nemzeti bizottságtól (Bratislava IV). S ha tudjuk, hogy ez igazgató, hogy a szőlőben, napraforgóban, zöldségkertészetben bekövetkezett fagy és jégkár jelentős terméskiesést idézett elő, ami ha nincs, akkor még jobb eredményekről adhatnak számot. Az állattenyésztési ágazat tevékenységét taglalva megtudtuk, hogy csak mérsékelt eredményekre futotta az elmúlt esztendőből. Itt főleg a tejtermelés esett vissza az 1979 évi 4096 literről 3750 literre, de a tervezett borjúszaporulatot és a hízóállatok tervezett napi 75 dekagrammos súlygyarapodását sem sikerült elérni. Mégis elismeréssel szóltak Jávorka József, Jávorka Mária, Szikhard László, Palák Erzsébet, Palák Károly és Konc Mihály állat- gondozó példát mutató munkájáról; ők 11,5 liter feletti napi fejési átlagot értek el az év folyamán. A sertéstenyésztés szakaszán már jobbak voltak az eredmények, amit az is bizonyít, hogy a húseladási kötelezettségüket 104 százalékra teljesítették. Jó példaként pedig a Szabó Lajos vezette gombai sertésfarmot említették. Külön említést érdemel a Jozef Bohumil mérnök irányítása alatt álló baromfitelep, ahol 56 dolgozó mintegy 133 ezer tojóhibrid neveléséről gondoskodik. Üj baromfitartási technológia bevezetésével pedig jelentős takarmány-megtakarításra tettek szert. az a „nagy kapu" — a vélemény enyhének, óvatosnak, tűnik. Mert ugye, ahol évekig kell döngetni... A kertbarátok támogatásával több központi dokumentum foglalkozik. Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusán Jozef Lenárt elvtárs mondotta: „A mezőgazdasági vállalatoknak és a nemzeti bizottságoknak olyan intézkedéseket kell foganatosítaniuk, hogy egyetlen árnyi földterület se maradjon parlagon. A nagyüzemi mezőgazdaság céljainak nem megfelelő földterületeket mielőbb a Kertbarátok Szövetsége szervezeteinek rendelkezésére kell bocsátani ..." E szavakat csakis egyféleképpen lehet értelmezni és magyarázni: a városkerületi nemzeti bizottságnak nagyobb megértéssel kell szorgalmaznia a kérdés megoldását. Az itteni kertbarátok reménykednek, hogy a lehetőségek egy része már az idén megvalósul. A tagok többségének azonban még várnia kel^. Hogy meddig? Kihasználatlan, de a kertbarátok szorgalmával hasznosítható földterület még van. Albin Littva, a helyi nemzeti bizottság alelnöke és Alois Veselovsky, a hnb titkára ígéretet tett, hogy a jövőben az eddiginél még behatóbban foglalkoznak a kérdéssel, s beveszik a választási programba is. Ügybuzgó, lelkes vezetőkkel, tagokkal találkoztunk a Kertbarátok Szövetsége helyi szervezetének évzáró taggyűlésén. S tekintettel arra, hogy a kisker- tészet fejlesztése közügy — velük együtt sürgetjük a rugalmasabb, gyorsabb ügyintézést! KEREKES ISTVÁN A szolgáltató ágazathoz tartozó egységek tevékenységével kapcsolatban az állami gazdaság vezetői elsősorban beruházások kivitelezésével összefüggő hiányosságokra mutattak rá, megjegyezve, hogy a jövőben az építkezéseken nagyobb gondot kell fordítani az átadási határidők megtakarítására. A soron levő célokról szólva az állami gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a minden eddiginél igényesebb termelési feladatok csak rendkívül takarékos anyag- és energiafelhasználással, hatékony szervező és irányító munkával valósíthatók meg, hiszen pl. a növénytermesztés szakaszán a szemesekből nem kevesebb mint 4,5 tonnás hektárhozamot terveznek elérni. Ugyanakkor a meglevő állatállomány takarmányszükségletét is fedezni kell, mégpedig lehetőleg saját erőből. Mindehhez pedig a legkorszerűbb agrotechnikai módszerek alkalmazására, a magyar- országi Szigetközi Agráripari Egyesüléssel kiépített kooperációs kapcsolatok nyújtotta lehetőségek és a dolgozók munkakezdeményezésének kihasználására van szükség. Ez utóbbi máris több mint 1,3 millió korona értékű szocialista vállalásban öltött testet. MÉRI ISTVÁN A hömpölygő Ipoly már visz- szahúzódott medrébe. Most békés folyónak látszik, pedig idén kétszer változtatta tengerré árterületét és a termőföldek egy részét. Barátja és ellensége ez a folyó az itt elő földműveseknek. Ha kedvező időszakban önt ki, akkor sok fű terem, mert iszapjával megtrágyázza a réteket. Ha kedvezőtlen időszakban duzzad tengerré, akkor késlelteti a tavaszi munkákat. Sok huzavona után megkezdték zabolázását, de a munkák elhúzódása miatt még mindig csaknem ugyanakkora területet áraszt el, mint azelőtt. Kecskés Károly, az Ipolysági (Šahy) Vörös Lobogó Efsz elnöke a napfénytől csillogó víztócsákat nézve a szeszélyes folyó okozta nehézségek miatt kesereg: — Az idei tavaszon 1300 hektárt öntött el, ebből 400 hektár szántóföldet; 66 hektár búza helyére már árpát vetettünk. Ügy vélem, néhány parcellán csak május közepe felé dolgozhatunk. Az Ipoly és a Korpona patak torkolatánál elterülő 50 hektáros parcelláról a védőgát átvágása után vezethettük le a vizet. Lassan folyik a szabályozási munka. 1976 óta mindössze másfél kilométeres szakaszon építetlek gátakat. Igaz, a várost védik az ér ellen, de a szövetkezet földjeit bármikor eláraszthatja az Ipoly. Agronómusokkal, gepesítők- kel beszéli meg. a nehéz körülmények között milyen módon dolgozzanak, hogy a mai napon a húsz traktor, a három vetőgép, és a két IFA műtrágyaszóró a lehető legnagyobb teljesítményt nyújthassa. Biztosítják, hogy minél több gép dolgozzon nyújtott vagy éjjeli műszakban. Misko József.. Ká- dasi Árpád a Kirovec traktorral, Fényes Sándor es Gonda János a DT 75-ös lánctalpas traktorral dolgozik éjjel-nappal egymást váltva. Dolgoznak ahogy lehet a víz áztatta parcellák között. Még a kockázatot is vállalják. Erről az elnök beszél: — Az egyik traktorunk any- nyira lesüllyedt, hogy, csak a vezetőfülke teteje látszott ki. Alig bírtuk kivontatni. A gépek több üzemanyagot fogyasztanak a még eléggé nedves talajon, és a munka is lassabban halad. Más nehézségeket is említ. Biztatja az agronómusokat, beszéljenek a problémákról. Péli Vilmos mérnök, agronó- mus panaszkodik, hogy a cukorrépa termesztésére előkészített földre későn kapják meg a Burex Őpeciál gyomirtószert. A kukorica alá még a szükséges gyomirótszer felét sem szállították le az illetékes vállalatok. Joggal teszi fel a kérdést: — Nem értem, hogy a gyártó vagy a behozatalt lebonyolító vállalatok miért nem szállítják a szövetkezetekbe a megrendelt műtrágyát és vegyszert a téli időszakban, vagy legalább két három héttel a vetés megkezdése előtt. Elejét vehetnék a fölösleges lótás futásnak, Attól tartunk, hogy csak akkor kapjuk meg a gyomirtó- szer egy részét, amikor már nem permetezhetjük a földre. Ábrahám Kornél mérnök, a szövetkezet gépesítőjének most a korongok okozzák a legtöbb gondot. — Ezek miatt használhatatlan az új gép — mérgelődik. Elmondja, nemreg vásároltak egy NDK gyártmányú A 697-es típusú 12 soros vetőgépet, amellyel pontosan vethető a cukorrépa. Az így vetett növény egyelése is kevésbé munkaigényes. Azonban hiba csúszott a számításba. A drazsíro- zott cukorrépa-vetőmag nem pereg át a korongokon fúrt lyukakon. Mutatja a többieknek is. Tanakodnak, mit lehetne tenni. Talán a Strojstav segítene. Kérésükre legyártana néhány megfelelő korongot. Javaslatok hangzanak el, hogy a szövetkezet műhelyében is elő lehetne állítani az annyira szükséges alkatrészt. Mások nem tartják helyesnek a javaslatot. — Ha nem sikerül az alkatrész legyártása, nagy kárt tehetünk a gépben. A gépesítő azokat okolj*, akik behozták a gépet: — Gondolhattak volna arra, hogy a cukorrépa-vetőmag nem egyforma, és arra is, hogy az ilyen drága gépet több növény magjának vetésére kell alkalmassá tenni. Csernák Béla főagronómus is szól a nehézségekről, problémákról. A többiekkel egytttt végül is elindul a határba. Szállítják a műszakokban dolgozóknak az ételt és a frissítőket. Azt akarják, hogy a kezelőszemélyzet minden percet használjon ki a munkák meggyorsítására, mert az idő sürget. Ezen a vidéken legalább három héttel később kezdték meg a tavaszi munkákat. A múlt év hasonló időszakában már régen befejezték a vetést. Most meg körmükre égett a munka. Néhányan mondják is, ha az árpa márciusban nem kerül a földbe, akkor inkább maradjon a zsákban. Mégis elvetik 500 hektáron az árpát, mert remélik, még jó termést adhat. Az időjárás sokat pótolhat. Mindenfelé gépek mozognak a határban. A ragyogó napfényben porfelhőt vonnak maguk után a traktorok. Fucsko István Skoda 180-as traktorával kom- binátort vontat. Szépen elsimítja a földet. Poros, verejtékes arcát törülgetve mondja: — Jó az időjárás, most kell dolgozni. Sokan vélekednek hasonlóan. Napok óta alig pihennek valamit. Nyújtott műszakokban, szombaton és vasárnap is a határban dolgoznak. Még éjjel is fényszórók pásztáznak a sötétben. Éjféltájban Is a Iraktorok motorjának zúgásától hangos a határ. BALLA JÓZSEF A Nagycétényi (Velky Cetín) Efsz nitranyi kertészetében kihasználják a kedvező időjárást. Kinyitják a melegágyak tetejét, tisztítják azokat, hogy a palánták gyorsabban növekedjenek. Az idén 12 hektárra paradicsomot, 7 hektárra karfiolt. 3—3 hektárra pedrj, paprikát illetve hagymát ültetnek. A felvétel a karfiolpalánták gyomlálásakor készült Pavel Mali* Eredmények, gondok, feladatok SZÁMADÁS A GOMBAI (HUBICE) ÁLLAMI GAZDASÁGBAN
