Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám, szombat

r kis .. i L NYELVŐR J

Az /,©lvórás,/-ok ködében

Az elvárás főnév nem most született, de az utóbbi években igen nagy karriert futott be, úgy is mondhatnánk: divat lett a Használata.

Az elvár igének az -ás képzős /őnévi alakja. Szabályos szóalkotással jött létre, ugyanúgy, mint az ír igéből az írás, az oitws-ból az olvasás, mégis úgy érezzük, nincs valami rendben körülötte Nincs bizony, mégpedig a használata körül.

Az elvár igo ebben a jelentésében: valakinek vagy valakinek a részéről úgy számít valamire mint természetes, magától értetődő dologra — tárgyi és határozói vonzatot kívánó szó; vagyis La kimondjuk, mindjárt azt is hozzá kell tennünk vagv legalábbis gondolnunk, hogy mit várunk el, és kitől, mitől várjuk azt el: „Elvár ennyi szívességet a barátjától“; „Elvárja a segítséget a társadalomtól“; stb. Tárgy- gyal és határozóval megtámogatva tehát még az elvárás szó nem tűnik fel furcsa szerzetnek: pl. a szívességet elvárás a baráttól szerkezetben. Még kevésbé, ha az itt tárgyként szereplő főnevet annak a rendje és módja szerint birtokom jelzői S7erepbe helyezzük: a szívességnek a baráttól való elvárása. Csakhogy napjainkban nem így találkozunk vele hanem vonzatok nélkül: a társadalom elvárása, a dolgozók elvárásai, elvárásaink a következők; eleget tesz az elvárásoknak; stb. Itt bizony szokatlannak érezzük. Különösen a sajtó kapta fel a szónak ilyen használatát, s azok élnek vele az élőbeszédben, akik ezt modernnek tartják. Sokan viszolyognak azonban tőle, mert furcsának, idegennek érzik

Nem az első olyan eleme ez a magyar szókészletnek, amelytől elmaradnak idővel az igekötős igei eredet miatt szorosan hozzá tartozó vonzatok, különösen a tárgy, illetve más szerkezetekben az ennek megfelelő birtokos je.ző. Nézzük csak .1 példákat. ír—megír; az ír-hoz tehetünk tárgyat, de tárgv nélkül is állhat; a megír ellenben megkívánja a tárgy kitételét vagy odaértését. Ugyanilyenek voltak ezek az igék is: terít -megterít; főz—megjőz stb. Mit tapasztalunk ma? Azt. hogy a megterít, megfőz igék elhagyják a velük gyakran együtt használt tárgyak, s önállóan is megállnak: „Erzsi már egyedül megíőz és megterít.“ Ugyanígy meg- óllhatnaK önmagukban főnévi származékaik is: „A megfő- zés és megtérítés nem okoz neki gondot.“ Bizonyára sokan gondollak arra, hátha ez következik be az elvárás-ban is, ugyanugy, mint napjainkban egy másik igében és két főnevében: a túlél, túlélés, túlélő szavakban. Csakhogy van ezek között \aiaini különbség. A megterít-tői elmaradható nyelvtani tárgy az igéhez gyakran kapcsolódó dolognak a nevét jelölte: az asztalét. A megfőz igével is az étel, ebéd, vacsora sto , >.ehát jól körülhatárolható jelentésű szavak kerültek tárgyas szerkezetbe. A túlél-hez szintén: a katasztrófa, balos stb. Az elvár igéhez azonban sokféle jelentésű szó kapcsolóüiiai tárgyként, így az nem is hagyható el mellőle oeleértéa révén, ügy érezzük tehat, hiányzik a nyelvtani tárgy, illetve az abban megnevezett dolgot, jelenséget kifejező gyaKrabbun használt buiokos jelző az elvárás szótól is iszívességnek az elvárása valakitől], amikor nélküle használják. Hiányos jelentésűnek, sőt üresnek érezzük vonzaioii nélkül e szót. S valóban az is. Emellett komolykodó hangulata

S még ennél is nagyobb baj az, hogy divatszóvá válása miatt jobb, a szövegbe is beleillobb szavakat szorít ki. Az elvárás legtöbbször az igény neiyet íogialja el; a társadalmi elváras jelentése általáuan nem más, mint ezé a kifejezésé: társadalmi iquny, ha ez az úgynevezett elvárás szigorúbb, akKor társadalmi követelmény; ha enyhébb társadalmi kívá.iaiom; ugyanígy heiyettesluiető az elvárás a dolgozók elvárásai szerkezetben. Az elválásaink a következők helyett -.zintén attól függően ueiyeuesitiiető az elvárás a kívánság, az igény, követelés, követelmény szavakkal, hogy mik is azok az úgynevezett eivárácok. Ha pedig az „elvárasaink" ľeielieseuesérôl akarunk szólni, nyugodtan szólhatunk a reményeink beteljesedéséről, számitusaimc beteljesedéséről.

Az elvárás túlhajtott használatának nemegyszer hibás szóválasztás a következménye. A minap ezt oivaslam egy cikk cimúuen: „Elvárásaikban nem csalódtak“. Arról voit szó a cikkben hogy a szövetkezed tagoknak sikerült eier- niük a tervezett éb várt eredményt. la nemcsak a számítás, hanem a várakozás szóval is heiyeUesítnető az eivárás: „Várakozásukban nem csalódtak“, sőt ezzel fejeznető ki jobban az, amit a cikk írója mondani akar, mert a várako- zús-na* f.z a jelentése is ismeretes: valaki vagy valami

iránt táplált temény vagy róla alkotott elképzelés. Hol van már az auírás jelentése e címben az elvár (valamit valakitől) igéétől?

JAKAB ISI VAN

Fej vesejy fftijrct?

Egy magyai nyelvű idegenforgalmi tájékoztatóban találkoztam ezekkei a kifeje^éoe.vkel: különböző fajtá,u vadkacsuk, Különböző halfa/ták.

Az emiúeii kife,ezések ecetében olyan pontatlansággal van dolgunk amely nem kizárólag a sziovukiai mi.gyár nyelvhasználatra jellemző. Jóval alta.anosabb. Itt m~gis abból Kei. kiindulnunk — szlovákból leioranoit magyar szövegről lévén szó — hogy a druh szó he.yi.elen érieiinezose okozza a hiLát. A druh szó ugyanis jelenthet fajtát, nemet »j>, íe üi.at.tam és novjnyaun éi/ieieai^jn csakis fa/ a jelentest- Esetünkben különféle vadkacsai a/okról és hal- jaiokr ).. nem fajtákról van szú. Érthez tudni kell. hogy az állatrendszertanban és a növényrendszertanban a fajta a faion bs L. •ieire/üti vagy kitenylsz eit, ilietue kiteriiielt változat. Szávákul az állatfajta plemeno, a növényfajta odroda vagy se na A kü.öféle vadkacsák, na tetsziu. vadrécék, melyen uiän vadászaink áhítoznak, különböző fajokhoz tartoznak em fajtákhoz. A tőkés réce, a nyílfarkú réce, a kanalas nce a böjti réce, a kontyos réce stb. nálunk e o- fordulo uutKccsafaiok. A házi Aracsávnak mint fajnak vannak fanai ilyenek például a pekingi kacsa, a pézsma kacsa, az 'nd'üi futó kacsa és mág sok más fajta. Ugyanez érvényuo <- f alakra is: a ponty, a pisztráng, a csuka a keszeg, a süllő, a kecseg, a harcsa, a kárász, a sügér stb. halfajok. ne n haifa/iák. Pontyjajtákról n-.ír bes?' j.üd u.a::t a ponty halfajon belül kialakultak fajták, van például tükrös ponty, bbvponty stb.

MAYER JUDIT

ÜVEG ÉS FÓLIA ALATT

RETEfC — RÁADÁSKÉNT # TÄPKOCKÄKBAN A SALÄTA ES A PAPRIKAPALÄNTA • AZ IDŐ PČNZT JELENT

Hosszú volt a tél, visszavisszatért a hó, a zöldségiker- tészetek dolgozóinaik, vezetőinek nem kis bosszúságára. Különösen éjszaka süllyedt túl alacsonyra a hőmérő higanyszála, veszélyt jelentve az üveg és fólia alatt megbúvó zsenge palántákra.

— Ellenünk mór megint összeesküdött az időjárás — méltatlankodik Imrich Dávid, az Ivánkái Virágzás Egységes Földmüvesszővetkezet palántanevelő telepének vezetője. — Hűvösek az éjszakák, kevés a napsütés, és ez bizony meglátszik a palánták fejlődésén.

