Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-30 / 75. szám, hétfő

Az SZLKP kongresszusának vitája /Folytatás a 4. oldalról) nyezetet. Olyan problémák megoldásá­ról van szó mint a levegőszennyeződés, a szennyvizek, az egészségre ártalmas egyhangú munka automatizálása stb. Meg kell változtatnunk sok vállalat hozzáállását e kérdés megoldásához. Nem egy vállalat csak a beruházások­ra törekedett anélkül, hogy kimerítette volna saját belső forrásait és tartaléka­it. Az ipar és az építőipari termelés gyors fejlődése ellenére egészében véve javul­tak a város környezeti feltételei. A Ke­let-szlovákiai Vasmű által okozott leve- gőszennyeződés 4,2 százalékkal csök­kent. A környezetvédelemhez jelentő­sen hozzájárul a város fűtésének egy központba való összpontosítása. 140 helyi kazánházat azonban még fel kell számolnunk. További intézkedéseink a közlekedést érintik, gondot fordítunk a zöldövezetek és az erdei park létesíté­sére. Az említett és a felsorolatlan pozití­vumok ellenére Kassa a környezetet te­kintve hazánkban a legjobban sújtott ipari település. Évente 109 ezer tonna porszennyeződést mérünk, főleg a vá­rosközpontban. Legnagyobb gondunk a Szlovák Mag­nezitművek hőtermelő részlegének más, megfelelő helyre való áthelyezése. Ez az üzemrészleg szennyezi ugyanis leg­jobban a levegőt, mivel jelenlegi por­szűrő berendezései igen kevéssé hatéko­nyak. Az 1983—86-ra tervezett új hőter­melő részleg építése nemcsak a környe­zetvédelmet szolgálja, hanem a magne­zittermékek felújításához is szükséges. A részleg áthelyezését a város további fejlesztése is indokolja. Már 1983-ban megkezdjük ugyanis azon a környéken egy új, 8 500 lakótelep építését. Ha az említett probléma megoldását elhalasz- tanánk, le kellene állítani a városben a lakásépítést is 5—6 évre, ami elkép­zelhetetlen. Ezt a problémát mi magunk, az illetékes tervező és ágazati szervek segítsége nélkül nem tudjuk megoldani. Pártszerveink és -alapszervezeteink igényes hozzáállásának köszönhetően gyakorlatilag a város minden üzeme és vállalata igyekszik a levegőszennyezést elviselhető szintre csökkenteni. A kör­nyezet alakítása és védelme mindannyi­unk fontos gazdaságpolitikai feladata. A gazdasági, állami és a szakszervezeti szervek kommunistáit igyekszünk úgy irányítani, hogy helyesen értelmezzék a szociális tervezés célját, tartalmát és funkcióját. E téren is hatékonyabban és alkotóbban használjuk majd fel az SZKP tapasztalatait. ANTON BLAŽEJ ELVTÁRS, o bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola rektora 1981. III 30. A vegyi pár­náik jelentős helye van a csehszlovák gazdaságban, s 1980-ban az ipari termelés­nek mintegy 15,2 százalékát képviselte. A vegyipar orszá­gos kapacitá­sának 42 száza­léka Szlovákiá­ban összponto­sul, s ennek több mint 50 százaléka Bratislavában van. Ebben az ágazatban a munkatermelékenység magas szintet ért el, s aránya az egész ipar állagához viszonyítva eléri az 1,85-ös értéket. A vegyipar a népgaz­daság számos ágazatában elősegítette a tudományos-műszaki fejlesztést. Az elmúlt 30 év alatt a leggyorsabb ütemben növekedett, s a népgazdaság kiemelten fejlesztett ágazatai közé tar­tozott. Ez a néhány adat is bizonyítja, hogy a vegyipar pozitívan hatott az egész népgazdaság íejlődésére, s lehetővé tette számos ágazat