Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám, szombat
I KIS , ^ LnYELVORj KOFPANÓ BORSÓSZEMEK Ahogy mind vastagabbra dagad a hallott vagy olvasott nyelvi vétségek gyűjteménye a fiókomban, annál jobban fog el a búsulás. Valahány feljegyzés, annyi koppanó borsószom a falon. Ingyen lenne minden buzgalmunk, jóra intő fáradozásunk? Unos-unlig ismételt hibák ezek, ideje lenne a velük kapcsolatos jó tanácsokat megfogadni végül. Tévében, rádióban, élőbeszédben, írásban. íme, néhány örökké visz- sza per renő borsószem. Az elfogultság és elfogódottság iközti különbséget sokan nem ismerik. Összekeverik a kettőt. Az egyik vetélkedőn így szól például a műsorvezető, kétszer ás: „Nem tudom, elfogultságból ilyen halk-e a hangja?“ Pedig a bajnok senki iránt nem mutatkozott részrehajlónak, még hangjával sem, hanem elfogódott volt; kiesi, benső félelem, izgalom fogta el. Boldogult Berda József, a költő, szépen írt s beszélt magyarul, számos sora a helyesen szólt magyar nyelv példájává vált. Egy — bár neim lényeges — (kifogást mégis említhetünk két mutatószó, az eme s ama használata körül, ámde megnyugtathatjuk az olvasót, ebbe a hibába lépten-nyomon legjelesebb íróink is beleesneik. Az „eme" s „ama“ szó magánhangzóval végződvén, a szebb hangzás és a logika .kedvéért „emez“-t és „amaz“-t kell használnunk, ha a rájuk következő szó magánhangzóval kezdődik. Tehát nem: eme alma s ama ember, hanem emez alma s amaz ember. Hangzásban is szebb, kimondani is köny- nyebb; nem kell tátognia a beszélőnek vagy szavalónaik ilyenkor. A dió, ha feltörése nehézségekbe ütközik, kemény dió, nem pedig nehéz. 'Hiszen oly könnyű gyümölcs, ha megemeljük, akár a hab! Mégis hányán írják, mondják ma is: „Ez nehéz dió volt!“ Amit azonban nemrég olvashattunk az egyik újságban a dió természetéről, az már valóságos halmozása a szóképi zavaroknak „A húszezer főnyi görög katonai rendőrség még mindig nehéz és nehezen hozzáférhető dió a kormány számára.“ Nem elég, hogy a görög kormány súly szerint válogatta a diókat, még keresgélnie is kellett őket. Amíg hozzájuk nem fért. Ezzel tnéhány közkeletű és örökké visszaköszönő nyelvi hiba közzétételét be is fejezhetnék, ha a közé és közzé szó használatának gyakori zavaros volta nem bosszantaná az olvasót vagy a beszélő társat. Közzé, azaz a köz számára, a köz használatára tehetünk valamely hírt, értesítést, hirdetményt („közzé tétetik!“, mondta valamikor dobja mellől a falusi kisbíró), s ezáltal valóban a közé lesz; a „közé“ helyhatározó szó azonban egészen mást jelent: két deszka közé tehetünk egy harmadikat,* két fél zsemlye közé egy szelet szalámit, de sohasem szabad mondanunk — amit tévé bemondóinktól, a rádióban meg- szólaltatottaktól is oly sokszor hallunk —, hogy „kerekek közzé szorult a gépmester ujja", avagy „két ember közzé a harmadik férkőzik“. Csínjám a közzévell Végül Is, ezek így bizony a beszéd közönséges lőréi! SZOMBATHY VIKTOR Ml IS LEHET AZ AZ „ÉLŐ EZÜST”? Meglepetéssel hallottam egy beszélgetésben a fenti kifejezést. Egy asszony az unokájáról beszélt, s egyebek közt ezt mondta: nagyon élénk kisfiú, mondja is a vöm, hogy ez a gyerek olyan, mint az élő ezüst. A szóban forgó vő (nyilván szlovákul szokta azt mondani a gyerekre: je ako živé striebro. Az illető nagymama pedig nem tudja, hogy szlovákul a živé striebro a higanynak a kissé régies, de az adott vonatkozásban általánosan használt elnevezése, amelynek a magyar nyelvben megvan a pontos megfelelője: eleven ezüst. Az örökké izgő-mozgó gyerekre tehát mondhatjuk, hogy olyan, mint az eleven ezüst vagy olyan, mint a higany, esetleg egy másik szép régi szóval, hogy olyan, mint a kénesö, azt azonban, hogy olyan, mint az élő ezüst, magyarul nem mondhatjuk, mert az élő ezüst kifejezés nem egyértelmű a higany szóval, aiem hordozza azt a jelentéstartalmat, amelyet az eleven ezüst. Elő és eleven szavunk rokon értelmű szavak, mégsem cserélhetjük fel őket bármikor és bármilyen vonatkozásban. Erre még sok példát lehetne felsorolni, mondjunk talán legalább egyet: beszélhetünk eleven eszü emberről, de élő eszüről nem. MAYER JUDIT TARTALÉK Mindig jó, ha elegendő tartalékunk van. A tartalék Ugyanis későbbi felhasználás végett megtakarított, félretett vagy felhalmozott pénz vagy más anyagi eszköz. Másik fő jelentése a katonai szótárból való: harcba nem vetett, a döntés céljából visszatartott erők és harci eszközök összessége. Azt már kevesen tudják, hogy a tartalék szó újabb jelentéssel bővült: a ,fel nem tárt és ki nem használt gazdasági erőforrás4 jelentéssel. Az 1962-es értelmező szótár csak a fentebb említett két fő jelentésre (s néhány állandósult szókapcsolatban előforduló, átvitt értelmű, régies meilékjeleniésre) utal. Az 1972-ben megjelent egykötetes Magyar Értelmező Kéziszótár viszont feltünteti a szó újabb jelentését is. A tartalék a szövegkörnyezettől függően magában hordozza a feltáratlan, rejtett stb. jelzők jelentését is. A gazdasági témájú szövegekben fordul gyakran elő, de találkozunk vele a mindennapi beszédben is. Példák: „Kelet-Szlovákia vasútjain pedig még vannak tartalékok: a kassai vasút- igazgatósághoz tartozó munkahelyeken például gyengén működnek a racionalizációs brigádok. Az utóbbi' időben »a szocialista munka úttörője« mozgalom se úgy fejlődik, mint ahogy azt elvárnánk. Problémák mutatkoznak az újító mozgalomban is...“ Vagy: „Nem tagadhatjuk le. bogy nálunk is vannak még tartalékok, főleg a munkaidő ésszerű kihasználása terén.“ Helyesebb tehát a hiányosságok, fogyatékosságok helyett a tartalék szót használni. Az előbbiek ugyanis negatív jelentésűek, s mi éppen a hiányosság, fogyatékosság ellentétére utalunk: a rejtett lehetőségekre, tartalékra, melyet fel kell tárni és ki kell használni. FIALA ILONA Kertbarátok számvetés© Irányítják, szervezik a termelést és o felvásárlást Marcelházán (Marcelová) a komáromi (Komárno) járási párt- és gazdasági szervek, a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége Központi Bizottsága és a partnerüzemeik képviselőinek részvételével tartotta meg számvetését a kertbarátok helyi szolgáltató és felvásárló üzeme. Napirendje kerültek a termelési, értékesítési és a kooperációs tevékenységben előforduló problémák, amelyek fékezik a fejlődést. Beszéltek a távlatokról, a jobb termelési lehetőségeik meg te rém téséről. Kotiers András, a Szlovákiai Kertbarátok Központi Bizottságának osztályvezetője részletesen elemezte a szolgáltató üzem múlt évi munkáját, megállapította, hogy eredményes tevékenységet fejt ki, hozzájárult a körzetben termelt zöldség és gyümölcs rugalmasabb értékesítéséhez. Megemlítette, hogy a szövetség Szlovákiában működő szolgáltató üzemei közel 200 millió korona forgalmat bonyolítottak le, amelynek egyharmada a marcelházai üzemre jut. Javasolta, hogy a 7. ötéves tervidőszakban nagyobb segítséget kell nyújtani ennek a szolgáltató üzemnek. A felszólalók a vitában bíráló szellemben értékelték az eredményeket, nyíltan beszéltek azokról az akadályokról, amelyok miatt aiem bontakozhat ki teljes mértékben a kertbarátok kezdeményezése. Bte- fanko fózsef, a szolgáltató üzem vezetője megemlítette, hogy egyes időszakban nem elég rugalmasan vették át tő- lüik a paprikát, ugyanakkor Eszak-Szlovákiában és a cseh országrészekben a fogyasztók csak keveset vásárolhattak belőle. Jelenleg is sok a megoldásra váró probléma. A termelőknek jobb minőségű vetőmagot kellene juttatni. Változtatni kellene a műtrágya és a növényvédőszerek csomagolásán is. Az 50 kg-os zsákokat ugyanis az idősebb kertészke- dők már nehezen emelgetik. Sok esetben nehezen tudják kiszámolni, hogy a vegyszereket milyen koncentrációban készítsék el. Egyes permetező- szereket már kisebb csomagolásban is árusítanak, amelyeken rövid használati utasítás van, és így kockázat nélkül lehet azokat felhasználni. A jövőben arra kellene törekedni, hogy minél több vegyszert vásárolhassanak ilyen csomagolásban a kertbarátok. Szabó József, a szövetség komáromi járási bizottságának képviselője sürgette, hogy a kertbarátoknak még kedvezőbb anyagi és műszaki feltételeket biztosítsanak a termelés növeléséhez. Ha sikerül a felvásárlás és az értékesítés rugalmasabbá tételével megteremteni a termelési biztonságot, akkor a járásban fokozódni fog a kertbarátok termeiőkedve. Dikácz István, az Érsekújvári (Nové Zámky J Konzervgyár agronómusa szintén elégedett volt a szolgáltató üzem munkájával, a kétoldalú együttműködéssel. Elmondta, hogy nagyon jó minőségű paprikát kaptak a járásból. Kérte az üzem vezetőit, hogy a jövőben fokozott mértékben, jobban irányítsák a termelést. Ezzel a problémával foglalkozott a Slovlik vállalati igazgatóságának képviselője is. Ján Kozák, a helyi nemzeti bizottság elnöke konkrét példákra hivatkozva sürgette a termelés szakosítását. Felmérése szerint a körzetben a kertbarátok sokkal több paprikát termelhetnének, ha nem kellene olyan zöldségféléket is termeszteniük, amelyek az északibb járásokban is nagy hozamokat adnak. Náluk főleg a meleg-igényes növényeket kellene termeszteni. Hasznos kezdeményezésnek tartotta a szolgáltató üzem létrehozását, amely nagy mértékben hozzájárult a termelési kedv fokozásához és az értékesítési nehézségek enyhítéséhez. Paulisz Tibor, a szolgáltató üzem értékesítési osztályának vezetője felszólalásában az eddig megtett útról és a jövőre vonatkozó tervekről beszélt. Érzékeltetve a fejlődést elmondotta, hogy amíg 1975-ben (amikor megalakult a szolgáltató üzem) 116ö tonna zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel, a múlt évben már 6745 tonnát. Tevékenységük kiterjedt az egész járásra. Tizenöt felvásárló központjuk működik, amelyeknek dolgozói jul szervezik a felvásárlást és a kertbarátoknak tanácsokat adnak a növények helyes táp- anyagellátására vonatkozólag, felvilágosítják őket, hogy a növényvédő szereket mikor és hogyan használják fel. A gazdag vita után Kotiers András, a szövetség központi bizottságának osztályvezeiője még tájékoztatta a résztvevőket a távlati tervekről. Szlovákiában a kertbarátoknak 20 ezer hektár földet osztanak szét. A szövetség aiapszerve- zeteinek azonban sürgetni kell a helyi nemzeti bizottságokat, hogy a kertészkedni akarók mihamarabb megkezdhessék ezen a területen a munkát. Ügyszintén lépéseket kellene tenni az illetékes minisztériumokban, hogy a kertbarátok több gépet kapjanak. Pár évvel ezelőtt a központi bizottság ígéretet kapott, hogy a gépgyárak 50 kistraktort szál-* lítanak az alapszervezeteknek, de eddig egyet sem kaptak. A kertbarátok számvetése bi> zonyította, hogy adottak a le* hetőségek a több és jobb minőségű gyümölcs és zöldség termesztésére, ha szlovákiai méretben tovább fejlesztik a szolgáltató üzemeket és az 11- letékes szervek nagyobb segítséget nyújtanak a szövetség alapszervezeteinek. A kertbarátok kezdeményezése tovább fokozható, ha megkapják mindazokat az eszközöket, amelyekre a termelő munka végzésekor szükség van. BALLA JÓZSEF Sikereh és tunulsúyok Beszélgetés egy földművesszövetkezet elnökével A Sőregi (Surice) Egységes Földművesszővetkezet a középszlovákiai kerület egyik legnagyobb gyümölcs és szőlőtermesztő nagyüzeme, de az 1300 hektáron gazdálkodó szövetkezet állattenyésztésével és növénytermesztésével is a losonci (Lučenec) járás élvonalába tartozik. Az eredményeket Pölhös Károly mérnökkel, a földművesszövetkezet elnökével boncolgattuk. — Kalászosokból tavaly rendkívül jó termést takarítottunk be — kezdte —. Búzából 4,6, árpából 5,6 tonna termett hektáronként. A mi körülményeink között ez szinte hihetetlenül hangzik, hiszen a korábbi esztendőkben általában 1,5—2 tonnával kisebb hektár- hozamokat értünk el. Mondanom sem kell, hogy a rekord- termés azóta is beszédtéma a gazdaságban; lám ilyenre is képesek vagyunk. Sajnos már kevésbé sikerült a kukorica és a napraforgó. A kiesésekben a vetés és a vegyszeres gyomirtás fogyatékosságainak, a betakarítási veszteségeknek, a kukorica esetében a gépek műszaki állapotának és a komba jnosok munkájának is része volt. Ezekkel a tényekkel szembe kell néznünk, s a jövőben hasonló hibákba nem eshetünk. A legnagyobb fejlődést az állattenyésztés érte el. A hízó- marháiknál napi 81 dekagramm volt az átlagos súlygyarapodás, s viszonylag a termelési költségek is kedvezően alakultak. A tervezett 750 sertés helyett 1000-et értékesítettünk, s megfelelőek a juhtenyésztés eredményei is. Elmondhatjuk, hogy a tenyésztés szakosított, megtaláltuk a legkedvezőbb arányokat. Párhuzamosan a munkaidővel összefüggő problémákat is megoldották. Bevált a kétmű- szakos beosztás. Továbbra is gondokat okoz viszont az állatelhullás, s meg Ikell oldani a takarmánykészítő üzem kérdés sét is. A jövőben még hatásosabban akarják honorálni a jót, szigorúbban büntetni a rosszat. — Mi a helyzet a szőlő- és a gyümölcstermesztés terén? — A telepítés gondjai mellett az elmúlt esztendőben, bármilyen furcsán is hangzik a bő termés okozolt problémákat. Hiba, hogy nem gondoltunk idejében a gépesítésre. Különösen a szüret idején okoz gondokat az osztályozás, csomagolás és a szállítás. A bő termés az eladást is megnehezítette. Az almáért például olyan alacsony árat kaptunk, hogy abból még a betakarítás költségeit sem tudtuk fedezni. — A tapasztalatok birtokában milyen elképzelésekkel kezdték az új évet? — Elkerülhetetlen a gépesítés. Már az idén több kistraktort kap az ágazat. Az egyéb területeken nagyobb gondot kell fordítanunk a vegyszeres gyomirtásra, s a teraszok szénatermésének begyűjtésére is. Foglalkoztunk egy gyümölcs- feldolgozó üzem létesítésének a gondolatával is, de ez a nagy beruházás, csak akkor kifizet tődő, ha a gyümölcstermés meghaladja az évi száz vagont. Az idei feladatokkal kapcso- latban a szövetkezet elnöke el* mondotta, hogy lényeges váN toztatást nem eszközölnek a termelési szerkezetben. Gabonát 343 hektáron fognak tér* meszteni, az állattenyésztésben a hasznosság fokozásán lesz a hangsúly. Gépek vásárlására az idén 800 ezer koronát fordítanak, és nagyarányú építkezésbe kezdenek, melynek keretei meghaladják a 11 millió koronát. Töretlen a szociá* lis fejlesztés programja is. Hamarosan befejezik az ifjúsági tábor építését, és már az ötödik hatlakásos épületet készülnek átadni. A nagyarányú fejlesztéshez jó munkával a tagság teremtette meg az alapokat, hiszen a 6. ötéves terv időszakában termelési tervüket 105 százalékra teljesítették, s a terven felüli nyereség meghaladta az öt és fél millió koronát. • HACSI ATTILA Energiaiparunk egyik legnagyobb beruházása a dalešicei vízi erőmű. Építését 1971-ben kezdték meg és 1979-ben fejezték be. Négy fergó turbinája van, teljesítménye 450 megawatt. 1978 és 1980 között több mint 1,1 millió megawattóra villanyáramot termelt. A képen: František Bélka, az egyik műszak ügyeletese IVít Korüók felvétele — ČTK) 1901. III. 14.