A palántanevelő üvegházban a kintivel ellentétben kellemesen enyhe a levegő, a radiátorokból árad a meleg. A vezető öt percen belül mégis már a második hőmérőt ellenőrzi. Lehajol, tenyerével végigsimítja a zsenge növényeket, mutatva: elsőrendűen sikerült a

hajtatás. A saláta rövidesen kikerül a melegágyakba. Már készítik az alapot, 40—50 centiméter vastag istállótrágya-ré- teget, amely átmenetileg ellensúlyozza a hideget. De csak átmenetileg. Aztán már mindenképpen kellene „fentről is“ a segítség.

— Lámpással kell keres<ni a beteg egyedeket. Ez a gondos munka, elsősorban a föld szakszerű előkészítésének az eredménye. Mert jaj annak a saláta- és paprikapalántának, amelyik nem megfelelően fertőtlenített földből készült tápkockákba kerül. És a hajtatás sem egyszerű. A lámpákat azért szereltük fel, hogy öntözés után, ha arra szükség van, kiszáríthassuk a földet, még mielőtt penészesední kezdene.

Elmondja még, hogy január közepén gyújtották be a kazánt, kezdték az ültetést. Február 10-én már pikírozták a salátát, persze, tápkockákba, és a retek eladása után a paprika pikírozását is megkezdték. Kiderül, a retek csak amolyan ráadás. Ha már egyszer tüzeltek és meleg volt, a paprikáig minek állt volna üresen a terület. A könnyező városok. főleg Nyitra (Nltra) lakói örömmel fogadták a tízezer csomag retket, a friss vitamint, és persze, az ő pénztárukba is jól jött az a pár tízezer korona, hiszen egységük önálló elszámolási rendszerű.

— No meg az sem mellékes, hogy nyolctagú kollektívánk a szocialista munkabrigád címért versenyez, s úgy illik, hogy ne csak azt tegyük, amit előírnak, hanem a saját eszünkkel is gondolkodjunk. Habár, mi tagadás, az a bizonyos terv sem gyerekjáték — mosolyog, s a mellette állő Jozef Straöár mérnökre, a földművesszövetkezet agronómusára tekint.

Ügy Igaz, nem kicsi a tervünk, hiszen a 29 hektárnyi szabadföldi és a négy hektár fóliával fedett, de nem fűtött részein több mint másfélmillió korona értéket kell kitermelni. Ennek közel egyharmadát korai zöldséggel. Így jogos a nyugtalanság, hiszen a hosszúra nyúló tél késlelteti a növények fejlődését és a bevétel szempontjából a szállításnál

még a napok is nagyon sokat jelentenek. A zöldségkertészetben kétszeresen érvényes, hogy az idő pénz.

Az agronómus szavait igazolja mindaz, amit kilométerekkel távolabb, a fólia-kertészetben tapasztalunk. Éppen meghozták az ebédet, a dolgozók az egyik fóliasátor nyújtotta árnyékban fogyasztják a forró levest és kiadós főételt. Anna furišičová készségesen halasztja későbbre az étkezést. és végigvezet birodalmán. Példákkal érzékelteti, mi mindent tettek a hideg okozta gondok ellensúlyozására.

— Az első nagy feladat a saláta. A terv 140 ezer fej eladását irányozza elő, de ml — biztos ami biztos alapon — 170 ezret ültettünk ki a tápkockákba. Nem a végleges helyre, mivel a fűtetlen fóliasátrakban a növény sokat szenvedett volna a hidegtől.

Közben megnyitja az egyik fóliasátrat, amelyben annak teljes hosszában üveggel fedett két melegágy húzódik. A salátát a melegágy alját képező vastag istállótrágya-réteg is védi.

— Ha ez sem elég, akkor még mindig készenlétben áll egy fűtőolajra működő levegő- melegítő. Közben folytatjuk a kinti munkát is. Nem könnyű a sátrak kifeszítése, mivel fagyos a föld, és nagyon nehéz kiásni a váz körül az árkot. Várni azonban nem lehet, ugyanis érdekünk, hogy az elsők között jelenjünk meg termékeinkkel a piacon.

(egri)

„JÓL VÁLASZTOTTAM”

„Nekem elhiheti, hisz már évek óta Itt dolgozom a megyeri tejgyárban: Búda Gabriella nemcsak technikusként, hanem mesterként is kiváló. Bárkit

megkérdezhet, biztos vagyok benne, hogy mindenki osztja a véleményemet. De tudja mit, jöjjön el egyszer a műszak kezdetén és meggyőződhet róla, mennyi energiát fordít a munkájára.“

Amikor felke- resLem, már dél felé járt az idő, vajjal teltek a kartondobozok, tejjel a ládák, lenn az alagsorban pedig túróval teli zsákok sorakoztak a régi, de még most is jól működő gépsorok mellett. Az őszülő asszony fenti szavai semmit sem veszítettek érvényességükből. Buda Gabriella a friss túró minőségét ellenőrizte, s nem kellett

hangsúlyoznia, mert láttam

rajta, hogy egész délelőtt alfg volt megállása.

— Ha kicsit korábban jön, a vajazóban talál — mondja, közben hellyel kínál, ő meg a falnak dől. s vékony, hosszú ujjait fehér köpenye zsebébe

bújtatia. A kora reggeli órák mindig egyformák. Átveszem a nyersanyagot, megnézem a géneket és mehet is a munka.

Aztán vagy a vaj, zsír- és víztartalmát mérem, vagy a túró és a tej minőségét kísérem figyelemmel. Igazán nyugodt csak akkor vagyok, ha tudom, hogy van elég kartondoboz és a csomagolás sem akadozik.

— Es mit tesznek akkor, ha a keVetén6! magasabb a vaj víztartalma?

— Felmelegítjük a vajat, hogy a felesleges víz elpárologjon belő'e. Erre viszont elég ritkán kerül sor, mert úgy állítjuk be a tartályokat, hogy a lehe'ő legpontosabban adagoljuk a vizet.

Fort.n a7. emeleten tŕgos helyiség mellett állunk meg.

— Ez Itt a tejgyár szíve. Itt csírátlanítjuk a tejet, amelyet később gombákkal oltunk be, s az érlelés után tejföl, túró vagy kefir lesz belőle. Hogy honnan kapjuk a gombákat? A prágai LAKTOS vállalattól.

Amíg a friss túrót kóstolgatjuk, visszafelé pörgeti az éveket.

— A csehországi Opočnón végeztem el a tejipari szakmunkásképzőt 12 évvel ezelőtt. Felkapott szakmát választottunk, ezt már akkor is tudtuk, de azt, hogy tizenöt évesen mire vállalkoztunk, fel

sem fogtuk valójában. Nehéz volt az első év, szülők nélkül. Idegen környezetben tettük meg az első lépéseket, de az Igazgatónk úgy beszélt velünk, mintha az apánkat helyettesítette volna. Fél év elmúltával már mind az öten, akik a Csallóközből mentünk el, egészen jól beszéltünk csehül, s az utolsó évben, amikor másodszor jöttünk haza gyakorlatra, már mindannyian tudtuk, hogy helyesen döntöttünk. Gyakorlatra persze Opočnón jártunk. A tejátvétellel kapcsolatos laboratóriumi munkákat és gyártási technológiát is ott sajátítottuk el, de ott tanultuk meg azt is, hogy a higénia mindennél fontosabb

— S a kötött munka, amely nem ismert sem ünnepet, sem vasárnapot, sosem zavarja?

— Megszoktam már, hogy le kell mondanom a szórakozásról s furcsa is lenne, ha több szabad időm volna. Nem panaszkodom, mert a férjem is megtanult főzni s már nemcsak teát, hanem ebédet is tud készíteni. Itt dolgozik Me- gyeren, hegesztő az Elektro- svitben, tudja ő is, mi a hóvégi hajrá. Persze tennivaló hétközben is akad bőven. Képviselő vagyok, enyém az egész utca, ahol lakunk, s mostanában hol a rózsafaültetéssel, hol a vízveze'ék-szereléssel vannak gondok Ilyenkor, amikor két hétig nanonta dolgozom, nem sok időm marad az orvoslásra mert ugye ahol két gyerek van. ott mosnivaló is van éppen elég. De ha szabadnapos vagyok, tudom hol kell folytatnom, amit félbehagytam.

G. S7AEf» LÄS7T Ő

A Banská Bystrica melletti selcei Győzelmes Február Efsz-ben lényegesen Javult a traktor-karbantartók munkája ázástól, hogy üzembe helyezték a diognosz,iknt-eVenőr7ő y^7nnvtr't. Müknd^s"vel már eddig is Jelentős mennyim ' tokár t

meg (P. Lenhart felvétele — ČSTK)

1381. III. 7.

„mesierKént is kwáiö“

(Gyökeres György felvétele)