kemizálását. Ob- jektíven megállapíthatjuk, hogy ez az Ipari ágazat felelősen teljesítette a feladatait. A hetedük ötéves tervidőszakban a vegyipari termelésnek 12 százalékkal, Szlovákiában 10 száza léklkai kell nö­vekednie. Az elmúlt időszakban ki­emeltem fejlődött a nehézvegyipari gyártás, ahogy azt a csehszlovák gaz­daság fejlesztési szükségletei megkí­vánták. A jelenlegi és főleg a távlati szükségletek azonban arról tanúskod­nak, hogy a nehézvegyipari termelés további fejlesztése komoly nehézsé­gekbe ütközik. Egyrészt nagyon igé­nyes a nyersanyagokra, s ezeket ala­csony fokon hasznosítja. Emellett ener­getikai és beruházási szempontból is nagyon igényes, s külföldről kell be­hozni a szükséges gépeket és beren­dezéseket. Ezenkívül a hatékony ne­hézvegyipari termelés volumene meg­haladja a hazai piac szükségleteit. Amíg a vegyipar eredetileg a behoza­tali szükségletek pótlására volt hivat­va, most a hatékony kiviteli gyártá­son van a hangsúly. Az ökológiai kérdéseik is az előtérbe kerültek. A vegyiparban igen magasak az egészsé­ges környezet felújítására szolgáló költségeik. A nyersanyagfogyasztás szempontjá­ból a vegyipari fejlesztés az energeti­ka vetélytársa. A szén vegyipari nyers­anyagként nem jön számításba, habár vegyi úton történő hasznosítása sok­kal hatékonyabb lenne. A mi feltéte­leink között a földgáz is aránylag cse­kély mértékben kerül petrolkémiai fel­dolgozásra. Azzal kell számolnunk, hogy 2000-ig a kőolaj fog szolgálni fő vegyipari nyersanyagként. Alkalmazkodni kell azonban ahhoz az objektív realitáshoz, hogy a kőolaj ára emelkedik, s ezért csökkenteni fogjuk a felhasználását. Emellett a kőolaj petrolkémiai feldol­gozásának a részarányát legalább 20— 25 százalékra kell emelni. Ez bizony elég nagy problémát je­lent, ha a kőolaj és a kőolajtermékek hagyományos felhasználási módszerei­ből indulunk ki a népgazdaságban. Ezért a következő megoldásokat java­soljuk: ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni a fűtőolajok energetikából va­ló felszabadításának kötelező prog­ramját a vegyipari feldolgozás javá­ra; okvetlenül számolni kell a krak­kóié technológiai folyamatok kiépíté­sével. Ezek lehetővé teszik a nagy ok­tánszámú benzinek gyártását, amelyek­hez nem kell ólomvegyületeiket ada­golni, ami környezetvédelmi szempont­ból is igen jelentős; a kőolaj desztná­ciójával nyert benzineket a petrolké­miai feldolgozás számára kell felsza­badítani; meg kell valósítani az aliká- noik és az olefinek gyártási program­ját, ami a könnyű vegyipari termelés fejlesztésének nélkülözhetetlen felté­tele; elő kell készíteni a személyautók dízelesítési programját, a gázolajra va­ló átállást; be kell vezetni a motör­és a hajtóműolajok ipari felújítását; el kell kezdeni az olyan olajadalékok gyártását, amelyek nagyobb hőtűrést biztosítanak, s csaknem kétszeresére növelik az olajok élettartamát; olyan programot kell elfogadni, mely sze­rint a benzint 20 százalékig lehet he­lyettesíteni etilalkohollal, metilaLko- hollal, vagy azok éteres kombináció­jával. Ezek a keverékek a normális robbanómotorokban felhasználhatók. Úgyszintén bátrabbak kell viszonyulni ahhoz a koncepcióhoz, hogy az atom­erőmüvek mellett a to nih őfejleszt ők is épüljenek, részben az ipar, részben pe­dig a nagy városi települések hőellá­tására. Alapkutatásunkban is arányos felté­teleiket kell teremteni az ún. vegyi energetikával kapcsolatos problémák megoldásához. Főleg elektrokémiai ge­nerátorokról, villamos gépkocsik meg­hajtására szolgáló új típusú akkumu­látorokról, a hidrogénnel való gazdál­kodásról, a növényi hulladékok piro- lízises és biokémiai feldolgozásáról van szó. Hasonló fontos feladat a nap­energia villamos energiával való köz­vetlen átalakítása, vagy a fotoszinté­zis hatékonyságának növelése és a nap­energia vegyi energiává való átalakí­tása, továbbá a félig áteresztő hártyák kihasználása a víz fotollzisénél. Ezek mind alapvetően új eljárások az ener­getikai problémák megoldásában. Az SZSZK vegyiparának feladatait a vegyipari fejlesztés országos koncep­ciója, a szerkezeti felújítás és a tu­dományos-műszaki fejlesztés fő irány­zatai alapján kell meghatározni. Szlo­vákiában jó feltételek vannak a köny- nyűvegyipari termelés gyors ütemű fejlesztéséhez. Elsősorban az olyan adalékok gyártásáról van szó, ame­lyek növelik a polimerek, a műszá­lak, a műanyagok és az olajok hasz­nálati értékét. Ezeknek a termékek­nek nagy hátterük van a nemzetközi együttműködés és a KGST-országokba irányuló export szempontjából. Növel­ni kelt a tenzidek, főleg a de te rgen- sek gyártását is, ahol a biológiailag eltávolítható tenzidek re és a foszfor- vegyületek más azonos értékű vegyü- letekkel való pótlására kell helyezni a súlyt. Az emulgátorok és a diszper- gátorok gyártása is nagy jövő előtt áll. Az integrált növényvédelemben alkal­mazható, magasabb nemzedékekhez tartozó peszticidek gyártását is nö­velni kell. A mikroelektronika tiszta vegyszerek és vegyi anyagok nélkül nem fejleszthe­tő. Ez is olyan tőrsadalmi megrendelés, sőt inkább felhívás a vegyipar címére, melynek értelmében gondoskodni kell a szükséges tiszta gázok, szerves oldósze­rek, savak, fotoreziátok, fémes vegyüle- tek és ötvözetek gyártásáról. Széles területet nyújt a speciális poli­merek gyártása is. A nagy tömegben gyártott polimerek hozzáférhetők a vi­lágpiacokon, s a kőolajtermelő államok is átállnak a kőolaj petrolkémiai feldol­gozására és az egyszerű polimerek gyár­tására. A speciális polimerek lehetővé teszik a nyersanyagok magasabb fokú hasznosítását és a nagyobb kilogramm­árak elérését. A csehszlovák vegyiparnak sokkal na­gyobb szerepet kell játszania a mikro­biológiai technológiai eljárások fejlesz­tésében. A normális hőmérsékleti és nyomásviszonyok mellett végbemenő fermentációs folyamatok egész sor ha­gyományos vegyipari technológia he­lyettesítését teszik lehetővé, amelyeknél magas hőmérsékletekre és nagy nyo­másokra van szükség. Csehszlovákiá­ban az élelmiszeriparban alkalmazott erjesztő technológiai eljárásokon kívül alapjában véve nem létezik mikrobioló­giai ipar. A mikrobiológiai fehérjék, egyes aminosavak, a biológiailag aktív anyagok, a cukorderivátumok stb. gyár­tása megköveteli a vegyipari és mikro­biológiai folyamatok egybekapcsolását, ami gazdasági és ökológiai szempont­ból nagyon ígéretes irányzat. A vegyipari termelés fejlesztése Bra­tislavában az utóbbi években rendkívü­li figyelmet igényelt az SZLKP Városi Bizottsága, a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottság, továbbá az SZLKP KB Elnök­sége és. az SZSZK kormánya részéről. A vegyipari termelés fejlesztésének sajá­tossága Bratislavában abban rejlik, hogy itt látszólagos ellentétbe kerültek az öko­lógiai és a környezetvédelmi követelmé­nyek a termelés fejlesztésével, különö­sen a Slovnaftban és a Dimitrov Vegyi­pari Művekben. A Slovnaft termelési programját természetesen nem lehet az egész vegyipari termeléstől függetlenül megoldani. Ezért keresni kellett az opti­mális megoldásokat a kéndioxid-szeny- nyezés és a csallóközi föld alatti víz­készletek szennyezésének korlátozására. Alapos megvitatás után az a megoldás lett elfogadva, amelyet az SZSZK Ipar­ügyi Minisztériuma dolgozott ki. Ez ab­ból a koncepcióból indul ki, hogy a Slovnaftban csökkeni fog a kőolaj fel­dolgozása. Ebben az összefüggésben át kell dolgozni a Slovnaft termelési prog­ramját, s a vállalati energetikában tel­jes mértékben át kell térni a gáztüze­lésre. E program megvalósítása a krakkoló eljárás bevezetésével válik lehetséges­sé, legalább egymillió tonna olaj frak­ció feldolgozásával. A krakkolás egyút­tal lehetővé teszi az olefinek és az aro­más vegyületek meglevő feldolgozó ka­pacitásainak kihasználását, valamint a könnyűvegyipari termeléshez szükséges alapanyag-gyártás fejlesztési program­jának megvalósítását. Ezzel párhuza­mosan a motorbenzinek mérlege is meg­oldódik Szlovákiában. Ez a program a vállalat gazdasági helyzetét is stabili­zálja, sőt javítani fogja s egyúttal elő­segíti a környezeti feltételek javítását is Bratislavában, beleértve a föld alatti vízkészletek védelmét. SAMUEL KODAJ ELVTÁRS, ci keleti katonai körzet parancsnoka A CSKP XV. kongresszusa a csehszlovák néphadsereg elé azt a fő fel­adatot tűzte ki, hogy minden­kor legyen kész a szocializmus védelőrében ele­get tenni haza­fias és interna­cionalista köte­lességének. A katonakül­döttek nevében szeretném az SZLKP kongresszusát biztosítani arról, hogy a keleti katonai körzet és kato­nai iskolái ezt a feladatot sikeresen teljesítették. Elsősorban a törzsekben, a csapattestekben és a katonai iskolá­kon is lényegesen megszilárdult a párt vezetőszerepe. A körzeti pártszervezet eszmeileg egységes, szervezetileg szi­lárd, világosan látja a jövő távlatait. A magvát képező parancsnoki kar hű a szocializmus ügyéhez, a marxizmus— leninizmus tanításához és a proletár internacionalizmushoz. Sikeresen bon* takozódik ki a parancsnoki kar osz­tálypolitikai és katonai-szakmai szilár- dulásának folyamata. Erről az a tény tanúskodik, hogy a parancsnoki kar tagjainak 79 százaléka munkás- és paraszti családokból származik, s 70 százaléka a CSKP tagja vagy tagje­löltje. A parancsnoki testület tagjai­nak több mint 50 százaléka 35 éven aluli fiatal, sőt, a harci alakulatoknál ez a hányad eléri a 71 százalékot. Az alakulatokban, az iskolákban, a tör­zseikben és a katonai berendezésekben a döntő erőt a kommunisták képvise­lik, akik példát mutatnak a feladatok áldozatos és felelősségteljes teljesíté­sében, alkotó módon és cselekvően vi­szonyulnak kötelességeikhez. Szlovákiában a hadsereg tagjai, el­tekintve a harci és a politikai felké­szülés feladatainak eredményes teljesí­tésétől, emberi erővel 597 906, techni­kával pedig 66 218 munkanapot dől* goztak a népgazdaság megsegítésére, a városok és a falvak fejlesztésére. A CSKP XV. kongresszusa feladatai­nak teljesítésében elért, túlnyomórészt jő eredmények annak köszönhetőek, hogy ehhez megvan minden előfelté­telünk. Pártunk és állami szerveink, dolgozó népünk szocialista hazánk vé­delmének biztosítására minden szüksé­gessel ellát bennünket. Pártunknak ezt a sokoldalú gondoskodását a cseh­szlovák néphadsereg felkészültségéről mérhetetlenül becsüljük, s a kong­resszusi szószékről szeretnék ezért a keleti katonai körzet s az összes szlo­vákiai katonai alakulat tagjai nevében őszinte köszönetét mondani pártunk­nak, elnökségének, és Husák elvtárs- nak, a párt főtitkárának. Munkánkban akadnak problémák és tartalékok is. A parancsnoki kar foko­zatos megfiatalosítása és fel töltése az egyik oldalon nagyon pozitív jelenség. A másik oldalon a gyakorlati és az élettapasztalatok hiánya problémáikkal jár a felettesek és az alárendeltek ne­velésében és képzésében. A katonai tényleges szolgálatban az ifjúság egy részének alkalmazkodása a katonai élet feltételeihez, főleg a parancsok, a kötelességeik fegyelmezett teljesíté­séhez és a feladatok pontos megvaló­sításához, szintén kívánnivalót hagy hátra. Ebben tükröződnek a családi, az iskolai és a munkahelyi nevelésnek eltérései is, mivel az ifjúsággal szem­bein a polgári életben és a katonaság­nál támasztott igények nagyon elté­rőek és az átmenet, az alkalmazkodás az ifjúság egy résziének nehézségeket okoz. Oj követelményeket állít elénk a bo­nyolult nemzetközi helyzet is. Az im­perializmus, s főleg az amerikai, min­den vitás kérdést az erő segítségével akar megoldani, amivel veszélyezteti a világbékét. Az amerikai burzsoázia nem érti meg és nem ismeri el a világ fejlő­désének objektív társadalmi törvényeit. Ezért gondolta ki a „szovjet katonai fe­nyegetés“ és a „nemzetközi terrorizmus“ madárijesztőjét. Ezzel kívánja mani­pulálni a közvéleményt, hogy előse­gítse fegyverkezési programjai megva­lósítását. Valamiféle technikai csodára törekszik, s a tudományos-technikai forradalom segítségével olyan fegyver- rendszereket akar létrehozni, amelyek biztosítanák számára a világuralmat. Az ilyen szándékok irrealitása ellené­re nem feledkezünk meg arról, az im­perializmus velünk kapcsolatos bánás­módja attól függ, hogy milyen erősek leszünk. Pártunk ebből azt a helyes következtetést vonja le, hogy a szocia­lista közösség országainak gazdasági és katonai ereje, egységük, öszefor- rottságuk a szocializmus első orszá­gával, a Szovjetunióval, a békés kül­politika és a marxizmus—leninizmus eszméinek ereje azok a tényezők, ame­lyek döntő mértékben befolyásolják a világ erőviszonyait a szocializmus ja­vára. Ezért munkánkban továbbra is döntő fontosságú feladatnak tekintjük hadse­regünk harci és mozgósítási felkészült­ségének fokozását. Ezzel összefügg a lakosság honvédelmi nevelése, amely a pártszervezetek vezetésével mindin­kább az állami és társadalmi szerve­zetek ügyévé válik. Becsüljük a Hon­védelmi Szövetség munkáját és rész­vételét a homvédelmi-hazafiúi nevelés fejlesztésében, főleg az ifjúság felké­szítésében a katonai tényleges szolgá* latra, s a többi társadalmi szervezet ezzel kapcsolatos tevékenységét Is. Szükséges azonban, hogy a honvédelmi nevelésben a lakosság, főleg az ifjúság honvédelmi tudatát kialakító és elmé­lyítő jelentős tényezőként felkészítsük és felhasználjuk nagy létszámú alktl- vánkat.

Next

/
Thumbnails
Contents