Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám, szombat

APRÓHIRDETÉS Az időjárásról hiedelmek nélkül 3. A meterológia keletkezése és fejlődése Ma már senkit sem lep meg, ha a rádióban azt hallja, hogy egy órával korábban a Csorba -tónál mínusz 10 fok volt a hő­mérséklet és havazott, Loson­con (Lučenec) pedig mínusz 1 fokot mértek. A rádió időjárás- jelentéseiben nemcsak a hazai adatok, hanem gyakorlatilag egész Európa időjárási adatai szerepelnek. Az időjárást a me­teorológia tanulmányozza, amely a legfiatalabb tudomány­ágak közé tartozik. Csak a XVII. században keletkezett, miután elkészültek a legfontosabb me­teorológiai műszerek, amelyek­kel aztán nemcsak objektív, ha­nem egyúttal rendszeres megfi­gyeléseket lehetett végezni. az első időjárási térképek A XVIII. században egyes időjárási elemek regisztrált ér­tékeit térképekbe kezdték be­rajzolni. Rövidesen rájöttek ar­ra, hogy az időjárási adatok­nak csak akkor van gyakorlati jelentőségük, ha az adatokat egyazon időpontban minél több helyen mérik és az összehason­líthatóság kedvéért minél rö- videbb idő alatt összegyűjtik. És ekkor sietett először a táv­közlés a meteorológia segítsé­gére a szikratávíró feltalálásá­nak formájában. A meteorológia fejlődését az évszázad elején fellendítette egy korszerű távközlési eszköz, a rádió, amelynek segítségével nagyobb mennyiségű időjárási adatot lehetett összpontosítani és kicserélni közeli és távolab­bi meteorológiai megfigyelőál­lomásokról. Ezzel párhuzamo­san az egyes időjárási elemeket mérő mű. ^erek is tökéletesed­tek. Az időjárási jelentések me­teorológiai központokba való összegyűjtése és cseréje, térké­pekbe való berajzolása és kiér­tékelése hozta létre az úgyne­vezett szinoptikai meteoroló­giát, amely az időjárás előre­jelzésével foglalkozik. A szinop­tikai meteorológia céljaira az időjárást három óránként figye­lik meg közép-európai idő sze­rint éjjel egy órától kezdve. A XX. század kezdete óta a meteorológiával szoros kapcso­latba került a repülés, amely akkor még kezdeti fejlődési szakaszában volt, ezért rendkí­vüli mértékben függött az idő­től. Repülőgépeket felderítő és harci eszközként az első világ­háborúban kezdtek használni, amikor még az időjárás-előre- jelző szolgálat is csak gyermek­cipőben járt. A hadviselő orszá­goknak azonban a hadművele­tek irányításához és a repülés szervezéséhez nem volt elég, hogy adatokat szerezzenek a pillanatnyi időjárásról, előre­jelzésre is szükségük volt. Ezért abban az időben nemcsak új meteorológiai állomásokat léte­sítettek, hanem különösen nagy gondot fordítottak a lég­kör alsó rétegeinek kutatására. A nyílt atmoszférával kapcso­latos adatok nemcsak a repülés szempontjából, hanem az idő­járás előrejelzése miatt is fon­tosak voltak. A gyakorlati meteorológia fejlődésében a legnagyobb elő­rehaladás azonban csak a má­sodik világháború után követ­kezett be, amikor a tudomány és a technika fejlődése a lég­kör állapotának még részlete­sebb és alaposabb vizsgálatát tette lehetővé olyan különleges berendezésekkel, mint a me­teorológiai radar és műhold. Az összegyűjtött adatokat a későb­bi években komputerek segít­ségével kezdték feldolgozni, ami lehetővé tette, hogy az előrejel­zés szinoptikai módszerén kí­vül a numerikus módszert is alkalmazzák, amely