Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-15 / 89. szám, szerda

A CSSZSZK 1981-1985. EU GAZDASÄGI ES SZOCIÁLIS FEllÖOfSENEK FŰ IRANYA1 VII. Építőipar Az építőipar fejlesztését következete- gén a megkezdett építkezések befejezé­sére, az építési határidők lerövidítésé­re és a kapacitások Idejében való üzem* I be helyezésére kell irányítani, miköz- ; ben lényeges mértékben kell javítani az építés minőségét és hatékonyságát. Az építkezések befejezését és az ehhez szükséges szállításokat az építőipar alapvető feladatának kell tekinteni, s •nnek kell alávetni az irányítás egész rendszerét a minisztériumoktól kezdve egészen az üzemegységekig. Fokozato­san fel kell számolni a kapacitások el- ü urózottságát. Az építőipari termelés koncentrálásá­nak megerősítése végett következete­sen kell korlátozni az építkezések meg­kezdését. Az építőipari munkák techno­lógiai eljárásaiban a hazai nyersanyag- forrásokból származó alapanyagok ha­tékony kihasználására kell törekedni. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a re­konstrukciókra, a korszerűsítésekre és az épületek javítására szolgáló kapaci­tásokat, s növelni kell e munkák haté­konyságát. Gondoskodni kell az építőipari kapa­citások átszervezéséről, a kooperáció elmélyítéséről, éspedig a beruházások területi elhelyezésében bekövetkezett változásokkal és az építkezések befeje­zésével összefüggésben, főleg a tüzelő­anyag-energetikai alapban és a közületi építkezések szakaszán. Növelni kell az építőipari szervezetek felelősségét a la­kótelepek műszaki és járulékos ellá­tottságáért. Az építőipari kapacitásokat a legfon­tosabb építkezésekre kell összpontosí­tani, éspedig Prága főváros, az észak- esehországt kerület és az SZSZK fővá­rosa, Bratislava összpontosított beruhá­zásainak a területére. Növelni kell az építőipari munkák exportját, s ezek behozatalával nem kell számolni. Lényeges mértékben kell javítani az irányító, a szervező és az ellenőrző munka színvonalát az irányítás minden szintjén. Csökkenteni kell a munkafo­lyamatban a veszteségidőket, követke­zetesen kell gazdálkodni az alapanya­gokkal, fokozni kell a gépek és a be­rendezések kihasználását az idő és a teljesítmény szempontjából. Növelni kell az építőipar teljesítményét a nyári hónapokban és egyúttal feltételeket kell teremteni a téli időszakban vég­zett hatékony munkához. Meg kell szi­gorítani az építési feladaton együttmű­ködő alakulatok értékelési kritériumait. A műszaki fejlesztést a takarékosabb munkaerő-gazdálkodásra és a haladó építési módszerek kihasználására kell irányítani. Jobban kell érvényesíteni az építés szalagszerű szervezését. Korlá­tozni kell a kőolajból készített termé­kek, az acélszerkezetek és mindenféle fém felhasználását. Csökkenteni kell az energia és az üzemanyagok fogyasztá­sát az építés folyamatában és a léte­sítmény további üzemeltetése során. Következetesebben kell kihasználni a tipizált és az egységesített elemeket. VSSI. Közlekedés és távközlés szállítás? rendszer legfontosabb feladatának a népgazdaság és a lakos­ság szállítási igényeinek idejében tör­ténő folyamatos és hatékony kielégíté­sét tartjuk. Az áruszállítást 7—9 szá­zalékkal kell növelni, miközben foko­zott feladat hárul a vasúti szállításra. Emelni kell a személyszállítás kultúrált- ságát, elsősorban javítani pontosságát s általában az utasoknak nyújtott szol­gáltatások színvonalát. A társadalmi termelés szállításigényességét legalább 5 százalékkal csökkenteni kell, elősősor- ban a racionalizációs intézkedésekkel, főleg a szállíttatok részéről, akiknek csökkenteniük kell a termelés anyag- igényességét, meg kell szüntetniük a nem hatékony kooperációkat és szako­sításokat és a nem racionális áruszállí­tásokat, meg kell gyorsítani a ki- és berakodást. Ugyancsak fontos feladat az egész szállítási folyamat műszaki és szervezési feltételeinek megteremtése. Jobban ki kell használni a rakfelülete­ket, csökkenteni kell a vasúti kocsik károsodását. Egyenletesebben kell kie­légíteni a fuvarozási igényeket. Töké­letesíteni kell a fuvarozási folyamat szervezését és tervezését. Meg kell gyorsítanunk a progresszív szállítási rendszerek, elsősorban a konténerszál­lítás és a palettizálás fejlesztését. En­nek alapján tökéletesíteni kell a gyűj­tési szolgáltatásokat, a szállítók és a fuvaroztatók részéről egyaránt. Csök­kenteni kell valamennyi közlekedési ágazatban az energiaigényességet és a fuvarozási munka tervszerű irányításá­val a kevésbé energiaigényes vízi köz­lekedést és vasúti szállítást kell elő­térbe helyezni. Előnyben kell részesíteni a vasúti szállítás fejlesztését, mint a szállítási rendszerünk fő összetevőjét. Vasúton szállítsuk elsősorban a szilárd tüzelő­anyagokat, érceket és a kivitelre szánt árut. El kell érni, hogy a vasúti szállí­tás részaránya 1985-ben legalább 70 száza’ékos legyen. Előnyben kell része­síteni a vonalvillamosítást. A technológiai folyamatok fokozatos automatizálásával a legmegterheltebb szakaszokon növelni kell a vonalak át­eresztőképességét, a vasúti csomópon­tok kapacitását és a határátkelőhelyek kapacitását. Bővíteni kell a villamosí­tást és legalább 450 km-es szakaszon el kell végezni a vonalvillamosítást, to­vábbá 380 km-en a korszerű biztonsági berendezések felszerelését. Folytatni kell a vasúti pályák műsza­ki állapotának javítását a karbantartó és felújító munkák mennyiségének nö­velésével és minőségének javításával, meg kell teremteni a feltételeket a vas­úti szállítás javítókapacitásának teljes kihasználásához. Üj nyomtávú vasúti átkelőhelyet kell építeni Csehszlovákia és a Szovjetunió között, s folytatni kell Szlovákiában a déli vasútvonal építését. A közúti szállításban a népgazdaság fuvarozási szükségleteivel összhangban a szállított áruk mennyiségét 8—10 százalékkal kell növelni. Előnyben kell részesíteni a Csehszlovák Gépkocsiköz­lekedési Vállalat tevékenységét és rész­arányát a közúti teherszállításban lega­lább 55 százalékra kell növelnünk. Job­ban kell kihasználni a szállítóeszközö­ket, és racionalizációs intézkedéseket kell foganatosítani a szervezés, az irá­nyítás és a tervezés területén. Az üzemi szállítást jobb tervezéssel, a szállító- eszközök összpontosításával és a javító­részlegek nagyobb egységekbe való ösz- szevonásával kell ésszerűsíteni. A járművek jobb kihasználásával és műszaki állapotuk javításával legalább 13 százalékkal csökkentsük az üzem­anyagfogyasztást. A folyami szállításban legalább 35 —40 százalékkal növeljük a szállított áruk mennyiségét, miközben előnyben kell részesíteni a nemzetközi szállítások növelését, s teljes mértékben ki kell használni a hajóállományt és az átra­kodó gépeket. A légi szállításban általános ésszerű­sítésre van szükség, gazdaságosabbá kell tenni az egész üzemeltetést és csökkenteni az üzemanyagfogyasztást. Tovább kell bővíteni a mezőgazdaság repülőgép-szükségleteinek kielégítését a vegyszerezésben. A közutak építésében tekintettel a korlátozott beruházásokra, az eszközö­ket a legfontosabb kiemelt feladatokra kell összpontosítani, főleg a legjobban kihasznált útvonalakra, valamint a prá­gai és bratislavai közlekedési helyzet megoldására. Fokozatosan meg kell szüntetni a közlekedés szempontjából hibás útszakaszokat és következetesen egybe kell hangolni az utak és az au­tópályák építését. A városi tömegközlekedésben kor­szerűsíteni kell a műszaki alapot, előnyben részesítve a villamos vonalak fejlesztését, s ennek megfelelően bizto­sítani kell a járművek szállítását. Foly­tatni kell a metrók építését. A hírközlés területén a lakosságnak és a szocialista szervezeteknek nyújtott szolgáltatások minőségének javítására összpontosítsuk az igyekezetei. Foko­zatosan növeljük a távközlés rugalmas­ságát, a műszaki alap korszerűsítésével, a karbantartás javításával, a távközlési berendezések és az egész hálózat javí­tásának meggyorsításával. Folytatni kell a távolsági távbeszélő központok automatizálását. Fokozato­san javítani és bővíteni kell a második televízió program vételét. A postai szolgáltatásokban folytatni kell az egyes műveletek automatizálá­sát és gépesítését főleg a postai és a szállítási csomópontokban. IX. Külgazdasági kapcsolatok síteni a kivitel struktúráját, javítani az exportált termékek műszaki színvona­lát és minőségét. Növelni kell a feldol­gozóipar termékeinek részarányát, a szakképzett munka értékesítésének magas fokával. Ennek alapján és az üz­leti munka megjavításával magasabb kiviteli árakat kell elérnünk. Javítani ikell a műszaki és szerviz-szolgálatot, megszigorítani a termékek minőségének ellenőrzését, biztosítani kell a pótalkat­rész szállítást. A behozatalra, a termelési fogyasz­tásra előirányzott összegeket gazdasá­gosabban ikell felhasználni. Magas mű­szaki színvonalú gépeket és berendezé­seket és a hazai piacot gazdagító szük­séges árufajtákat kell behozni. A gazdasági és a külgazdasági kap­csolatok tartós dinamikájának és haté­kony fejlesztése alapján a Szovjetunió­val és a többi szocialista országgal folytatott sokoldalú gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködést kell tekinteni. Meg kell teremteni a felté­teleket a kölcsönös árucsereforgalom több mint 25 százalékkal való növelé­séhez. Gazdaságunknak az eddignél na­gyobb mértékben kell bekapcsolódnia a nemzetközi szocialista munkamegosz­tásba, aktívan részt kell vennünk a KGST keretében az integrációs prog­ramok megvalósításában. A termelési kooperáció és szakosítás fejlesztésével növelnünk ikell exportképességünket. Ezzel meg kell szilárdítanunk a tőkés országokból való behozataltól való füg­getlenségünket. A Szovjetunióval való szakosítás és kooperáció fejlesztése távlati programjának következetes meg­valósítását kulcsfontosságú feladatnak kell tekinteni. Pontosan teljesíteni kell a sokol- dalú integrációs intézkedésekből, a KGST-országok népgazdasági tervei­nek koordinációjából, valamint a hosz- szú lejáratú kereskedelmi megállapo­dásokból eredő kötelezettségeket. A gazdasági szervekre nagyobb felelős­ség hárul a kötelezettségek teljesítésé­ért s el kell mélyíteni a minisztériu­mok, a termelési gazdasági egységek, a csehszlovák vállalatok közvetlen kap­csolatait a KGST-tagországok partner vállalataival. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elveinek szellemében fejlesztenünk kell a tudományos-műszaki és gazdasági együttműködésünket a nem szocialista országokkal. A kölcsönös előnyösség elve alapján a CSSZSZK és a szocialista közösség szükségleteiből eredő távlati céljaiból kell kiindulni. Meg kell te­remteni a feltételeket a kivitel haté­konyságának növeléséhez. Ki kell hasz­nálni az együttműködés magasabb szin­tű formáit, a tudományos-műszaki koo­perációt és növelni kell e kapcsolatok távlatiságát. Tovább kell mélyítenünk sokoldalú együttműködésünket a fejlődő orszá­gokkal, amely kölcsönösen lehetővé te­szi, hogy nagyobb mértékben hozzájá­ruljunk a nemzetközi munkamegoszlás- hoz s egyúttal elősegíti ezen országok termelőerőinek fejlesztését. Meg kell teremteni a feltételeket a fejlett tőkés országok viszonylatában a kölcsönös árucsere struktúrájának ja­vításához. Elsősorban a csehszlovák ki­vitelben fokozni kell a gépek részará­nyát. A behozatalt céltudatosan a szűk* séges nyersanyagok és alapanyagok, a legmagasabb műszaki színvonalú, a rövid idő alatt megtérülő gépek beho­zatalára kell irányítani. Meg kell aka­dályozni a gazdaságtalan behozatalt és kivitelt. A nemzetközi szervezetek keretében folytatnunk kell aktív részvételünket a fontos gazdasági kérdések megoldá­sában. El kell mélyíteni a külgazdasági kap­csolatok irányításának hatékonyságát, emelni színvonalát. Tökéletesíteni kell a külkereskedelni tevékenységet, s nö­velni a termelő és a külkereskedelmi szervezetek együttműködésének in-* tenzitását. A központi külkereskedelmi szerveknek és szervezeteknek nagyobb felelősséget kell vállalni a kivitel és behozatal egybehangolásáért, és a gya­korlatiján következetesebben kell érvé* nyesíteni a behozatali értékesítési gesz- ciókat. A termelő szervezeteket jobban kell tájékoztatni a világpiac helyzeté­ről és alakulásáról. X. Beruházások Az arányos gazdasági fejlődés feltéte­lei és igényessége megköveteli, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a beruházá­si program a népgazdaság fejlesztésé­nek legégetőbb szükségleteit oldja meg, maximális hatékonysággal. A nemzeti jövedelem (kialakításának lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy az ötéves terv következő éveiben növeljük a be­ruházások mai összegét. A beruházásokat elsősorban az olyan akciókra kell irányítani, amelyek lehe­tővé teszik a kivitel növelését és a be­hozatal korlátozását, a tüzelőanyag és energia racionális felhasználása prog­ramja feladatainak teljesítését, a tüze­lőanyag és az energiaforrások szüksé­ges fejlesztését és az élelmiszergyártás­ban az önellátás fokozását. Előnyben kell részesíteni a korszerűsítést, a kapa­citások jobb kihasználását, a tudomá­nyos-műszaki fejlődés eredményeinek kihasználását, valamint a munkaerő, nyersanyag, elsősorban fémek megta­karítását lehetővé tevő akciókat. A fő hangsúlyt a már létező kapaci­tások jobb kihasználására a beruházá­sok hatékonyságának növelésére, a tu­dományos-műszaki fejlesztés eredmé­nyeinek kihasználására helyezzük. For­dulatot kell elérnünk az állóalapok új­ratermelésének módjában, javítani kell a felújításra és a korszerűsítésre, vala­mint a fejlesztésre fordított beruházá­sok közti arányt, miközben előnyben kell részesíteni előkészítésüket, gazdaságilag előnyben részesítve ezeket. Következetesen ügyelni kell az állóeszközök és a munkaerő újraterme­lése közötti összhangra, s meg kell te­remteni a feltételeket a több műszakos kihasználásukhoz. Valamennyi részvevő munkáját, a szállításokat a megkezdett építkezé­sek gyors befejezésére kell összpontosí­tani és a termelési kapacitásokat a ter­vezett mutatókkal összhangban kell üzembehelyezni. Tervszerűen csökken-, teni kell a megkezdett építkezések aránytalan nagy számát, s ezzel lénye­gesen csökkenteni az egy időben folyó építkezéseik számát is. Lényegesen kor­látozni kell az új építkezések megkez­dését, s megteremteni a feltételeket az építési Idő lerövidítéséhez. Új kapacitások, a már létező üzemek és vállalatok bővítése csak akkor jöhet számításba, ha a népgazdaság szükség­leteinek kielégítése nem biztosítható a már létező álló alapok jobb kihaszná­lásával, illetve rekonstrukciójával, vagy korszerűsítésével. Lényegesen javítani kell az építkezé­sek beruházási és tervezési előkészíté­sét. El kell érni, hogy a tervek műsza­ki-gazdasági színvonala és hatékonysá­ga magas legyen, összhangban a társa­dalmi termelés jövőbeli követelményei­vel. Meg kell követelni a tervek építé­szeti és településfejlesztési megoldásá­nak jobb minőségét és nagyobb gazda­ságosságát, főleg a lakótelepek eseté­ben. Minimálisra kell csökenteni a me­zőgazdasági terület beépítésével szem­ben támasztott követelményeket. Növel-* ni kell a tipizált és ismételhető tervek részarányát, gyorsítani és gazdaságo­sabbá tenni az építkezések tervelőkészí­tését és tulajdonképpeni kivitelezését. A termelési és nem termelési szférában nem szabad megengedni a fölösleges építkezéseket, s meg kell akadályozni a beruházási költségek növekedését. A kivitelezőknek nagyobb felelőssé­get kell vállalniuk azért, hogy az építé­si munkák struktúráját és a technoló­gia szállítását jobban módosítsák a be­ruházás hatékonyságának követelmé­nyével összhangban. Sokoldalúan érvé­nyesíteni kell az építés és a szerelés progresszív módszereit, kihasználva er­re a magasabb szintű kivitelezési for­mákat. A beruházások valamennyi részvevő­jének felelősségét és érdekeltségét el­sősorban az építkezések idejében való átadására és a kapacitások zavar nél­küli üzembehelyezésére kell irányítani. Növelni kell az újratermelési folya­mat hatékonyságát, jobban kihasználni a meglevő állóeszközöket, s következe­tesen kiselejtezni az elévült és elavult gépeket és berendezéseket. Az ipar va­lamennyi ágazatában fokozatosan csök­kenteni kell a betöltetlen mukahelyek számát, a dolgozókat fel kell szabadíta­ni a legprogresszívebb technika több műszakos üzemeltetéséhez. A „Z“-akciót olyan programokra kell irányítani, amelyeket az állampolgárok lényegében önsegéllyel valósítanak meg. A nyolcvanas években a gazdaság fej­lődését és hatékonysága növelését Csehszlovákiának a nemzetközi munka- megosztásban, elsősorban a szocialista gazdasági integrációban való fokozott részvétele feltételezi. Az irányítás minden szintjén alapve­tő feladat a termelés exportképességé­nek állandó megerősítése, a külkereske­delem hatékonyságának fokozása. A ki­vitel növekedési ütemét jelentősebben kell meggyorsítani a behozatalhoz vi­szonyítva. Gyorsabban kell reagálni a külföldi piacok helyzetére, tökélete­XI. Ä lakosság életszínvonala Ä lakosság életszínvonalát Illetően a párt gazdasági és szociálpolitikája alapvető céljának megvalósítását követ­kezetesen össze kell kapcsolni a társa­dalmi termelés hatékonysága növelésé­ben és a munkatermelékenység fokozá­sában elért eredményekkel. Ennek ér­dekében fejleszteni kell az emberek al­kotóképességét, társadalmi elkötelezett­ségét és magas fokú felelősségérzetét. (Folytatás a 9. oldalon) 1981. IV. 15. 8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents