Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám, péntek
Barik a rádióban és a televízióban A XX. század zenei életének egyik legnagyobb alakja, Bartók Béla születése 100. évfordulójának meghatározó szerepe van ez évben a Magyar Rácjió és a Magyar Televízió komoly zenei programjában. Mind a rádió, mind a televízió zenei főosztálya az egész 1981-es évre kidolgozta az ünnepi Bartók-műsorok programját, melyek egy részének már fül és szemtanúi lehettünk az eddig eltelt két hónap folyamán is. Mivel ezen írás terjedelme nem teszi lehetővé hogy a rádió zenei fő- osz’álya illetve a televízió sajtó- és propagandaosztálya által kiadott tájékoztatókban ismertetett egész évi ünnepi Bartók-műsorokat közzétegyünk, ezért csupán az elkövetkező időszak — nagyjából az első félévből még hátralevő négy hónap — egyes kiemelkedő műsoraira szeretném felhívni a zeneszerető és Bartókot tisztelő olvasók figyelmét. Mindenekelőtt a zeneszerző születése napján — március 25-én — a Zeneakadémián megrendezésre kerülő ünnepi hangverseny kívánkozik az első helyre, melyet élő adásban közvetít mind a televízió, mind a Kossuth adó (19.35 ó.). Az ünnepi hangverseny műsorán a 'következő Bartók művek szerepelnek: kilenc egynemű kar [Tavasz, Ne hagyj itt, Jő- szágigéző, Elment a madárka, Madárdal, Mihálynapi köszöntő, Pámás táncdal. Kánon, Isten veled!), hét darab a Mikrokozmoszból (két zongorára), valamint a Concerto két zongorára és zenekarra. Közreműködik Kocsis Zoltán és Ránkt Dezső, a Győri Leámykar Szabó Miklós vezényletével, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével. Egy nappal előbb, március 24-én a Kossuth adón 19.15 órai kezdettel egy dokumen- tum-hangjáték hangzik el Bartók Béláról, melyet Fodor András költő írt. A dokumentumjátékban Bartók életének hiteles emlékeit szólaltatja meg, végigkísérve a zeneszerzőt életpályáján, rámutatva világnézetének, ars poétikájának és személyiségének legfontosabb vonásaira. Hommage á Bartók (Hódolat Bartóknak) címmel kerül sor a Magyar Rádió hangverseny- sorozatára a Pesti Vigadóban, mely a rádió 3. műsorában szerepel majd (mindig 19.35 órai kezdettel). Április elsején Igor Ojsztrah hegedűestje (zongorán közreműködik Nata~ lla ZarcelovaJ, április 7-én Ránkt Dezső zongoraestje, május 19-én JevgenyiJ Nyesztye- renko dalestje (zongorán köz- reynűködlk Jevgenyij Sendero- vics), május 29-én Kocsis Zoltán zongoraestje, június 14-én pedig Alfred Brendel zongoraestje lesz műsoron. A rádió további hangversenyközvetítései közül a teljesség Igénye nélkül említsük még meg Kocsis Zoltán és Ránkl Dezső kétzongorás hangversenyét a Zeneakadémiáról (március 27., 3. műsor), a Kossuth adón elhangzó műsorok közül a Magyar Állami Hangversenykar hangversenyeit, március 30-án az Erkel Színházból Ferencsik János vezényletével (elhangzik: Bartók Hegedűversenye és Concertója Igor Ojsztrah közreműködésével); május 14-én Mihály András vezényletével A fából faragott királyfi, valamint Sztravinszkij: Petruska című műve kerül előadásra. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenyeit szintén a Kossuth adón hallhatjuk, április másodikén Lehel György, majd június 23-án Varga Lajos: Cantata profana Fischer Iván vezényletével. A két hangversenyen Bartók művel közül áprilisban A kékszakállú herceg várá-t, a júniusin pedig a Falun és a Concerto című műveket hallhatjuk. A rádió 38 adásra tervezte n Bariók művek legszebb hang- felvételei című sorozatot, melyből 25 adás hangzik el az első félévben, s melyekben Bartók műveinek jelentős rádió és hanglemezfelvételein nyomon követhetjük a szerző életművének teljes skáláját. A Miért szeretem Bartókot? című sorozatban márciusban Yehudi Menuhin, áprilisban Mihály András, májusban Solti György, júniusban Pierre Boulez szólal meg. Az Emlékek, nyilatkozatok Bartók Béláról című 12 adásra tervezett műsorban többek között olyan személyiségek nyilatkoznak, emlékeznek Bartókról, mint iff. Bartók Béla, Igor Sztravinszkij, Németh László, Szentgyörgyi Albert, Kodály Zoltán, Yehudi Menuhin, Pász- tory Ditta, Kassák Lajos. A Népdálgyűjtő úton Bartók Béla nyomában című sorozatban a néhány évvel ezelőtt már elhangzott sorozat 25 legérdekesebb adását sugározza a rádió. Az adások pontos időpontjait — és természetesen a teljes ünnepi Bartókműsorokat — a heti rádióműsorokban kísérhetik figyelemmel az érdeklődők. A Magyar Televízió, mint arról fentebb már említés történt, élő adásban közvetíti a március 25-1 ünnepi hangversenyt. Máricus 28-án a Zenés TV- Színház bemutatja Bartók: A kékszakállú herceg vára című operafilmet Sass Szilviával, Kováts Kolossal, valamint a London Symphony Orchestrá- val. Vezényel Solti György, rendező Szinetár Miklós. Április 3-án Bartók: Cantata profanájának lesz a bemutatója. Vezényel Lehel György, rendező Horváth Adám. Április 4-én a II. műsoron Bartók nyomában a Szovjetunióban címmel kétrészes dokumentumfilmnek lesz a bemutatója. Április közepétől köezdődő- en hetenként az I. műsoron Bartók: Gyermekeknek című műve kerül bemutatásra Kocsis Zoltán válogatásában. (Áprilisban 21 darab az I., má- jusbarK 19 darab a II., Júniusban 21 darab a III. és IV. füzetből.) Májusban kerül bemutatásra a Bartók Concerto című zenés dokumentumfilm a Magyar Televízió és a CBC TV (Kanada) közös filmje. NÉMETH GYULA Megjártam a hadak útját Kősa László új könyvéről Kósa László, akit olvasóink mindenekelőtt a szlovákiai tájak magyar népköltészetét bemutató impozáns gyűjtemény, a Rozmaringkoszorú összeállítójaként Ismernek, mestere a néprajz tudományának, s ami talán még ennél is nehezebb: a tudományos-ismeretterjesztő irodalom nagy olvasóközönséghez szóló műfajának. Bizonyította ezt már a Szemerkényi Ágnessel közösen írott, azóta második kiadást is megért néprajzi könyve, az Apáról fiúra, s új műve, a Megjártam a hadak útját (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980) minden kétséget eloszlat afelől, hogy Kósa Lászlóban, a tudományos dolgozóban egy pedagógus alkat. egy szenvedélyes népművelő, néptanító is lakik, aki szükségét érzi annak, hogy kilépjen a szaktudományi belterjesség szűk köreiből, s megszólaljon az ifjú olvasók tízezre! előtt is. Gazdagon illusztrált, a képek révén is okító tanító új munkája érdekes az ismeret- közlést a meseszövés könnyedségével párosító formában a magyar nép történeti emlékezetét dolgozza fel. azt a szóbeliséghez — tehát a folklórhoz — tartozó emlékréteget tárja fel. amely történelmünk évszázadai során rakódott egymásra a népi tudatban. A szerző hangsúlyozza: a történeti emlékezet nem azonos a történeti tudással, a szó szoros értelmében vett históriával. Az utóbbi tényszerű, pontos, folyamatos; az előbbiben viszont sok a mondái elem, a legenda, a népi mítosz, arról nem is szólva, hogy bizonyos korok nyomtalanul kiestek belőle, sorsfordító eseményeikről, jeles személyiségeikről mit sem őrzött meg a népi emlékezet. Nem történelemkönyv tehát az a mű; valójában azonban mégis az. Amikor Kósa László a mesék, mondák, legendák, népdalok és balladák, gyermekjátékok és szólásmondások anyagát Ismerteti, a már Anonymus által Is emlegetett regősök „csacsogó énekeinek“ és a parasztok „hamis meséinek“ tudománytalan tartományában Jár, ebből a közegből azonban mindig következetesen lép át a valóság, a valódi történelem világába, felvázolva a folklo- risztikus történelmi önszemlélet igazi táptalaját: a korabeli társadalom életét, politikai viszonyait, eszmeáramlatait. S teszi mindezt olyan ügyesen, hogy a fiatal olvasók kaland- és kuriózumvágyát csillapító mesei légkör sem foszlik szét közben. így, szórakoztava nevelő formában eleveníti föl a honfoglalás és a korai középkor történeti emlékeit, a török hódoltság korát, a jobbágyvilágot s a vele szembeszegülő betyárok mítoszát, a Rákóczi- felkelést, az 1848—49*es szabadságharcot. Az „Egyenlőség, testvériség, legyen bármilyen* nemzetség“ című fejezetben a legújabb kori történelmi emlékezet születését kíséri nyomon, szólva a cselédek, summások, kubikusok embert próbáló életéről. a földmunkások és a munkásmozgalom folklórjáról. Korszerű szemléletre vall, hogy a szerző él a kapcsolat- történet kínálta lehetőségekkel is. és számtalanszor utal a magyarral szomszédos népek, a szlovákok, ukránok, délszlávok folklórkincsének olyan darabjaira, melyek a népi együttélést, a közös sorsot példázzák. S a szlovákiai magyar olvasónak különös örömet szerez az is, hogy a könyv lapjain gyakran találkozik mátyusföldi. csallóközi, gömöri, kelet-szlovákiai utalásokkal. Ajánljuk ezt a művet — mint hasznos segédkönyvet — magyar és történelem szakos pedagógusainknak, a tanulóifjúság ezreinek s mindazoknak, akiket érdekel szülőföldünk múltja és népünk történelme. ZALABAI ZSIGMOND Látvány és érzelem FISCHER ERNŐ KIÁLLÍTÁSA A losonci (Lučenec) Nógrádi Galériában nemrégiben nyílt meg Fischer Ernő kiállítása. A losonci születésű (1914) művész ma Budapesten él. A prágai és budapesti művészeti akadémiák neveltje évekig volt aktív szervezője a magyarországi képzőművészeti életnek; később a szegedi Tanárképző Főiskola rajz tanszékének vezetője. A tanári pálya nemcsak anyagi függetlenséget biztosított számára, hanem sokban hozzájárult elméleti nézeteinek a kikristályosodásához. Fischer Ernő képei egy különleges, sejtelmes világ bonyolult, párlatszerű megnyilvánulásai. Fokozatosan épülnek, szinte élő szervezet gyanánt, s fejlődésük, mintegy a természet törvényeit követve, az összetettől az egyszerű felé halad. A művész mindig a valóságos naturalisztikus képéből indul ki. Célja azonban a felszín, az optikailag érzékelhető valóság rétegeinek ábrázolásán túl egy gazdag lelki élet kivetítése. Több mint fél évszázada Med- nyánszky László megállapította, hogy „Az öreg naturalizmus csődöt mondott, a fotográfia által tárgytalanná vált. Ma már csak áttételekről és kvintesszenciák- ról lehet szó“. Flscher Ernő is hasonlóan törekszik a látvány s az általa nyert érzelem sűrített kivetítésére. Városképein például nem egyes létező, meghatározható részleteket ábrázol, hanem montázsszerűen egymásra vetített élmények sorát. Ezeket azonban mesterien fogja egységes, monumentális kompozícióba, amely bővelkedik a felület Izgalmas, ékszerszerűen cizellált, nonfiguratív részleteiben. Redukáltságában is gazdag színvilágában a barnák és szürkék keretében sejtelmes zöld, bordó és világos színfoltokat fémes csillanások kapcsolnak össze .„Katedrális" sorozatát nézve a gótikus architektúra utánozhatatlan üvegablakai jutnak eszünkbe, amelyek a fényt ezernyi színes prizmán át szűrik, sejtelmessé téve így az egész teret. Az emberi tudásszomj felfelétörő, fénykereső lendülete van ezeken a képeken. A cirkusz, bohóc, körhinta is gyakori témája képeinek. Az árnyékból előtörő színfoltok, mint a körhinta, pillanatra előtűnő s máris továbbforgó színes Fischer Ernő: Niké (Hermel Ödön felvétele) figurája az élet forgását érzékeltetik. S a művész, bár szomorú a pillanatok tovatűnése miatt, érzését állandó érvényű esztétikai értékké nemesíti. S teszi ezt a mesterség utánozhatatlan készségével. Nonfiguratív motívumokból állít össze értelmes képi valóságot, amely, bár minden eddigi izmusból merített, egyikhez sem sorolható. Impresszionisztikus fényhatást ötvöz kubisztlkus formastruktúrával és expresszív, illetve futurisztikus rétegződéssel. Ha kell, szürrealisztikus megoldástól sem idegenkedik. Mindezt azonban csak a kifejezés hitelének aláhúzására, mintegy másodlagosan, a tartalomtól függően. „Fischer azok közé a művészek közé tartozik, akik a maguk szubjektív életérzéseit úgy tudják kivetíteni, hogy világképről vallanak“ — írja róla 1973-ban Maksay László. Magasrendű gondolati tartalmat képes az esztétikai kvalitások megtartásával olyan szuggesztív módon közvetíteni, amely egyéni formanyelvet képvisel. SZ. HALTENBERGER KINGA GALÉRIA — FALUN A marcelházal (Marcelová) Kisgaléria a helyi művelődési otthonban működik. 1978 januárjában alakult meg azzal a céllal, hogy állandó fórumot biztosítson a komáromi (Komárno) járás amatőr képzőművészeinek, egyben szakmai tanácsokkal, előadásokkal segítse őket. Másrészt a falusi emberek, különösen a gyermekek esztétikai érzékét hivatott alakítani, illetve fölébreszteni bennük a képzőművészet iránti igényt. Kezdetben sok volt a kételkedő, korainak tartották az állandó jellegű galéria megnyitását, éretlennek a közönséget, ám az eltelt három esztendő 25 tárlata igazolta, hogy falun Is van létjogosultsága egy ilyen jellegű galériának. Ma már ott tartunk, hogy rangot jelent e Kis- galérlában kiállítani, amely sajátos módon és sikerrel teljesíti feladatát. Eddig a következő hivatásos és amatőr képzőművészek szerepeltek a galériában: Staudt Csengely Mihály, Har- mos Károly, Lőrincz Gyula, Bácskái Béla, Dúdor István, Ko- pócs Tibor, Platzner Tibor, Nagy József, Nagy Márton, Ivan Schurman, Fügedi Jenő, Janiga József, Jaroslav Kolár, Vavrík- né Szarka Erzsébet, Bencsics Katalin, Szilva József, Kocsis Ernő, Stollmanné Rózsás Erzsébet, Jakubik László, Fekete Zoltán, Preiner Tibor festőművészek, Ratyimorszky János szobrász, MichaloviG Miklós fafaragó, valamint Plekner István, Szűcs Jenő, Polányl József és Darázs Lajos fotósok. A művészek készséggel kölcsönözték műveiket a kiállításra; reméljük ezután sem lesz másként. Sokat köszönhetünk a Dunamenti Múzeum dolgozóinak, különösen Farkas Veronika művésztörténésznek. A helyi iskola is segít, amiben csak tud; a környékbeli iskolák igazgatóságai azonban nem méltányolják a galéria működését, és eddig még nem tették lehetővé diákjainak a tárlatok látogatását, amely bizonyára hozzájárulna az esztétikai neveléshez. Ezen a téren a Szilva József vezette marcelházal rajzkör úttörő szerepet vállal magára és tapasztalatait szívesen átadná a környező iskolák rajztanárainak is. A Kisgaléria 25., vagyis jubileumi tárlatának szervezése során ugyanazokat az alkotókat kértük föl a bemutatkozásra, akiknek a műveivel megindítottuk a galériát, amely ebben az évben új teremmel bővül s ezzel gyarapodnak a lehetőségek Is. Ezeket egyebek között úgy akarjuk kihasználni, hogy kamarakiállításokon az egyes társművészeteket mutatjuk be. Így szerepelt már a jubileumi képzőművészeti tárlat mellett Szűcs Jenő első önálló szociográfiai fotókompozíciójával, az Ördöggyűrűvel. Az ez évi tervünkben szerepel többék között Szilva József (festménye), Balog Ágota (macramé), Lipcsey György (fafaragások) tárlata, valamint egy kiállítás a Madách kiadó terméséből. SZABÓ LÍVIA' 1981. III. 6.