korszerű elektronikus számítógépek ál­tal végzett bonyolult és igényes számításokon alapul. Az elmondottakból világos, hogy a meteorológia mai hely­zete a tudományág törvénysze­rű, történelmi fejlődésének kö­vetkezménye. Ez az előrehala­dás párhuzamosan ment végbe a többi exakt tudomány és a technika fejlődésével. A meteorológiai szolgálat megszervezése A volt Osztrák—Magyar Mo­narchia egész területén a me­teorológiai szolgálatot a Bécs­ben 1851-ben. alakult Központi Meteorológiai Intézet irányítot­ta. Nem sokkal a kiegyezés után 1870-ben Budapesten önál­ló meteorológiai intézet léte­sült, amely a meteorológiai szolgálatot az akkor Magyaror­szág egész területén irányítot­ta, tehát Szlovákia mai terüle­tén is. Ezen a területen akkor 11 meteorológiai állomás mű­ködött. A Csehszlovák Meteoro­lógiai Intézet 1920. január 14- én alakult meg prágai szék­hellyel. Feladata az volt, hogy összegyűjtse és tudományos módszerekkel feldolgozza a Csehszlovák Köztársaság egész területén végzett meteorológiai megfigyelések adatait, képvi­seltesse magát a nemzetközi meteorológiai kutatásokban, és napi előrejelzéseket adjon ki. Miután Csehországot a náci Németország megszállta, a szlo­vákiai meteorológiai szolgálat irányító szerv nélkül maradt. Ezt a szerepet a Szlovákiai Időjárási Szolgálat központja vállalta magára, amely 1939 májusának elején Bratislavában alakult meg. Ugyanazon év no­vemberében ez a központ ’ és a volt Szlovákiai Területi Meteo­rológiai Hivatal hidrográfiai osztálya Állami Hidrológiai és Meteorológiai Intézet néven egyesült. A bratislavai meteo­rológiai szolgálat megszervezé­sében és létrehozásában a leg­nagyobb érdemeket dr. Mikuláš Konček szerezte, aki 1939-ben tért vissza Prágából, s a követ­kező években is az intézet szer­vezője és igazgatója volt, sőt a meteorológus szakemberek ta­nítója és nevelője is. A német megszállás idején a A víz alatti eldorádó kincsei Tavaly ünnepelte megalaku­lásának 20. évfordulóját a bolgár víz alatti régészet. A bolgár régészek először 1962 augusztusában merültek le a tengerbe, hogy megkezdjék a Fekete-tenger partján hajdan élt népek történelmének fel­kutatását. Az expedíció nem várt sikerrel végződött. Kide­rült, hogy a Fekete tenger egész bulgáriai szakasza — Ahtopoltól Balcsikip — valósá­gos régészeti eldorádó. Külö­nösen gazdag leletekre buk­kantak az ősi Neszebir. vagy ahogy régen nevezték, Me- sambria mellett, amely az idő­számításunk előti Ví. század­tól egészen a XIV. századik — a török hódításig — jelentős kereskedelmi, gazdasági, ka­tonai és vallási központ volt. Itt többek közt ókori települé­sek és erődítmények maradvá­nyaira bukkantak A régészeti leletek közt szerepel néhány ókori amfora-lelőhely is. to­vábbá régi ki'kötői építmények maradványai, a középkorból származó horgonvök. Kát évvel ezelőtt Szozopol- ban megnyílt a víz alatti régé- szpf- <*s teneeri tfirtén,pjom központja. Feladatai kör^ tar­tozik a 'kutatások koordinálá­sa, a bolgár tengerészeti tör­ténet tanulmányozása, vala­mint a víz alatti régészeti ku­tatások módszereinek tökéle­tesítése. Az idei kutatások szorosan összefüggnek az első bolgár állam megalapításának 1300. évfordulójával. A tervek közt szerepel egy új tengeri térkép ‘kiadása, ahol feltüntetnék a víz alatti régészeti lelőhelye­ket, az elsüllyedt antik tele­püléseket, a régi halók ma­radványait. A legérdekesebb leleteket a „Bolgár tengerpart — 1300“ elnevezésű kiállítás keretében mutatják be. Az utóbbi években Bulgáriá­ban a víz alatti kutatások má­sik, s nem kevésbé érdekfe­szítő ágazata indult gyors fej­lődésnek — a víz alatti pa­leontológia. Tavaly nyáron pél­dául, a Burgasz melletti kuta­tásoknál a búvárok egy eddig Ismeretlen fajtájú masztodon (őselefánt) maradványait hoz­ták a felszínre Érdekes, hogy a Burgaszi-öböl három külön­böző pontján bukkantak ősem­lősök csontmaradványaira. (BUDAPRESS—SOFIAPRESS1 bratislavai intézet csak klima- tikai kutatásokat végzett, s ez nem változott egészen a máso­dik világháború végéig. 1945 után újjáépítették a háború ál­tal tönkretett meteorológiai megfigyelőállomásokat, s háló­zatukat további meteorológiai és csapadékmérő állomásokkal bővítették. Nemcsak a síkságo­kon, hanem a hegyvidékeken is meteorológiai állomások léte­sültek. A legmagasabban fekvő meteorológiai állomás a Chopo- kon és a Lomnici csúcson talál­ható. 1946-ban a bratislavai in­tézet felszerelése már annyit fejlődött, hogy nemcsak a re­pülőtérről tudott gondoskodni, hanem időjárás-előrejelzéseket kezdett publikálni a sajtó és a rádió útján a lakosság és a népgazdaság számára. 1950 után a csehszlovák meteoroló­giai szolgálatban több szerve­zési változásra került sor. 1969. január elseje óta hazánk állam­szövetségi rendszerének megfe­lelően két egyenrangú intézet működik, éspedig a Prágai és a Bratislavai Hidrometeorológiai Intézet, csehországi, illetve szlovákiai hatáskörrel. A meteorológia fő feladatai A meteorológia a légkör fi­zikai változásait tanulmányoz­za, amelyek nagyon sokrétűek. A légkörben szüntelenül vég­bemennek a felmelegedés és a lehűlés folyamatai. Időközben állandóan változik a levegő nedvességtartalma, a vízpára besűrűsödése következtében köd, felhő és csapadék keletke­zik. A levegő is szüntelenül mozgásban van, vízszintes és függőleges irányban egyaránt. Mindezeket a jelenségeket a napsugárzás energiája s ennek az energiának hő- és mozgási energiává való átalakulása idő­zi elő. A meteorológiának az is fela­data, hogy fizikai szemszögből megmagyarázza a légkörben végbemenő jelenségeket, és megállapítsa okozati összefüg­géseiket. Ezen összefüggések ismerete biztosítja az előrejel­zést. A légköri jelenségek és összefüggéseik törvényeinek is­merete tette lehetővé a meteo­rológia számára, hogy bizonyos időre előrelássa e jelenségek láncolatát. Ugyancsak a meteo­rológia feladata az ember ezzel kapcsolatos szükségleteinek ki­elégítése és a tudományos is­meretek felhasználása a nép­gazdaság javára. További fon­tos feladata a természetet be­folyásoló módszerek kidolgozá­sa. Tudományos ismeretek alap­ján a meteorológia olyan felté­telek létrehozásának módszere­it keresi, amelyek megszünte­tik, vagy legalább enyhítik az időjárás és az éghajlat kedve­zőtlen hatásait, s a gazdasági élet számára minél hasznosabb légköri jelenségeket hoznak létre. Dr. PETER FORGAC Előkészületek a tavaszi munkákra (ČSTK) — Nyugat-Szlovákia mezőgazdasági vállalatai a na­pokban befejezik a tavaszi munkák előkészületeit. Az őszi vetés trágyázása zárószakaszá­ba érkezett. Az őszi búza ve­tésterülete 205 632 hektár, e terület 87 százalékán már el­végezték az első fejtrágyázást. Az árpa trágyázását a vetés- területnek több mint 78. a ro­zsét a vetésterületnek csak 91 és a repcéét a vetésterületnek csaknem 71 százalékán sike­rült eddig elvégezni; E munkával már elkészültek a galántal és az érsekújvári (Nové Zámky) járás mezőgaz­dasági dolgozói, s már a du- naszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járásban sincs sok hátra. A komáromi (Komárno) járás­ban már megtrágvázták az ár­pát, a rozsot és a repcét. Nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági gépek főleg a traktorok és a vetőgépek meg­javítására. A pótalkatrészhiány miatt sok helven felújítják a régebbi alkatrészeket, s ehhez a? iparvállalatok kiadós segít­séget nyújtanak. ISMERKEDÉS ■ 25/178, legényember ezúton ke­resi házasság céljából korban hoz­záillő lány vagy elvált asszony ismeretségét. Egy gyermek nem akadály. Jelige: Őszre együtt. ■ 60/174, elvált, egészséges, to­vábbdolgozó, magányos, saját ház­zal, kerttel rendelkező absztinens, nem dohányzó férfi megismerked­ne — legszívesebben — falusi, elvált vagy özvegyasszonnyal. Jelige: Légy őszinte. Ű-304 ■ 24/175, fiatalember ezúton sze­retne megismerkedni komoly szán­dékkal — hozzáillő lánnyal. Jel­ige: Remény. Ú-324 ADÄSVÉTEL ■ Eladó MD 1000 Jó állapotban. Nagy Alexander, Geologická 16, 834 00 Bratislava. 0-283 ■ Eladó Trabant lim. személygép­kocsi 17 000-ért. Cím a hirdetőiro­dában. 0-330 ■ Eladó családi ház nagy kerttel 36 km-re Bratislavától. Blahová 8. sz., Dunajská Streda-i járás. 0-336 VEGYES ■ Keresek régi típusú kolbász- és szalámitöltőt — lábon állót. Roš- ko Ladislav, Čerešňová 48, 940 01 Nové Zámky. Ű-232 ■ Vizsgázott kazánfűtő állást ke­res. Jelige: Lakással, sürgősen. Ü-292 ■ Kapható tőzegkockában PCR paprika, Vecey fehér, valamint sa­láta- és uborkapalánta. Cím: Haár László, Partizánska 4., Dunajská Streda, telefonszám: 246-38. Ú-326 KÖSZÖNTŐ ■ A drága jó férjnek, édesapá­nak és nagyapának, PAPP Józsefnek 60. születésnapja és nyugdíjba menése, valamint közelgő névnapja alkalmából szív­ből gratulálnak, erőt, egészséget és még sok örömteli, nyugodt esz­tendőt kívánnak: felesége és gyermekei család­jukkal 0-327 MEGEMLÉKEZÉS 4 ^ 1979. március le — ez az év­forduló mélysé­ges gyászunkat [jelentő szomorú íap, kitörölhetet­lenül, örökre él szívünkben és telkünkben. Ezen i napon távozott _________________ol közülünk örök­re sokat szenvedett, egyetlen, drá­ga jó gyermekünk, C S U T O R Tibor. Akik ismerték, tisztelték és sze­rették, ezen a gyászos napon, s szomorú második évfordulón szen­teljenek emlékének néhány pilla­natot. A gyászoló szülei 0-50 ■ Egy éve múlt, hogy a kegyetlen halál 1980. március 7-én kiragad­ta felesége, testvére és nevelt gyermekei köréből drága halot­tunkat, FÖLDES Bélát. Akik Ismerték, szenteljenek emlé­kének egy pillanatot. A gyászoló család 0-194 1 Az idő múlik, |p de a nagy fájda- jÜ? lom és az igazi |f3§ szeretet nem mú­lik el soha. Szívet tépő fáj­dalommal emlé­kezünk drága ha- lottalnkra. a |6 férjekre. édesa­pára és nagvapá­m- Ml NAGY LAJOSRA és SZABÓ GUSZTAV­wfr"r R A {Jelka J. » akiket a kegyet­len halál tragl­jg kus körülmények ® közt 1976. már­cius 8-án raga­dott ki szerettei köréből. Akik Ismerték és szeret­ték őket. etmlékezrenek rá luk ezen a szomorú, ötödik évfordu­lón Örök gyászban és fájdalomban szenvedő özvegyeik és a két árva, Lali és Liviké. 0—271 ■ Fájó szívvel emlékezünk a sze­rető férjre, a gondos édesapára, nagyapára és dédapára. GUTÁI Jánosra (Horný Bar), aki 1979. március 1-én örökre itt hagyott bennünket. A gyászoló család. 0—333 köszönetnyilvánítás ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét a rokonok­nak, szomszé­doknak és mind­azoknak, akik 1981. 1. 10-én el­kísérték drága halottunkat, R A S K A EDÉT utolsó útjára a Nové Zámky-i te­metőbe. Köszönjük a sok szép vi­rágot, a vigasztaló szavakat. Gyászoló felesége, fia, menye és az unokák. 0—244 ? ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét a rozsnyói (Rožňava) járást pártbizottság, a pelsőci (PleSi- vec) helyi párt­bizottság, a Nem­zeti Front pelső­ci bizottsága tag­jainak, valamint az elvtársaknak, harcostársaknak, rokonoknak, barátoknak, szomszé­doknak, ismerősöknek, akik eljöt­tek 1980. december 30-án utolsó búcsút venni drága halottunktól, NAGY KAROLY elvtárstól, a CSKP érdemes tagjá­tól, a szerető férjtől, édesapától, nagyapától, apóstól és rokontól, aki életének 78. évében váratla­nul elhunyt. Külön köszönetét mondunk a gö- mörhorkal (Gém. Horka) szakszer­vezetnek, az üzem vezetőségének, a pelsőci Vörös Csillag Efsz-nek, az Antifasiszta Harcosok Cseh­szlovákiai Szövetsége helyi szer­vezetének, akik részvétnyllvánitá- sukkal, koszorúikkal, virágaikkal, vigasztaló szavaikkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0—284 ■ Fájó szívvel mondunk köszö- netet mindazok­§ nak a rokonok­éi nak, barátoknak, I a falu lakosságé- ! nak és az iskola :: oionírjalnak, kik | 1981. Január 24- én elkísérték utolsó útjára az : * apácaszakálla­si (Opatovský Sokolec) temetőbe felejthetetlen gyermekünket, KISS LAJOST, akit a kegyetlen halál 18 évesen ragadott ki szerettei köréből. Kü­lön köszönjük a helyi nemzeti bi­zottságnak, a polgári ügyek testü­letének, Salma és Haizer elvtár­saknak a búcsúztatást, továbbá a nagymegyeri (Galovo) Elektro* svlt vezetőségének és dolgozóinak, a fúvószenekar vezetőjének és tagjainak a részvételt. Köszöne­tünket fejezzük ki a sok koszorú­ért, a virágcsokorért, melyekkel enyhíteni igyekeztek a család mély fájdalmát. Gyászoló szülei és testvéret. 0—318 ■ Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik 1981. Január 22-én elkísérték utolsó útjára a gútal [Kolárovo) temetőbe a drága Jó férjet, édesapát, nagyapát, marczibAl Gézát. Köszönetünket fejezzük ki a ko­szorúkért, virágcsokrokért, ame­lyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0—321 ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, a Királyfiakarcsai (Kráľovičove Kra- čany) Hnb-nek, valamint a járási rendelőintézet kollektívájának és a királyfiakarcsai munkatársak­nak, a Tesla üzem, a közszolgál­tatások dolgozóinak, akik elkísér­ték utolsó útlára a kulcsárkarrsal (KfnCarove KorčanyJ temetőbe a drága Jó férjet, édesapát és nagy­apát, M 0 R O C Z FERENCET, aki 1981. felbruár 24-én, 60 éves korában búcsúszó nélkül távozott el szerettei köréből. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik ko­szorúkkal, virágokkal és részvé­tükkel Igyekeztek enyhíteni mélv fájdalmunkat. A gyászoló család 0—329 tJJ SZ 1981. III. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents